Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-11 / 161. szám

Olajvásárlás — gondokkal Késett az utánszállítás Tapasztalatok és tanulságok Kedvezményes tüzelőolaj-ki­árusítás. Az akció első napjá­tól hosszú sorok állnak a töltő- állomások előtt, gyakran még éjszaka is. Az olajellátás azonban nem zavartalan. A kutak szinte órák alatt kiürülnek, nagy a tülekedés, és most a maszek szállítók is úgy érzik, hogy el­jött az idejük: a feketefuva­rokkal szép pénzeket keres­nek, s e jövedelmük után nem fizetnek adót. Miért ez a végtelen sorbán- állás az olajért? A kutak előtt várakozók az AFOR-t kárhoz­tatják, nem éppen barátságos hangon, s a rendszertelen szál­lítást okolják, hiszen egyálta­lán nem mindegy, hogy ezer liter tüzelőolajért ezer 500 fo­rintot, vagy pedig 2 ezer 300 forintot kell-e kiadni a csalá­di költségvetésből. Igen gok panasz érkezett szerkesztőségünkbe is a város­ból és a járás községeiből. Mi­vel mi sem tudtunk érdemle­ges válaszokat adni, a legille­tékesebbekhez fordultunk. — Milyen a városban az olajellátás? — érdeklődtünk az ÁFOR váci kirendeltségén. — Nálunk június 12-én kez­dődött az akció, azóta, hol van, olaj, hol nincs. Egyszerre mintegy 110 ezer litert tud­nánk tárolni, ám jó, ha két­naponta 12 ezer litert kapunk az elosztótól, s a kis mennyi­ség csak órákra elegendő — mondották. ★ Telefonon felhívtuk Sála­mon Lászlót, az ÁFOR közép- magyarországi központjának kereskedelmi vezetőjét, s meg­kérdeztük, mi az oka annak, hogy egyszerre csak kis meny- nyiséget szállítanak Vácra és a járásba? — Vállalatunk országosan mintegy 300 ezer tonna olaj kedvezményes eladására ka­pott lehetőséget felettes szer­veinktől — hangzott a válasz. — Már az első napokban akko­ra volt az igény, hogy mi is elcsodálkoztunk. Amíg például tavaly az árengedményes ak­ció első fél hónapjában mind­össze 28 ezer tonna fűtőolajat értékesítettünk Budapesten és Pest megyében, addig az idén, húsz nap alatt 67 ezer tonná­nyit. A tetemes mennyiséget tartályautóinkkal és vasúti ko­csijainkkal egyszerűen képte­lenek vagyunk rendszeresen után&zállítani. egyszerűen nem férnek oda a kutakhoz. * A 3-as főút mellett a minap Diesel-motorú teherautók vesz­tegeltek, mert elfogyott az üzemanyaguk, s nem tudtak vételezni, az olajért sorban ál­lók’ ugyanis eltorlaszolták ko­csijaikkal a töltőállomások be­járatait, ezért az ÁFOR tar­tálykocsija ingajáratban közle­kedett az országúton és töltöt­te fel a kiürült tankokat, de még így is akadt, aki órákig várakozott üzemanyagra. ★ Ez az év mindenesetre ta­nulságos az AFOR-nak. Most tapasztalhatta, hogyan nem szabad árengedményes olajvá­sárt rendezni. Jövőre, remél­jük, azt is bemutatja, hogyan kell jó szervezéssel elkerülni a tülekedést, de ebben közre kell működniük a vásárlóknak is, türelmükkel, megértésükkel. ★ Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a kedvezményes tüzelő­olaj-vásárlási akció július 16-án, vasárnap ér véget. F. Z. Gyorsan intézkedtek Megkímélte a viharos idő­járás a tetemesebb károktól járásunkban a villamos és te­lefonhálózatot. Az áramszolgáltatásban ugyan keletkezett átmeneti zavar, amikor Püspökhatvan­ban egy vihartól kidőlt fa ket­tétört egy villanyuszlopot, a hibát azonban gyorsan kijaví­tották. Kisebb-nagyobb vezetéksza­kadások is nehezítették a táv­beszélő összeköttetést. Vámos- mikola, Szob, Márianosztra, valamint Ácsa térségében a viharos erejű szél helyenként leszaggatta a telefonvezetéke­ket. A váci üzem szerelői a bejelentések után azonnal el­indultak, és még aznap este, lei lene óráig helyreállították a megrongálódott vonalakat. VÁC I MAPLd A PEST MEGYEI H í R L A P K Ü L Ö.NK I A D A S A A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1978. JÜLIUS 11., KEDD Csehszlovák szakemberek elismerő véleménye Hasonló, de nagyobb komphajó Augusztus végén: térzene Épül a Földvári téri, Rádi, úti, deákvári lakónegyed, bő­vülnek üzemeink, figyelmet ér­demlő kulturális létesítmé­nyeink s talán kevésbé látvá­nyosan, de tervszerű követke­zetességgel tovább szépül a váci Duna-part is. Nemrégen csehszlovák építési szakembe­rek járták végig sétányainkat, majd úgy nyilatkoztak, hogy Pozsony és Budapest között, a 222 kilométeres szakaszon, Vácnak van a legszebb pano­rámája, eddigi tapasztalataik alapján, városunknak lesz a legszebben kiképzett korzója, folyam partja. Virágágyások Ha a büntetőintézettől, vé­gigmegyünk a Liszt Ferenc sétányon, igazat adunk a kül­földi szakembereknek. A víz­part a város egyik legszebb helye. Pihenőpadokat, árnyat adó fákat, színes virágágyáso­kat találunk arrafelé. A hajó­állomás szomszédságában Mar­ton László, sok vitát kiváltó Fekvő nő című szobra ma már megszokott, hangulatos lát­ványossága a Duna-korzónak. A révállomás melletti, szépen gondozott virágsorok megra­gadják a figyelmet. Tovább haladva, déli irány­ban a főváros felé, az Ady Endre sétányhoz érünk, mely­nek legmozgalmasabb része a kompkikötő. A napokban Vá­cott járt Egri Ernő, a Pest megyei Kishajózási Vállalat igazgatóhelyettese, aki elmond­ta, hogy a Toldi Miklós komp­hajó, a statisztikai felmérések szerint, már alig-alig győzi a forgalmat a város és a szi­get között, ezért hasonló típu­sú, de nagyobb befogadóképes­ségű vízi járművel cserélik majd ki előbb-utóbb. Gyermekparadicsom Az Ady Endre sétányt ket­téválasztja az az öntöttvas rácskerítés, amely a pesti Du­na-part Parlament előtti sza­kaszáról származik. A ráccsal párhuzamos belső járda, mely ma is a hagyományos korzó, megelevenedik esténként és vasárnap délelőtt, a víz felőli, feltöltött rész azonban a gyermekek kedvelt játszópa­radicsoma lett: hinták, him­bák, pingpongasztal, homoko­zók, füves térségek várják a szép nyári napokon a város legkisebb lakóit, A Csokonai utca végén ta­lálható, kör alakú fedett zene­pavilon betölti eredeti hivatá­sát. Előtte nagyobb részt lebe­tonoztak: sokan állhatnak vagy esetleg ülhetnek majd egy-egy szabadtéri hangver­seny alkalmával. Az előzetes tervek szerint, augusztus vé­gén, több alkalommal térzenét ad majd ott a Madách Imre Művelődési Központ fúvósze­nekara, Ábrahám Balázs kar­nagy vezetésével. Mikus Sándor szobrászmű­vész kedves Korsós lányának környékén dolgozott a múlt héten is a Váci Kommunális Üzem munkacsapata: a régi hajóállomás — ma lakóépület I'— új kerítést kapott s a tám­fal új helyre került. Parkszerűen Épül az újabb útszakasz, ami azt is jelzi, hogy foly­tatják a folyampart parkszerű kiképzését. A Tímár utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca torko­latában még ömlesztik a vá­rosból érkező törmeléket, de az oda lenyúló nagy kert kő- és téglafalát már értő kezek javítják, s kijelölték a további építkezés szakaszát. A végcél — igaz, hogy csak sok év múlva érhető el — egy­befüggő, pompás Duna-paft, egészen az alsóvárosi ligetig. Papp Rezső HÍREK -I- HÍREK + HÍREK + HÍREK -I- HÍREK — Elhangzott javaslatként a járásban, hogy a jövőben ren­dezzék a kiárusítást megyén­ként, különböző időpontokban, úgy jobban megoldhatnák a szállítóeszközök csoportosítá­sát. Mi erről a véleménye? — kérdeztük dr. Karádi István­tól, az ÁFOR országos köz­pontjának kereskedelmi igaz­gatóhelyettesétől, telefonon. — Ebben az esztendőben el­húzódott a fűtési idény, az áp­rilisi — májusi hidegek miatt, következésképp csak jóval ké­sőbb kezdhettük meg a ked­vezményes árusítást — vála­szolta. — Mi ugyanis úgy gon­doljuk, hogy egy ilyen akciót csak akkor érdemes megszer­vezni, ha már üresek az ottho­ni tartályok. Tavaly a vásár két és fél hónapig tartott, az idén viszont rövidebb az ide­je, amint teljes lendülettel megkezdődik az aratás, szerin­tem, be is fejezzük. A javasla­tot nem tudjuk elfogadni, mert sem időnk, sem apparátusunk a megyénkénti elosztás meg­szervezésére. Jövőre, reméljük, nem lesz sorbanállás. ★ Vácott a Dunakanyar Ve­gyesipari és Szolgáltató Szö­vetkezet szállít a megrendelők­nek olajat. Az egyetlen 4 ezer 900 literes tartálykocsi szinte éjjel-nappal dolgozik és telje­síti az eddigi kéréseket, de újabbaknak már nem tud ele­get tenni. A kedvezményes tüzelőolaj­akció lassan véget ér. Lesznek bizonyára szép számmal, akik nem tudnak vásárolni, mert — A Szobi napok idei prog­ramját mar összeállítottá a rendező bizottság: az augusztus 12—20. közötti időszakban, Jó­zsef Attila versmondó verseny, ifj. Pál Mihály kiállítása, a Csehszlovák Kultúra tárlata, a Piliscsévi népi együttes mű­sora szerepel, a Kis Rákfogö együttes hangversenyével zá­ródó eseménysorozatban. — Nemdohányzó helyiséggé jelölték ki a Volán váci busz- pályaudvarának várócsarno­kát is, a vasúti várótermek­hez hasonlóan. Az utazókö­zönség megértéssel fogadta az intézkedést. — Felújítják és korszerűsí­tik a Váci Kommunális Üzem Szabadság téri virágárusíto üz­letét, melyben hamarosan is­mét árusítanak. — A DCM irodai KlSZ-szer- vezete, mely tavaly a váci Pe­tőfi Sándor Általános Iskola egyik őrsét patronálta, úgy ter­vezi, hogy a jövő tanévben is kapcsolatot létesít a deákvári iskola egyik őrsével. — Hangverseny. Szombaton, július 15-en (rossz idő esetén vasárnap), este hét órakor ren­dezik meg a következő sza­badtéri hangversenyt a vácrá- tóti botanikus kertben. A Ma­gyar Állami Hangversenyzene­kart Kóródi András vezényli, közreműködik Andor Éva (ének) és Zsigmondi Dénes (hegedű). — A váci buszpályaudvaron átfestették a terelőkorlátokat. A szürke-fehér, szaggatott meg­oldású jelzések élénkítik a pályaudvar összképét és meg­könnyítik az utasok eligazodá­sát. — Egyhónapos szünet. Júli­us 17-től augusztus 19-igzárva lesz a váci Hársfa utcai óvoda. A szünet idején az építő válla­lat kijavítja a rendeltetésének 11 hónappal ezelőtt átadott épülettömb hibáit, s egyben el­végzi a nyári tatarozást is. — Megjelent a Dunakanyar Fotóklub jubileumi rendezvé­nyeinek naptára. A 20. évfor­duló kapcsán, Vác lesz a szín­helye a VIII. Nemzetközi Dia- poráma Biennálénak, tíznapos alkotótelepet szerveznek au­gusztusra és megnyitják az ün­nepi fotókiállítást. — Vasárnapi kórusmuzsika. Július 9-én a Dunakeszi Kon­cert Fúvószenekar. Szirmai János karnagy vezetésével, a Magyar Nemzeti Galériában, a budai várban szerepelt. — Tungsram sportnapot ren­deztek július 8-án a gyöngyö­si sporttelepen, ahol az Egye­sült Izzó gyáregységeinek fia­taljai mérték össze erejüket, tudásukat. A váci gyáregység sportkörének fiataljai 45 tagú csapattal vettek részt a via­dalon. — Első félévi tervét 103,9 százalékra teljesítette a Forte. Egy olasz kooperáció megva­lósításával. jelentősen csök­kentette a színes dia gyártásá­nak önköltségét, jobb minősé­gű terméket állítva elő. Ebben az évben csökkentette a színes dia laboratóriumi árait is, és változatlan minőséggel, a múlt év azonos időszakához képest, 180 százalékos forga­lomnövekedést ért el. — Sikkasztás és folytatólago­san elkövetett magánokiratha­misítás címén, a bíróság 3 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta Vajó Lászlóné Kovács Veroni­ka 30 éves váci lakost, aki a Pest megyei Szolgáltató Válla­lat textiltisztító üzemének be­vételéből 4 ezer 500 forintot el­tulajdonított és a postai fel adóvevényeket meghamisítot­ta. — Háromezerötszáz forint pénzbírságot fizetett Kovács Mihály, 49 éves váci. Földvári téri lakos, aki Haulik István szabadban álló Wartburg gép­kocsijáról leszerelte a fényszó­rókat, irányjelzőket, hátsó­lámpákat és dísztárcsákat. A Váci Járásbíróságon lopás bűn­tette címén mondták ki az íté­letet. Nyár — a Duna partján Ahogy Kemény László festőművész láfta (Kemény László raján) A VÁCI STRANDON. (Meg­jelent a Magyarország 1934. augusztus 5-i számában.) A mai Horváth Mihály ut­ca alatti, volt váci strandot ábrázolja a kép. Láthatók a Sasvári, Kormos és Kövesdi házsorok. A strandolok kö­zé libák is vegyültek, melyek a fövényben tiszta, füves te­rület. De élhettek ők is ott. Senki sem üldözte őket. Volt hely! A képen felismerhetők az esernyők is, amelyek a déli nap heve elől menekü­lőknek talpalatnyi árnyékot nyújtottak. Ma ez a dunai te­rület feltöltött, strandoiásra miatt nehezen volt található nem alkalmas. Kár érte. 1M'wMVí o (Kemény Lduló rajta) KÁNIKULA VÁCOTT. (Megjelent a Magyarország 1934. július 24-i számában.) Ez a kép is egy Horváth Mihály utcai jelenet. Engem ábrázol, mint ostoros, libákat őrző gyereket. Duna-part mel­letti, növendék srác lévén, klottgatyában, akkor az volt a legnépszerűbb fürdőruha, a Henye néniék íüvész háza előtt levő eperfasorban keres­tem menedéket, árnyékos he­lyet, egy alkalmi karám mel­lett, az eperfa alá húzódva. Pclővári Gyula Jegyzet Lokálpatriotizmus Emberek mellett me­gyünk el az utcán, s észre sem vesszük őket. Másokat ismerősként köszöntünk, ka­lapot emelve, integetve vagy csupán oaavetve, szia. Embereket barátként tisz­telünk, gyakorta csak isme­rősként, sokszor idegenként. Megtehetjük. A szűkre sza­bott évek ritmusában gyor­san alakulnak és bomlanak kapcsolataink, kevés az érzelmileg is tartós kötődés. Az utcák, a házak azon­ban némák. Nem köszönhet­nek, nem szólhatnak barát­ként, vagy idegenként. És mégis! Ezernyi apró jellel mutatják ragaszkodásukat. Várossá terebélyesedett, sű­rű szövevényükben, ég jelé törő mértani formáikban otthon vagyunk. Emlékszel}4, eszmélő gyermek voltam, s gyakran vitt az ütünk a malom előtt. A hatalmas épület akkor megfejthetetlen titkokat rej­tett előlem. Furcsa zú­gás, kattogás — csak eny- nyi volt, amit nekem adott. S nemrég, immár felnőtt­ként, megmutatta önmagát Nagy élmény volt! A hatal­mas, szíj-áttételiéi hajtott kerekek, s a rejtélyes, ki- ismerhetetlennek tűnő, fá­ból készült csővezetékek, a liszt illata — ez a malom. A múló napok megszo­kottá fakítják a világot. Csak az új, a váratlan, a szokatlan mutogatja ön magát, a régit, múltból itt­ragadtat észre sem vesszük, így van rendjén. És mégis! A főtér, amely ehdig csak piros rózsáit nyújtotta fe lém, most mást is ad: a szökőkutat, amely hiába ásít, víz után. az emberi kéz nem képes életet varázsol­ni törékeny csöveibe, vagy az öreg kórház épületét, i szem elöl bujkáló, kis /cd polnával. Ha arra járok, mindig eszembe jut: a Rév­kapu borozó helyén valami kor sötét és feneketlennek tűnő pince ásított. Gyertyá­val, lámpával, vagy csak égő gyufát tartva a kézben, kíváncsian kutatták az em­berek a hatalmas üreg vé­gét. Nem találták. Elterjedt hogy Visegrádig vitte vala­mikor, rejtve, a vári sere­get. Még bágyadtan melegít a nap, a nyári forróság lassan érkezik. Sietünk az utca kon, munkába vagy onnan jövet, rohanunk ügyes-bajos dolgainkat intézni a hivata lókba. Emberek igyekeznek dolgukra a Báthory utcában is. Talán tudják, talán már régen elfelejtették az öreg Petrovicsék házát, mészárosét, akinek fiát, Pe tőfi Sándort nagyjai között emlegeti e haza. Hisz itt éltek közöttünk, váciak kö zött. Vers is született, az Anyám tyúkja, de vajon ma hány iskolás tudja, hogy e derűs költemény Vácott került papírra? Vajon kö zülünk, őslakosok közül, ki hallott róla? S az újak kö zül? A múlt elfakul, az új pedig egyelőre idegen. Om ladozó vályogházak helyére hajtott hosszú életű gyöke rét városunk egyik legna gyobb lakótelepe, a Földvá ri tér. Hosszú és lapos, ég■ felé törő, keskeny beton kockák formálódtak. A csa ládok százainak örömet adó lakások között azonban megsemmisült a természet Belefulladt a zárt alakza tokba. A karnyújtásnyira telepedett házak között le vegőért kapkod a sovány gyep és lopkodnak a cse nevész díszcserjék. A jövő képe: atomváros, száguldó, önműködő járművekkel, járdák helyett futószala gokkal, automatákkal, auto­mata emberekkel. Ha a tér mészet meghal, az élet is elpusztul észrevétlen? Szeretem ezt a várost Lokálpatriotizmus? Lehet, Az utcán emberek mellett megyünk el, s észre sem vesszük őket. Az utcák, házak ezernyi jellel mutat jók ragaszkodásukat. S én viszonzom. Furucz Zoltán X * é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents