Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-11 / 161. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 161. SZAiAI 1978. JÜL1US 11., KEDD A kísérlettől a megvalósításig Milyenek a közeljövő vetőgépei ? Kedvelt és hasznos sorozat Meglehetősen késő a kísér­letek, kutatások eredményei­vel akkor megismerkedni, amikor azokat már a gyakor­latban kellene hasznosítani. Egyebek mellett ez is indo­kolhatta, hogy a Magyar Tu­dományos Akadémia mező­gazdasági műszaki bizottsága évekkel ezelőtt útjára indítot­ta A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései címet viselő soroza­tot, amelynek napjainkig kö­rülbelül harminc kötete jelent meg az Akadémiai Kiadó gon­dozásában. A sorozat szer­kesztője dr. Tibold Vilmos pro­fesszor, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanára. Helyi szerzők M nthogy éppen Gödöllőn van a mezőgazdasági műsza­ki oktatás és kutatás két olyan országos rangú intézménye, mint az egyetem gépészmér­nöki kara és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, nem véletlen, hogy a sorozatban ko­rábban és a közelmúltban megjelent művek szerzői közül is számos gödöllői akad. Az első kötetet dr. Kocsis Károly, egyetemi docens írta, a me­zőgazdaság villamosenergia­gazdálkodásának fejlesztésé­ről amivel a sorozat bemu­tatkozása is jól sikerült, gond­juk csak azoknak lehet, akik nem szerezték be idejében ezt a kötetet. Az ezt követően megjelenő könyvek közül is jó néhánynak a szerzője gö­döllői. Tomory László. dr. Gönczi Iván, Kiss Ottó. dr. Szendrö Péter, dr. Soós Pál voltak írói vagy társszerzői egy-egy tanulmánynak. Ugyancsak találkozhatunk a könyvek írói között az MGI vezetőivel, munkatársaival is. Dr. Bánházi Gyula, Bakos Ist­ván, dr. Tóth László, dr. Jóri J. István, dr. Demes György, Hajdú József, dr. Csath András, Nyúlás István, Zágoni György, Kardos János, Vági Zita és dr. Sófalvy Loránd publikál­jak ebben a sorozatban. Vetési sebesség A napokban több újdonság hagyta el az Akadémiai Kiadó nyomdáját, amelyhez ugyan­csak közünk van. A Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet kutatásai alapján készült ta­nulmányokból négyet fogad­tak el kiadásra. Szalag Zsig- mond könyvében a gabonavető gépek magadagoló szerkeze­teit értékeli. Egyik fontos ta­nulsága, amit megállapít, hogy az általánosan használt vető­gépek ma már nem illeszthe­tők be a hazai nagyüzemek, termelési- rendszerek kor­szerű termelési technológiái­ba, műszaki színvonalukon is álcád javítani való. Ponto­sabban szólva vetési sebes­ség és a munkaszélesség, te­hát a teljesítmény növelése új konstrukciójú vetőgépek gyártását és forgalmazását in­dokolja. A szerző, a kísérletek alapján arra is választ ad, milyenek legyenek a közeljö­vő vetőgépei. Gyakorlati tapasztalatok Hajdú József és Tóth Vik­tor könyvének témája az előbbihez hasonló, amennyi­ben ők a cukorrépamagot sze­menként vető gépek közül öt új típusnak a vizsgálati ered­ményét teszik közzé tanulmá­nyukban, Tavaly fiatalon el­hunyt az intézet egyik igen te­hetséges, szorgalmas munka­társa, a‘r. Búzás László, aki a burgonyatermelés gépesíté­sének kutatásával foglalko­zott. eredményesen. Nevéhez fűződik egyebek mellett több burgonya-termelési technoló­gia kidolgozása, még ma is használatos gépsor tesztelése. Utolsó tanulmányainak egyi­kéből, társszerzője, dr. Sófalvy Loránd jelentette meg á ki­adó a Gépesített burgonyater- mesztési technológiák műsza­ki-ökonómiai összehasonlítása című könyvet. A nagyüzemi szarvasmar­ha-hizlaló telepek kialakítá­sával, üzemeltetésével fog­lalkozik az MGI két munka­társának, dr. Tóth Lászlónak és Mészáros Istvánnak a köny­ve, amelyben öt, már üzeme­lő, korszerű nagyüzemi hiz­lalótelep vizsgálati tapasztala­tait foglalják össze. F. I. Kiállítás és árusítás Árusítással egybekötött la­kástextil-kiállítást rendez a galgamácsai művelődési ház előcsarnokában július 10-től 15-ig a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. A bemutató naponta 14-től 18 óráig' tekinthető meg. Meszelik az iskolákat, óvodákat Tanévkezdésre mindenütt befejezik Egy tanteremmel több a Lég szesz utcában Bár alaposan benne járunk a nyári szünidőben, az iskolák mégsem néptelenek. Ezekben a hónapokban a festőlétrák jel­legzetes zajától hangosak az osztálytermek, a felújítási, kor­szerűsítési munkáké a fősze rep. A festők, mázolok, kőmű­vesek veszik ilyenkor birto­kukba az osztálytermeket, a gazdasági helyiségeket. Mázolás augusztusban Gödöllőn ez évben mintegy nyolcszázezer forint értékű felújítást, korszerűsítést vé­geznek az általános iskolákban és az óvodákban, amint azt. Horváth Pétertől, az alsófokú oktatási intézmények gondnok­ságának műszaki ellenőrétől megtudtuk. A festési, mázolási munkák jó ütemben haladnak, néme­lyik iskolában már túl is van­nak rajta. Az Imre utcai és a kisegítő iskolában már végez­tek a meszeléssel, az utóbbi helyen augusztusra maradt az ajtók, ablakok mázolása. A Damjanich János iskolában is augusztus elejére végzik el a nagytakarítást. A Petőfi Sán­dor iskolában az évenként szo­kásos festés a nyári teendő. Á Török Ignác utcai iskolában a központi fűtést korszerűsítik. Egy tanteremmel bővül az új tanévben a Légszesz utcai is­kola, mivel az udvarán levő ’faházat ebédlővé alakítják át. Az eddig étkeztetésre használt helyiségeket pedig tanteremnek rendezhetik be. A munkálato­kat szeptemberre befejezik. Szülök, brigádok Jó hír a királytelepi és az alsóiskolába járó gyerekeknek, hogy szeptemberre itt is elké­szül a korszerű, vízöblítéses W. C. A tavalyihoz képest az idén kevesebb munkát kell elvé­gezni-az iskolák felújításánál, ezért azon igyekeznek, hogy mindenhol idejében, a tanév­kezdésre be is fejezzék. A ter­vek szerint augusztusra már csak a kevesebb takarítást igénylő mázolás marad. Az iskolákhoz hasonlóan az óvodák is megújhodnak a nyá­ri pihenő alatt. A 4-es, azaz a Kazinczy utcai óvodában már elkészült a mázolás, a 6-os, az alsóparki óvodában most vég­zik. A 7-es óvodában akad a legtöbb tennivaló. Itt az egy­kori kivitelezőnek a garan­ciális hibákat kell kijavítania. Társadalmi munkában me­szelik ki a patronáló szülők és szocialista brigádok a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet és a János utcai lakótelep óvo­dáját. Ugyancsak társadalmi munka eredményeként kapott aszfaltburkolatot a Damjanich utcai iskola sportudvara. Itt az Aszfaltútépítő Vállalat szakem­berei mintegy 50 ezer forint értékű munkát végeztek. Az anyagköltség csaknem 100 ezer forintot tett ki. Jó a kapcsolat Nagyban megkönnyítette az iskolákban, óvodákban folyó munkákat, hogy a gondnokság és a festés-mázolást végző kis­iparosok kapcsolata egyre jobb. Boros Sándor, Hrustinßzki Fe­renc és Stverteczky Jenő mun­kájára már évek óta számíta­nak a gondnokságon. Gáspár Mária Társadalmi munkát is vállaltak Daru nélkül nehéz A gödöllői Építőipari Szö­vetkezet tevékenysége évek óta meghatározó tényező a vá­ros életében. A szövetkezet kollektívája átérezve a város gondjait, alaposan'-'kiveszi ré­szét a városfejlesztéssel együtt járó feladatok megoldásából. Ezt a termiakarásukat ismerte el a város az elmúlt évben a Pro Űrbe kitüntetés adomá­nyozásával. Berencsi János, a szövetke­zet elnöke arról tájékoztatott, hogy vállalt feladataikat ez évben is időarányosan teljesí­tették. Az Aszódi Fiúnevelő Inté­zetben végzett rekonstrukciós munkálatok első ütemét meg­valósították, s folytatják a to­vábbi felújítást. A Szabadság téren épülő lakások átadása Régi és mai vásárok Fagereblye, lopótök, vesszőseprű A fiatalok és a giccs „ .. .A következő év (1585) augusztus második felében tartották a híres túrái vásárt. Messze földről jöttek Ide a török kereskedők, mert ennél jobb vásárt nem ismertek. A végbeliek is jól tudták, hogy ha valahol, úgy itt tölthetik meg üres erszényeiket. El is határozták idejében, hogy is­tennek jóakaratjából megütik a túrái vásárt. A nyereség re­ménye igen sok vitézt nem hagyott nyugodni. Gyűltön gyűlt a had, a Báthory István, akit csatavezetőnek választot­tak, hamarosan harmadfélezer embert — javarészt jó lovon való huszárt — látott .maga körül. Ott voltak a csintalan kassai huszárok, a merész kál- lóiak, a mindenütt elöljáró eg­riek, aztán a tokaji és szatmá­ri vitézek. A bevett szokás szerint a sereget három rész­re osztották. Aztán a csöndes éjszakákon át Túra felé köze­ledtek. Augusztus 24-én dél­után 2 órakor ütöttek a vásá­rosokra. Mivel a vásár már oszlófélben volt, a tömérdek kereskedő épp az áruit csoma- golgatta, a szolnoki bég há­romszáz lovaggal őriztette őket. A mieink túlnyomó erővel lévén a szolnoki bég seregével hamarosan végeztek. Az áruikat és pénzüket mind elszedték. Százötven társzeke­ret megtöltöttek az elragadott portékával. A budai pasa je­lentése szerint a vásárütők háromszáz tereh pénznyi kárt Fagereblyéből bőséges a választék okoztak. A portékán kívül húsz kereskedőt és százhar­minchét elfogott török lova­got is magukkal cipeltek. A mieink közül csak hét ember esett el, tehát bizonyos, hogy a vásárütők mesteri módon hajtották végre...” / A fenti idézet Takács Sán­dor Bajvívó magyarok című könyvéből való. Arról tanús­kodik, hogy a túrái vásár, amely napjainkban is híres a környéken, több évszázados múltra tekinthet vissza. A vásár ma is nagy jelen­tőségű találkozóhely a kör­nyékbeli ismerősöknek, a rit­kán látott rokonoknak. Külö­nösen az állatvásár jelentős, (A szerző felvétele) ahová a kiírás szerint vész­mentes helyről minden állat felhajtható. Persze az évszá­zadok alatt sokat változott a vásár jelentősége és formája is. Ma már az áfész-üzletek- ben, áruházakban minden megvásárolható kiváló minő­ségben és talán olcsóbban is, mint az országos vásáron. A vásárütés ma úgy zajlik le, hogy a sikeres alku után egy­más tenyerébe csapnak, ami jelzi, az üzlet végképp meg­köttetett. Mit adnak és mit vesznek egy mai túrái vásáron? Érde­kes, hogy az állatvásárokon szinte csak sertéseket árulnak, lovat, szarvasmarhát elvétve látni. Malacot, hízót annál többet eladnak egy-egy alka­lommal. A kirakodó vásáron olyan cikkeket is lehet vásárolni, amilyeneket az üzletekben alig vagy csak ritkán. Például veSvZÖseprűt, fagereblyét, lo- polököt, bazárárut, különféle késeket. De árulnak festett tá­nyérokat, vagy éppen a kör­nyéken kihalóban lévő, de megmentésre érdemes népi ruházat darabjait. A vásáron szerezhetők be a paraszti munka ma már korszerűtlen, de a háztáji gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen eszközeik. És ami a legfontosabb: al­kudni is lehet. Van, aki csak azért megy a vásárba. A ke­reskedő sem gondolja komo­lyan az először kimondott árat, a vevő meg igyekszik legalább a felét lealkudni, a legtöbbször sikerrel. Amikor aztán létrejön az üzlet, vidám csopotokba verődnek az embe­rek a lacipecsenyés sátrak előtt és meghányják-vetik a világ dolgait Ügy, mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt. Akár egy kis népi fesztivál is lehetne egy-egy ilyen vásár, hiszen a környék több közsé­gében, Galgahévizen, Hévíz- györkön, Bagón, Zsámbékon még ma is népviseletben jár­nak az idősebbek, és a vásár­ra is így mennek el. Nem mentes a vásár a giccstől sem. A sok művirág, festett kép, falvédő, értéktelen köcsög, hajmeresztőén naiv dísztárgy a legtöbbször gazdá­ra talál. A kereslet azonban egyre inkább csökken, a fia­talok mosolyogva tekintenek végig a parádés holmikon, a kereskedők zord tekintetét állva sétálnak tovább, igazi vásáríiát keresni. Takács Pál is megtorteiik még ez évben. Bár itt nehezítik az építők munkáját a rossz körülmé­nyek, akadályozzák egymást a különböző alvállalkozók. Késlelteti a tervfeladatok végrehajtását, hogy nem tud­ják, mikor kezdhetik meg a százharmincnégy lakás építé­sét a János utcában a volt MÉK kirendeltség helyén. Az építési terepet ugyanis még nem adták át a szövetkezet­nek. Gondjaik vannak az Imre utcai iskola hat tantermének építésénél is. Annak érdeké­ben, hogy a tantermeket szep­tember elsején átadhassák az iskolának, mindent megtesz­nek az építők. A munkálatok meggyorsításáért a szövetkezet vezetői és középvezetői 9—10 napot dolgoztak társadalmi munkában. A befejezést hátráltatja, hogy a szövetkezet nem ren­delkezik a tetőszerkezet el­készítésénél szükséges daru­val. G. M Galga Kupa Lejátszották a negyedik fordulót Galgamácsán folytatódott a nyári Galga Kupa kispályás labdarúgótorna. Lejátszották a negyedik fordulót. A mérkő­zések rövid krónikája: Váckisújfalu község—Galga- györki KSK 2—0. A küzdelmes mérkőzés második félidejében biztosította be győzelmét a ha­zai csapat a sokat reklamáló galgagyörkiektoel szemben. Kiskút SC—Galgamácsai ifi 7—5. Jó színvonalú mérkőzés, a galgamácsai iíisták megszo­rították ellenfelüket. SE öregfiúk—Galgamácsai Dunasik 2—1. Nagyon sport­szerű találkozón diadalmasko­dott az öregfiúk csapata. Alagi Áll. Gazd. Medosz— Tsz Gépész 4—2. A jobban ját­szó alagiak biztosan tartották otthon a két bajnoki pontot. A táblázatot a 7 pontos Vác- kisújfalu község vezeti, meg­előzve a 6 pontos SE öregfiúk és az ugyancsak 6 pontos Kis­kút SC csapatát. ★ A Galgamácsai Tsz SE lab­darúgócsapata vasárnap viszo­nozta a Kókai KSK vendégjá­tékát. Mintegy kétszáz néző e'őtt a tartalékos galgamácsai- ak 3—1-es félidő után 7—1 arányban alulmaradtak a ven­déglátókkal szemben. A be­csületgólt Puskás J. szerezte. Árusítással egybekötött lakástextil-kiállítás GALGAMÁCSÁN, JÚLIUS 1« TÖL 15-IG NAGY VÁLASZTÉKOT TALÁL FÜGGÖNYBŐL, ÁGYNEMŰBŐL, SZŐNYEGBŐL, BÚTORVÁSZONBÓL, FALVÉDÖBÖL ÉS EGYÉB LAKÁSTEXTÍLIÁKBÓL. Galgamácsa, Művelődési Ház. Nyitva naponta: 11-től 18 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents