Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-13 / 163. szám
A PEST MEGYE. HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1978. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK Intézeti kád er munka Követelmény és díjazás összhangja Tanulás nélkül nincs előrelépés Csak bepillantani is izgalmas valamely intézet személyzeti munkájába, amely sokrétűségével, bonyolultságával föltehetően a munkatársak, káderek sorsáért felelős vezetőknek álmatlan éjszakákat is okoz. Az elvek gyakorlati érvényesítése mindig tartogat buktatókat, hát még ha olyanokról van szó, amelyek a legközvetlenebbül kihatnak emberek munkájára, előmenetelére, közérzetére, továbbtanulására. Vegyünk egy gyakorlati példát. A tétel ekképpen hangzik: törekedni kell, hogy a kutatásba az üzemekben dolgozó rátermett szakemberek is kapcsolódjanak be. A gödöllői székhelyű Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet vezetői elismerik az elv helyességét, igyekeznek is éiVényre juttatni. Ám ha valakit kiszemelnek az üzemben, nyomban több nehézségbe ütköznek. Mivel az üzem majdnem biztos, hogy nem Gödöllőn található, a letelepítés vagy a bejárás az első. A másik: az üzemi szakember bére többnyire nagyobb, mint amit az intézetben felajánlhatnak neki. A következő szakma; jellegű. A kutatókkal szemben általános követelmény a nyelvismeret és a tudományos fokozat, bizonyos koron túl mindkettőt nehéz megszerezni. Társulhatnak hozzá kisebb gondok. Egyik a sok közül: a kutatói munkakörök általában meghatározott munkaviszonyt jelentenek. Az üzemi biztonsághoz szokott szakember némelyikében ez a tény bizonytalanságot kelthet. Bérezés, lakás A bérezés gondjai jelentkeznek azoknál a fiataloknál is, akik egyetemi tanulmányaik után jelentkeznek az intézetben. Évente tíz-húsz ifjút vesznek fel, akiket pályázattal választanak ki különböző felsőfokú intézmények végzősei közül. Túlnyomó többségük mezőgazdasági mérnök, akik iránt nagy a kereslet a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban is. Fölösleges hangoztatni, hogy az üzemek jobb anyagiakkal várják az ifjú szakembereket. Nemcsak a fizetés nagyobb, gyakran akár másfélszobás szolgálati lakás is dukál a kezdőnek. Válogatni az intézetnek nincs nagyon módja, hiszen a követelmények serpenyőjét nem tudja kiegyenlíteni azonos súlyú anyagiakkal. A kiválasztásnál éppen ezért megesik, hogy az elsődleges szempontok, szakmai, politikai képzettség, hivatástudat, nyelvismeret szorulnak háttérbe. Mindezek ellenére az intézet kutatógárdája stabil, noha a fluktuáció mértéke sem kicsi. Az utánpótlás forrásaként saját munkaterületüket is számításba veszik. Középfokú képzettségű dolgozóikból is rendszeresen küldenek továbbképzésre. Gondot fordítanak a fizikaiakra is, akiknek lehetőséget teremtenek a középiskolában való továbbtanulásra. Szigorú feltételek Bizonygassuk-e, hogy eddig is a kádermunkáról ese.t szó — jóllehet csak beosztottakról. — Ahol a dolgozókkal szemben általában nagy követelményeket támasztanak, nem csoda, hogy a vezetők kiválasztásának kritériumai is szigorúak. S aki irányító poszton van, annak is szakadatlanul tovább kell képeznie magát. Szakmailag és politikailag egyaránt. Az intézetben erre is van részletes terv. Egy érdekes jelenségről a Gépkísérleti Intézet tapasztalatai nyomán is érdemes szót ejteni. Annál is inkább, mert általános jelenség. Bármilyen tervszerű kádermunka esetén is előfordulhat téves választás, Ezen nem szabad fennakadni. Azon viszont el lehet gondolkozni. ' hogy helves-e, ha a kiemelés egyedüli módjaként a vezetővé történő kinevezést értjük. A kiváló kutató nem okvetlenül jó vezető. Az irányításhoz olyan erények is szükségeltetnek, amelyeket talán nem is lehet megtanulni, de majdnem függetlenek a szaktudástól. Illetve olyan értelemben azok, I hogy a szaktudás megszerzése előtt is megvoltak. Persze, ha nálunk nem tekintenének minden vezetői tisztségből való lemondást, leváltást tragédiának vagy kegyvesztettségnek, nem volna akkora baj a téves kiválasztás. De mivel így van, roppant horderejű. A kiváló kutatót, ha mint vezető nem felel meg, konfliktus nélkül visszahelyezni eredeti helyére, szinte lehetetlen. Kiszállás, távoliét Gödöllő párt-végrehajtóbizottsága az utóbbi hónapokban több üzem, intézmény beszámolóját tárgyalta meg, amelyek mindegyikében valamilyen összefüggésben szó esett a nők helyzetéről, továbbtanulási, előrelépési lehetőségeiről. Ezek sorába tartozott a Gépkísérleti Intézet is, amely éppen a káderhelyzetről szóló beszámolójában ismertette a női dolgozók perspektíváját. Mint mindenütt, a nők itt is előnyben részesítik a kisebb mozgással, kevesebb rendkívüliséggel járó beosztásokat. Kutatóvá fejlődésüket biológiai és társadalmi okokon kívül más tényezők is hátráltatják. Nem vállalhatják a nem ritka kiszállásokat, a tartósabb távolléteket, a vidéki munkával járó elhelyezési körülményeket. A kutatással foglalkozó diplomás nők aránya ennek ellenére nőtt az intézetben. Ami ismét bizonyítja, nem a tehetséggel van a baj. K. P. Versengő falvak A versenyek, vetélkedők korszakát éljük. Kicsik és na. gyök, lakótelepek, vállalatok, intézmények, brigádok és ki tudná felsorolni, ki mindenki csapata verseng a különböző díjakért. A járási közművelődési bizottság a jövő hónaptól egy esztendeig tartó versengésre szólítja fel a járás községeit. Augusztus elsején kezdődik a Versengő falvak elnevezésű vetélkedősorozat, amelynek legfőbb célja, hogy egy-egy település valamennyi lakóját, vezetőjét, közművelődési dolgozóját, gazdasági egységét, társadalmi szervezetét, intézményét megmozgassa g sikeres szereplés érdekében. A versenybe benevezhet valamennyi nagyközség, község közművelődési bizottsága, társközségek esetében, ha megszervezik, a versenybizottság. Már az értékelés alapfeltételeinek teljesítése is nagy munkát igényel a községek lakóitól. Albumba kötve kell elkészíteniük településük hím. zésminta-gyűjteményét, válogatás nélkül, a lehető legtöbbet. Ugyancsak a népművészeti hagyományok felkutatásának, megőrzésének jegyében népviseletük kicsinyített másával kell felöltöztetniük az e célra adott múzeumi babákat. Az al_ kálómhoz és életkorhoz kötődő viseletek változatairól sem szabad megfeledkezni. A jövő óv áprilisáig kell megírniok az idei év falukrónikáját is. A szigorú feltételek szerint, amely község nem teljesíti határidőre ezeket a követelményeket, addig elért teljesítményétől függetlenül, kiesik a további küzdelmekből. A verseny gyakorlatilag két részből áll. Az egyiket szomszédolás címszóval foglalhatjuk össze. Ez azt jelenti, hogy a pártatlan szakemberekből ■álló versenybizottság a nevezések megtörténte után a megközelítően azonos feltételekkel rendelkező községekből négyet-négyet csoportokba sorol. A csoporton belül sorsolással döntik el, hogy negyedévenként milyen párosításban keresik fel egymást. A szomszédolás célja, hogy a vendéglátó és a vendégségbe érkező községek minél több oldalról bemutatkozzanak egymásnak, minél több ismeretet nyújtsanak és szerezzenek egymásról. A látványos feladatok mellett kiemelkedő szerep jut a mindennapos közművelődési tevékenységnek is. Döntően esik latba az értékelésnél, hogy a községi művelődési házak, könyvtárak, klubok, az iskolák, a társadalmi és tömegszervezetek, a termelőszövetkezetek, a vállalatok mit és hogyan tesznek a közművelődési munka színvonalának javításáért, a község kulturális életének gyarapításáért. A verseny értékelése kétféleképpen történik. A verseny- bizottságból alakított csoportok havonta egy alkalommal meglátogatják a közművelődési intézmémyeket, negyedévenként pedig egy-egy gazdasági egység, intézmény, társadalmi és tömegszervezet rendezvényét. Ekkor értékelik a művelődési intézmény kihasználtságát, tisztaságát, a propagandát, a szervezést és a tájékoztatást, valamint a rendezvények szervezettségét, tartalmát és a lebonyolítás módját. Külön elbírálás alá esik a versenyidőszakban végzett helytörténeti munka, a néprajzi emlékek gyűjtése. A versenybizottság külön ponttal jutalmazza a község szépítésére, a közművelődési intézmények csinosítására végzett társadalmi munkát, s az új és hasznos kezdeményezéseket. A falvak versengése jövő év augusztus elsején zárul, s a több ezer forintos díjakat az alkotmány ünnepén, augusztus 20-án ítélik oda. ORSZÁGOS NÉGYTUSAVERSENY Kisegítő iskolások sikerei évízgyörkről Galgahévízre tarva, a kövesúton éri el az ember a téesz 85 holdas takarmánybor só-tábláját. Valami egy kilométeres távolságban húzódik hosszú sávban az út mellett. Kora reggel van, a nap még Gyöngyös fölött, a hegy mögött tüzel. A táblán harminc ember hajuldozik: kaszálják a borsót. A borsótáblára még nem állhat rá a gép. Mind idős ember, ötve- nen felüli, némelyik a hetvenet is megüti. Nehezen haladnak az összegubancolódott bokrok között. A kasza hegyét előbb szép nyugodtan be kell illeszteni a gubancok közé, aztán nagyot rántani. Nem könnyű munka ez, mint a búzánál, ahol csakúgy suhog a kasza, lendül a derék is. Pista bátyám 58 éves. Csak így tudtam meg a nevét: Pista bátyám. Leül az árok szélére, a jegenyék árnyékába. Szeme mintha a hatvani gyárkéményen, meg a tizenemeletes kórházon révedezne, de jól látom, hogy az agyában gondok között kotorászik. Ki is mondja nemsokára: — Az itt a baj, kérem, hogy a fiatalok mind oda vannak, s Aratási pillanatok miránk szakad itt valamennyi munka. Két-három hét is beletelik így, mire végzünk a kaszálással. Utána meg jön még a borsó cséplése. Társai is a fiatalokra panaszkodnak. Mert, hogy van az, hogy rájuk szakad a földi munka, ugyanakkor az egyik gyerek mérnök, a másik doktor, a harmadik egyetemista, meg technikus, meg lódoktor valahol az ország túlsó felén. És ezek a gyerekek volnának a legmunkabíróbbak. Méghogy fejlődés ... hát ez a fejlődés? Hogy ők izzadnak idősecske korukban is. De nem sokáig zúgnak, feltűnik előbb egy piros, aztán még egy hatalmas piros, majd egy kék kombájn. Mellettük tapossa a kerékpár pedálját egy szalmakatapos fiatal. ■ Jó előre kiált az öregeknek: — Menjenek a raktárba, Csótó Mihály bátyó,m ad maguknak munkát. Zsákot kell foltozni a búzaaratáshoz. Ezek szovjet kombájnok, ráállhatnak a talajra, mindjárt felváltják magukat! Hát nemcsak a fiatalok nem kellenek már, de az öregek se? Hát ez az a sokat emlegetett fejlődés? Mehetnek már zsákot foltozni. A három kombájn két-három nap alatt „megzabálja” ezt a 85 holdat. Ami annyit tesz, hogy nemcsak learatja, de el is csépeli, zsákokba rakja. Aminek csak a kézi learatása két-három hétbe kerülne. Jönnek a kombájnok. Nem is jönnek, valósággal úsznak a dűlőúton. Vezetőik peckesen ülnek a napernyők alatt. Ez a híres Fekete brigád, első helyen áll a téesz általános munkáiban. Nemsokára a szép sárga borsótenger fölött két piros, meg egy kék kombájn úszik. Néha hol a jobb, hol a bal oldalukon dobnak ki egy- egy teli zsákot. A dűlőúton húsz-egynéhány idős parasztember tapossa akkurátusán a kerékpár pedálját. Igyekeznek a téesz raktárába, zsákot foltozni. Dénes Géza Szabó János győztes ugrása közben Az idei volt a negyedik a kisegítő iskolák országos négy- tusaVersenyében. Az elsőt Pest megye rendezte Vácott, majd a csillebérci és a kőszegi után, az idén Makó fogadta a versenyzőket, a megyei győztes fiú- és leánycsapatokat. A kisegítő iskolások versenye, igazodva a tanulók létszámához, eltér az úttörő-olimpiák szokásaitól; hat helyett négytagú csapatok küzdenek, s nem öt, Csák a három legjobb eredményét veszik figyelembe a csapatversenyben. A makói országos döntő az idén nagyszerű gödöllői sikereket hozott; a fiúk és a lányok versenyében egyaránt városunk fiataljai képviselték Pest megyét. A 60 méteres síkfutásból, magas- és távol- ugrásból, kislabdadobásból álló négytusa csapatversenyben a fiúk az 5., a lányok a 6. helyet szerezték meg. A négy számban és az egyéni összetettben, összesen tíz bajnokságot lehetett nyerni, ebből a gödöllőiek ötöt szereztek meg. Maráczi Ernő, a kisegítő iskola igazgatója elmondta, hogy különösen egyik tanítványa, Szabó János tűnik ki a mezőnyből. A 60 méteres síkfutásban 7,7 másodperccel győzött, a távolugrást 607, a magasugrást 167 centiméteres ugrással nyerte tornacipőben. Az utóbbi kettő országos kisegítő iskolai csúcs, akár csak az összetettben elért 318 pont, ami természetesen újabb aranyérmet jelentett a tehetséges fiúknak. A lányok versenyében Kecfkés Judit ért el új csúcsot 142 centiméteres magasugrásával, a kislabdadobásban és az egyéni összetettben pedig a harmadik lett. Teljesítményük azért is figyelemre méltó, mert a gödöllői iskolának nincs tornaterme, legfeljebb a művelődési házban tarthatnak néha test- nevelési órát, ha szabad a nagyterem. Éppen ezért mindent megtesznek, hogy pótolják a hátrányokat, kijárnak a GSC pályára, ahol Maráczi Ernő irányítja a szakmunkát, a sportnapköziben pedig Kiss Zoltán tart hetente egyszer atlétikai foglalkozást. A felkutatott tehetségeket nem hagyják elkallódni, Szabó János például a GEAC-ban edz. az idén fejezte be az iskolát, s jövőre már szakmát tanul. A makói eredményekkel az országos úttörő-olimpián is előkelő helyezéseket érhettek volna a gödöllőiek, akik a hagyományos megyei versenyben is remekeltek az idén. Tavaly még minimális hátránnyal a második helyen végzett az iskola a négytusából, zsinórlab- dából és kispályás fociból álló viadalon, de az idén fölényes gödöllői győzelem született. G. Z. ZSÄMBOK! Több kedves olvasónk is felhívta figyelmünket arra, hogy járásunkban nincs Zsámbék nevű község, van viszont Zsámbolc. Olvasóinknak azt válaszolhatjuk, kéziratainkban következetesen Zsámbokot írunk. Arról, sajnos nem tehetünk, hogy nyomtatásban, miként kedden és szerdán is, Zsámbék jelenik mfeg. Érdeke!! taue mlufes lakó DIVATOS NYOMOTT MINTÁS ES EGYSZÍNŰ JERSEY ANYAGOK 30%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL l?°6Llő' ‘ ALKALMI ARUK Jersey, 155 cm széles KAPHATÓK boltjáiah ■ »fai i 1* fl i ^ II Gödöllő, Szabadság tér 7. 17ó Ft helyett 117 Ft-ért
