Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-13 / 163. szám

1978. JÜLHJS 13., CSÜTÖRTÖK A cseresznye hazájában Tízmillió forint a kistermelőknek Több mint tízmillió forintot fizetett ki júniusban a kister­melőknek a szentendrei Duna­kanyar Áfész a háztáji gyü­mölcsökért. A felvásárló tele­peket elsősorban ugyanis a gyümölcstermesztők keresték föl ebben az időben. Egyebek között 3200 mázsa cseresznyét, 60 mázsa meggyet, 2200 mázsa földiepret, 750 mázsa egrest adtak át, zömmel szerződéses kötelezettségük fejében. Mál­nából 300 mázsát vásárolt föl az áfész július elejéig, de a szezonban összesen mintegy 800 mázsára számítanak. Egyöntetű a kistermelők kö­rében az a vélemény, hogy ösztönző volt a garantált föl­vásárlási ár, amit szerződésben vállalt az áfész, s ami kedve­zőbb a tavalyinál. Ez is egyik kedvező tényezője annak, hogy az idén jóval többen értékesí­tik termékeiket a szövetkezeti felvásárló telepeken, mint a korábbi években. Hétköznap a dabasi tanácsnál Nem látványos a munka Nyugodtan megy nyaralni a gazdálkodási csoportvezető Mintha valami óriás járkált volna hétmérföldes csizmában, olyan letarolt volt a vihar után a gabonatáblák egyik­másik része. Dáoas környékén is. Kétségtelen, ez nem kevés gondot okoz a betakarításnál. Az élet azonban nem áll meg. Sőt: minden probléma megoldásakor egyben újabb gondok is születnek. így van mindenütt, de maradjunk pél­dául a dabasi nagyközségi ta­nács gazdálkodási csoportjá­nak a munkájánál: — A negyedik ötéves terv­ben mindhárom kerületben egy-egy új óvodát építettünk. Öröm ez mindannyiunknak, ugyanakkor — ilyen időjárási viszonyok közt különösképpen érezni — folyamatos problé­mát jelent, hogy több utat kel­lene, járhatóbbá tenni... Czene Istvánná, a gazdálko­dási csoport vezetője, akivel beszélgetünk, nagy gyakorlat­tal rendelkező, régi szakem­ber. Tizenöt esztendeje foglal­kozik gazdálkodási-gazdasági témával. A járási hivatalnál is csoportvezető volt, 1970-ben Festékszóró, betonkeverő, motoroskapa Kisgépkölcsönző Szentendrén Kisgépkölcsönző-boltot nyi­tott július 1-vel Szentendrén, a Jókai út 3/A szám alatt a Pest megyei Fémipari Vállalat szolgáltató és javító gyáregy­sége. A város első és egyelőre egyetlen ilyen jellegű boltjá­ban kedvezményes feltételek­kel számos kisgépet, barkács- felszerelést és a házi, ház kö­rüli munkáknál jól hasznosít­ható szerszámot kölcsönözhet a lakosság. (Természetesen azok is, akiknek a lakása nem a városban vagy a járásban van, de ott az üdülőtelkük vagy víkendházuk.) A kedvezményes feltétel tu­lajdonképpen azt jelenti ,— ahogy Bársony Antal, a szol­gáltató és javító gyáregység igazgatója elmondta —, hogy a szokásosnál olcsóbb a köl­csönzési díj. Az egyéb köl­csönzési feltételek pedig ugyanazok. Az 5000 forint ér­tékig elég a személyi igazol­vány, 5000 forintnál drágább gép, eszköz esetében pedig ke­zesre is szükség van. A díjat egy napra, egy hétre vagy egy hónapra előre kell fizetni. A kölcsönözhető gépek, szerszámok széles választéká­ból némi ízelítő: motoros és kézi permetezők, elektromos fűnyírógépek, motoros kerti kapák, betonkeverők, építési ‘ állványok; padlók, .'létrák padlócsiszolók, kézi festékszó­rók, elektromos kézi barkács- gépek, forrasztópákák, kézi fú­rógépek. A» gépek kezeléséről és egyéb tudnivalókról a helyszí­nen tájékoztatják a kölcsönző­ket.’A bolt nyitva tartási ide­je (egyelőre): hétfőtől pénte­kig 9-től 17 óráig, szombaton 9-től 14 óráig. Sz. P. Kisgépkolcsonző nyílt Szentendrén, n Jókai u. 31a. szóm alatt Előnyös áron kölcsönözhetők olyan kisgépek és eszközök, amelyekre a kiskerttulajdonosoknak, a barkácsolóknak és a saját erőből építkezőknek szükségük van. Ezekből sorolunk fel néhányat: 9 Motoros és kézi permetezők 0 Elektromos fűnyírók Ok Motoros kerti kapa 9 Betonkeverő 9 Építési állványok, padlók 9 Létrák 6 Padlócsiszolók 9 Hegesztő transzformátor 9 Festékszórók 9 Elektromos kézi barkácsgépek 9 Forrasztópákák 9 Körfűrész 9 Fúrógépek Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 9-től 17 óráig, szombaton 9-től 14 óráig. VÁRJUK A KEDVES ÉRDEKLŐDŐKET! Pest megyei Fémipari Vállalat Szolgáltató és Javító Gyáregysége. ebben a státusban került át a nagyközségi tanácshoz. Czerköczi András tanácsel­nök: — Alapos indokkal kértük áthelyezéssel Czene Istvánné munkahely-változtatását. Lé­nyegében olyan törzsgárda ki­alakítására törekedtünk, amely — azóta bebizonyosodott — beváltja a hozzá fűzött remé­nyeket, hosszabb távon is. Igencsak jártas Czenéné a tervezésben, a költségvetési ügyekben... Előrelátó tervezéssel A tanácsok tervező, szerve­ző, irányító-ellenőrző tevé­kenységének fontosságát nyil­ván senki nem vitatja. Meg­kérdezzük azért: — Hogyan látja e munka je­lentőségét a nagyközségi ta­nács gazdálkodási csoportjá­nak vezetője? — Több mint 40 millió fo­rint az éves költségvetés és a községfejlesztési tervek meg­valósítására fordítható összeg. Egyáltalán nem véletlen, hogy az óvoda- vagy útépítés dilem­máját említettem. A nagyköz­ség holnapjait is figyelembe véve kell előkészítenünk a rendelkezésünkre álló pénz el­osztását, egy-egy tervidőszak­ra, s aztán évekre lebontva. A konkrét példánál maradva: örülünk, hogy az óvodás korú gyermekek száma a nevelésü­ket szolgáló'intézmények bő­vítésének — és egyáltalán: korszerűsítésének — problé­máját halaszthatatlanul meg­oldandó feladattá tette. Ám hozzáteszem: ezek a gyerekek rövid idő múltán iskolába ke­rülnek, s akkorra nekünk mát a tanteremhiány' gondjaival kell szembenéznünk. Érthető tehát, ha a lehetőségek szerint elébe megyünk a problémák megoldásának: az idén pél­dául nyolc új tanterem építé­sét kezdtük el a második ke­rületben, s szeretnénk, ha ez a munka jövőre befejeződne. Építőipari költségvetési üze­münkön ez nem múlik; gon­dot okoz azonban az Alsózsol- cáról érkező UNIVÁZ-elemek szállításának határidő-betartá­sa. Mindezt azért említem, hogy talán kézzelfoghatóbban érzékelhetővé .váljék: a mi munkánk ugyan nem tartozik a látványosabbak közé, en­nek ellenére, úgy érzem, a nagyközség lakói értik és ér­zik e tevékenység fontosságát. Az állampolgárok ügyeinek intézéséhez — talán megfele­lő ez a kifejezés — „indirekt” módon kapcsolódunk. Négyfős gazdálkodási csoportunknak elsősorban az intézményveze­tőkkel — a vezető óvónőkkel, iskolaigazgatókkal, körzeti or­vosokkal, | gyermek-tanács­adókkal — kell folyamatosan tartani a kapcsolatot. Végső soron azonban valamennyien közvetlenül is érezzük mun­kánk eredményességét, amikor például egy újonnan elkészült óvoda mellett elmegyünk, hi­szen a tanács tevékenysége nélkül nem számolhatnánk ezekkel a létesítményekkel. Persze, a sok megoldásra váró feladat között rangsort kell felállítani. A jogos igények mindegyikét egyszerre kielégí­teni lehetetlen, ezt gondolom, azok is belátják, akik kevés­bé járatosak a gazdálkodási munkában... •A közösség gondjaival — Elégedett-e? Netán haza­viszi, az üdülésre is elviszi a mindennapi gondokat? S egyáltalán: életközeiben érzi-e magát? — Nem nehéz válaszolnom. Dabasi születésű vagyok, tehát nap mint nap magam is a nagyközség lakójaként érzem, mennyiben jutottunk előbbre, s milyen gondok várnak még megoldásra. Az is kétségtelen, hogy ebben a munkakörben nem lehet a nyolc óra letelte után bezárni az ajtó mögé a hétköznap problémáit — azok elkísérnek valamennyiünket Talán nem túlzás, ha azt mon­dom: itt soha nem lehet elége­dett az ember, viszont egy- egy feladat megoldását köve­tően bizonyos fokú jó érzés tölt el. Csoportunkban nők dolgoznak. Lehetőségeik sze­rint, úgy vélem, kitesznek ma­gukért Ugyanakkor nélkülöz­hetetlen a jó együttműködés a műszaki csoporttal, a tanácsi vezetéssel, s a testületi dönté­süket is a kollektív bölcsesség megnyilvánulásaként kell érté­kelnünk. Ebben a látszólag bo­nyolult szituációban nyaralni is nyugodtabban megyek. Sőt, sikerül teljesen kikapcsolód­nom, mert úgy érzem, hogy visszatérésemre és pihenten, teljesebb értékű munkámra számít a tanács és általában a közösség. A törzsgárda elismerése Korántsem mondhatja el Czene Istvánné, hogy könnyű félévet tudhat maga mögött. Most például a tanács épüle­tének felújítása közben kell az első hat hónap gazdálkodásá­nak mérlegét elkészíteniük. Beszélgetésünk során is töb­ben szóltak hozzá, vagy kér­dőn néztek rá — mindenre volt válasza szavakban vagy gesztusokban. Segít, tanácsot ad. Gondolom, hogy az egyéb­ként többségében törzsgárda- tagokkai dolgozó dabasi nagy­községi tanács elnöke ezért is ajánlotta figyelmünkbe a gaz­dálkodási csoport vezetőjét. Czenéné persze hozzátette: — De hisz’ másokkal is be­szélgethetett volna! Ügy vé­lem, kollektívánk túlnyomó |része érdemes a figyelemre. ;Ez3regyébként a. tanácsi' vézé- tés elismerő megnyilvánulásai­ból is érezzük... Jenkei János KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉG Meggyszedő diákok Málnaszezon a Hungarofruct budaörsi hűtőházában . ":íí ■<P m íÍ t i, -* A gyümölcsöt lemérik, majtl kamionokban és hűtővagonokban Ausztriába, az NSZK-ba és Hollandiába szállítják. Halmágyi Péter felvétele A Hungarofruct budaörsi hútőházáöan, ebben az íl'atos üzemben javában tart a mál­naszezon, s július húszadikáig, amíg az utolsó szállítmány is el nem hagyja a határt, nagy lesz a hajrá. Ezekre a napod­ra ugyan már a kajszi baracköt vártak, de az időjárás erre nem volt tekintettel. Addig is kihasználják az időt, amíg az eiső barackszállítmány, vár­hatóan július húszadika körül, megérkezik. Málnát már a korábbi évek­ben is továbbított a budaörsi hűtőház, de közel sem ilyen mennyiségben, mint az idén, amikor a tavalyinak kétszere­sét, négy-ötszáz tonnányit hű­iének. A málna mindössze egy éjszakát tölt a hűtőházban, ez alatt az idő alatt 1 Celsius fok­ra hűtik le, majd hordókba töltve útnak indítják a Né­met Szövetségi Köztársaságba és Svájcba. Mint Czigány Péter, a hűtő­ház igazgatója mondja, a Zöldért jó partner, jó minősé­gű és megfelelő- mennyiségű málnát vásárol-fel.­A - hűtőház ■ dolgozói 2 Cel­sius fokos hőmérsékleten dol­goznak ezekben a hetekben, éppen ezért a gyerekeket nem ís engem«. - be a raktárakba. A (liukokréd van szó, akik minden nyáron segítenek az üzemnek, s ezzel Hozzájárul­nak a munkaerőgondod meg­oldásához. „ Jelenleg harmincötén szedik a meggyet és a cseresznyét a hűtőhaz saját gazdaságában, anol olyannyira elkel a segj.tr ségük, hogy ha a diákok nem lennének, meglehet, ’ a Ián is . maradna a*tízezer kilogramm meggyből és a cseresznyéből. A nutóháztelső számú táma­sza ilyenkor nyáron a budaör­si gimnázium, amellyel szocia­lista szerződést is kötöttek. A fiatalok órabérben dblgoznak. A diákok’szívességét tesznek az üzemnek, de a Hungaro­fruct ezt nem csak viszonozza gavallérosan, hanem meg is < előlegezi. Nemrégen harminc­ezer forintos költséggel úttö­rőszobát rendezett be a válla­lat a budaörsi, általános isko­lában, s az első félévben mintegy százezer forintot for­dított arra, hogy saját autóbu­szává" — tétjükén díjtalanul — utaztatta .az óvodásokat és az iskolásokat. II. E. Válogatott csalódásaim 3 ÍS gőz 1; Bevallom: mindig bizonyos fokú irigységgel gondoltam azokra a vasegészségű embe­rekre, akikről azt hallottam, hogy hosszú életük során egyetlenegyszer se szorultak orvosi segítségre. Amikor tehát arról értesültem, hogy Fabók S Gergő hódmezővásárhelyi pi- pakupak-készítő nyolcvanket- tedik születésnapját ünnepli, s magas kora ellenére még sohase fordult orvoshoz, kap­tam az alkalmon és hanyatt- homlok Hódmezővásárhelyre utaztam, hogy szemtől szemben állhassak a nevezetes szemé­lyiséggel. Az agg pipakupák-készítőt ágyban találtam; nagyokat nyögött, és felesége, Rózái né­ni korpaciberével itatta. — Csak nem beteg, Gergő bátyám? — kérdeztem megle­pődve. — Beteg a nyavalya! — til­takozott az öreg kissé erőtlen hangon, miközben a felségét egy kézmozdulattal kiparan­csolta a szobából. — Csak az asztma vett elő, meg a régi köszvényem újult ki, emiatt nem tudok lábra állni. — Arra volnék legelőbb is kíváncsi, hogy telt a gyerek­kora, minek köszönheti, hogy nem volt dolga sose doktorok­kal — szóltam. — Áztat leginkább a jó erős szervezetemnek köszönhetem — felelte Fabók bácsi, mialatt hasztalanul próbálkozott felül­ni az ágyban. — Mert vót né­kem bárányhümlőm, meg ru­beólám vagy hogy a nyavalyá­ba híjják, vótam skárlátba is, és háromszor kaptam meg a fültőmirigy-lobot, amit ma mán inkább mumpsznak ne­veznek... Akkor edződtem meg, mert orvoshoz szerencsé­re sose vittek el, még közép- fültőgyulladással se, mégse hóttam bele, csak a bal fülem­re siket ültem meg... A vasembernél — Fogorvosnál se volt soha? — kérdeztem fokozódó megii- letődésseL — Annál egyszer igen, mert hivatott pipakupak-ügyben — mondta Fabók S. Gergő, és a hangjából kiérzett, hogy nem lódít. — És hány foga van még? — Egy se! — felelte büszkén a csodaember, és nyomatékül megmutatta a csupasz ínyét. — Kihullott, elporladt az mind magától, kár lett vóna amiatt fogdoktorra kőteni. — És volt még valami egyéb betegsége is? — faggatom to­vább. Harmadszor jártam már a Szalmazsák téri Betyárbútor Áruházban, négypolcos könyv­állványt keresve. Ezúttal se kaptam meg. Amikor kifakad­tam miatta, maga a boltvezető jött oda mentegetőzni. Bemu­tatkozott: Algái Márton a ne­ve a rokonszenves, ám szem- melláthatóan fáradt, megviselt arcú üzletvezetőnek. — Időnként tudunk szolgál­ni szobaberendezési tárgyak­kal, tehát könyvállvánnyal is — mondta lehangoltan. — De a betyárbútor mellett a tulaj­donképpeni profilunk a bolt­berendezési tárgyak és a tor­naszerek árusítása. Sajnos, sok a hiánycikkünk. Jelenleg például, pultot még pult alól se tudnánk, adni, ugyanúgy tornatermi mászórudat még csúszópénz, helyesebben csú­szómászópénz ellenében sem szolgálhatunk. Ilyesmivel te­hát ne is kísérletezzenek a kedves vevők. Mi kereskedel­mi alkalmazottak is sokat szenvedünk az időnkénti áru­hiány miatt Az újságok álta­lában csak a vásárlók pana­szainak adnak teret a hiány­cikkek dolgában, de a vevők ostromát álló bolti kiszolgálók — Alig — mondta S. Gergő bácsi eltűnődve. — Hacsak azt a két tüdőgyulladást neip számítom, meg egy kis átme­neti meghűlést, ami miatt negyven éve köhécselgetek .... Nem mondom, a vesém sem éppen jó, de evvel tán mán úgy születtem; no meg osztán májzsugorom is vóna, de ez nem betegség, állítólag más is megkapja, aki annyit ivott életében, mint én. Nem kérdezősködtem to­vább. Fabók S. Gergő beteg­ágyától távozóban az járt az eszemben, vajha sok ilyen gondolkodású ember lenne, akkor egyszeriben megszűnne a kórháziágy-hiány. A bútorboltban sérelmeit nem szokták nyilvá­nosság elé tárni. Van egy életrevaló ötlejem a hiánycik­kek okozta bosszúságok csök­kentésére. Korlátozzák az érintett üzletek nyitva tartási idejét! Ha például a Betyár­bútor Áruház a jelenlegi napi 9 óra helyett csak 6 órát tarta­na nyitva, akkor jóval keve­sebb vevőt kellene elutasíta­nunk. Egy szerény példa: ha most naponta a kilencórás munkaidő alatt kilencven vevő keres háromlábú széket, akkor a hatórás nyitva tartás esetén csak hatvan vevőt kellene üres kézzel ' elbocsátanunk. Ámbár ez a sebtiben felhozott példa nem éppen találó, mert ha valaki mondjuk, 4’ darab háromlábú széket keres, ami rendszerint nincs raktáron, mi adunk neki három darab négy­lábú széket, az összesen 12 székláb; ezt aztán a kedves vevő tetszése szerint beoszt­hatja magának. ;f, V'\ ... Könyvállvány helyett ezzel a megvalósításra váró ötlettel gazdagabban távoztam az Algái Márton által vezetett Betyárbútor Áruházból. Heves Ferenc 4 '#>•** ,• t1 i .1 '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents