Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-01 / 153. szám
Minden eddiginél sikeresebb SOK TÜZELŐUTALVÁNYT VÁLTANAK BE ' Két héttel ezelőtt kezdődött a kedvezményes fűtőolajvásár. Az évek óta sikeres akció jelentős segítség az előrelátó s a tárolási lehetőségekkel rendelkező vásárlóknak. Városunkban is sokan élnek a lehetőséggel. A legnagyobb és legforgalmasabb gázcsere- és fűtőolajtelepre látogattunk, a Gödöllő- és Vidéke ÁFÉSZ üzemeltette, 97-es számú kúthoz, hogy vezetőjétől, Prókai Józseftől a vásár felől érdeklődtünk. — Az akció kezdetétől idáig 760 ezer liter olaj érkezett telepünkre, s mind el is fogyott. A vásárlók igénylik a házhozszállítás kedvezményét is, két ezer-ezer literes tartálykocsink már 250 ezer liter olajat szállított a megrendelőknek. Tüzelőutalványt eddig 270 ezer forint értékben váltottak be kútunknál, s már most megállapíthatjuk, hogy az idei vásár várakozáson felüli érdeklődést hozott. Prókai József szavait igazolta az ottjártunkkor tapasztalható nagy forgalom is, gépkocsik, lovasfogatok, kézikocsis vevők várakoztak a kiszolgálásra. — A megnövekedett igényeket csak megfelelő készlet esetén tudjuk kielégíteni — mondta a vezető — s erre a tavalyi tapasztalatok alapján jól felkészültünk. Az ÁFÉSZ vásárolt egy 15 ezer literes tartálykocsit, amivel magunk szállíthatjuk telepünkre az olajat, nem szorulunk rá mások közreműködésére. Naponta 40—50 ezer litert hozunk a telepre. Ennél többet nem tudunk, s bizony gondban vagyunk, ha a város többi telepén elfogy az olaj, mert ilyenkor mindenki hozzánk jön. A városi lakóiion kívül gyakorta érkezik vevő a járásból, sőt a megye távolabbi településeiről is. Az elmondottakból az is kiderül, hogy a vevők elégedettek az ÁFÉSZ, a 97-es kút szolgáltatásával. A házhoz szállításon kívül a városi lovas fuvarozók is a lakosság rendelkezésére állnak. Valószínű, ■ hogy a kedvezményes akció a kezdeti sikerrel folytatódik. ‘ Miiru Mihály Úttörők táborozása A nyolcadik: őrsvezeiőképző A járási-városi balatonlellei úttörőtábor kezelését június 1- től a két KISZ-bizottságtól az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága vette át. Két év tapasztalatai alapján elkészítették a tábor szabályzatát, melyet az illetékes szervek jó1 iváhagytak. Az idén nyáron 8 turnusban tölthetnek 10—10 napot Lei lén az úttörőik és kisdobosok. Az első csoportban városi, az utána következőikben járási gyermekek üdülhetnek a táborban, az utolsó tíz napon őrsvezető- képzővé alakul át. Turnusonként 200 gyereket látnak vendégül Balatonlellén. Galgamácsai hírek Július 1-én, szombaton délután három órakor kispályás labdarúgótorna keretében avatja fel a Galgamácsai SE tomegsportbizottsága a Kiskút SC csapatának új pályáját. A pályát romantikus környezetben, a galgamácsai erdőben alakították ki. Nemcsak a labdarúgó-mérkőzések jelenthetnél! szórakozást az idelátogatóknak, hanem pihenésre, túrázásra, is nyílik alkalmuk a kellemes kirándulóhelyen. A pályavató ünnepségen az SE tömegsportbizottsága könyvvel és oklevéllel jutalmazza meg az építésiben élenjáró, kiemelkedő munkát végző társadalmi aktivistákat. Vasárnap, július 2-án 16 érakor is láthatnak izgalmasnak ígérkező labdarúgó-mérkőzést a galgamácsaiak. A TSZ SE labdarúgócsapatának meghívására a nagyközségbe látogat a Kákái KSK együttese. A két csapat a nyári Galga Kupa küzdelemsorozatának keretében barátságos mérkőzést vív majd. A hazaiak nagy lelkesedéssel készülnek a találkozóra, amely az őszi bajnokságban szereplő csapat kialakítása végett döntő fontosságú. A mérkőzés előtt 14.30-kor a helyi serdülő csapatok mérik össze tudásukat. A kákái labdarúgóik látogatását egy hét múlva, július 9-én viszonozzák a galgamácsaiak, s akikor lesz a mérkőzés visszavágója is. A hátrányok leküzdéséért Valóságos, gyakorlati egyenlősé A tangazdaság nídolgazainak helyzete Aligha süthetjük rá a túlzott gazdaságcentrikusság bélyegét az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának párt-végrehajtóbizottságára, amikor egyik jelentésében így fogalmaz: A nők helyzetének megítélése működési területünkön társadalmi üggyé vált, a nőkről való gondoskodás gazdaságunkban annyit jelent, mint mindannyiunkról való gondoslcodás, mert helyzetük állandóan visz- szahat a munkára, a munka hatékonyságára. Felületes szemlélő talán rásütné, mondván, első az ember, a termelés sosem szoríthatja háttérbe, mindennek a megközelítése csakis az ő szemszögéből helyes és megengedhető. A párt- vb a nőpolitikái határozat végrehajtásának surnmázásakor is a munkából, a hatékonyságból indul ki, holott itt másról, ma- gasztosabb dolgokról van szó. Valóságosan Miről is? Arról, hogy a nőknek jogi és társadalmi egyenlőségét mindinkább a munkahelyen, a gyakorlatban is teljesebbé és valóságossá tegyük. Nem segélyekről, előnyökről és kedvezményekről. Illetve, ha arról is, az is csak a hátrányok fölszámolásáért, az egyenlőtlenségek megszűnéséig. A gondoskodás a hatékonyabb termelést szolgálja? Azt. Mert, ha minden, vagy a legtöbb nő hatékonyan dolgozik, az se ‘kevesebbet, se többet nem jelent, minthogy képessége és tudása javát adja és adhatja, ami neki és a közösségnek is a legjobb. A hatékonyság következmény. Eredmény. Okozat, amiből természetszerűleg következtethetünk az okra. Meg is magyarázhatjuk. Ma már alig van a tangazdaságban olyan munkaterület, mutat rá a párt-végrehajtóbizottság, ahol a feladatokat csak férfiak oldják meg. Kiinduló tételük nem szorul alátámasztásra, realitását az előbbi állítás ismeretében senki sem vonhatja kétségbe. Nyolc év alatt, ennyi idős már a párt nőpolitikái határozata, innen az időszámítás, a tangazdaság munkásnőinak aránya 30 százalékra emelkedett. A növekedés sajátságos módon a nehéz fizikai erőt követelő munkahelyek csökkenéséből adódik. A fizikailag könnyebb munka nagyobb szellemi felkészültséget kíván. Nem meglepő, hogy a harminc éven aluli nők közül valamennyien elvégezték az általános iskolát, a hasonló korosztályú férfiak közül ellenben harminchatan ezzel nem büszkélkedhetnek. Hajnaltól estig Család, háztartás, gyermeknevelés, untig ismételjük, ma is nagyobbrészt a nők vállát nyomja. Mi következik ebből a munkahelyre nézve? Semmiképpen sem az, hogy emiatt [ a családanyák kisebb intenzitással dolgoznának. Hanem: rátermettség, képesség, képzettség birtokában sem vállalhatnak el akármilyen beosztást. Bizonyos vezetői munkaköröket. Érthetően húzódoznak az olyan parancsnoki posztoktól, amelyek betöltői hajnalok hajnalán kelnek, s késő este térnek haza. Tangazdaságról lévén szó, ilyenek vannak. A nők előnyben részesítik a kötött munkaidejű helyeket, ahol nagy biztonsággal előre tudható, hogy mikor ér haza. Meghatározó szerep jut az előbbrelépásben, a továbbtanulásban a kornak- A harminc éven aluliak, műszaki, adminisztratív beosztásúak, bátran vállalkoznak tanulásra, mind szakmai, mind politikai képzésre. A káderfejlesztési tervekben velük számolnak a gazdaság vezetői. Az elmúlt években kinevezett osztály- és telepvezetők között két olyan nőt is találunk, aki korábban munkásként dolgozott. Az iparszerű termelés térhódításával egyenes arányban nő a nagyobb képzettségű emberek iránti igény. A fiatalabb korosztályokba tartozók kihasználják a kínálkozó lehetőséget, szakiskolai, középiskolai végzettséget szereznek. A harminc éven felülieknek nemcsak a helyzete, a szemlélete is miás. A gyermeknevelés mellett a régi családi életformához való ragaszkodás is kizárja, hogy bentlakásos képzésben részt vegyenek. Ámde elutasítják a levelező tagozatot is. Indokuk: a férjem nem engedi, nem jut idő nekem a tanulásra. Játékosok, szurkolók egy célért Osztályozóra készül a Kartal Befejeződött a járási labdarúgó-bajnokság. Az első osztály élén a Kartali •Medosz csapata végzett, két ponttal megelőzve a második Honvéd Malinovszkij SE-t, öt ponttal a harmadik helyezett Zsám- bokot. A kartaliak huszonhat mérkőzésükből mindössze háromszor veszítettek, s ugyanennyiszer játszottak döntetlent. ök szerezték az első osztályban a legtöbb gólt, nyolcvannégyet, a góllövőlistán utánuk következőket tizenegy góllal előzték meg. Hasonlóan kedvező a bajnokra, ha a kapott gólokat tekintjük, huszonötször rezdült meg a hálójuk, akárcsak a második helyezettnek. Válságos hangulat Aki csak a szép eredményt ismeri, keveset tud a kartali csapatról, a körülötte zajló eseményekről. Pedig egy évvel ezelőtt válságos volt a hangulat a kartaliak háza táján. Mi történt akkor? Sinkó István, a megyei labdarúgó- szövetség kartali képviselője így emlékezik az esetre: — Kartal tavaly is megnyerte a csapatbajnokságot s így indulhatott az osztályozókon, Az egyik mérkőzésen azonban baj történt. Egy magáról megfeledkezett, gyenge idegzetű kartali szurkoló bántalmazta a játékvezetőt. A csapat játékjogát azonnal felfüggesztették, s a Pest megyei Labdarúgó Szövetség fegyelmi határozata a Kartalt arra ítélte, hogy a járási bajnokságban játszhat ugyan, de 1980-ig nem vehet részt az osztályozókon. A kartaliak azonban nem hagyták annyiban a dolgot, megfellebbezték a határozatot, s a szurkolók is írtak egy levelet a szövetségnek, amelyben megfogadták, hogy a jövőben sportszerűek lesznek, és kiközösítik maguk közül a rendbontókat. A fegyelmi határozatot megváltoztatták, de az osztályozón nem szerepelhetett tovább a csapat. Egy álom szertefoszlott. A tehetséges társaság válságba jutott, a játékosok a távozás gondolatával foglalkoztak. Akadtak azonban, akik nem vesztették el a reményt s lelket vertek a labdarúgókba. Nagy Jenő, a bagi származású új edző, és Száraz József, a járásszerte ismert sportbarát addig győzködött, amíg a csapat mégis együttmaradt. A Medosz támogatói, a termelő- szövetkezet, a tangazdaság és a községi tanács sem fordult el a balul sikerült év után a társaságtól, továbbra is támogatták a szakosztályt. Teljes gőzzel Az összefogás meghozta az eredményt, a kartaliak újra játékba lendültek. Edzőjük, valamikor a kartaliak aranycsapatában játszott. Akkoriban, 1958-tól 1960-ig a kartaliak két osztályon is átverekedték magukat, előbb a megyei másod-, majd az első osztályt megnyerve a megyei bajnokságba jutottak. A maiak is ilyen ütőképes gárdáról ábrándoznak, s ha tavaly nem jött volna közbe a baki, ki tudja, talán újra sikerült volna a bravúr. Mert most már nehezebb lesz. A csapat újra indul az osztályozókon, de nehezebb ellenfelekkel kerül szembe. S ha sikerül is beverekedniük magukat a megyeiek közé, ahhoz már igazán nagyot kellene fejlődniük, hogy az aranycsapathoz hasonlóan, jövőre újabb osztályt léphessenek előre. Hiszen a nemzeti bajnokságot alaposan átszervezik, s a megyei lesz a harmadik vonal. Ezért is harcolnak teljes gőzzel a csapatok, a megye három osztályozó csoportjának résztvevői is. A kartaliak a harmadik csoportba kerültek s július I6-án, 23-án és 30-án játszanak az abonyiaKKal, a sóskútiakkal, s ha a felsőbb osztályokban úgy hozza a szerencse, az érdiekkel is, akik kieső helyen végeztek a megyei bajnokságban. A medoszosok nagyon készülnek a Monoron és Vecsé- sen játszandó mérkőzésekre, amelyeken a győzelmet kivívott csapat valamennyi játékosa bizonyítani akar. A kapuban Mór őrzi a hálót, aki tizenkét éve aktív játékossal, a kartaliak egyik erősségével, Bereczkivel együtt már az NB III-at is megjárta. A csapat egyik oszlopa lett az idén Ma- gony, aki aiz MTK-VM-ből jött vissza, ő a középhátvéd. Mellette Kiss és Gábor, a két szélsőháfcvéd igyekszik ártalmatlanná tenni az ellenfelek rohamait. A középpályán Derne játszik, aki Bagról igazo-lt Kartalra, de egy évig sérült volt. Az idén azonban egészségesen, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Elöl a Száraz testvérek és Kovács a rutinos játékosok1, akik a két fiatal, húsz éven aluli csatárt, Gerhardtot és Bozsikot is magukkal ragadják. Kerítés, öltöző Az idén a szurkolókra sem lehetett panasz, pedig gyakran úgy érezték, hogy a kar- taliakhoz szigorúbbak a játékvezetők. Lelkesen buzdították a játékosokat, s az osztá- lyozókra is elkísérik őket. Kartalon azt tervezik, ha sikerül bekerülniük a megyei bajnokságba, a jó talajú pálya kerítését magasítják, s bár az öltöző a követelményeknek megfelel, a már elkészült alapra esetleg felhúzzák az új öltözőt is. De most még a játékosokon a sor, akik az MNK-ban is bizonyították, hogy nem véletlen a jó szereplés. S bár a bajnokságra koncentráltak, a megyében így is a legjobb nyolc közé jutottak. A szurkolók jó játékot várnak, ahhoz hasonlót, mint amilyent az utolsó fordulóban a mogyoródiak ellen mutatott a csapat: 9—0 volt az eredmény a Kartal javára. G. Z. * Összehasonlítás Érzékeny összehasonlításd mutató a bér- Az átlagkereset sok mindent homályban hagy, esetünkben azonban megbízható mércének látszik. Megerősíti az eddigiekből levonható következtetéseket. A tangazdaság műszaki alkalmazotti dolgozóinak átlagos havibére kerekítve 3600 forint. A női alkalmazottaké 3200. A munkásoké 3200, illetve 2950. Az eltérések a szakmai felkészültség, valamint a munka bonyolultsági fokában mutatkozó eltérésekből adódnak. Az azonos munkakörben foglalkoztatottak fizetéskülönbségének forrása a teljesítmény és a munkában eltöltött évek. Hiába, hogy nyolc év telt el a nőpolitikái határozat megszületése óta, megvalósításáért ma is van tennivaló bőven, az eredmények mellett mindenütt akadnak felszámolandó hiányosságok. A tangazdaságban is. Ilyen egyebek között a külső telephelyeken élők helyzete. A tanyai lakások komfortosításának üteme elmarad a kívánatostól- Lassan változik a közgondolkozás, aminek okai az alacsony kulturáltságú környezetben, a maradi életfelfogásban, a vallásosságban, a szerény műveltségi szintben keresendők. % A további feladatok adva vannak a tangazdaságban. Megoldásukhoz az eredmények ákolgáltatják az ösztönzést és az erőt. K. P. Szombati jegyzet Aprómunka Régóia töröm a fejem azon, hogy mi is a társaaaí- rnt rnun.ia. Fogaiomtiszlazó torenoeseimet nem mozdítja előre, ha azt hallom, aogy deiután kettőkor vagy na, o/nkor ez és ez a brigád kivonult, hogy eleget tegyen vauaíásanaii. S mit csinálna, v? Gondozzák, rendezik az óvoda játszóterét, parkosítanak, takarítanak. Csakhogy a munkaidő később jár le, mint ahogy a' társadalmi munka kezdődik. S bar nagyon hasznos tevékenységet folytatnak, s egye óként is keso este végeznek a munkával, ezzel a szemlélettel azonban aligha érthetünk egyet; Éppen példánkból kiindulva határozhatjuk meg a társadalmi munka egyik kritériumát; vagyis az önkéntességen kívül lényeges szempont, hogy az efféle tevékenységet munkaidőn kívül űzzük. Ahol mégis a fenti rossz példát követik, valami egyébről van szó, nem társadalmi munkáról. Mit fogjunk hát fel társadalmi munkaként? Hiszen így hívjuk azt is, amikor az üzemekben, gyárakban pihenőnapokon ugyanúgy dolgoznak az emberek, mintha munkanap lenne. Ugyanúgy termelnek mondjuk szabad szombaton, mint előtte pénteken. Ezt külön elnevezéssel illetjük, a kommunista műszakkal. Meggyőződésem azonban, hogy a klasszikus társadalmi munka inkább olyan öntevékeny cselekvést jelent, amikor foglalkozástól, beosztástól függetTenül egy- egy közösség vagy több közösség tágjai egyazon célért dolgoznak, átlagos képességet igénylő, mégis fontos feladatokon. Az ilyenekből bőven akad, csupán arra van szükség, hogy valaki felismerje a közös és önkéntes munka szükségességét, s kellően megszervezze az akciót. Gyakran éppen ott hibázunk, hogy csak az igazán látványos, nagyobb ügyeket szervezzük körültekintően. Urvenaetes például, hogy a kisiarcsai kórház eptt- kezesen járásunk üzemei- ool, szövetkezeteiből, intéz- menyeioól s nem utolsósorban a KiSZ-szervezetekoöl és a munkásöregységböl sok százan dolgozlak, valóban társadalmi munkában. Az 0nkeni.es dolgozók a kórházra nemcsak mint megyénk egyik legjobb egészségügyi intézményére lenetnek majd buszkék, saját munkájuk gyümölcsére is. Erdőkertesen iskola, Isa- szegen és tóoo község oen tantermek, Veresegyházon számos létesítmény őrzi a társadalmi munkások keze- nyomát. De ezek csupa nagy dolgok. Az apróob munkát viszont, úgy látszik, nem becsüljük eléggé. Mit értek apró munkán? Például a járdák, árkok, padkák renáoentartásáv, egy-egy elhanyagolt kis tér, sarok gondozását. Nem védeni, megérteni szeretném a hivatásos városgondozókat, akik a mainál jobb szervezéssel sem lehetnek képesek arra, hogy mindent maguk csináljanak. Nos, ha rajtam múlna, a kiemelkedő társadalmi munkáért járó kitüntetések mellé az előbb emlegetett, kisebb munkákért kaphatót alapítanék. Ez az elismerés megilletné azokat is, akik — például — a Dózsa György út külső szakaszán lekaszálnák az út menti füvet, másutt levágnák az utakra belógó ágakat, amelyek néhol a közlekedést veszélyeztetik. Nyilvánvaló, hogy a napi munka mellett nem jut idő az ilyen apró-cseprő dolgokra. Különösen akkor, ha a köztudat egyébként is csak a szenzációs teljesítmények elismerésére hajlik. Pedig, ha egészséges szellemben, a társadalomért végzett valamennyi tevékenységet egyaránt megbecsülnénk, ha a társadalmi cselekvés ingere nemcsak a nagy dolgokra sarkallna bennüket, apróbb gondjainkat könnyedén megoldhatnánk. Kaposi Z. Pál
