Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

Elutazott Kubába a VIT magyar gyermekdelegációja Elutazott Kubába a húszta­gú magyar gyermekküldöttség, amely a július 28-án megnyí­ló XI. VIT-em a legifjabb nemzedék programjain képvi­seli a hazai színeket. A paj­tások a fesztivál lángjának fellobbanásáig kéthetes nem­zetközi táborozáson . vesznek részt Varaderóban, a Jú­lius 26. táborban. Innen köl­töznek át a fesztivál gyer- mekprogramjainaik otthont adó Jósé Marti úttörőtábor­ba. Búzát vár a kombájn Az utóbbi évek egyik legnehezebb aratására készülnek az idén Az elmúlt napokban 40—60 milliméternyi csapadékot mér­tek, s ez már kifejezetten ká­rára volt a kalászos gaboná­nak. Már javában kellene dol- gqzniok a kombájnoknak, az aratás főszezonja azonban mindeddig nem kezdődött meg. Részben azért, mert a nö­vények érése erősen elhúzó­dott, másrészt gondot okoz, hogy a viharok nyomán meg­dőlt a termés, s a földre lefe­PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Átalakulás jgyen bármennyire kép­F j zeit, tájékozott is egy- egy tisztviselő a váro­si tanácsoknál, fejből és hirtelen aligha képes fölso­rolni, kollégáival mi min­denben illetékesek. A váro­si tanácsok ugyanis — ahogy azt voltak szívesek összeszámolni az újságíró­nak Cegléden — több mini 2100 hatáskört mondhatnak a magukénak, ennyiféle ügyben, dologban illetéke­sek, kell eljárniuk. Az ön­állóság növekedésének sa­játos tükröződése az első­fokú határozatok mennyisé­gének gyors gyarapodása, úgy is fogalmazhatunk, hogy a helyben intézett ügyek arányának emelke­dése. Cegléden, 1971-hez képest ma 72—74 százalék­kal nagyobb az első fokon helyben eldöntött ügyek száma. Természetes követel­ménynek tarthatjuk, hogy az államigazgatásnak lépést kell tartania a változó élet­tel, azaz, amiként az élet — benne a munka- és élet­körülmények, a jogi kere­tek stb. — átalakul, úgy il­lik formálódnia annak a te­vékenységnek is, amit köz- napian, ám nagyon leegy­szerűsítve tanácsi tevé­kenységnek nevezünk. Pél­dával élve: Cegléd, annak ellenére, hogy közigazgatá­si rangját nézve a patinás települések sorába, országo­san is a századokat maguk mögött tudó városok közé tartozik, valójában most érkezett el a — a huszadik század második felének megfelelő — városiasodás­hoz. Ennek rengeteg felada­tát a tanács vállalja gazda­ként, s hogy érzékeltessük, miféle körben zajlik itt a haladás, leírjuk: a közel­múltban kellett állattartási tanácsrendeletet alkotniuk, mert az átalakulás most már megkövetelte a nagy hagyományú tevékenység szabályozását. Aki a kor­szerű, a komfort minden kellékével ellátott lakótele­peken, lakóházakban él, örömmel üdvözölte ezt a jogi határvonalat, ám gon­doljuk csak meg, jó néhá- nyan vannak, akiket a ren­delkezés jövedelemtől foszt meg, olyah családi bevétel­től, amire eddig biztonság­gal számíthattak. H a csupán ez a két arca lenne az átalakulás­nak, akkor sem ítél­hetnénk azt egyszerűnek, könnyűnek, mert hiszen ha­sonlóan kedvező és kedve­zőtlen hatások keverednek a szanálásokban, amikor családok tucatjainak ezért kell elhagynia a megszo­kott lakóhelyet, családi há­zat, hogy ott másoknak ott­honok épülhessenek. Foly­tathatjuk azután az átala­kulás kusza fényeinek so­rolását még mindig a ceg­lédi tapasztalatokra hagyat­kozva, azzal, hogy az emlí­tettekkel megegyzően ter­mészetes igénnyé lett az ügyek harminc napon be­lüli elintézése. Ezt a határ­időt a lakosság túlnyomó része ismeri, megköveteli, ám ott áll e jogos igénnyel szemben az, hogv napjaink­ban az ügyfajták koránt­sem annyira egyszerűek, mint voltak korábban. Elég itt utalni a műszaki ügyin­tézés minőségében más fel­adataira, vagy arra, hogv az adminisztratív lépcsők és formák betartása már eleve lehetetlenné teszi a harminc nan alatt történő érdemi döntést az alkohol- elvonó kezelésre szóló be­utalásoknál. Van tehát egyszer egy követelményrendszer, s azon belül az ügyintézés jogi, időbeli stb. kereteinek megkötése, s van egy másik követelményrendszer, ami nem mindenkori és nem mindenben igazodik az el­sőként említetthez. Ez utóbbi követelményrend­szert azök az egymástól független jogszabályok, tör­vényi előírások alkotják, melyek külön-külön helyt­állóak, csak éppen alkal­mazásuk gyakorlata ütkö­zik azzal, amit jogaként az állampolgár ismer, hiszen úgy véli, neki mindenfajta dologban harminc napon belül kézhez kellene kapnia a döntést. Ha nem, akkor úgy ítél, rosszul dolgoznak a tanácsnál, C ifra ez eddig is, de te­hetjük még cifrábbá, hiszen nem ejtettünk szót olyasmikről, amiket il­ledelmesen fogalmazva is, szamárságoknak nevez a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára, ám a szamárságoknak abból a fajtájából valók, amik időt, energiát rabolnak el, fölö­sen foglalkoztatják a taná­csi szakigazgatást. Egyetlen, de akár kapitális trófeaként is fölmutatható bürokrácia bizonyítékkal élve: munka­helyek serege követel mun­kavállalóitól — az utazási költségtérítéshez — tanácsi igazolást arról, hogy való­ban csak autóbusszal jár­hat az iilető, mert a két te­lepülés, így Tápióbicske és Cegléd, Tápiószőllős és Cegléd stb. között nincs vasúti összeköttetés. Jogos a tanácsi tisztviselők há­borgása: nem lehetne elő­venni az ország, a megye hivatalos térképét, s azon megnézni?! Avagy a mun­kahelyeken — tisztelet a nagyon ritka kivételnek — nem hisznek a térképnek, csak a tanácsi papírnak? Miért? Esetleg pusztán azért, mert e papírokat az üzemben adminisztrálgatni lehet, s telik vele az idő? Közhelyként hangzó igaz­sággal beérve: az átalaku­lás jegyei ellentmondáso­sak, korántsem csak előre mutatnak, hanem rejtenek magukban visszahúzó, aka­dályként ható tényezőket is, s ezek fölszámolása gyak­ran hívül esik a tanácsok hatókörén, de a közgondol­kozás, meg a hivatalos el­bírálás ennek ellenére gyakran a tanácsoktól kéri számon a változások elma­radását. Amiben nem az a baj, hogy igazságtalan eljá­rás, hamis nézőpontú ítél­kezés, hanem az, hogy eközben elterelődik a fi­gyelem a tényleges ok és okozati összefüggésekről. Azokról az összefüggések­ről, melyek csomópontja a tanácsi tevékenység, mert hiszen mindaz, amit a terü­let- és településfejlesztés­ben, a lakosság ügyeinek intézésében bármely ható­ság, szerv elrendel, itt ölt testet, itt kell — kellene — végrehajtani. Botorság te­hát abban hinni, pusztán a tanácsok' erőfeszítései nyo­mán világosan megrajzol­ható az átalakulás útja, módja, végrehajtható az ál­lamigazgatási tevékenység korszerűsítése. Mindehhez az is elengedhetetlen, hogy átalakuljon az igazgatás különböző pontjainak egy­mással való kapcsolata, vi­szonya, hogy a tanácsokon valóban azt kérje számon a társadalmi ellenőrzés, ami a tanácsokon múlik. Mészáros Ottó , kiidt gabona amúgy is nehe­zebben párologtatja cl nedves­ségtartalmát. Emellett a külön­féle fertőzések is veszélyezte­tik. Dolgoznak a kombájnok, de mindenekelőtt az őszi árpa be­takarításán. A búzához még nem nyúltak hozzá csak elvét­ve vágtak le néhány táblát a mezőgazdasági nagyüzemekben, hogy megállapíthassák, a ké­sőbbiekben mire számíthatnak a betakarításnál. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy a ter­mőterület nagyobbik részén megdőlt gabona aratása az utóbbi évek egyik legnehezebb leckéjét adja majd fel a kom- bájnosoknak. A mezőgazdászok egyelőre még nem türelmetlenek, hiszen olyan nagyszámú — 14 ezer — kombájn áll rendelkezésük­re, mint még egyetlen évben sem. A nehéz helyzetet látva sok mezőgazdasági nagyüzem kötött szerződést: kölcsön ad­ják egymásnak a kombájnokat. Az északon levő gazdaságok, ahol lassabban érnek be a kalászosok, kombájnjaikat a délebbi vidékekre küldik, majd amikor ott végeznek a munkával, nem csak saját gé­peiket kapják vissza, hanem a kölcsönt is. Új termékek a B¥M gyáraiból A termelési szerkezet kor­szerűsítését célzó ötéves fej­lesztési program időarányos részét sikeresen teljesítették a Beton- és Vasbetonipari Művek dolgozói. Most már gyártmányaiknak több mint 30. százaléka új típusú termék. A közúti felül- és aluljárók országos építési programját se­gítették a feszített hídgeren­dák gyártásának megkezdésé­vel és kiterjesztésével. Már 30 méteres távolságot áthida­ló hídgerendákat készítenek. Az iparágnyi vállalat évű 70 ezer méter hídgerendát gyárt, Berendezkedtek az alul és felül is síit, tehát vakolatmen­tes födémek termelésére is. Európában elsőként egy ame­rikai licenc meghonosításával, az eddigieknél is nagyobb tá­volságokat áthidaló födém- és falpanelek gyártására tér­tek át. Ezeknek a termékek­nek rendkívül sima a felülete, s így feleslegessé teszi a va­kolást. Bővítették a választé­kot az Univáz falpanelekkel, s az iskola- és óvodaépítés meggyorsítását segítő vázpa­nelek termelésére is beren­dezkedtek. Kisegítik a könnyű­szerkezetes építési rendszert a Clasp-rendszerű szerkezetek­hez szükséges vasbeton, födé­mek gyártásával. XXII. ÉVFOLYAM, 162. SZÄM ÁllA »0 FUJ Éli 1978. JÚLIUS 12, SZERDA Milliós társadalmi hozzájárulás Felavatták Monoron az új járási szakorvosi rendelőt Dr. Medve László miniszterhelyettes adta át rendeltetésének az intézményt m mmm­Tegnap délután Monoron, a Balassi Bálint utcában több százan gyűltek össze az új já­rási szakorvosi rendelőintézet avatási ünnepségén. Megjelent Cscrvenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt­bizottság első titkára, dr. Med­ve László egészségiügyi minisz­terhelyettes, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Barinkai Oszltárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Krajnyák Tibor, az MSZMP KB politikai munka­társa, s a megye, a járás, va- amint a nagyközség számos párt-, állami és gazdasági ve­zetője. Ünnepi volt a környezet: a háromszintes épület előtt lo­bogók s a homlokzaton az al­kalomhoz illő felirat, idézet az alkotmányból: a Magyar Nép- köztársaság védi az állampol­gárok életét, testi épségét, egészségét... Úttörők harsonáinak hangjai után Bálint András színmű­vész Váci Mihály: Méltó ha­talmat című versét adta elő. Az ünnepséget Zimányi Dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes adta át rendeltetésé­nek a monori új szakorvosi rendelőintézetet Hídnyitás Tahinál Korsishí átkeli épül a nagymarosi vízi lépcsőnél A következő években hát új hidat adnak át a Dumán és a Tiszán a KPM hídosztályá- nak hosszú távú fejlesztési tervei alapján. Az országban jelenleg mint­egy 12 ezer híd ível át ,a fo­lyók, vizek és vasutak felett, ezek megfelelően segítik a közlekedést. Néhány helyen azonban, főként a Dumán, szá­muk kevés, átlag 80 kilométe­renként állnak egymástól. A lemaradás csökken bősére, a forgalom feltételeinek ja­vítására a nagyszabású híd- fejlesztési program kezdődött. Eszerint a dunaföldvári hidat felújítják, kiszélesítik, Baján pedig 1980-ban kétszer egy sávos modem híd építése kez­dődik. Budapest felett és alatt a fővárost átölelő autópálya hídjait a következő évtizedben alakítják ki. Részben a meg­lévő budapesti hidaik teher­mentesítését szolgálja majd a leendő, Gabcsikovo—Nagyma­ros vízierőmű rendszer kiépí­tése során megépítendő kor­szerű közúti híd is. Közel a Dunakanyarhoz, Tahitótfalunál előreláthatóan még e hónap­ban megindulhat a forgalom az új Kis-Duina hídon. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke fogad­ta Joseph Francis de Concei- cao rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, a Singapur! Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. Az átadásnál jelen volt Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes. Czimbalmos Béla főtitkár vezetésével tegnap Spanyolor­szágba utazott a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak küldöttsége. Az ötnapos lá­togatás során felveszik a kap­csolatot a Spanyol Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Országos Szövetségével és az együtt­működés lehetőségeiről tár­gyalnak. Gyula, a monori nagyközségi tanács elnöke nyitobla meg, majd dr. Medve László egész­ségügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta avató beszédé­ben: —■ A felszabadulás óta egy- tizedére csökkent hazánkban a csecsemőhalandóság, leküzdöt­tük a tbc-t, megnőtt az átla­gos életkor, s a betegségi sta­tisztikákon ma már első helyre kerültek a szív- és ér­rendszeri megbetegedések. — Egyre nagyobb szakérte­lemmel kell gyógyítania az or­vosoknak, s ami hasonlóan fontos: a betegségek kialaku­lását meg is kell előzniük. Mindehhez korszerű műszerek, körülmények szükségesek. — Ezért örvendetes — mon­dotta a miniszterhelyettes —, hogy a járási szakorvosi ren­delőintézet nem egészen két esztendő alatt készült el az építők, az alvállalkozók, a tár­sadalmi segítők — munkájuk értéhe két és fél millió forint — s a szervezők összefogásá­nak eredményeként Befejezésül meleg szeretet­tel köszöntötte a társadalmi munkásokat és kollektívákat, majd eredményekben gazdag munkát kívánt az új rendelő- intézet minden dolgozójának: alkalmazottaknak, nővéreknek és orvosoknak. A továbbiakban Kozák Sán- domé, a monori járási hivatal elnöke üdvözölte az építőket, s az egészségügyi miniszter nevében átadta Molnár Mar­gitnak, az OMKER dolgozójá­nak és Duhaj Jánosnak, a pi­lisi Aranykalász Termelőszö­vetkezet dolgozójának Az egészségügy kiváló dolgozója elismeréseket. Jól végzett munkájukért ok­levelet kapott az Enítők Ioari Szövetkezetének Ybl Miklós KISZ-alapszervezete, a Mező­gép Vállalat Vörös Csillag szo­cialista brigádja, a munkás­őrség monori járási parancs­noksága, a Járási Szolgáltató Szövetkezet Zalka Máté szo­cialista brigádja, a Vetőmag­termeltető Vállalat Erdei Fe­renc szocialista brigádja és a monori Kossuth Termelőszö­vetkezet kollektívája. Korábban vehették át az ok­levelet a társadalmi munká­ban jeleskedők közül négyen, valamint továbbá 22 kollektíva tagjai. Az egészségügyi miniszter- helyettes ezután átvágta az épület kapujára feszített nem­zetiszínű szalagot és a vendé­gek megtekintették a járási szakorvosi rendelőt. Mint arról korábban írtunk lapunkban: évtizedek óta gon­dot okozott a régi rendelőin­tézet zsúfoltsága, műszereinek, épületének elavultsága. Az or­szágos átlagnál kevesebb ide­je jutott az orvpsoknak egy- egy betegre, s néhány gyógyá­szati szakma képviselői hiá­nyoztak a járásból. Tegnaptól más körülmények között fogadják a monori já­rás betegeit a szakorvosok: a 43 millió forintos költséggel épített rendelőintézet föld­szintjén a körzeti orvosi, se­bészeti, röntgenológiai, gyer­mekgyógyászati részleg és a központi kartonozó kapott he­lyet. Az emeleten a nőgyógyá­szati, a fogászati, s újdonság­ként a gégészeti, fizikoterá­piái, urológiai, EKG- és ideg- gyógyászati rendelő. A legfel­ső szinten az intézeti dolgozók öltözőjét, a konyhát, az étter­met és az irodákat helyezték el. A szakrendelőt a legkorsze­rűbb műszerekkel látták el, értékük több mint 10 millió forint. V. G. P. I k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents