Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

1978. JÜNIUS 1., CSÜTÖRTÖK ap ca Vendégségben Nagykanizsán Nemrégiben a nagykanizsai úttörőház avatásának. 10. év­fordulójára kedves ünnepséget rendeztek, melyre Dömötör Miklósáé igazgató az 1918— 1919-es Tengerész Veterán Em­lékbizottság tagjait, így jóma­gámat is meghívta. Ügy érzem a kedves fogadtatást és a sze­reteted melyben az idős ten­gerészeket részesítették, nem fogjuk elfelejteni egyhamar. Érkezésünk után hosszasan beszélgettünk az úttörőkkel, meséltünk a régi dolgokról és válaszoltunk kérdéseikre. Ök pedig diafilmen megmutatták nekünk a város nevezetessé­geit, majd gépkocsikkal város­nézésre vittek bennünket. Kü­lönösen tetszett a művelődési központ, melyhez hasonlót rit­kán lát az ember. A vidám hangulatú ebéd után az ünnep­ség kezdetéig énekkel, tánccal szórakoztattak bennünket a gyerekek. Az ünnepséget az úttörők fú- vószenekara nyitotta meg. Ez­után Nyuli Ferenc tengerész veterán — az úttörőház név­adójának Fabik Károlynak tengerész harcostársa — köz­vetlen szavakkal mesélt baj­társa érdemeiről. Az úttörőházban egyébként 16 szakkör működik. A többi között hajómodellező, bélyeg- gyűjtő, eszperantó, kerámia — mely utóbbi nemrégiben első díjat nyert. Munkáikkal min­ket is megajándékoztak. A Tengerész Veterán Emlék- bizottság vezetősége nevében ezúton is szeretnék köszöne­tét mondani a kedves és vidám napért. Haniffel Sándor Veresegyház Majd, ha kisüt a nap Ambrózi Istvánná albertir- sai olvasónk többek nevében fordult hozzánk panasszal. Le­veléből kiderül, hogy még áp­rilisban öt mázsa szalmára fi­zetett be a helyi Szabadság Termelőszövetkezetben, amit ez idáig többszöri érdeklődés után sem kapott meg. Mint írja, a szalmára nagy szüksége van, hiszen hét sertést nevel, és eb­ből négyet a tsz-szel kötött szerződése keretében. Érdeklődésünkre a termelő- szövetkezet elnöke, Valent Mi­hály elmondta, hogy a hosszan tartó esős időjárás miatt a kaz­lak igen nedvesek és ezért nem tudták a szalmát szállíta­ni. Ha a várva várt nap kisüt és a kazlak kiszáradnak, a megrendelt szalmát azonnal to­vábbítják a megrendelőknek. Mindehhez csak annyit ten­nénk, hozzá, hogy ezt a rövid­ke felvilágosítást ott helyben is megadhatták volna az érdeklő­dőknek. Sikeres nemzetiségi hét Amint már hírül adtuk, má­jus 7. és 15. között nemzetisé­gi hetet tartottak Dunabog- dányban. A sok érdekes ese­Pomázről érkezett KELLEMES KIRÁNDULÁS WyOá Esőre hajló reggel volt, amikor a Tokaj expressz ki­gördült a pályaudvar csarno­kából. Ezzel a szerelvénnyel indultunk a pomázi helytörté­neti klub tagjaival kétnapos tanulmányi kirándulásunkra. Alig hagytuk el a hatvani vas­útállomást, amikor már el­tűntek a felhők és barátságo­san kisütött a nap. Ez a nap­sütés végig kísérte utunkat mind a két napon. A program ígéretes volt: Szerencs—Monok—Boldogkő­váralja—Vizsoly—Gönc—Tel­kibánya—Sátoraljaújhely— Sárospatak. Elmondani is sok lenne, hát még leírni azt az élményt, amelyet a múzeu­mok, műemlékek nyújtottak a résztvevőknek. Külön öröm volt mindannyiunk számára, hogy programon kívül megte­kinthettük a füzéri várat is. Sajnos a Kazinczy Múzeumot Széphalmon nem nézhettük meg, mivel éppen tatarozták. Ez természetesen rendben van. Nem helyes azonban az, hogy a múzeum vezetője erről nem tájékoztatott bennünket, pedig szervezőnk előre jelezte láto­gatásunkat. Kiránduló társaságunk — akik között nyolcévestől het­venhat évesig minden korosz­tály képviseltette magát — sokat beszélgettek a látottak­ról. Többünknek a füzéri vár, a vizsolyi református temp­lom, másoknak Sárospatak ra­gadta meg a képzeletét. Kivé­tel nélkül elragadtatással em­lékeztünk Dómján József szí­nes fametszet-kiállítására is. A kellemes kirándulás után Jó érzéssel gondolunk azokra, akik e felejthetetlen két na­pot biztosították számunkra. A Volán Vállalat sátoraljaúj­ményről Horányi György is beszámol levelében. Az ünnepséget Klotz Miklós, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének tit­kára nyitotta meg. Nagy tet­szést aratott a megnyitón az általános iskolások kétnyelvű műsora is. A hét minden napjára ju. tott azonban érdekes látnivaló. Kiállították például Antos Károlyné tanárnő gazdag helytörténeti anyagát. A kiál­lítás megnyitóján Boros Ma­rietta, a Szentendrei Szabad­téri Múzeum munkatársa mél­tatta a lelkes pedagógus ered. ményes gyűjtőmunkáját. Az iskolások Német népme. séket hallgatva című rajzver­senyen vettek részt. A díja­zottak pályamunkáiból a szer­vezők rögtönzött kiállítást ál­lítottak össze. Az ünnepségso. rozat keretében a budapesti Kossuth Lajos Gimnázium német tagozatos tanulói is fel­keresték községüket, és kama­rakórusuk méltán aratott nagy sikert. Érdekes volt a német nyelvű vers- és prózamondó verseny is, melyen a helybelie­ken kívül részt vettek a Kos­suth Lajos Gimnázium nö­vendékei, . a visegrádi és cso- bánkai gyerekek is. Horányi György Dunabogdány Sportnap Budaörsön A KISZ IX. kongresszusának megállapítása szerint az egész­séges és edzett ifjúság nevelé­se nemzeti érdek. Az illetékes állami szervekkel, valamint az úttörőszövetséggel együttmű­ködve a múlt évben elkezdő­dött a gyermekeket és fiatalo­kat sportolásra ösztönző Ed­zett Ifjúságért mozgalom. En­nek keretében Budaörsön má­jus ,21-én .sportnapot tartottak. Az ünnepséget a Rózsa ut­cai általános iskola és gimná­zium korszerű sportpályáján ragyogó napsütéses időben nyi­tották meg. A szép számmal megjelent szülőkön, pedagógu­sokon és vendégeken kívül a nagyközség politikai és állami vezetői is részt vettek az ün­nepségen. Bandúr Aladár az iskola igazgatója bevezető szavamén megköszönte a szülők és a tor­natanárok közremúkódesec va­lamint az aisótagozatos osz­tályfőnököknek az előkészítés­ben, majd a testnevelés, a test­edzés és az egészséges élet­módra neveies jelentőségét méltatta. Az általános iskolák és a gim­názium növendékei különoöző tornagyakoriatokat, illetve ver­senyszámokat mutattak be. A változatos műsorszámokat Ko­vács Lajosné, Gerendás And- rasné, Füzemé Czakó Erzsébet és Váczi Pál pedagógusok ta­nították be. Az általános is­kolák első és második osztá­lyos tanulóinak játékos ver­senyében pedig — melyet Ujj Józsefné tanítónő szervezett és irányított — a gyerekekkel együtt, mintegy 30 fiatal szülő is aktívan részt vett. A sportpályát körülvevő sok­sok szurkoló buzdításától han­gos volt a környék. A ritmusos zenére végzett vidám és han­gulatos gyakorlatokat a hálás közönség szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta. A sport- esemény kocogóversennyel fe­jeződött be. Lénárt József Budaörs Buda környéki krónikások A Buda környéki községek­ben élő pedagógusok nemcsak az iskolákban végeznek áldo­zatos munkát, hanem lelkesen tanulmányozzák községük múltját, figyelik a jelen ese­ményeit. Közülük többen fog­lalkoznak helytörténettel is. Budakeszi krónikáját például évek óta Veér Ilona nyugdíjas igazgató, Budajenő és Telki községekét pedig Regős Ferenc tanár és könyvtáros írja fárad­hatatlan szorgalommal. • Mol­nár Zoltán gyakorlati ismere­teket oktató tanár Perbálon. Tizenkét éve került a községbe és azóta írja krónikáját, ápol­ja a hagyományokat. Budaörsön nagyon sokan is­merik a két kiváló helytörté­nészt. Mindketten községünk lelkes figyelői, Hauzer József a múlt eseményeit, történeteit jegyzi, míg Lénárt József in­kább a mai élet krónikása. Páty községben Molnár Jenő a helyneveket, dűlőneveket, he­lyi mondásokat gyűjti, míg Zsámbékon Molnár István fog­lalkozik krónikaírással. Dr. Kovács László egyetemi docens pedig a felszabadulás óta fel­jegyzi mindazokat, akik a Zsámbéki medence falvaiban példát mutatnak az utókor embere számára. Padányi Lajos Budakeszi * Hírek a főiskoláról ÜTTÖRÖGARDISTÄK SZEMLÉJE Két évvel ezelőtt — az or­szágban elsőként — Szentend­rén a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán megalakult az úttö- rőgárda-zászlóalj. A város és járás úttörőcsapatainak alegy­ségeit tömörítő zászlóalj a ka­tonai tanintézet nevét viseli és,a csapatzászlót is a főisko­la KISZ-bizottsága ajándékoz­ta az úttörőknek. Az elmúlt napokban a Lajos forrásnál rendezett szemlén jól vizsgáztak a gyerekek. Járőrversenyen, lövészetben, politikai kérdésekben és fő­zésben mérték össze tudásu­kat. Az eredmények azt mu­tatják, hogy egész évben jó munkát végeztek. A szemlén elért jó helyezés alapján a szentendrei Lenin úti általá­nos iskola szakasza bizonyult a legjobbnak. Így egy évig ők őrizhetik a zászlót. EDZETT IFJÚSÁGÉRT A katonai főiskola KlSZ-bi- zottsága, testnevelési és sport­tanszéke a járási sportfelügye­lőséggel közösen most első íz­ben rendezett sportnapokat az Edzett ifjúságért mozgalom jegyében. A rendezvényen a város óvodásai, az általános iskolá­sok, a középiskolások, a kato­nai főiskola hallgatói' és meg­hívott vendégként a budapes­ti Honvéd tornászai és csel- gáncsozói vettek részt. A legnagyobb sikert azt hi­szem az óvodások sportbemu­tatója aratta, valamint a szentendrei Ferences Gimná­zium tanulói által bemutatott régi gimnasztikái számok. Az esemény után a rendezők úgy döntöttek, hogy, rendszeressé teszik az ilyen jellegű sportna­pokat, amelyen részt vehet az egész város tanulóifjúsága. Géczy Sándor Szentendre Szerkesztői üzenetek K. J.-né, Dunabogdány: Érdek­lődésére megtudtuk, hogy az Or­vostovábbképző Intézet Egészség­ügyi Főiskolai Karán kell szemé­lyesen jelentkeznie. Címe: Bp. IV., Erkel u. 26. M. j.-né, Szigetújfalu: örülünk, hogy jól érzik magukat az öregek otthonában, és mi is további jó egészséget kívánunk. P. L., Budakeszi: Köszönjük a jókívánságokat és a dicséretet. Továbbra is várjuk érdekes tudó­sításait. helyi kirendeltsége külön autóbuszt, a sárospataki Bo­rostyán Szálló vezetője tiszta, kényelmes szobákat és elfo­gadható áron jó étkezést biz­tosított számunkra. Köszönet illeti Joó Tibort, a helytörté­neti klub tagját, aki mind a két napon fáradhatatlanul ka­lauzolta csoportunkat. Utunk során új barátságok szövődtek, a régebbiek erősöd­tek és maradandó élmények­kel, ismeretekkel gazdagod­tunk. Balogh Gyula Párnáz KÉSEI VISZONTLÁTÁS Csaknem 30 éve már annak, hogy utoljára Pomázon jár­tam. Szerettem az akkor alig hatezer lakosú községet, jel­legzetes utcaképével, történel­mi emlékeivel, több nyelvű la­kóival, lankás hegyoldalaival. Kedvenc kirándulóhelyem volt. Nemrégiben több, mint negyedszázad elmúltával ta­lálkoztam újra kedves közsé­gemmel. Érdekes volt, mert Pomáz ugyanaz, és mégis me­rőben más, mint amire én emlékeztem. Az állomás kör­nyéke parkosított, a főútvonal aszfaltozott és amerre a szem ellát új épületek, modern há­zak, barátságos otthonok sora­koznak. A Majdan lábánál új lakótelep épült, az utcán autóbuszok közlekednek és vízvezetékből ihattam vizet. Épül a szennyvízcsatorna, az új iskola. Már csak elvétve ta­lálkozom a régi utcaképpel. Eltűntek a petróleumlámpák, korszerű a főútvonal közvilá­gítása. Az utóbbi években új óvoda, orvosi rendelő és gyógyszertár is épült. Pomáz ma csaknem 15 ezer lélekszá­mú, rohamosan fejlődő nagy­község. Örülök a fejlődésnek és örü­lök annak is, hogy a község lakói ápolják a hagyományo­kat, megbecsülik és gyűjtik a múlt emlékeit. A helytörténe­ti klubban felelevenítették előttem mindazt, amely emlé­keimben élt, de tájékoztattak a fejlődés útjáról, a távlati tervekről is. B. Szilasi Viktória Budapest Bosszúságok útközben Volánesetek — csokorba szedve Olvasóink az utóbbi hetek­ben a szokásosnál is többet panaszkodtak helyi vagy hely­közi autóbuszjáratokra. Le­vélíróink közül néhányan a zsúfoltságra, többen járatki- maradásxa, késésekre panasz­kodnak, egyesek pedig a ve­zetők magatartását és a me­netjegyváltással kapcsolatos bosszúságokat teszik szóvá. A legfrissebb panaszos levél Szentendréről érkezett Sala­mon Istvántól és tizenkét utastársától. Ezt írják: A szentendrei Felszabadulás telepen lakók az elmúlt évek során már hozzászoktak, hogy a Volán autóbuszok a sofőrök, diszpécserek kénye-kedve sze­rint járnak. Legutóbb ezt az­zal tetézték, hogy a cserben­hagyott utasoknak már a pa­naszkönyvet sem adták oda. Mikor ke!l indítani Az eset május 5-én, pénte­ken történt. A Budáról 19.40- kor induló HÉV-szerelvény Csillaghegynél 15 percet vára­kozott egy baleset miatt. A pályaudvarról 20.25-kor in­duló lakótelepi busz azonban a csatlakozó HÉV-et nem vár­ta meg, inkább üresen futot­ta végig a távot. A lemaradt, több mint harminc reklamáló utasnak a diszpécsemő nem volt hajlandó a panaszköny­vet odaadni. Egyébként sze­rinte öt, az autóbuszvezető szerint tíz, az utasok szerint pedig tizenöt percet kell vár­ni ilyen esetben a menetrend szerinti csatlakozó járatnak. Vajon kinek van igaza? Húszán, kénytelen-kelletlen elindultak gyalog, a többiek pedig megvárták a 21.10-es buszt. A hozzánk küldött le­vélben. elmondottakat pedig ők is kézjegyükkel hitelesítet­ték. A panasszal* Sohár Istvánt, a Volán 20. számú Vállalat forgalomirányítási osztályának vezetőjét kerestük fel. — A május 5-én történt incidensről annak idején Er­dőst János, szentendrei for­galomvezető tájékoztatott. Csillaghegyről ugyanis telefo­non jelezték a balesetet és azt is, hogy a HÉV előrelátható­lag 20—25 percet késik. A szabályokat pedig ezek sze­rint senki nem tudja helye­sen. A HÉV-hez csatlakozó helyi autóbuszjárat ugyanis a rendelkezések szerint három percet várhat; ezért indítot­ták el akkor este a várakozá­si idő letelte után az autó­buszt a Felszabadulás lakóte­lepre. Ha nem így tesznek, akkor az történik, hogy a la­kótelepen várakozó utasok maradnak le a Budapest felé induló HÉV-ről, ugyanis az esti órákban ezen a vonalon egy kocsi közlekedik ingajá­ratban. A panaszkönyvet azonban az utasnak minden esetben oda kell adni, ezért a diszpécsernőt figyelmezte­tésben részesítettük. Sohár István azt is hozzá­tette az elmondottakhoz, hogy a , nagyforgalmú hétvégeken az utasszámtól függően igye­keznek kisegítő járatokat in­dítani a Felszabadulás lakóte­lepre. A menetidőt egyébként sűrűn ellenőrzik és a járatki­maradásért szigorú büntetés jár. Oda igen — vissza nem Időközben az említett má­jus 5-i esettel kapcsolatban olvasóink személyesen Is fel­kerestek bennünket a szer­kesztőségben. A beszélgetés alkalmával felvetődött még néhány panasz a szentendrei járatokkal kapcsolatban. Ezek­re is választ kértünk Sohár Istvántól. — A Felszabadulás telepen lakók kifogásolták például, hogy hétközben az utolsó já­rat a HÉV-állomás felé 21.18- kor, szombat, vasárnap pedig 20.33-kor indul, annak elle­nére, hogy' a lakótelepre még 22.25-kor is felmegy az autó­busz. — Eddig még nem érkezett hozzánk olyan észrevétel, hogy este fél 10 után is szük­séges lenne autóbusz beállí­tása a lakótelepről. Ha azon­ban az utasok igénylik, a ké­réssel a tanácshoz kell for­dulni. Ök továbbítják majd hozzánk és mi' igyekszünk be­állítani egy későbbi járatot. Egyébként az idén elkészül az új szentendrei buszállomás, ahonnan az ügyeletes diszpé­cser jól látja majd a HÉV érkezését és adott esetben ki­segítő járatot indíthat célsze­rű módon: fényjelzéssel. A pilóta táplálkozik — Furcsa történetet hallot­tunk a visegrádi vonalról is. Az Esztergom felől jövő uta­sok már szinte megszokták, hogy Dunabogdányban a kocs­mánál megáll a vezető, bevá­sárol, feketézik és úgy indul tovább. Április 27-én történ­hetett (a dátumra olvasónk pontosan már nem emlékszik) a Budapestre tartó busz 13.45- kor érkezett a dunabogdányi Vadásztanya megállóhoz. Csak negyedóra múlva indult azon­ban tovább, mert a vezető ez­alatt az újra megnyílt ven­déglőben megebédelt, majd az utasoknak odavágta: „Minden dolgozónak jár ebédidő, ne­kem is!” Szentendréig pedig a közbeeső megállókban nem vette fel a jócskán összegyűlt várakozókat, hogy behozza a táplálkozásra fordított időt. (Ezzel a járattal kapcsolatban nem ez az első panasz.) A többség lelkiismeretes A nem mindennapi eset hallatán Sohár István értesí­tette az Andor utcai főnöksé­get (ide tartoznak a duna­bogdányi járatok) és ígéretet kaptunk, hogy vizsgálatot ren­delnek el. Az osztályvezető az eset kapcsán azt is hangsú­lyozta, hogy segítséget nyúj­tana munkájukhoz, ha az uta­sok az ilyen, és hasonló sza­bálytalanságokról azonnal és pontosan értesítenék a válla­latot. Mert végül is a vezetők többsége lelkiismeretesen vég­zi nehéz és felelősségteljes munkáját, amit az is bizo­nyít, hogy a megyében köz­lekedő mintegy kétezer gép­kocsivezetőre a 140 millió utastól a múlt évben össze­sen kétszázhetven panasz ér­kezett a vállalathoz. Mint azt olvasóink eddig is tapasztalhatták, a Postabon­tásban megjelent panaszos le­velekre a vállalat nevében Sohár István mindenkor gyor­san válaszolt, legtöbb esetben közölve a hathatós intézke­dést. Bízunk abban, hogy a most csokorba gyűjtött pana­szok orvoslásával sem kés­nek. Bóday Márta I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents