Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-11 / 161. szám

1978. JŰLIUS 11., KEDD A nagyságos fejedelem emlékiratai Rákóczi emlékiratainak (teljes címe: ll. Rákóczi Ferenc fejedelem Emlékiratai a magyarországi háború­ról, 1703-tól, annak végéig) a kutatók szerint legalább három szempontból van jelentősége: a benne ábrázolt korszak egyik forrásműve; sajátos szépírói alkotás; po­litikai gondolkodásunk máig ható tényezője. Mint szépírói alkotás — kezdjük ezzel — sajátossága az, hogy franciául, tehát nem a szerző anyanyelvén íródott. Ettől függetlenül is jelentős írói erényeket hordoz, amelyek a fordításban szintén élvez­hetők. A fejedelem, színes, él­vezetes mesélő, meleg és ro­konszenves egyénisége szinte fölforrósítja a mondanivalót. A stílus nemes pátosza, a szer­ző hazafias-vallásos emelke­dettsége, kiválasztottság-tuda­ta ezt még csak fokozza. A csatajelenetek izgalmas rész­letezése, az árnyalt és találó portréábrázolások (Bercsényi­ről, Károlyiról, általában köz­vetlen környezetéről) mind alátámasztják az elmondotta­kat. Mindez pedig azt ered­ményezi, hogy az Emlékiratok nem egyszerűen szenvtelen, magamentegető leírása a kor­nak és a történéseknek, a szer­zőt környező világnak, hanem vallomás jellegű, személyes ta­núskodás. Mint történetírói teljesít­mény, hiteles forrás jellegét tá­masztja alá, hogy csak arról ír, aminek személyes részese volt. A feudális nagyűr néző­pontjából, a személyi, szub­jektív tényezőknek döntő fontosságot tulajdonító szem­lélet oldaláról is kitűnően lát­ja az ország korabeli társadal­mi viszonyait, az egyes osztá­lyok és rendek sajátosságait („hibáit”), a szociális fes7;"'"‘- ságek forrásait. Értően szól katonai kérdésekről, érzi a ku- rucokat jellemző portyázó harcmodor elégtelenségét. Fel­ismeri a külpolitika — főleg a francia segítség — jelentő­ségét, ahogyan a pénzhiány szerepét is a szabadságharc bukásában. Mégis cs természe­tesen, a kor felfogásával össz­hangban az emberek szokásait, tetteit, szellemét állítja a tör­ténet középpontjába. ★ A művöt kitöltő alapvető politikai gondolat: az ország szabadságának visszaszerzése. Nem egyszerűen az önző neme­si történetszemlélet jegyében (sőt a nemességet erős kritiká­val illeti), hanem a korban lehetséges nemzeti összefogás szorgalmazásával. Szabadság­kultuszába a felkelésben aktív szerepet játszó jobbágyságot is belefoglalta. Mégsem ez az előrevivő és főúri társai közül Rákóczit kiemelő társadalom- felfogás hatott elsősorban a későbbi századokban, hanem az alapvető függetlenségi program: „minden cselekede­tem célja kizárólag a szabad­ság szeretető volt és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom, alól felszabadítsam". Ez a függetlenségi szemlélet — romantikáját megtartva, sőt LAPOZ­GATÓ károsan növelve — a kiegye­zés, 11)67 után egyre erősebb nacionalista, sőt soviniszta felhangokkal telítődött, és reakciós irányzatok zászlajává vált. Annak ellenére, hogy Ady Endre és a magyar prog­resszió más élharcosai meglát­ták és hangsúlyozták a feje­delem pozitív örökségét, a népre találó társadalmi gon­dolatot, a napjainkban is pél­damutató erkölcsi tartást. Az Archívum Rákóczianum akadémiai sorozatban megje­lent emlékiratok előszöri vagy újrafelfedezése megkapó, iz­galmas élmény. Az Akadémiai Kiadót dicsérő, remek kiállí­tású kritikai kiadás az eredeti francia szöveg mellett Vas Ist­ván egyenértékű tolmácsolá­sában nyújtja át a magyar fordítást is, Köpeczi Béla aka­démikus tanulmányával, jegy­zeteivel és a kor (1703—1711) szinte teljes kronológiájával. A kiadvány • — állíthatjuk — nemzeti tudatunk, önértékelé­sünk korszerű alakítójává válhat. Derer Miklós Kalauz a vizek vándorainak Külsejében is vonzó könyvet jelentetett meg a Natura és a MOHOSZ Kde sor László tol­lából a Vízparti táborozás cí­men, a szerző fényképeivel és illusztrációival, Fáy Dezső tér­képvázlataival. S ebből már kiviláglik, hogy a szerző élmé­nyek alapján és éiményesen irta meg hasznos útbaigazító­ul ludas leéri jólöl.,. Állalkeríről állatkertre Dr. Anghi Csaba, a buda­pesti Allatkert nyugalmazott igazgatója, az ismert szakem­ber sok érdekes könyvét isme­ri már az olvasó. A biológiai ismeretterjesztés egyik legki­válóbb képviselője ő hazánk­ban, s most a Mezőgazdasági Kiadónál megjelent új könyve máris nagy érdeklődést váltott ki. Az Állatkertről állatkerire című kötet Európának, Ázsiá­nak és Észak-Amerikának nagy állatkertjein, rezervátu­main, szafari parkjain és tudo­mányos intézetein vezet vé­gig bennünket. A szerző aprólékos gonddal gyűjtötte össze utazgatásainak izgalmas tapasztalatait, érde­kes emlékeit és lebilincselő stílusával eleveníti meg e könyv lapjain. De nemcsak a világ ismert állatkertjeit ele­veníti meg visszaemlékezései­ben, bevezeti az olvasót a hó- dok, a termeszek érdekes vilá­gába is ugyanúgy, mint a del- fináriumokban folyó munkába. A legrégibb állatkert valószí­nűleg Kínában létesült — tud­juk meg a kötetből. Már i. e. 4000 körül ismeretes Wu csá­szár úgynevezett Tudás kertje, amely a kínai császárok ma- gánáíiatkertje volt. A császár itt fedezte fel a selyemgubó fonalas szerkezetét, s így jött létre Kínában a selyemkészí­tés. Marco Polo leírása mu­tatja be Kublaj bán állattartó kertjét, ahol „csíkos” oroszlán — nyilván tigris — is volt. Az első nyilvános állatkertet Nagy Sándor alapította. Ennek az alexandriai állatkertnek Arisz­totelész volt az igazgatója. Sulgi, mezopotámiai uralkodó szintén alapított állatkertet i. e. 2500 körül. Egyiptomban, a Ramszesz fáraók idejében valósággal virágoztak az állat­tartó kertek. A szerző szerint voltaképpen a korszerű te- nyészkiválasztás első lépései is innen indultak. Amikor a spanyolok megér­keztek Amerikába, számtalan állatkertet találtak, de a kró­nika szerint felfalták az álla­tokat, hozzávetőleg 300 ezer állatot fogyasztottak cl a fel­jegyzések szerint, főleg vad­pulykát. ját a vizek, azaz a hazai fo­lyók világában. llát a heszeg mikor eszik? A nóta azt kérdi: „Hát a keszeg mit eszik?” Ebben a könyvben inkább arra a kér­désre találunk választ, hogy mikor eszik és hol. Tanulsá­gosan összefoglalja azokat a kikristályosodott hasznos me­teorológiai megfigyeléseket, amelyek nélkülözhetetlenek a táborozónak és a horgászok­nak, s nemcsak abban adnak eligazítást, hogy mikor böl- csebb védett helyre húzódnia, vagy, hogy egy ártéren hol ne verje föl a sátrát (ha nem akar szigetre kerülni vagy egy hir­telen áradás folytán éjjel a gumimatracon csónakázni), hanem arra is, hogy melyik halfaj mikor, milyen időben, milyen magatartást . tanúsít, mikor indul élénken az éle­lem után, merre vonul, hol ér­demes a horgásznak keresnie. Duna, Tisza, Körös, Rába Elsősorban csak két nagy fo- lyónk, a Duna és a Tisza part­jaira, holtágaira ad térképváz­latokkal kísért jó eligazítást a könyv, de azért elég részlete­sen szól — s ugyancsak nyújt térképvázlatokat — a Körösök regényes alföldi környezetéről Az alLatkertekben ma mar rendszeres tudományos kuta­tómunka folyik, ezek közül nagyon sok az egész világon alkalmazott felfedezés éppen dr. Anghi Csaba nevéhez fű­ződik, ő dolgozta ki például az állatkerti állatok területigé­nyét, az emlősök mennyiségi takarmánynormáit, a víziló- fürdővíz kedvező hőfokát, to­vábbfejlesztette Lendl Adolf természetvédelmi elképzeléseit, meghatározta a jegesmedve aklimatizációját, az elefánt­borjú irányított felnevelését, hogy csak a legfontosabbakat említsük. I. S. * és a Rába rakoncátlan vizének nyugat-dunántúli vidékéről is. Ezenkívül rüvidebb áttekintés­ben útba igazít a Bodrogon, nem ajánlja az iparilag szeny- nyezeltebb liernádot és Sajót, viszont kitér néhány víztáro­zóra is. így említi a horgász- kezelésben levő Rakacai-víz- tározót, a lázbérci és a fehér­várcsurgói hasonló mestersé­ges tavat Halat, mi jó futat.., „Halat, vadat s mi jó falat, szem-szájnak ingeire”, mindazt föltálalják Arany János ver­sében Zsigmond király elébe Szerbiában, ahol megismeri Szibinyányi Jankót, azaz Hu­nyadi Jánost... E jó falatok sorából csak egyet (igaz, abból is sokféle van): a halat ajánl­ja a könyv, de az-t aztán vál­tozatosan. Miután ismertette a táborozás, táborverés, tábori sütés-főzés * és horgászhely- kiválasztás sok fontos és érde­kes tudnivalóját, ad egy kis „szakácskönyvet,” is. Ez kizá­rólag halszakácskönyv. íme a menü, a választék: halászlé, halászlé tésztával, bográcsos sült keszeg, tojásos halkockák, fokhagymás balin- szelet, molnárpaprikás, kecse- gepürkölt... N. F, Szegénység és gazdagság India iránt az érdeklődés régi minálunk. De e távoli és hatalmas ország kifogyhatalan egyfelől a régi és sajátos vo­násokban, másfelől az újdon­ságokban, vagyis mindig tud érdeklődést keltőt találni ben­ne az érdeklődő. Mind­ez indokolja, hogy tájékozód­junk róla. Ezt a tájékozódást jól szolgálja az ismert közgaz­dásznak, Surányi Sándornak most a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál megjelent könyve, az India gazdasága. Az ősi hagyományok Surányi Sándor három na­gyobb fejezetben teljes átte­kintést ad múltról és jelenről. Viszonylag rövidebben, de számunkra mégis sok mindent elmond az ősi — az angol gyarmatosítás előtti — Indiá­ról. Még a legrégibb kultúrák régészeti emlékeiről is fogal­mat ad. majd a dravida ősla­kosságú területre három­négyezer éve beözönlő árják nyomán a két kultúra köl­csönhatásában kialakuló kasz­tokról, illetve az árja hódítás emlékét megőrző Védákról, a szájhagyományban megőrzött szent könyvekről. Majd Nagy Sándor ókori hódításától — i. e. 326-tól — kezdve már pontosabb ismeretek marad­tak fönn — ezekről, az ural­kodóházakról, a vallásokról, a mögöttük rejlő indiai gondol­kodásról, az idők folyamán kialakult és elmúlt birodal­makról és civilizációkról, kul­túrájukról, India gyarmatosí­tásáról is olvashatunk. Gyarmalosilás ás nemzeti mozgalom Részletesebben taglalja a könyv a brit gyarmatosítás történetét s az ellene irányuló mozgalmakat. Ehhez természe­tesen ismertetnie kell az an­golok „oszd meg és uralkodj” politikáját, az angol admi­nisztráció és az indiai kaszt­rendszer furcsa együttesét, és az indiai nemzeti mozga­lom kialakulását, erősödését, a függetlenségért vívott sajá­tos, szívós, közel háromnegyed évszázados harcát és győzel­mét is. Külön nagyobb fejezet tár­gyalja a független India meg­szervezését, ismertetve az al­kotmányt, a közigazgatást, a belpolitikai erőviszonyok főbb kérdéseit, a pártok politikáját a legutóbbi választásokig s az indiai külpolitikát is. Ez a fe­jezet teszi teljessé a nagy or­szág történelméről kapott ké. pet napjainkig, s ezen az ala­pon ismerkedhetünk meg gaz­daságával. T'ervgazdá l ko dús és ,,szent tehenek” Az európai a mai' Indiáról a sok cilik, könyv, kép és más híradás ellenére felületi jelen­ségeket jegyzett meg, így szin­te jelképpé váltak a szemé­ben az úgynevezett „szent te­henek”, nevezetesen az, hogy míg sokan éheznek vagy éhen halnak, lesoványodott tehenek kóborolnák az utcán, mert a régi vallási felfogás tiltja az ő életük kioltását is. Azt viszont már kevesen je­gyezték meg, hogy India mi mindent tett és tesz az éhezés, a szegénység enyhítése érde­kében, megszüntetése céljából, hogy miként építi a nagy or­szág gazdaságát. Hogy például tervgazdálkodás van, állami szektor van, s hogy milyen az iparpolitika, hogyan fejlesztik a mezőgazdaságot — minder­ről kevesebbet jegyzett meg a hazai olvasó is, pedig a má­ra ez a jellemző. Ezért kitűnő Surányi Sándor ' könyve: erről ad képet. Németh Ferenc APRÓHIRDETÉSEK Ceglédi Vasutas Sport- egyesület feivosz fizi­kái dolgozónak a sporttelepre tőíoglal- kozású es nyuguijas dolgozókat. Jelentke­zés: a Sportcsarnok­ban Cegied, Damja­nich utca 1. ___________ Oc sai Szociális Ott­hon felvételre keres gondozónőt, ápoxonói Képesítéssel, eleime- zésvezetöt középis­kolai végzettséggel es konynai kisegítőt. Je­lentkezés iúlius 15-ig. A Ceglédi Építőipari Vállalat épületgépész és elektromos előkészítő munkakörbe felvesz középfokú képzettséggel, illetve üzemmérnöki képesítéssel rendelkezőket. Cegléd, Damjanich utca 5, Azonnali felvételre ke­resünk epüieigépesz- mérnoköt beruházási gyakorlattal. Jelent­kezés önéletrajzzal a Gyümölcs- és Főze­lékkonzervgyár sze­mélyzeti osztályán, 2120 Dunakeszi, Vasút u. 11. I-Iázaspár bedolgozást vállalna lőállásbán. 100 m- szuteren, mű­hely. ,,Szutcrén 155 347” jeligére a kispesti hir­detőbe.________________ Me gbízható not kis háztartásba, bentla­kással felveszek. Le- céácím: Borovszky Já­nos, Budapest XII., Németvölgyi út 22. N 14. tip. speciális szedögépre (két műsza­kos foglalkoztatással) linó gcpszeöőt felve­szünk. Lehet nyugdí­jas is. Jelentkezés sze­mélyesen: £TK Nyom­daüzem Bp. XIV., Francia út 45. Róna­széki Endre termelés- irányítónál. Telefon: 634—485, 636—-236. ______ Pe st megyei Tanács Oktatási és Tovább­képzési Intézete Pécel, Köztársaság tér 8. ke­res gazdasági vezetőt, élelmezésvczetőt azon­nali belépésre. Jelent­kezni lehet az intézet igazgatójánál minden­nap 8—16 óráig, tele­fonon is. (141-606,17- es jpiellék). A Nyugat-Pest me­gyei Sütőipari Válla­lat középfokú végzett­séggel. nagy gyakor­lattal rendelkező gép­es gyorsírót keres tit­kárnői beosztásba. Részletes önéletrajzot a munkaügyi osztályra (Dunaharaszti. Kiss Zs. u. 10.) kérjük. Érdek­lődni lehet a fenti cí­men vagy Dunaharasz- ti 31 és 63-as telefon­számon. ADAS­' -Ví -v ^ Fiat 128-as meggypi­ros, megkímélt álla­potban igényesnek el­adó. 124—161. __________ Tr abant 601-es gépko­csi negyv; nezerrei el­adó. Cegléd, Kossuth Ferenc utca 23. Nagykőrös III. kér. Szöiő út 31. sz. alatt 2 szoba összkomfortos ház eladó. 1040 négyszögöl szőlős zárt kert, beköltözhető lakással eladó. Nagy Dénes, Nagykőrös, Ör­kényi u. 1.0. __________ 12 03 négyszögöllel ta­nya eladó, egy három- és egy ötéves fias tehén. Nagykőrös, Esed 33. 2 db nagy méretű használt ikerablak és egy üvegfal eladó. Nagykörös VIII., Ka­zinczy 8.___________ Na gykörösön, Biczó G. 3. sz. ház eladó. Ér­deklődni: Szókéné, 1065 Budapest, Nagy­mező u. 43. (Gélka). Eladó l szobás, köz­ponti íűtés-es családi ház, 300 négyszögül portával, melléképü­let, garázs van. Ér­deklődni: 18 óra után. Cegléd XIV., Kender- föld. Szövetkezet utca 3. Hauser Endre. Eladó sürgősen b :teg- ség miatt összkomfor­tos tanya, berendelés­sel, 1100 négyszögül szőlő-gyümölcsössel. Érdeklődni lehet: Cse­nő. Mikebudaf út 50. Torinói Fiat. 1500-as szem cl y gépkocsi a lkat- résznek eladó Érdek­lődni : szombat, vasar- nap. 2370 Dabas II., Pemjót 35. Szí kora. Szigetszentiniklós Tebe sor 33. alatt 1 szoba összkomfortos hétvégi ház, 160-as telekkel, beköltözhetően azon­nal eladó! Érdeklődni a fenti rímen. Eladó 2 1'2 szoba össz­komfortos öröklakás, garázzsal. Nagykőrös, Gát utca 2. TIT. 33. Eladó OTP-s. 2 szo­bás. gázfűtéses lakás, garázzsal. Cegléd. Kozma Sándor utca 11. E. éo II. em. 6. ajtó. Érdeklődni: 13- tól 15 óráig és 19 órá­tól. Vácott három lakás beköitözhetőséggel, 17x7 m, 7x5 m üres műhellyel. pincével, ipari árammal ház eladó! Szedlacsek Kálmán, Vác, Bacsó B. u. 58. Telelőn este: 10—135. _________________ Po mázon Bajcsy-Zs. u. 16. sz. alatt (égett ma­lom utca) 150 n.-öles telek eladó. Érdeklőd­ni j__ugyanott:__________ El adó beköltözhető 2 szobás fél ház és egy festőkompresszor. Cegléd III. kér. Köz­társaság utca 27. Ér­deklődni lehet: 17 órá­tól. _______________ Pu skin utca 28. számú ház eladó. Érdeklőd­ni: Cegléd, Battyhány utca 19 a.______ Be költözhető új ház sürgősen eladó. Ceg­léd, Batthyány utca 13 a. szám. Eladó jó állapotban levő Komái- Moped. Alb^rtirsa, Kolozsvári út 62. Szalagfűrészgép el­adó. Érdeklődni: Ceg­léd. Fogoly utca 11. (Szűcs-telep). _________ Pá lyaválasztó fiatalok, figyelem! Felveszünk az 1978/79-es tanévre konzervipari, sütőipa­ri, baromfihús feldol­gozó szakmunkásta­nulónak általános is­kolai végzettséggel rendelkező fiatalokat 17 éves korig. Tanul­mányi idő: 3 év. Jut­tatások: diákotthoni elhelyezés és ellátás, tanulmányi ösztöndíj, ingyenes tankönyv és munkaruha, kulturá­lis, sportlehetőség. Má­sodik évtől lehetőség van vállalatokkal a társadalmi ösztöndí­jas szerződés megkö­tésére. Kérésre rész­letes tájékoztatót kül­dünk. Az általános iskolát most befeje­zettek iskolájukban, a korábban végzettek személyesen Vagy írásban jelentkezhet­nek. A tanintézet cí­me: Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak­középiskola és Szak­munkásképző Intézet 2750 Nagykőrös, Ceg­lédi u 40. _____________ Fi gyelem! Az ATI nagykőrösi iskolája júl. 17-én személy- és tehergépkocsi-vezetői tanfolyamot indít. Je­lentkezni lehet a köz- ponti újságárusnál. Eladó 8 lóerős MIB motor. Cegléd IV. kér. Széchenyi út 91. Elcserélném egyszo­bás összkomfortos dunaújvárosi lakásom fóti hasonlóra vagy kis kertes házra. Du­naújváros, Radnóti út 2. I. 3. HIRDESSEN A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN! EGÉSZ ÉVBEN GYŰJTSE A „MÁRKA” KUPAKOT! ÖTVEN „MÁRKA” KUPAKÉRT EGY-ECY SORSJEGYET ADUNK, HA 1978. DECEMBER 31-IG ELJUTTATJA VAGY ELHOZZA A BEGYÜJTÖHELYRE. Cím: 1061 Budapest, Hegedű u. 9. Az átvétel időrendje: hétfőn, szerdán és pénteken 13-tól 16 óráig. 3ármilyen „Márka" üdítő italos kupakkal szerencséje lehet. Sorsolás: 1979. január 13-án. Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. I É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents