Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-06 / 131. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MS Z M P, P E ST /\A E G Y EI ^ t ÍQ.TTSÁ G A ÉS AM E G Y E t T AN ÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1978. JÚNIUS 6., KEDD Hozzá fée egérdemelt, s nem is akármilyen sikere van az újjáalakított Arany János Emlékmú­zeumnak, Nagykőrösön. Látszik, akik csináltatták, s akik csinálták a fölfrissítés' nagy gondosságot követelő munkáját szívdőI tették a dolgukat. A patinás város új emlékező helye nemcsak ahhoz méltó, hogy a múltat élővé tegye, hanem a nagy névadó igényességéhez, köl­tői alaposságához úgyszin­tén. örvendhetünk, ismét egy múzeum, amely él, em­lékezésre, s vele gondolko­dásra késztet, azaz úgy örö­kíti át a múltat, hogy azt a jelen szerves alkotóelemévé teszi. Sóhaj szakad ki be­lőlünk, s azért bárcsak itt tartanánk már valameny- nyi múltbéli emlékünk föl­mutatásával, dehát ettől még messzire vagyunk. Mú­zeumaink, műemlékeink egy tetemes része csak lé­tezik, de a nagyközönség számára ritkán, vagy egyál­talán nem hozzáférhetően, már ami őrzött tárgyaik, jellemzőik javát illeti. Talán meghökkentő, de tény, a megye egyetlen mú­zeumában sem lelhetni, olyan kiállítást, amely a szemlélő elé tárná a megye egész történetét, holott ez jogos kívánság, s az ország más hasonló közigazgatási egységeiben természetes igénykielégítés is. Na per­sze, a megyeszékhely hiá­nya ilyesmiben is érezhető, ám indokoltan tolja előtér­be a mennyiségi és minősé­gi követelmények egyezte­tésének szükségességét, an­nak a föltételezésnek a megalapozottságát, hogy a múzeumok, emlékhelyek szakosított jellegével egye­temben fejleszteni szüksé­ges a történelmi múlt főbb állomásait megmutató kiál­lításokat is. Elsőként azt elérni, hogy a megye lakója átfogó képet alkothasson szőkébb pátriájáról, s ne csupán könyvek alapján — bár ilyen összefoglaló mun­ka sincsen, könyvek sorából bogarászható össze a szük­séges ismeretanyag —, ha­nem a tárgyak és ábrázolá­sok segítségével úgyszintén. E landalító számok idéz- hetők arról, milyen tömegeket vonzanak ma már a múzeumok, a kü­lönböző gyűjtemények, mert hiszen a megye összes ilyen jellegű intézményét figyelembe véve, a látoga­tók egy esztendő alatti tá­bora közelít az egymillió főhöz. A bravót azonban tartogassuk későbbre, mert a számok önmagukban könnyen tévútra vezethet­nek. Az az igazság ugyanis, hogy az egymilliós tömeg java két helyre, Szentend­rére és Visegrádra jut, míg másutt, nem érdektelen he­lyeken be kell érni —, de éppen az a kérdés, be kell-e érni?! — három-, ötezer emberrel. Egyetlen vala­miért nehezen indul útnak a bel- vagy külföldi látoga­tó, s pontosan ott a baj. hogy még nem tudtuk meg­teremteni településeink so. rában a múzeum, emlék­hely, műemlék látnivalók együttesét. Amire nem kri­tikaként, csak tényként idé­zem: igazolványok kotorá- szása nélkül, azaz egyszerű turistaként kértem bebocsá­tást némi szemlélődésre Ráckevén Savoyai Jenő her­ceg valamikori kastélyába, s tettem ugyanezt Gödöllőn, a volt királyi kastélynál; néztek rám, mint a futóbo­londra, hol élek, hogy ilyes­mi eszembe jut, juthat?! Miért ne juthatna? Végül is a ráckevei Árpád Múzeum egy szem magában aligha fogja indulásra késztetni a megye más tájain vagy a fővárosban élőt, mert — semmi bántó nincs a véle­kedésben, a puszta tény be­ismerése" — ennyiért nem érdemes menni, fáradni. Sorolható a hasonló ese­tek, tények, hozzáfűzve, gyakran rejtvény megoldá­sával ér fel egy-egy mú­zeum, emlékhely, gyűjte­mény föllelése, annak ki­derítése, mikor van nyitva, s még inkább annak előze- ’ tes ismerete, mi látható majd ott. A szakemberek­nek van egy csúnya kifeje­zésük múltunk kincseinek mindennapos birtoklására, amit úgy mondanak, hogy az őrzött anyag hozzáférhe­tősége. Elgondolkoztató : meglevő tárgyaink, műem­lékeink egyharmada hozzá­férhető a nagyközönség számára, a többi gyakran még a kutatóknak is csak hosszas eljárások után áll rendelkezésre. Márpedig nagyon igaz a közmondás, hogy amiről nem tudok, az — számomra — nincsen. D öntő elemként, a szo­cialista közművelő­dés alapvető felada­taként emelte ki az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésének határozata — a közművelő­dós fejlesztésének felada­tairól — az önművelés fon­tosságának felismertetését, lehetőségeinek bővítését. Ebben mással nem helyet­tesíthető szerep jut a múlt tárgyi emlékeinez, mert — tudományos vizsgálatok igazolták világszerte — a latásnak, az ún. vizuális be­fogadásnak meghatározó szerepe van az egyén mű­veltségében. Aligha lényeg­telen kérdést feszegetünk tehát, amikor úgy véljük, tárgyi emlékeink hozzáfér­hetőségének növelése szük­ségszerű, s folyamatos mun­kát feltételező lépés. A mű­tárgyak feldolgozása — amibe beleértjük a rend­kívül mostoha adottságú, máig megoldatlan restaurá­lást is —, biztonsága, rak­tározása, majd bemutatása semmivel sem kisebb súlyú teendő, mint az intézmé­nyek hálózatának fejleszté­se, s e hálózat megismerte­tése. Nem nélkülözzük a ne­mes törekvéseket, a biztató terveket. Elég itt arra utal­ni, hogy a korábbiaknál jó­val nagyobb figyelmet kap­nak az újkori s a legújabb- kori kutatások, s ezek anya­gának időszaki és vándor- kiállításokon történő bemu­tatása, egyre gyakrabban — bár még mindig kivételes esetként — üzemekben, más munkahelyeken. Félreért­hetetlenné téve mondan­dónkat: nem több pénzt óhajtunk — a múzeumok megyei igazgatósága idén tízmillió forinttal gazdálko­dik —, hanem nagyobb szervezettséget, összhangot a meglevő javak közönség elé tartásában, folyamatos karbantartásában. Kincsek hevernek raktárakban, áll­nak szigorúan zárt kapuk, ajtók mögött, azaz a közön­ség számára hozzáférhetet­lenül. A közművelődés szá­mára is hozzáférhetetlenül. Mészáros Ottó Szekér Gyula Jugoszláviában Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese hétfőn, Ivan Sztambolicsnak, a Szerb Szocialista Köztársaság kor­mányelnökének és Petar Fle- kovicsnak, a Horváth Szocia­lista Köztársaság kormányel­nökének meghívására baráti látogatásra Belgrádba érkezett. A magyar vendéget a belgrá­di repülőtéren Ivan Sztambo- liccsal az élen a szerb köztár­sasági kormány több tagja fo­gadta. Ott volt Halász József belgrádi magyar nagykövet is. Szekér Gyula egyhetes láto­gatása idején Magyarország Jugoszláviával — különösen Szerbiával és Horvátországgal — folytatott gazdasági együtt­működésének további fejlesz­téséről tárgyal. Két gyár összefogásával Óvoda épül Szigethalmiéi Száz gyermek befogadására alkalmas óvodát épít Sziget­halmon a Csepel Autógyár, és a Pestvidéki Gépgyár. A rpintegy tízmillió forint értékű beruhá­zást a Pest megyei Tanács köz­ponti pénzalapból kétmillió, fo­rinttal támogatja. A két gyár több szocialista brigádja jelez­te már, hogy társadalmi mun­kát vállal az óvoda építésénél. Az új óvodát egy éven belül át akarják adni. Érthető az igye­kezet: Szigethalmon az idén 150 óvodás korú gyermeket nem tudtak elhelyezni. Elutazott hazánkból a mozambiki párt- és állami küldöttség A látogatásról közös közleményt adtak ki A mozambiki párt- és ál­lami küldöttség élén Samora Moises Machellel, a Mozam­biki Felszabadítási Front — (FRELIMO és a Mozam­biki Népi Köztársaság elnöké­vel vasárnap a zánkai úttörő­városba látogatott. A delegá­ciót elkísérte Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Púja Frigyes külügy­miniszter, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke, valamint Sütő Gábor hazánk maputói nagy­követe. Úttörők sorfala, s úttörő­zenekar hangjai köszöntötték, akiket Szűcs Istvánná a Ma­gyar Úttörők Szövetségének főtitkára, Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bi­zottságának első titkára és Szász András a Veszprém me. gyei tanács elnökhelyettesé fogadott. Szűcs Istvánná ismertette az egyszerre több mint három­ezer úttörőt üdültetá foglal­koztató város szervezeti fel­építését, tevékenységét, beszá­molt, nevelési, módszertani munkájáról. A tájékoztató után a ven­dégek megtekintették az út­törő gárda szemle foglalkozá­sait. A színházteremben az út­törőegységek adtak műsort a vendégek tiszteletére. A látogatás végén Samora Machel átadta a mozambiki fiatalok üdvözletét a magyar úttörőknek, s a látottakat mél­tatva hangsúlyozta: a magyar úttörőmozgalom ösztönző pél­dát jelent számukra is, meg­mutatja hogyan keíll szocialis­ta, internacionalista szellem­ben nevelni a fiatalokat. A mozambiki párt- és álla­mi küldöttség vasárnap a ké­ső esti órákban elutazott Bu­dapestről. A küldöttséget ün­nepélyesen búcsúztatták a Fe­rihegyi repülőtéren, amelyet magyar, mozambiki és vörös zászlók, búcsúfeliratok díszí­tettek. A betonon csapatzászló­val felsorakozott a néphadse­reg diszzászlóalja. A búcsúztatáson megjelent Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és felesége, Losonczi Pál, az MSZfylP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, to­vábbá Púja Frigyes külügy­miniszter, Bíró József külke­reskedelmi miniszter, Czine- ge Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, Soltész Ist­ván kohó- és gépipari mi- j niszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjai, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, vala­mint Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Várkcmyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, a Központi Bizottság tagjai, Soős Gábor mezőgazda-, sági és élelmezésügyi állam­titkár, továbbá a politikai élet több más vezető személyi-, sége. Jelen volt Sütő Gábor, hazánk maputói nagykövete. Ott volt a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tagja. , A díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Samora Moises Machelnek, majd felcsendült a magyar és a mozambiki himnusz, közben huszonegy tüzérségi díszlövés hangzott el a küldöttség vezetőjének tisz­teletére. Samora Moises Machel Ká­dár János társaságában elle­pett a díszzászlóalj előtt, s kö­szöntötte a katonákat. Á vendégek szívélyes búcsút vettek a megjelent magyar közéleti vezetőktől, a diplo­máciai testület képviselőitől A díszzászlóalj díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. Kádár János és Losonczi Pál baráti kézfogással vett bú­csút a repülőgépbe beszálló Samora Moises Macheltől, a küldöttség tagjaitól. Néhány perc múlva a magasba emel­kedett a mozambiki elnök kü- löngépe. (A látogatásról kiadott közös közleményt a 2. oldalon is­mertetjük.) Kistarcsai vasárnap Társadalmi munka — a kórházért Folyamatosan, s • jó tempó­ban épül a kistarcsai 580 ágyas kórház, amely nem egészen egy éven belül fogadja a bete­geket. Egy nemrégiben készült sta­tisztika szerint soha nem ta­pasztalt méretű az építést se­gítő társadalmi munka: a Pest megyei vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények sajátos for­mában könnyítik a munkát, az elmúlt két esztendőben 910 szakmunkást — közöttük 336 kőművest, 185 festőt, 61 ácsot — delegáltak a kórház építé­séhez, s helyettük eredeti Vasárnap avatták Ili Iskola Gaígamácsán Ősszel veszik birtokukba a gyerekek Vasárnap délután két órá­ra nemcsak a galgamácsaiak apraja-nagyja öltözött ünnep­lőbe, de maga az ünnepelt, község új iskolája is: homlok­zatán zászlók, a bejárat előt­ti virágágyásban frissen ülte­tett petúniák, az ablakon újonnan hímzett függönyök. A csaknem félezer vendég az iskola sportpályáján gyüleke­zett. Kürtjei harsant, majd indulók pattogó hangjaira pi­ros és kék nyákkendős, torna­dresszbe bújt gyerekek vonul­tak be. őket, tanáraikat, s szülei­ket a községi közös tanács el­nöke, Túrosán János kö­szöntötte, akárcsak a dísz­emelvényen helyet foglaló ven­dégeket, közöttük Fehér Bé­lát, az MSZMP gödöllői já­rási bizottságának első titká­rát, dr. Süpek Zoltánt, a já­rási hivatal elnökét, s az ün­nepség szónokát, dr. Hargitai Károlyt, a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjét. Galgamácsán az utolsó évti­zed iskolai építkezések jegyé­ben telt el. A 70-es éveket a sportpálya kialakításával kezd­ték, 1971 óta pedig a tanács a fejlesztési alap bevételeit iskolaépítés céljára tartalékol­ta. Négy esztendeje kezdődött az építkezés a tanács négymil­liós ráfordításával, 3,6 milliós megyei támogatással, s há­romnegyed milliót érő társa­dalmi hozzájárulással. Nyolc tanterem épült, hár­mat felújítottak, tornaterem, könyvtár, úttörőszoba szolgál­ja ősztől nemcsak Galgamá­csán, de a környék községei­ben lakó tanulók nevelését is. A többi között ezeket hang­súlyozta dr. Hargitai Károly, aki elmondta ünnepi beszédé­ben, hogy Pest megye V. öt­éves terve eredetileg 470 tan­terem építését írta elő, az igények azonban akkorák, hogy a tervidőszak végéig hoz­závetőlegesen 600—650 tanter­met kell tető alá hozni. Tanulótársai nevében He­gyein Edit nyolcadik osztályos tanuló mondott köszönetét az építőknek munkájukért, majd a gyerekek virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek. Ezután az iskola építésében kiemelkedő munkát végzők­nek adott át oklevelet Túr­osán János tanácselnök. Így a helyi tanács építőbrigádja, a társadalmi munkában élenjá­ró Ikladi Ipari Műszergyár, s az Összefogás Termelőszövet­kezet dolgozóinak, valamint az iskola szülői munkaközössége tagjainak és a település lab­darúgó öregfiúk-csapatának, akik az alapozástól a befejezé­sig szinte minden munkából részt vállaltak. Zászlós, kendős tomabemu- tatóval, játékos váltóverse­nyekkel, gyakorlatokkal foly­tatódott a program, s az is­kola legjobb sportolói — akik a járási és az országos verse­nyeken is jeleskedtek — ez al­kalommal vehették át jutal­maikat. — Régebben négy tanterem­ben váltott műszakban nyolc osztály kétszázharminc diák­ját tanítottuk itt — mondta el kérdésünkre az iskola igazga­tója, Kukely István. — Most háromszáznegyven tanulót fo­gadhatunk ősztől a tizenhét tanteremben. Közülük hetve­nen két közeli településről — tagiskoláinkból — kerülnek hozzánk: Vácegresről és Vác- kisújfaluból. — Megszűnik tehát isko­lánkban a váltott műszak, s délutánonként három napkö­zis csoportot nevelhetünk, rá­adásul bevezethetjük — ősz­től kísérletképpen a matema­tikai-fizikai szaktantermi ok­tatást. — Külön örömünk, hogy elkészült a 284 négyzetméteres alapterületű tornaterem is: té­len sem okoz gondot ezután, hogy tanulóink rendszeresen sportolhassanak. V. G. P. munkahelyükön a többi bri­gádtag vállalta, hogy ugyan­csak társadalmi munkában pótolja a kieső termelést Ebben a mozgalomban élen­járót ugyan nehéz lenne talál­ni, mert megyeszerte akadnak jelentkező brigádok, de eddig legtöbben a budai, ráckevei, váci és gödöllői járásokból, valamint Vác városából érkez­tek. Ugyancsak sok a hét végén érkező társadalmi munkás. 139-en tevékenykedtek az építkezésen önként, közöttük a Pest megyei, valamint a já­rási, városi és helyi pártbizott­ságok, tanácsok dolgozói: az anyagmozgatásnál, az építési törmelék eltakarításánál se­gédkeztek. A hétvégi társadalmi akciók résztvevői eddig 32 ezer mun­kaórát teljesítettek, s ennek csaknem felét, 15 ezer órát a megye munkásőrei. Az építke­zésen 8 ezer órát dolgoztak a KISZ-fiatalok, s 5 ezer órányi értékes szakmunkával járul­tak a mielőbbi befejezéshez Pest megye kisiparosai. A tervek szerint december­ben fejeződik be a műszaki átadás, s rövidesen számítanak az egészségügyi dolgozók ön­kéntes felajánlására is: a fi­nomabb takarításhoz, a mű­szerek, gépek beállításához várják segítségüket. Karakas Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a KB osztályvezető­jének vezetésével — az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására — hétfőn magyar pártmunkásküldöttség utazott Moszkvába. Simon Pál nehézipari mi­niszter vezetésével vasárnap magyar küldöttség utazott a bulgáriai Várnába, a KGST kőolaj- és gázipari állandó bi­zottság 48. ülésére. Dr. Markója Imre, igazság­ügyminiszter vezetésével hét­főn igazságügyi küldöttség uta­zott hivatalos látogatásra Hel­sinkibe, Paavo Nikula, a Finn Köztársaság igazságügyminisz­tere meghívására. Werner Kirschoffnak á Né­met Szociálista Egységpárt KB póttagjának a Nemzeti Front Országos Tanácsa alelnökinek vezetésével a HNF Országos Tanácsának meghívására hét­főn Budapestre érkezett az NDK Nemzeti Front küldöttsé­ge. Gerhard Trölitzsch, az NSZEP KB póttagja, a KB épí­tésügyi osztályának vezetőjé­vel az élen az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára, hétfőn Budapestre érke­zett az NSZEP Központi Bi­zottságának pártmunkáskül­döttsége. Kina Bojadzsievával, a KB tagjával a KB művészeti és kul­turális osztályának helyettes vezetőjével az élén hétfőn Bul- dapestre érkezett a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkáskül­döttsége. Wladyslaw Kruczek, a Len­gyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke vezetésével a SZOT elnökségének meghívá­sára hétfőn, hivatalos baráti látogatásra szakszervezeti de­legáció érkezett hazánkba. Seydou Cissokhónak, a párt főtitkárának vezetésével az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn ha­zánkba érkezett a szenegáli Af­rikai Függetlenségi Párt kül­döttsége. * A

Next

/
Thumbnails
Contents