Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-09 / 160. szám
Madrigálok a tárlaton A Vak Bottyán Múzeum kiállítótermében (Március 15. tér 19.), mint tegnapi számunkban hírül adtuk, pén- teiken nyílt meg a szentendrei képzőművészek tárlata. Az önmagában is maradandó élményt nyújtó kiállításon újszerű rendezvény résztvevői lehetnek ma, vasárnap, a váciak: délelőtt fél 11-től, csaknem egy órán át, madrigálokat, Kodály és Bartók kórusműveket hallhatnak három leány, Végvári Andrea, Varga Ágota, és Varga Emőke előadásában. SZÁZSZÁZALÉKOS TERVTELJESITES Második félév — több feladat OKLEVELET VETTEK ÁT A TÖRZSGÁRDATAGOK A vasutasok népszerű tanyáján, a Gödörben, vasutasnapi ünnepséget rendezett a váci állomásfőnökség párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetősége. Nagy Lajos, az állOmásfő- nökség vezetője beszámolt arról, hogy a váci állomás forgalmistái jól dolgoztak: tavaly 100 százalékban ' valósították meg a tervfeladatokat, amiként az idén is, az év első Nyár — a Duna partján Ahogy Kemény László festőművész látta A meleg, nyári időjárás talán meghozza Vác város vízparti életének szezon szerinti átalakulását. Megkezdődhet az aktívabb vízisport és a bámulni kívánóknak a víz melletti napozás. Csónakjainkkal — már akiknek van — megközelíthetjük a környező szigeteket, hű- sölhetünk a galériafák árnyékában és a sétahajók által nyújtott kényelemmel, beutazhatjuk a teljes Dunakanyart. Mechanikus világunkban kapcsolatunk a dunai tájjal nem olyan természetes, úgy is mondhatnánk, idillikus, nem olyan spontán ember és természet között, mint valaha volt. A mai víkendező emberek csapatostul közelítenek meg egy-egy közkedvelt vagy felkapott vízparti tájat, pláne, ha borozó is található a közelében. És ha lehet, gépkocsival. Előkerül a táskarádió, a konzervek ármádiája, előkerülnek a különféle cigaretták, majd következik az olajcsere, rontva a dús ájert. Ezek a negatívumok azért kerültek most felidézésre, hogy lássuk a múltat, Kemény László váci festőművész tusrajzai alapján. Révátkelés a váci Danán hat hónapjában; 39 ezer 320 teherkocsi körül látták el a szükséges teendőket az állomás területén, kiszállítási tervüket 100 százalékban, az előirányzott árurakodást, tonnában, 100,2 százalékra teljesítették. Kulturáltabb körülményeket teremtettek a személyszállításnak, tiszta, rendezett a váci vasútállomás környéke. A nem dohányzó várótermek kijelölését megértéssel fogadta a közönség. A második félév még nagyobb feladatokat irányoz elő: a hatvani vonal átépítése, Lö- kösházánál belépő tehervona- tot váci—szobi kilépésre irányítanak, e szerelvények gyors, balesetmentes és üzembiztos továbbításáról gondoskodnak, egyben ügyelniük kell a személyforgalom zavartalanságára is. A vasutasnapi ünnepségen megjutalmazták a munkában, társadalmi tevékenységen élenjárókat. öten kaptak kiváló dolgozó elismerést, Farkas Ferenc rendelkező forgalmi szolgálattevő elnyerte a szakma ifjú mestere címet. Kiosztottak 16 ezer forint pénzjutalmat, megjutalmazták, oklevéllel tüntették ki a törzsgárda tagjait. Társasvacsorával fejeződött be az ünnepség. •k? Ä PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXTT ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1978. JÚLIUS 9., VASÄRNAP Földek — parlagon Lehetőségek a hasznosításra Kevés a kisfraktor, a talajművelő gép Az utóbbi években mezőgazdaságunk egyik legvitatottabb kérdését kétségtelenül a parlagföldek körül kialakult helyzet adja. Közismert, hogy természeti kincseinkkel a szerényebb adottságú országok sorába tartozunk, s a legértékesebb kincs, a termőföld is korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre; Statisztikai adatok szerint, a mezőgazda- sági művelésre alkalmas terület ipartelepítés, lakótelepek, úthálózat és egy sor más, fontos létesítmény építése következtében, évről évre jelentős mértékben zsugorodik, érthető tehát a szakemberek és a közvélemény aggódása. Kedvezőtlen tapasztalatok Az országos helyzethez hasonló kép alakult ki a járásban és Vácott is. A föld védelmét szolgáló törvény eile (Kemvtii/ László raj n) RÉVÁTKELÉS A VÁCI DUNÁN. (Megjelent a Magyar- ország 1933. július 13-i számában.) A vázlat azt mutatja, hogy a Vácz nevezetű, a város tulajdonát képező nyersolaj- meghajtású vízijármű miképpen bonyolította le a város és a nzentendrei szigetvilág között az átkelőforgalmat a Dunán. Ez a mintegy 60 személy befogadására alkalmas, kis személyszállító . időnként dereglyét is húzott magával, a napszak forgalmasabb időszakában. Mi váciak, együttesen kompnak neveztük el. A komp éppen szalmával megrakott lovasszekeret szállít át a folyón, Tahitótfalun vagy éppen Szigetmonostoron, Kisorosziban gazdálkodó földművesekkel együtt, akik a szigetvilág ízletes szamócáját visszük a váci piacra. A kép vázlataiban is mutatja az azóta bekövetkezett vegetációváltozást a Rabok- szigetén, amit az újabb térképeken már Révész-szigeteknek neveznek. Azóta a sziget dúsan benépesült növényzettel. Kétnapos vikend előtt Hullámot ver a hajó a váci Dunán ...' (Krmrmj Lás:ló rajza) KÉTNAPOS VlKEND ELŐTT. (Megjelent a Mcgyar- ország 1934. augusztus 19-i számában.) A tusrajz, a Molnár utcából nézve mutat jelenetet a dunai életből, szemben a még gyér növényzetű Kecske-szigettel. Ma ez is Révész-szigetként szerepel a térképen. A rajzon az is látható, hogy a sziget, egészen az Akácosig, kavicszátonysor. Mind a sziget, mind a zátony azóta fákkal teljesen benőtt terület. Látni egy uszályt, amint gőzös vontatja, szemben a hullámokban úszókkal. (További két kép keddi számunkban.) Petővári Gyula KOZMUVELŐDESI JEGYZET Életforma és ismeretszerzés A váci üzemekben is magas az arányszáma azoknak, akiket bejáró dolgozókként emlegetünk, ingázók- nak nevezünk, mivel életformájukra jellemző, hogy nem lakóterületükön vállalnak munkát. Egyes felmérések szerint, az ország ipari munkásainak negyven százaléka lakik falun. Az ipari fejlődés, a nagy munkaerőkereslet hozta magával a rendkívüli életformát. Hatására a falusi életmód is megváltozott, s a változás még nem ért véget. A bejáró dolgozók sokféle gondjai közül leginkább a művelődéssel kapcsolatosak kerültek előtérbe. Nem véletlenül. Ha ugyanis az ingázók mind a lakóhelyükön, mind a munkahelyükön kimaradnak a művelődési folyamatokból, egy idő után társadalmilag és egyénileg is hátrányos különbség keletkezik általános és szakmai műveltségük, kultúrájuk tekintetében. Üzemenként változó, hogyan figyelnek fel erre a problémára és mit tesznek. Van, ahol jó hivatkozási alap a bejárók magas százalékaránya, arra, hogy az üzemi művelődés nem fejlődik. Máshol, mint például az Egye. sült Izzó váci gyárában, a délelőttös műszak bejárói is ott maradnak a délutáni hangversenyen és a gyárvezetőség megszervezi hazautazásukat. Egy-egy település és üzem bejáró létszámától függően, érdemes lenne néhány pesti nagyvállalat módszerét is követni: kulturális együttműködést alakítottak ki a községekkel, s a faluban találkoznak dolgozókkal, családtagjaikkal, lehetőség szerint hét végén. Ily módon, könnyebben kelthető fel a kulturális érdeklődés. Persze, nem biztos, hogy minden módszer jó és hasznos, amit alkalmaznak, noha látványos. A bejáró dolgozók művelődése egy sor más. megelőző feltétellel függ össze. Gyakori tévedés, hogy az ingázók rétegét egyértelműen homogénnek tekintjük, noha nem az. Például Nagymarosról két megállót Vác- ra vonatozni nem nagyobb fáradtság, mintha Pesten az ember egyik kerületből a másikba villamosozik. Más a helyzetük a balassagyarmati vasútvonalon utazóknak, vagy a csaknem száz kilométeres távolságokról külön autóbusszal bejáróknak, befolyásolja a művelődési kedvet és a művelődésre fordítható időt. Átmeneti, vagy végleges-e a bejáró életforma? A nagy távolságokról kedvezőtlen körülmények között utazóké minden bizonnyal átmeneti, mert egészségtelen. fárasztó. A társadalmi-gazdasági fejlődés várhatóan kialakítja számukra a megoldás módját. A technikai fejlődés, a közlekedés azonban egyre inkább feloldja a távolságokat, s egyre szervesebb kapcsolatok keletkeznek a város és vidéke között. Ezért feltételezhetjük, hogy a bejáró életforma kedvezőbb típusa végleges marad, sőt a következő mvnkásgenerációkra is átöröklődik. A bejáró dolgozók műveltségének fejlesztése összefüggő, tehát az üzemvezetés, az üzemi szociálpolitika kérdéseivel, s nem biztos, hogy mindig kiemelten, látványosan megkülönböztetve helyes vele foglalkozni, hanem a munkásművelődés szerves részeként. folyamatosan. P t évvel ezelőtt rendszeresen kísértem el falvaikba -*■ nagy távolsáookróT bejáró munkásokat a különbu- szrrri. A beszélgetésekből, az utazás közben történtekből sok mindent megtudhattam. Ajánlanám, példámat másoknak is. Mivel o művelődési szándék, mérni szükséglet és szabad) idő függvénye, a legfontosabb azt vizsgálni, mennyi, idő telik, mennyi energia, fogy el a lakóhely és munkahely közti utazgatás következtében, s miképpen lehet a helyzeten változtatni. A város közművelődési intézményhrlőzatá.nak is feladata az üzemi művelődés segítése. Segíthetne az ösz- szetüggések feltárásában, a tartalmi, módszertani tennivalók kialakításában. Kovács István nére, csökkent a jó minőségű | szántók nagysága, s növeke- ' dett a műveletlenül hagyott földek területe. ' E megállapítást támasztja alá a legutóbb megtartott tavaszi határszemlék eredménye: a szakemberek láthatták, hogy az előző évihez képest, ismét több a parlagföld. A járási földhivatal, a járási hivatal élelmiszer-gazdasági osztálya, a községi tanácsok és a termelőszövetkezetek képviselőiből álló bizottság a tavasz folyamán valamennyi nagyüzemi táblát, kül- és belterületet, zártkertet megszemlélt. Tapasztalatai szerint, Vác városában az egyéni gazdálkodók 93 hektár szántót, 27 hektár gyümölcsöst, szőlőt hagytak parlagon, és 43 hektárnyi területen gaz veri fel a Dunakanyar szakcsoport földterületét is. Nem kedvezőbb a helyzet a járásban sem: a tíz termelő- szövetkezetben 1254 hektár, a szakcsoportokban 43 hektár, a kisüzemi gazdaságok háza táján összesen 311 hektár parlagot talált a bizottság. Örömmel állapította meg ugyanakkor azt, hogy az Alagi Állami Tangazdaság és Dunakeszi területén minden talpalatnyi földet megműveltek. Természeti adottságok A megszaporodott parlagföldek okát mindenekelőtt a járás természeti adottságaiban kell keresnünk. Domborzati viszonyaink kedvezőtlenek, a mezőgazdasági művelésre alkalmas táblák erősen szabdaltak, sok esetben 20—30 fokos lejtőn, erdőtől övezve helyezkednek el, ezért a terület számottevő részén nagyüzemi művelést folytatni gazdaságtalan, sok esetben lehetetlen. Ezt bizonyítja: a termelőszövetkezetekben talált parlagok szinte kizárólagosan zárt kertekben, illetve zártkerti jellegű domboldalakon fekszenek. Növeli a közös gazdaságok parlagterületét a művelési ágak rendezetlensége is. Más jellegűek az egyéni gazdálkodók, a kisüzemek gondjai. Az urbanizációs folyamat és a vele összefüggésben álló helyenkénti elöregedés miatt, szaporodnak a műveletlenül hagyott területek. A másik fontos, egyben figyelmeztető körülmény a már krónikussá vált kisgéphiány. Nincs elegendő kistraktor, talajművelő gép, olykor még egyszerű kéziszerszám, sarló, ásó, kapa sincs, hogy csak néhányat említsünk az alapvető eszközökből. A munkát legtöbbször hiába rendelik meg a nagyüzemtől, mert az, jó szándéka ellenére, hasonló cipőben jár, nem rendelkezik megfelelő kisgéppel, egyéb módon segíteni pedig kapacitás hiányában sokszor csak megkésve tud. Speciális gondként kell még megemlítenünk Vác város térségében a DCM porfertőző tevékenységét, ami nagy területen a föld művelését szinte lehetetlenné teszi. Ésszerű törekvések A helyzet tarthatatlansága nyilvánvaló, minél előbb meg kell találnunk a megoldás lehetőségét. Erre való törekvésünkben a járás illetékesei először Is a művelési ágakat akarják pontosítani. A szántóföldek, szőlők és gyümölcsösök, rétek, legelőterületek tényleges hasznosításának meghatározásával jó néhány hektár kimutatott parlagföld sorsát lehet megnyugtató módon elrendezni. Ide tartozik az is, hogy számos nagyüzemileg művelhetetlen területet rét- és legelővé indokolt minősíteni, ami aztán a folyamatosan növekvő juhállomány által hasznosítható lesz. A jól megközelíthető, kisüzemi művelésre alkalmas területekből tartós földhasználatba adással ki lehet elégíteni az ipari munkásság, a városi dolgozók igényét, ami a hasznosítás egyik, a szó legszorosabb értelmében vett gyümölcsöző megoldásaként jön számításba. Mindezek gyorsan és jelentősen csökkentik a parlagon hagyott földek területét. Hosz- szabb időt és főleg hatalmas pénzösszegeket igényel az erdősítés, mint a parlagföldek hasznosításának további lehetősége. A háztáji és kisüzemi gazdaságok gondjának megszüntetésére az a javaslat, hogy az á fészek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek bővítsék szolgáltatásuk körét, bérmunkával, kisgéokölcsönzéssel elégítsék ki a jelentkezőket. Török Antal Vác a hazai lapokban A Magyar Nemzet részletesen beszámolt a Pest megyei múzeumok látogatottságáról, a jelentősebb idei rendezvényekről, s megemlítette, hogy hamarosan meg kell oldani a váci múzeum új épületbe költöztetését. A Népszava hírben közölte, hogy korszerű telephelyet kapott Vácott, a Volán Vállalat és jól felszerelt üzemcsarnokban tartják karban, javítják az elromlott autóbuszokat. A Szabad Föld, Egy váci üzem vendégkönyvébe címmel, képes riportot közölt a Váci Kötöttárugyárról, és megemlítette, hogy az üzem termelése 1945 óta a huszonháromszorosára növekedett. A Figyelő című hetilap a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság hírei között beszámolt arról, hogy Gindert Károly, a vezetési szakosztály titkára előadást tartott városunkban a követendő vezetői magatartásról. Az Ifjú Nyomdász, a Nyomdaipari Szakmunkásképző Tanintézet folyóirata féloldalas cikkben írta le a tanintézet hallgatóinak látogatását Váci György könyvkötő kisiparos műhelyében. P. R. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Molnár János csütörtökön dr. Vajta Gábor, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr. Molnár János tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kórház épületében. Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon is lehet hívni. A beosztás hétközben megváltozhat. A Dunakanyar Ktsz értesíti Vác város lakóit, hogy kedvezményes fűtőolaj-szállításra *— az eddig beérkezett nagy mennyiségű megrendelés miatt — további megrendeléseket sem telefonon, sem a város különböző pontján elhelyezett gyűjtőládák útján nem tud elfogadni. ■