Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

1978. JUNIUS 7., SZERDA-értjr -m v/(mi (ML Heti jogi tanácsok Megkezdődött a nyári isko­lai szünet, sok fiatal helyez­kedik el munkába. Mint min­den évben, most is fel kell hívjuk a fiatalok elhelyezke­dését illetően a figyelmet né­hány rendelkezésre, amelyek egyrészt érintik a munkába elhelyezkedőket, másrészt a munkáltatókat. Nézzük tehát a legfonto­sabb kérdéseket: • A fiatalkorúak munkavi­S7....y létesítéséhez előzetes or­vosi vizsgálat szükséges. A jogszabály előírja, a fi­zikai munkakörben foglalkoz­tatni kívánt fiatalkorúak elő­zetes, a munkaviszony fenn­állása alatt pedig az időnkén­ti orvosi vizsgálaton való megjelenést. A tapasztalat azt mutatja, hogy többször nem követelték meg a fiatal­korútól az előzetes orvosi vizsgálaton való részvétel iga­zolását, így elmaradtak ezek a vizsgálatok. Egyes munkál­tatók nyilvántartásában sem található az ilyen igazolás, ami alapvetően sérti a dolgozó jogait. Ezért a munkáltatók figyelmét a nyilvántartások pontos vezetésére és kiegészí­tésére hívjuk fel. A munkaviszony létesítésé­nek előfeltételéül a Munka Törvénykönyve 17. §. (2) be­kezdése, a 14. életév betölté­sét és az általános iskola el­végzését — ennek hiányában az iskola látogatása alóli fel­mentést határozza meg. Bi­zonyos kivételtől eltekintve, munkaszerződést csak mun­kakönyvvel rendelkező dolgo­zóval lehet kötni. Ha a fiatal­korú munkakönyvvel rendel­kezik, akkor már nem kell külön vizsgálni, hogy az ille­tő betöltötte-e a 14. életévét, elvégezte-e az általános isko­lát, illetőleg kapott-e felmen­tést az iskola látogatása alól, mivel a munkakönyv kiadá­sának is ezek az előfeltételei. Ez utóbbira azért hívjuk fel a figyelmet, mert számos esetben az elhelyezkedni szándékozó fiatalt, bár volt munkakönyvé, küldözgették a különféle iratokért, holott azokat már egyszer bemutat­ta, amikor a munkakönyvét kiállították. Az első munkaviszony léte­sítéséhez a jogszabály előírja a szülő, vagy a törvényes képviselő hozzájárulását. Az is tapasztalat, hogy a mun­káltatók ezt gyakran nem szerzik be. Erre nincs szükség akkor, ha a nyilatkozat he­lyett, a szülő ellenjegyzését a munkaszerződésre rávezetik. Megjegyezzük még azt is, hogy a szülői ellenjegyzésre vonatkozóan nem szükséges alaki kötöttség, de a későbbi viták elkerülése érdekében, ajánlatos, ha a munkaszer­ződésben szerepel valamilyen formában a szülő vagy a tör­vényes képviselő hozzájáru­lása, illetőleg ellenjegyzése. • A tanulmányi szerződés­ben foglaltak megszegése azzal a következménnyel járhat, hogy a dolgozó munkakönyvét kilépett bejegyzéssel adják ki. Érdekes kérdéssel fordult hozzánk egy fiatal olvasónk. i Négy évre szóló tanulmányi I szerződést kötött egy válla­lattal, amely biztosítja részé­re a tanulmányi kedvezmé­nyeket, a dolgozó pedig vál­lalta, hogy tanulmányainak befejezése után további négy évig marad legalább a válla­latnál. A fiatal tanulmányait befejezte, viszont a négy év­re vállalt kötelezettségéből csak három évet töltött mun­kában, az utolsó évben fel­mondta munkaviszonyát, a felmondási időt letöltötte, de ennek ellenére munkakönyvét kilépett bejegyzéssel adták ki. Olvasónk sérelmezi a válla­lat magatartását, mivel úgy tudja, ha a felmondási időt letölti a dolgozó, nem adhat­ja ki a vállalat ezzel a hát­rányos bejegyzéssel a mun­kakönyvét. Van-e tehát olyan jogszabály, ami ilyen esetben azt mondja ki, hogy a dol­gozó ügyét úgy kell elbírál­ni, mintha munkaviszonya fegyelmi elbocsátás miatt szűnt volna meg? Valóban van ilyen rendel­kezés, de csak arra vonatko­zik, aki meghatározott időre, vagy meghatározott munkára szóló munkaviszonyát a ki­kötött idő eltelte előtt,, kellő ok (például a vállalat nem teljesíti vállalt kötelezettsé­gét) nélkül mondja fel. Az ilyen dolgozó munkakönyvé­be a kilépett bejegyzés kerül. Olvasónk munkaszerződése azonban meghatározatlan idő­re szólt, munkaviszonyát is a jogszabályoknak megfelelően mondta fel, a felmondási időt is letöltötte, ezért vélemé­nyünk szerint, munkakönyvé­be a munkaviszony megszűnt bejegyzést kellett volna írni. Az a körülmény, hogy a ta­nulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesí­tette, nem befolyásolhatja a munkaviszony megszűnésének módját, a szerződésszegésből egyéb jogi konzekvenciák származnak. Erre vonatkozóan más jogszabályok intézked­nek. Kimondják ezek a sza­bályok például, ha a dolgozó nem teljesíti a tanulmányi szerződésben vállalt kötele­zettségeit (nem lép a válla­latnál munkaviszonyba, nem tölti le a kikötött időt stb.) a vállalat visszakövetelheti a támogatás összegét, illetve an­nak arányos részét. De sem­miképpen sem teheti meg a vállalat, hogy a szerződéssze­gés miatt a kilépett bejegy­zést ír a munkakönyvbe. Olvasónknak azt tanácsol­juk, forduljon panaszával a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz. 0 Mekkora lakás, illetve üdülő építhető. Magánszemély, illetve csa­lád, legfeljebb egy olyan — hat lakószobánál nem na­gyobb — lakást építhet, amelynek alapterülete családi ház esetén a 140 négyzetmé­tert , családi háznak nem mi­nősülő több lakásos lakóház esetén pedig a 125 négyzet- métert nem haladhatja meg. Magánszemély (család) pedig legfeljebb olyan három szo­básnál nem nagyobb üdülőt, amelynek alapterülete családi üdülő esetében a 80 négyzet- métert, társasüdülőben vagy üdülőépületben a 60 négyzet- métert nem haladja meg. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből Az üzletszerző propagandis­ták és ügynökök <Uj ázásáról a 7/1978. (V. 8.) Bk. M. számú rendelet intézkedik, a Magyar Közlöny 29. számában. A vendéglátó egységek ru­határainak és higiénés helyi­ségeinek üzemeltetéséről a 8/1978. Bk. M. rendelet. A lakosság burgonya-, zöld­ség-, gyümölcsellátását előse­gítő kockázati alapképzés ál­lami kiegészítésének ez évi rendjét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 9. szá­ma tartalmazza. A nyelvpótlékban részesülő dolgozók továbbképzéséről szóló rendelkezéseket, és a szociológus kutatók, oktatók képzéséről intézkedő közle­ményt ugyanebben a MÉM értesítőben találják az érde­keltek. Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végre­hajtására kiadott 25/1976. (VII. 11.) MÉM számú rende­let kiegészítéséről és módosí­tásáról a Magyar Közlöny május 31-én megjelent szá­mában jelent meg a 6/1978. (V. 31.) MÉM. rendelkezés. AZ ÉLMSZOLG ÉRTESÍTI A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKET, a gépjármű-üzemeltetőket, hogy szervizál'omása 1978 második félévétől vállalja: erő- és munkagépek, önjáró betakarítógépek, tehergépkocsik, pótkocsik, permetezők és műtrágyaszórók stb. korrózió elleni védelmét Optimális földrajzi körzeten belül a mezőgazdasági nagyüzemek telephelyein is. ELŐJEGYZÉSEK: ÉLMSZOLG KOORDINACIOS ÚJ KALÁSZ MGTSZ IRODA 3179 VARSÁNY (Nógród m.) 1389 Budapest, Pf. 118. __ . . Telefon: 856-513. Ogymtezo: K.ss Bertalan. Telex: 22-5937. Ügyintéző: S. Nagy István. . A pedagógusok kedvezmé­nyes lakásépítéséről szóló 1/1965. (XII. 30.) PM—MM. sz. együttes rendelet módosításá­ról a 8/1978. (V. 31.) PM—OM —KM. számú rendelet rendel­kezik. Magyar Közlöny 33. száma. A Legfelsőbb Bíróság döntései Több mint tízévi házasság után a feleség megismerkedett egy válófélben levő férfival és élettársi kapcsolatot létesített vele. Az illető — a férj és az asszony szülei jelenlétében — írásbeli nyilatkozatot adott, amelyet valamennyien aláír­tak és ebben kijelentette: az asszonyt magával viszi és gondoskodik róla. A férj azon­ban nem engedte meg, hogy két kislányukat az anya ma­gával vigye. Ezután nem min­dennapos fordulat következett. Az elhagyott férj megismerke­dett az asszony élettársának feleségével, megtetszettek egy­másnak, ők is élettársi közös­ségre léptek, majd amikor a kölcsönösen megindított váló­per befejeződött, mindkét pár összeházasodott. Már az életközösség megsza­kadása után a férj válópert indított, amelyben a gyerme­kek nála történő elhelyezését kérte. Az asszony arra hivat­kozott, hogy benső há%aséle- tükben súlyos zavarok voltak, ezenkívül férje durva, gorom­ba volt hozzá, sőt bántalmazta is. Ezért hidegült el tőle. A já­rásbíróság ítéletében a házas­ságot felbontotta, a gyermeke­ket a férjnél helyezte el, mert megállapította: megszokott ,környezetükben jól érzik ma­gukat, és a már iskolás na­gyobbik különösen ragaszko­dott ahhoz, hogy apjánál ma­radjon. Fellebbezésre a megyei bíróság az ítéletet jogerőre emelte, kimondva: az asszony nem rendelkezik azokkal az erkölcsi tulajdonságokkal, amelyek főleg leánygyermekek neveléséhez szükségesek. Mindkét fokú bíróság ítéle­tének a gyermekek elhelyezé­sére vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követke­zőképpen döntött: — Nem tisztázott, hogy az anya korábban a gyermekek­kel kapcsolatos kötelezettségeit miként teljesítettéi és az sem, hogy jelenlegi gondozásuk és nevelésük megfelelő-e. Az is­kola és az óvoda megkeresése útján meg kellett volna állapí­tani, hogy korábban és jelen­leg mennyire ápoltak, ellátott­ságuk és magatartásuk terén bármilyen változás észlelhe- tő-e, továbbá, hogy az iskolás gyermek tanulmányi eredmé­nye változatlanul megfelelő-e. Az elsőfokú bíróság ezt a kis­lányt meghallgatta. Kijelentet­te: nem akar anyjához menni, mert annak férjét nem szereti és anyja is mindig megverte. Meghallgatásakor nagyfokú zaklatottságot tanúsított, tehát kijelentései nem alkalmasak arra, hogy abból a bíróság kö­vetkeztetést vonjon le, melyik szülőjéhez kötődik inkább. — Elengedhetetlen lett vol­na pszichológus szakértő meg­hallgatása arra vonatkozóan, hogy a gyermekekre szüleik házasságának felbomlása és életkörülményeik megváltozá­sa milyen hatással volt, to­vábbá a nagyobbik kislánynak ' anyjával szemben tanúsított , ellenérzése miben gyökeredzik, j esetleg időközben feloldó- I dott-e, hiszen még az apa sem i állította, hogy az anya nem | bánt volna vele megfelelően. Csak a személyes vizsgálaton alapuló szakértői vélemény is­meretében lehet megnyugta­tóan állást foglalni abban a kérdésben, vajon a gyermekeit egészséges személyiségfejlődé­se melyik szülőnél való elhe­lyezés esetén biztosítható job­ban. A vizsgálatnak ki kellett volna terjednie a peres felek­re és házastársaikra is, külö­nös tekintettel arra, hogy a gyermekek gondozásával és ne­velésével járó anyai felelőssé­get az apa jelenlegi házastársa látja el. Nem közömbös ugyanis, hogy a szülők, illetve új házastársuk milyen nevelési készségekkel rendelkeznek, és így milyen elhelyezés felel meg jobban a gyermekek érde­keinek. Az asszony azóta élettársával hájasságot kö. tött, családi helyzete rende­ződött. Nem hagyható figyel­men kívül, hogy az apa is élet­társi kapcsolatot létesített, ami szintén házasságkötéshez ve­zetett. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletnek a gyerme­kek elhelyezésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új hatá­rozat hozatalára utasította. Munkaviszony vagy szerződés Az egyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezettel egy házas­pár munkavállalói szerződés­nek nevezett megállapodást kötött. Munkagépet és szerszá­mot bocsátottak a tsz rendel­kezésére azzal, hogy azokkal ők, valamint az általuk felfo­gadott és a szövetkezettel munkaviszonyba kerülő szemé­lyek fognak dolgozni. Munka­béren kívül rezsitérítés is megillette őket. A szerződés szabályozta a munkaidőt és kikötötték benne, hogy túl­munkáért pótlék nem jár. A Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatóságának me­gyei hivatala egy nap a tsz- ben revíziót tartott és megál­lapította: a szövetkezet kiját­szotta a bedolgozói munkavi­szonyra vonatkozó' rendelkezé­seket és különböző személyek­kel ipari munkák végzésére szerződést létesített Ezért a városi tanács vb pénzügyi osz­tálya a házaspár terhére 110 ezer forint jövedelmi adót és Lakáscserék - adásvételek A lakáscserék célja, hogy a család növekedése, csökkené­se esetén az érdekeltek na­gyobbra, illetve kisebbre cse­réljék lakásukat, vagy mun­kahelyükhöz közelebb kerül­jenek. A cserélő felek egyike sem juthat azonban olyan nagyságú lakáshoz, amely a jogos lakásigény felső határát meghaladná. A csereszerződést állami la. kás esetén írásban kell meg­kötni (űrlap a tanácsoknál kapható), amelyhez a tanács lakásügyi szakigazgatási szer­vének hozzájárulása szüksé­ges. Szolgálati lakás esetén a munkáltató, magánbérlemé­nyeknél pedig a tulajdonos ad hozzájárulást. A tanácsi bér­lakás és a személyi tulajdo­nú bérlakás bérleti jogáról más személy részére is le le­het mondani, de ebben az esetben is meg kell szerezni az illatékes tanácsi szerv, il­letve a tulajdonos hozzájáru­lását. Az, aki tanácsi bérlaká­sát a lakásügyi hatóság által előírt követelményeknek meg. felelően adja át, igényt tart­hat a bérleti jog értékének megtérítésére. Csak írásban érvényes A lakások adásvétele csak írásban készített adásvételi szerződéssel köthető érvénye­sen. Ez vonatkozik az állam­polgárok tulajdonában levő minden lakásra. Ha még fennálló OTP hiteltartozás terheli a lakást (ingatlant), akkor a szerződés érvényessé­géhez a hitelező pénzintézet hozzájárulása is szükséges. Egy személy — az érvényes jo­gi szabályozás szerint — egy lakótelekkel és egy üdülőié, lekkel rendelkezhet, illetve vonatkozik ez egy-egy család­ra is. A szerződőképességet az állandó lakhely szerint illeté­kes helyi tanács igazolja. Visszafizetési kötelezettség A rendelet úgy intézkedik, hogy ha a tulajdonos a szö­vetkezeti, illetve tanácsi ér- tékesítésű lakást, vagy a munkáslakást, amelyhez álla­mi támogatást kapott és 15 éven belül első ízben elidege­níti, köteles a lakással kap­csolatos állami támogatás tel­jes összegét visszafizetni. Ez adásvételnél az eladót, aján­dékozásnál a megajándékozot­tat, életjáradéki szerződésnél pedig a tartásra kötelezettet terheli. Viszont a tartási szer. ződésre nem vonatkozik ez a kötelezettség. Ugyancsak nem kell visszafizetni az állami támogatást, ha a lakást — másik lakás tulajdonjogának megszerzése ellenében — cse­reszerződéssel idegenítik el. Felfüggesztik a visszatérí­tést, ha a lakás azért idegene. dik el, mert másikat építenek, vagy vásárolnak. Építés ese­tében három, vásárlásnál pe­dig egy éven belül igazolni kell a megszerzett tulaj dón jo. got. Nem kell bejelenteni Ha a tanácsi értékesítésé la­kást a tulajdonos a vételtől számított 5 éven belül első ízben értékesíti, ezt a szán­dékot köteles a tanácsnak be. jelenteni. Nem kell bejelen­tést tenni háztartási vagyon­közösség megszüntetése, egye. nesági rokon részére vagy cse­reszerződéssel történő elide­genítés esetében. A munkáslakás értékesítése is kétféle módon történhet: az OTP útján az állam javára, vagy pedig szabad forgalom­ban, az említett anyagi köve­telmények mellett. Viszont a tulajdonos az államnak fel­ajánlott munkáslakás ellené­ben vállalati, vagy tanácsi bérlakást igényelhet. A szer­vezett akcióban épült, vásá­rolt lakást a tulajdonos az OTP útján az állam javára értékesítheti. Ilyennek minő­sülnek: a KISZ-akcióban épí­tett, s munkáltató szervezésé­ben és támogatásával, mun­káltatói kölcsöntámogatással, illetve állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépíté­sének támogatása keretében épült vagy vásárolt lakások, az OTP beruházásában épült, tanácsi vevőkijelölésű laká­sok, egészségügyi okokból meg nem felelő lakások. Közös nyilatkozatban A lakásépítési kölcsönök vagy lakásértékesítési hitelek­ből fennálló tartozással ter­helt lakások csak a tartozás kiegyenlitésével, vagy annak a vevő által történő átválla­lással idegeníthetők el. A kérelmet az eladónak és a ve­vőnek közös nyilatkozatban kell kérnie a hitelt nyilván­tartó OTP-fióknál. Ehhez csa­tolni kell az adásvételi szer­ződés tervezetét, a vevők ke­reseti igazolását, valamint az ingatlanszerzési jogosultságot igazoló, az állandó lakhely szerinti tanács által záradé­kolt nyilatkozatot. Továbbá ha a vevőnek más ingatlana is van, akkor arról az ingatlan helye szerint illetékes tanács által kiállított adó- és érték­bizonyítványt. Az említett mellékletekkel felszerelt közös nyilatkozat alapján dönt az OTP a tarto­zásátvállalás engedélyezésé­ről. 23 ezer forint községfejIesztési hozzájárulást vetett ki. Ilyen előzmények után a házaspár a megyei tanács ellen indított perében a határozat hatályon kívül helyezését kér­te. A tanács arra hivatkozott, hogy tevékenységük ipari jel­legű volt, nem pedig munkavi­szony, ezért vetett ki adót A járásbíróság kimondta: a tsz és a házaspár között vállalko­zási jogviszony keletkezett, ami után általános jövedelem- adót lehetett kiróni. A megyei bíróság álláspontja más volt Eszerint a házaspár a szövet­kezet ellenőrzése alatt, munka­könyvvel és társadalombiztosí­tási bejelentéssel fizikai mun­kát végzett. Anyagi és fe. gyelmi felelősséggel is tartoz­tak. Mindebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy bedolgozói munkaviszonyban állottak. Ezért a járásbíróság ítéletét megváltoztatva a tanácsi hatá­rozatot hatályon kívül helyez­te. • A jogerős ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott. A határozat indokolása szerint ügydöntő jelentőségű, hogy a házaspárnak a szövetkezettel kötött megállapodása munka- viszonyra vagy vállalkozási szerződésre utal-e. A munka- viszony jellegzetes ismérve: függőség, alárendeltség, szemé­lyi lekötöttség, széles körű utasítási jog, a tevékenység rendszeres és folyamatos el­lenőrzése, munkabér, valamint a fegyelmi jogkör gyakorlása. Az eljárt bíróságok azonban megfelelően nem vizsgálták, hogy a munkavállalói szerző­désnek nevezett megállapodás ezeket az elemeket tartalmaz­za-e, vagy pedig vállalkozói szerződést takar. — Az a körülmény, hogy a munkálatok végzéséhez szük­séges gépeket a házaspár biz­tosította, vállalkozási szerző­désre utal — hangzik tovább a határozat Ezzel szemben ők arra hivatkoznak, hogy a ter­melőszövetkezet utasításai sze­rint — munkalapok alapján — olyan termékeket készítettek, amelyeket a tsz már korábban előállított. Ezért nem mellőz­hető a bérmunkaszerződések, az utasítások, a gyártási terv­dokumentáció beszerzése, to­vábbá a termelőszövetkezet azoknak az alkalmazottaiknak tanúként: kihallgatása, akik — a házaspár állítása szerint —• utasítást adtak, illetve ellen­őrzést gyakoroltak. Be kell szerezni a t&z-nél folytatott pénzügyi revízió iratait, ame­lyek a házaspár tevékenységé­vel kapcsolatosak. A tényállás ilyen irányú teljes felderítése után lehet állást foglalni ab­ban a kérdésben, hogy a há­zaspár és a tsz között munka- viszony vagy vállalkozási szer­ződés jött-e létre. Csak ennek tisztázása után kell elbírálni, lehétett-e jövedelmi adót ki­vetni. Mindezek alapján a Legfel­sőbb Bíróság az alsófokú íté­leteket hatályon kívül helyez­te és a járásbíróságot új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára utasította. 1 A gyermekek érdekében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents