Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-07 / 132. szám
**»c »irr 1978. JÜNIUS 7., SZERDA * Rekord fői 'ga lom a könyvhéten — Az ünnepi könyvhét forgalma 1972_ben 36 millió forint volt, tavaly több mint kétszer annyit — 86 millió forintot — költöttek a vásárlók könyvre, az idén pedig — a gyorsmérleg szerint — 95 millió forintnyi kötet talált gazdára —, mondotta Marczali László kulturális miniszter- helyettes a könyvhét tapasztalatairól az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. (Egyébként a megyei adatok is sokatmondóak: Pest megyében 1 556 000 forint értékű könyv talált gazdára, 200 000 forinttal, 13,4o/0-kal több mint 1977-ben. Ez jobb az országos átlagnál, mely 4,9%-kai nőtt. A megye 15 állami könyvesboltja közül kiemelkedett a váci és a szentendrei, amelyek a tavalyinál lényegesen több könyvet adtak el.) — Az a korszerűsödés, ami könyvkiadásunkban az utóbbi két évtizedben végbe ment, a könyvhéten is kifejeződött. Mai jelentőségének, szerepének értelmezésében abból kell kiindulni, hogy kulturális és közművelődési politikánk szerint a könyv szocialista közműveltségünknek ugyan nem az egyetlen, de nélkülözhetetlen és semmi mással nem pótolható tényezője. A könyvhét nemcsak hazánk olvasási kultúrájának gazdagodásához, hanem könyvkiadásunk korszerűsödéséhez is hatékonyan hozzájárul. — Az idei könyvhét középpontjában változatlanul a kortárs magyar irodalom volt. A magyar szépirodalom 1,3 millió, a külföldi szépirodalom 660 ezer, az általános művek (művészeti kiadványok, lexikonok, ' szótárak, tudományos munkák, kézikönyvek) 600 ezer, a politikai kötetek pedig 170 ezer példánnyal szerepeltek a könyvhéten. A 83 szépirodalmi műből 25 külföldi szerző alkotása volt, míg a magyar irodalmat 58 szerző képviselte: köztük ötvenen kortársaink, s nyolcán már nem tartoznak az élők sorába. A magyar irodalom legkeresettebb alkotásai voltak egyebek között Nagy László, Sütő András, Moldova György, Horváth Teri, Csurka István, Bereményi Géza könyvheti kötetei. A külföldi szépirodalom sikeres kiadványai közül megemlíthetem a Farkascsorda című, mai szovjet kisregényeElisnierés Ady-fwdításokért A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsával egyetértésben, Ady Endre műveinek kiemelkedő fordításáért és népszerűsítéséért, Mihai Beniuc költőnek, műfordítónak és kritikusnak a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje, Eugen Je- beleanu költőnek és műfordítónak pedig a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Ezenkívül Ady-emlékplaket- tel jutalmazták Eugen Jebe- leanut, Julin Tundreat, a Román Rádió irodalmi osztályán nak vezetőjét, tíajdű~ Győzőt, az Igaz Szó, című irodalmi folyóirat főszerkesztőjét és Varga Vilmost, a nagyváradi színház művészét, akik eredményesen járultak hozzá az Ady-centenárium méltó megünnepléséhez. Ebből az alkalomból kedden a bukaresti magyar nagykövetség épületében ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent Dumitru Ghise, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács alelnöke, Constantin Oancea, külügyminiszter-helyettes, Lőrincz László, az Oktatási és Nevelési Minisztérium államtitkára, Ion Hóba na és. Domokos Géza, a Román Írószövetség titkárai. Dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete nyújtotta át a kitüntetéseket és emlékplaketteket. Beszédében hangsúlyozta: a kitüntetések a magyar nép testvéri üdvözletét hozzák a Román Szocialista Köztársaság IcittfnS'egyéniségeinek, akik a magyar és román testvérnép kulturális közeledése terén kiemelkedő érdmeket szereztek. A Román Írószövetség elismerését a kitüntetetteknek Ion Hobana tolmácsolta, majd a kitüntetettek nevében Mihai Beniuc mondott köszönetét az elismerésért. MOZIMŰSOR JÜNIUS 8-TÖL JÜNIUS 14-IG CEGLÉD, Szabadság DUNAKESZI, Rákóczi 8—11; délutáni előadáson 8— 9: Kétéltű ember Csizmás kandúr 10—11: A leigázotí.ak bolygója a világ körül 12—13: Csendes otthon 8—11; esti előadáson: ÉRD Én és a tábornok 12—14: Már ez is probléma 8: Bűnügyi nyomozó CEGLÉD, Mese 11—12: Cséplő Gyuri 13—15 s Egy eladott élet* 8—11: Két bors ökröcske 12—14: Kismalac FÓT meg a farkasok 8— 9: Gyilkosságok CEGLÉD, Művész péntek este* 10—13: Fogat fogért 8—11: Gyerekkocsi®** 12—14: Itt a sarkcsillag alatt GYAL i-n. 8—11: A vadember GÖDÖLLŐ 10—11; délutáni előadáson: Árvácska 1—11: Az ezüst tó kincse 12—13: Amerikai cigaretta 12—14: Fogat fogért KISTARCSA SZENTENDRE 8— 9: Riasztólövés* 8—íl: Fogat fogért 10—11: Vértestvérek 13—14: Az ezüst tó kincse 12—13: Hüvelyk Matyi VÁC, Kultúr LEÁNYFALU, Kert 8—11: lyenck voltunk* 8—9: ök ketten* 12—14; délutáni előadáson: 10—11: Zsarutörténet** Kétéltű ember 12—13: Riasztólövés* 12—14; esti előadáson: Kihajolni veszélyes* NAGYKATA ABONY, Szabadság 8—11: A Csendes-óceán kalózai 8— 9: Bakaruhában** 12—14: A választ csak a szél 10—11: Mr. Majestyk* ismeri* 12—14: Én és a tábornok PILISVOROSVÁR ABONY, Mese 10—13: Peti és a barométer ABONY, Művész 10—11: Férfias idők 8—11: Túl a félelmen*** 10—11; délutáni előadáson: Bátor emberek POMAZ 12—13: Gyerekkocsi*** 8— 9: A folyó vonala BUDAÖRS 10: Péntek 13. 11: Mágnás Miska 8— S: Kzöktetés** 12—13: Üdülők 10—11: üdülők 12—14: Mágnás Miska RÁCKEVE DABAS, Kossuth 8— 9: Cséplő Gyuri 10—11: A folyó vonala 8— 9: Katonazene* 10—11: Váltságdíj** 12—13: Gulliver utazásai 11; délutáni előadáson: SZIGETSZENTMIKLÓS Dundiorr és társai 12—13: Csermen 8—11: Egy eladott élet* 10—11: Városok és évek I—II. DUNAHARASZT1 12—13: A folyó vonala 8— 9: Városok és évek I—n. 10—11: Egy eladott élet* 12—13: Katonazene* • 14 éven aluliaknak DUNAKESZI, Vörös Csillag nem ajánlott! 8— 9: Kihajolni veszélyes* •• Csak 1G éven felülieknek! 10—11: A nyolcadik X. 12—14: Ilyenek voltunk* ••• Csak 18 éven felülieknek! két tartalmazó antológiát, továbbá Eyvind Johnson művét, vagy a könyvhétre „berobbant” Ra-Re sorozat darabjait. — Vetélkedtek népszerűségben a szépirodalommal a politikai kötetek, a művészeti, a tudományos ismeretterjesztő kiadványok, valamint az általános ismereteket hordozó könyvek is. így Kállai Gyula, Ancsel Éva, Ránki György kötetei, s a Magyar népi demokrácia története — 1945— 1962, II. Rákóczi Ferenc emlékiratai, a Bibliai kislexikon, a Magyar szinonima szótár, a Földrajzi nevek etimológiai szótára, a Művészet ’77 című összefoglaló munka. A nemzetiségek anyanyelvi kultúrájának ápolására német, román, szlovák nyelvű kiadványok választékával szolgáltak a „nemzetisági sátrak”, s Budapesten a Váci utcában az idén is megtalálhatók voltak határainkon túli kiadók magyar nyelven megjelentetett kötetei. Az idei tapasztalatok meg- szívlelésével törekednünk kell — természetesen a technikai és az anyagi lehetőségek határain belül — a példányszámok pontosabb tervezésére. A jövő évi könyvseregszemle az 50. könyvhét lesz, s a jövő esztendőben lesz nemzeti történelmünk nagy eseménye, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója, továbbá a gyermekek nemzetközi éve, valamint irodalmunk jelentős alakjai: Móricz Zsigmond és Móra Ferenc születésének 100. évfordulója is. Az ezen alkalomból megjelenő kiadványok egyike-másika minden bizonynyal szerepel majd az ünnepi könyvhét választékában. KIÁLLÍTÁSOK a fővárosban Néprajz — fotó — iparművészet = Az ausztráliai őslakók mű* E vészeiét a Néprajzi Múzeumban E szeptember elejéig, Lucien Her- jjj vé fotóit a Kulturális Kapcso- § latok Intézetének Dorottya ut- E cai kiállító-helyiségében jú- = nius 18-ig, a jugoszláv iparmű- E vészét bemutatóját a Műcsar- E nokban szintén június 18-ig = láthatjuk hétfő kivételével na- E ponta 10-tői 18 óráig. Kultúránk világrészekre kiterjedő gazdagságának jele, hogy nem elszigetelt a különböző korok és népek művészi törekvéseitől, olykor azok feltárását, megmentését is szolgálja. Szolgálja egy rendszeres tisztesség jegyében. Körösi Csorna Sándor Tibetben járt, Bíró Lajos Óceániában, Róheim Géza Ausztrália vidékein. Egyikük sem jött üres kézzel az embertől az emberiséghez. Tárgyi emlékek megmentése és az őskor feltárása fűződik nevükhöz. ausztráliai ABSZTRAKCIÓ Ki gondolná, hogy ma, az űrrakéták korában még mintegy hatvanezer őslakó él Ausztráliában, pedig ez tény, s mindezt a Néprajzi Múzeum Róheim Géza gyűjtötte bumerángok, tűzfűrészek, botpajzsok, kéregfestmények egész sorából tudjuk meg. Egyszerűen megdöbbentő az a tény, hogy e karcolt és állat- vérrel festett képek természetes nyelve az absztrakció — Klee és Kandinszkij forrásanyaga. Amikór a franciák Picasso révén a századfordulón a néger maszkok és szobrok formáitól indíttatva alakították ki a kép új jelzés- rendszerét, a magyar képzőművészet ezt a lehetőségét elszalasztottá, pedig néprajzunk már rendelkezett fontos óceániai, távol-keleti, finnugor anyaggal. Számtalan fotó érzékelteti hétköznapjaikat. Élénk fehér és vörös színekkel festik bőrükre a geometrikus mintákat; ez az ünnepi ruhájuk. Ennyi gazdagság láttán csak az a fájó, hogy ez a kincs is visszakerül a raktárba, mint Bíró Lajos világhírű óceániai maszkjai. A MOGUL ÉPÍTÉSZETRŐL Már Antonioni jelezte filmjében azt, amit Lucien Hervé elementáris elemzése is igazol; a Nagyítás nem méretnövelés, hanem a kivetített gondolat teljessége. Fatehpur Sikri, a mogulok fővárosa volt Indiában, ahol Abkár káprázatosán modern és fenségében költői színvonalú várost épített. Michelangelo és a török Szináj kortársa volt minőségében is. Ezt a művelődéstörténeti anyagot világítja meg a Hódmezővásárhelyen született Elkán László, művésznevén Lucien Hervé. A fotó ebben az esetben tanulmány, könyv, egyetemi stúdium, nem önmaga műfaji törvényeiért születik, hanem egy kulturális összefüggést analizál. Páratlanul izgalmas és alapos a maga nemében olyannyira, hogy nemcsk Lé Corbusier művészetét értjük jobban, hanem helyváltoztatás nélkül is a XVI. századba utazhattunk mecsetek, kapuk, sírok és paloták közelébe. JUGOSZLÁV IPARMŰVÉSZET A valóban páratlanul ízléses üvegtárgyak, kerámiák és a szőnyegek közelében mérjük egyszerre a jugoszláv és a magyar iparművészet teljesítményét. Mindkettő világ- színvonalon dolgozik, s ha a Szabadkán született Etelka Tobolkát külön is kiemeljük, azt azért tesszük, mert a Látóhatárok és síkságok szőtt és csomózott gyapjúszerkezete több mint anyagtársulás. Kép. Panoráma. Távlat. Harmónia. A kiállítás legszebb, eszmeébresztő és egyúttal szemet gyönyörködtető alkotása. HEGYEK ES A DUNAKANYAR = Réti Zoltán képei a balassa- = gyarmati Palóc Múzeumban = szeptember elsejéig. M. Szűcs j= Hona kiállítása a Csepel Gáti lériában június 25-ig, Hajós = Éva festményei a békéscsabai § Munkácsy-teremben június 15- = ig, Tavaszy Noémi oiajpasztell- s jel a kőszegi Jurisich várban = június 14-ig tekinthetők meg. A Börzsöny csúcsai és a Cserhát ritmikus lankái jelennek meg képein úgy, hogy főszereplő az ember. Az ember, aki szánt, aki kalapálja kaszáját, aki vásárba megy, aki vidám és szomorú, aki a mezőn szalonnázik. Emberben jeleníti Réti Zoltán a történelmet is, ahogy földet osztottak Nógrádban sorshúzás Lapozgató Kalandozások nyelvünk világában Ki hitte volna harminc- negyven évvel ezelőtt, hogy a magyar nyelvről szóló írások, előadások a legnépszerűbbek sorába tartoznak egykoron? Mindenesetre ma így van! S jól is van így — tehetjük hozzá tüstént. A nagy érdeklődésnek több eredője is lehet, de bizonyos, hogy nagy szerepe van benne azoknak a nyelvészeknek, akik tudtak és mertek érdekesen és népszerűén, tömegek érdeklődését felkeltve és fenntartva beszélni e tudomány kérdéseiről. Petőfi szavai A magyar nyelvtudomány és az Akadémia Kiadó egyik nagy és szép vállalkozása a Petőfi-szótár. Első kötete nagy költőnk születésének 150. évfordulója alkalmából jelent meg — most pedig itt a második (középső) kötet, amely egy másik 150. évfordulón jelent meg: az akadémiai könyvkiadás 150. évében. Gálái László professzor kezdeményezte e nagy vállalkozást, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkaközössége évek óta dolgozik. A most megjelent kötetet J. Soltész Katalin, Szabó Dénes és Wacha Imre szerkesztette. A Petőfi-szótár beletartozik a nemzetközi szótárirodalomnak abban a rangos ágába, amelyben többek között a Goethe, Puskin, Mickiewicz, Ibsen életművét feldolgozó írói szótárak találhatók. A három kötete a tervek szerint húszezer szócikket fog tartalmazni. Ebben a második kötetben több mint nyolcezer szócikk szerepel. A Petőfi műveiben előforduló szavak, szóalakok, a forrás megjelölésével. Miijén szavakat is használt Petőfi? Noha versei a fülünkben csengenek gyermekkorunktól, a szótárban a különös, ritka szavak után kutatunk. S mindjárt az első oldalon akad ilyen: gabanc. Mit jelent ez? Nem elírás? Nem! „Aprófajta, sovány ló, úgynevezett macskaló” olvashatjuk. Aztán tovább lapozva rá kell jönnünk, hogy ilyen szavakat nem könnyű találni Petőfi gazdag nyelvében, mert ez már modern magyar nyelv. S milyen rugalmas, milyen termő! Mennyi újszerű alakítás, képzés az ismerős sza vakból! Mennyi változat! S újdonság is: görágy — mi ez? „Kerekeken gurítható, gördíthető (pót) ágy.” S egy-egy a költő által kedvelt szó mennyi képzett, összetett alakban. A hab összetételei: habkor, habtánc, habtükör, habzaj, habzúgás ... A hajnalé: hajnalbíbor, hajnalcsillag, hajnalszem, hajnalébredés, hajnalég, hajnalfény, hajnalölelés, hajnalsugár, hajnalszürkület stb. A leszerelésre: lefegyverkeztetés — időszerű szó. A köz szóból: közhely, közhír, közhit, közhatározat, közfigyelem, közjó, közfájdalom, közérdek, közjog, közbutaság, közdolog, köznapi, köznép, közvélemény és — egyebek közt — ilyen képzés: közönösít = közömbösít, semlegesít ... Az 1350 oldalas szótárból szinte vég nélkül lehetne sorolni a érdekességeket. Élvezetes lesz márcsak ezek után is böngésznie az olvasónak, a kötet nagy tudományos értékéről nem is beszélve! Nyelvrokonság A Gondolat Könyvkiadó a most lezajlott ünnepi könyvhétre jelentette meg Róna-Tas Andrásnak A nyelvrokonság című kötetét. Ez megint olyan nyelvi kérdés, amely sokakat érdekel. A tudós szerző könyvében alaposan körüljárja tárgyát. A nyelvrokonság gondolatának kialakulásától követi a témát, így voltaképpen az ókori mi-- toszokból, ha úgy tetszik Bábel tornyától indul el. A régiek mitikus és más magyarázatait áttekintve tér csak át a nyelvrokonság tudományos elméletének a kialakulására. Beszél tehát az összehasonlító nyelvtudománynak a kezdeteiről, a nyelvfilozófiáról és a nyelvpszichológiáról Marxnak, és Engelsnek a nyelv elméleti kérdéseivel kapcsolatos gondolatairól, az első nyelvrokonsági iskolákról. Majd ismerteti a nyelvrokonságra vonatkozó elméleteket kialakulásuk időrendjében és összefüggéseiben, egészen a nyelvi kapcsolatok matematikai-logikai megközelítéséig. Külön fejezetet szán azokra a vitás témákra, amelyek körül disputák folytak a tudomány történetében — mint a nyelvi kölcsönzésnek, a nyelvek keveredésének, a kétnyelvűségnek, az alapnyelvnek vagy egyebek között a nyelvszomszédsági kölcsönhatásoknak a kérdéscsoportjai. Kitér az újabb nyelvészeti irányzatoknak a nyelvrokonságban elfoglalt álláspontjaira is. Külön rész tárgyalja a könyvben a nyelvrokonságnak az alapfogalmait, a nyelvrokonságok bizonyításának a kérdését és a történelmi ösz- szefüggéseit. Egy fejezetet szán a szerző a magyar nyelv rokonságának is. Aki pedig tovább érdeklődik e kérdések iránt, az a könyv végén részletes irodalmi eligazítást is talál. Helyesírási önképző Nem annyira az elméleti, mint a gyakorlati érdeklődést szolgálja Hernádi Sándornak ugyancsak a Gondolat kiadásában megjelent hasznos könyve, a Helyesírási önképző. Minthogy a nyelv — a magyar nyelv — eleven közeg, újul, változik, a helyesírás olyan tárgy, amiben mindig van mit tanulnunk, mindig talál új problémát és új megoldást az érdeklődő. Másrészt sokan tanulnak levelező úton általános, közép- és főiskolai szinten és a legkülönfélébb szakmákban. A helyesírás nem mindenütt tantárgy, de mindenütt követelmény valamilyen fokon. S egyébként is. úgy van vele az ember, hogy elvégre a saját nyelvén helyesen írnia illik ... Hernádi Sándor könyve ehhez nyújt jó segítséget rendszerezetten, alaposan — és még az ellenőrzéshez is ad „kulcsot”. N. F. alapján, ahogy mai érsekvadkerti asszonyok krumplit válogatnak. Érzékelteti a változást is, ahogy lóról gépekre vált a mezőgazdaság, s kezes állat lesz, marad a traktor. Közben megjelenik a fa, a tehén is a maga külön meghittségével, s a márciusi hó, a szántás ívdallama jelzi a növekvő harmóniát. Portréi közül Váci Mihályban nemcsak a hajdani barátot, hanem korunk egyik jelentős költőjét örökítette meg az emlékezés tanyai környezetében. Madách Imre világirodalmi rangra emelte a nógrádi tájat, Szabó Lőrinc és Mikszáth Kálmán a vers és a próza magyar magaslatán idézte az évszakok csöndjét és az emberi drámát, a Cserhát festői megszólítására Réti Zoltán vállalkozott; őszintén, igényesen. ★ Ereje a visszafogottság, valami halk szemérem és személytelenség, mely áthatja M. Szűcs Ilona festményeinek Dunakanyarhoz és dunántúli lankákhoz kötött motívumait. Magatartásában is tanítványa Szőnyi Istvánnak, portréinak érett szelídsége szembetűnő, ízlés kormányozza minden rajzi rezdülését, észreveszi és kifejezi az öregség rejtett szépségű rebbentségét, melyben annyi a nosztalgia és a méltóság. Mindezt a Nagyanyám hiánytalan tekintete hordozza. Egy-két gesztussal fogalmazza képeit, elég számára egy kakassal játszó kislány, gótikus bástya, facsoport, hogy a látványból mű legyen. ö is Szőnyi István tanítványa, ő is a hegyek festője, mint M. Szűcs Ilona. Nem tud és nem akar elszakadni a látványtól, hiszen ez élteti, a panoráma és egy szál virág, a messzi távlatok és a növények már-már személyes jellegű tónusa. E belső érzékenység képi költője Hajós Éva, akit Pest megye vidékei is ihletnek évek óta. ★ A nagyon szorgalmas alkotók sorába tartozik Tavaszy Noémi. Tehetsége a művek sokaságában és fáradhatatlanságában nyilvánul meg. Csehszlovákiai tájai a Vízgazdálkodási Intézetben vendégeskednek, lengyel útirajzait is több helyen mutatták be. Nemrég harmincöt olajpasz- tellt festett Kőszegről, melyek jelenleg a város 650. évfordulójának ünnepén a Jurisich várban láthatók — megidézik a falak íveiben az elröppent századokat. Luganó- ban ez év augusztusában rendezik a XVII. ex libris kongresszust, ide is meghívták Tavaszy Noémit. Erre az alkalomra több. megfontoltan átélt lapot küld a nemzetközi kiállításra. Ennyi szép munka mellett marad ideje arra, hogy nyáron Ráckeve természeti és építészeti szépségeit is feltárja remélhetően újszerű, újdonságokat tartalmazó sorozatban. Losonci Miklós I i
