Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
Szabadtéri előadás Levente Péter műsora Július 5-én, szerdán, 17 órától, egy kis időre szabadtéri színházi nézőtér lesz a ceglédi Károlyi-lakóteiep tere: Levente Péter előadóművész mutatja be műsorát. A vidám lakótelepi szabadtéri előadások nagy sikert arattak tavaly a főváros munkáskerületeiben és számos vidéki településen, Cegléd nyári szórakozási lehetőségei közé is felsorakoztattak néhány hasonlót. Várhatóan augusztus közepén kerül sor a többi lakótelepi előadásra. Határidő: június 30. Gépjárműadó Nemcsak a közlekedés, hanem a yepjárműtartás szabályait is meg kell tartaniuk az autósoknak, motorosoknak. Mint a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályán mondották, a 125 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárok és személyautók első félévi adóját június 30-ig kell befizetni, az állandó lakhely szerint illetékes tanács címére, az egye- nesadó-beszedési csekklapon, melynek középső szelvényén, jól láthatóan fel kell tüntetniük a gépjármű forgalmi rendszámát is. A fizetési kötelezettség elmulasztása adópótlékot, bírságot vonhat maga után. A ceglédi városi tanács 7. emelet, 31. számú szobájában hivatali időben bárki felvilágosítást kérhet a járműadóról. Külföldi kottákba kerülnek á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HÍR A CEGLÉDI JAPÁS ES CEGLÉD VÁROS PfcSZfcRg, XXII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1978. JÜNIUS 28., SZERDA Tisztább lesz a város, a járás Környezetünk védelmében Megszüntetik a kis hulladéktelepeket Évente 190 ezer centrifugamotor készül a Hajdúsági Ipar- műveknek az ÉVIG ceglédi kismotorüzemében. A motorok egy része — centrifugákba szerelve — külföldi boltokba kerül. A képen: állórész-tekercseket készítenek. Apáti-Tóth Sándor felvétele Cegléd a hazai lapokban A vidéki lapok május 23-i számában a Cegléd és Hantháza közti vasútvonal megszüntetésének okáról, szükségességéről jelentek meg tudósítások. ★ A Magyar Nemzet június 11-én, a betegélelmezésről írva, „elismeréssel gkolt a „ceglédi kórház konyháján üzemelő, nagy kapacitású főzőberendezésről. ★ A Képes Űjság május 27-i száma képes beszámolót közölt Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Politikai Bizottság tagjának ceglédi látogatásáról. ★ A Magyar Konzervipar május 24-én a ceglédi gyárban folyó munkákról tudósított: a petrezselyemzöld és a pasz- tinák szárításáról. _★ A MEDOS'Z lapja a: Ceglédi Magyar—Szóvj ét - 'Barátság Termelőszövetkezetben meghonosodott, jó munkamódszerekről tájékoztatta az olvasókat. ★ A Pest megyei Múzeumi Híradó legutóbbi számában közölték, hogy Hídvégi Lajos helytörténész kiemelt I. díjat kapott, Pusztabokrok, Cegléd földrajzi nevei című tanulmányáért. ★ Az Erdőgazdaság és Faipar májusi számában azt a tanács, kozást ismertette, amely a Ceglédi Állami Tangazdaságban zajlott le a nyárfatermesztés gépesítésével kapcsolatban. A gazdasági fejlődés egyik szembetűnő velejárója a településszerkezet megváltozása. Pest megye, mely az ország legdinamikusabban fejlődő megyéi közé tartozik, ebből a szempontból is figyelemre méltó változásokon ment keresztül az utóbbi évek során. S nemcsak a városokban, hanem a nagyobb községekben is mindinkább tért hódít a telepszerű lakásépítkezés, ily módon nő a népsűrűség, ami viszont egy sor kommunális problémát okoz. Köztudott, hogy a közművesítés, egyik alapfeltétele a telepszerű lakásépítkezésnek: egységes terv alapján kell gondoskodni a vízről, villanyról, csatornáról, esetleg gázról. S a már elkészült lakótelepeken a köztisztaság fenntartásáról. Fontos szolgáltatás Ez utóbbi — mármint a színvonalas köztisztasági ellátás — Pest megyében mindeddig nem tartozott a megoldott feladatok közé. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Cegléden, illetve a járásban éppúgy, mint a megyében, meglehetősen nagy az átmenő forgalom. Márpedig a köztisztasági azok közé a szolgáltatások közé tartozik, amelyek igen nagy hatást gyakorolnak szű- kebb környezetünkre, minM. E. dennapi életünkre, egészsé• .. .... günkre. Sajnálatos módon, miközben például a vízellátásban vagy az egyéb közműszolgáltatásokban sikerült előbbre lépni, éppen az előbb említettben maradt el a megye. Az aránytalanságok és elmaradások akkor a legszembeötlőbbek, ha figyelembe vesszük, hogy Pest megyében az országos átlagnál jóval nagyobb a népsűrűség, s a népesség növekedése jelenleg is meghaladja az országos átlagot. Jól mutatja az elmaradást, hogy — az előző évek tanácsi erőfeszítései ellenére — a megye településeinek csupán 42 százalékát kapcsolták be eddig az intézményes szemétszállításba, s még ennél is alacsonyabb — 23,8 százalékos — az érintett lakások száma. (Ezen belül is mindössze 19,6 százalék jut a korszerű, pormentes hulladékgyűjtésre. Kedvező változást mutat viszont a gyűjtések gyakoribbá válása. Cegléden és a járásban is sok gondot adnak az illegális szemétlerakó helyek. A városi tanács illetékesei a megmondhatói, milyen sziszifuszi munka a felszámolásuk: újra és újra megjelennek a felelőtlen emberek, s — többnyire az éj leple alatt — ismét elcsúfítják, szennyezik a környezetet. S nem jobb a helyzet a járásban senií A fentiekből kitűnik tehát, hogy a megye százon belül a Úttörőatléták sikerei Bejutottak az országos döntőbe Tavaszi vereségsorozat Űttörő-olimpia. Győrben, az úttörő-olimpia területi döntőjén, a ceglédi fiatalok — az egyéni sportágakból álló viadalon — atlétikában szerepeltek. A megyei úttörő-olimpiáról a Táncsics iskola négytusa- csapata első helyezettként jutott be, a Várkonyi és a Mészáros iskola váltója meghívottként vehetett részt a bajnokságon. Az úttörő-olimpia történetében a ceglédiek most szerepeltek a legeredményesebben: csapatban három első helyezést szereztek, s egyéni versenyszámban Tóth és Kovács is bekerült az országos döntőbe. 4Xf00 méteres váltófutásban, fiúk: 1. Várkonyi iskola 49 mp, leányok: 1. Mészáros Lőrinc iskola 54,2. II. korcsoport, négytusa, fiúk: 1. Táncsics iskola. Egyéni összetett, fiú: 2. Tóth László (Mészáros), 100 méteres síkfutás, leány, „B” korcsoport: 1. Kovács Júlia (Mészáros) 12,9 mp. A siker elérésében nagy részük volt a diákokkal foglalkozó edzőknek, tanároknak: a Mészáros iskolában Magyar Antalnak és Szabó Dezsőnek, a Táncsics iskolában Németh Lajosnak. Birkózás. Budapesten, a junior magyar bajnokságon, a Ceglédi VSE két sportolója közül Kecskemétinek sikerült az egyesületek pontszámába beszámító helyezést elérnie (57 kg-ban 5. Kecskeméti István). Szolnokon, a Tisza Kupa felnőtt kötöttfogású viadalon népes mezőny állt rajthoz és színvonalas versenyt vívott. Az elsők értékes tiszteletdíjakat kaptak, közöttük a CVSE- ből Jurászik Béla is. (57 kg- ban 3. Korpácsi János, 82 kg- ban 1. Jurászik Béla.) Monoton az úttörők szabadfogásban mérték össze erejüket, a Pest megyei Birkózó Szövetség által rendezett versenyen. 35 kg-ban 1. Sárik József, 38 kg-ban 1. Schaffanber- ger Csaba, 45 kg-barí 2. Tama- sovszki Pál, 53 kg-ban 3. Tóth László. Női kézilabda. A megyei bajnokságban vezető Budaörs otthonában sem sikerült pontot szereznie a ceglédi együttesnek, amely a tavaszi idényt csupa vereséggel, az utolsó helyen zárta. Budaörs—Ceglédi VSE 19:5 (3:2) CVSE: Steffner — Dancsó (3), Dankó (1), Gyöngyösi, Ki.ss (1), Bencsik, Körösztös. Csere: Miklós. A tapasztaltabb és képzettebb hazaiak biztosan tartották otthon mindkét bajnoki pontot. A kapott gólok ellenére a kapus, Steffner kitett magáé”t. Raita kívül még Dancsó és Körösztös érdemel dicséretet. Az ifjúsági mérkőzésen: Budaörs—CVSE 10:4 (4:4) Góldobók: B. Kovács (2), Sárik (2). U. L. Jelentős lelet Urna - fejedelmi diadémmal A CEGLÉDI ÖREGSZŐLŐBEN a húszas-harmincas éveikben, többször is ásatva, mintegy ötszáz hamvasztásos urnát, tálat, ételes edényt, bögrét és kancsót hoztak napfényre. Az ásatásokat vezető fővárosi régészek szerint, még vagy ötszáz urna rejtőzik a szőlők alatt, másfél-két méter mélységben. A sárga és földszínű, mázo- latlan agyagedényekkel együk kiástak egy grafitos emberrajzos hamvasztásos urnát is. A hamvak befogadására szolgáló, grafitos, emberalakú urnák ismertek a hazai bádeni kultúra emlékanyagában a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ózd- ról, emberrajzos gx’afitos urna csak ez a ceglédi. Tudományos méltatóik a sírszobor-szoká- sokkal hozzák őket kapcsolatba, Kisázsiára mutatnak, a halottakat jelképezik. Az öregszőlőben urnarajz is azt ábrázolja, akinek a hamvait bele helyezték. A ceglédi urna egy ókori keramikus ötletgazdag, bravúros, művészeti alkotása. Emlékeztet a paraszti gyertyamártó edényekre, ez az oka annak, hogy a felszabaduláskor, az újrarendezett régészeti anyagból kivették és a múzeum néprajzi gyűjteményébe helyezték. Harminc éve a rendkívül érdekes, a hazai gyűjteményekben párját nem ismerő hamvasztásos urna idegen környezetben található, és mert feltűnően díszes külsejű, olykor dekorációként kiállítják képzőművészeti, irodalomtörténeti és kézművesipari bemutatókon. Fölső része szögletesre kimunkált, két-két ellentétes irányban keskenyedő trapéz alkotja, oly mesterien, hogy az oldalak enyhén domborúak maradtak. Az alsó rész egy kissé elliptikus félgömb. Gyöngysor fut agyagszalagos sarkain, ezért a sarkok nem élesek, hanem lapítottak. A laza gyöngysor általános díszítőelem volt a bronzkori agyagedényeken. Hátoldalán applikált, bordázott szimbólum látható, pecsétnyomókkal benyomkodott, egyforma nagyságú, körkörös, sugaras és tüskés bélyegekkel. A bordák és a háromféle körpecsét az ókori fémtárgyakon voltak gyakoriak. Két, egymás főié helyezett érintkező körét egy sarkára állított. négyzet fogja össze. A felső kör talán az é.ő- világot, az alsó, ugyanakkora kiterjedésben, a túlvilágot jelképezi, a hatósugarú köröcskék a csillagokat, a nyolcadik körkörös pecsét a Napot. AZ URNA EMBERRAJZA Cegléd első képzőművészeti alkotása, nőt ábrázol, ma is modernül ható stílusban. Alkotója addig absztrahálta, amíg megőrizte leglényegesebb tulajdonságait, azokat kiemelte és általánosította. Az ábrázolt nő elvesztette egyedi vonásait, általános nővé vált, aki fejével, arcával, melleivel és combjával egybeszabott lábaival. beilierie korunk legigényesebb kisplasztikái kiállításába. Ami egyedi rajta, az a fej- dísze. Ez a stilizált Diádén kiemeli az öregszőlői umate- mető halottainak sorából. A diadémos nő a nemzetségi vagy törzsi arisztokrácia egyik tagja volt, vagy feleség vagy papnő. A hazai régészeti irodalomban Hampel József fejedelmi fődísznek tartotta a bronzkori diadémokat. A múlt században ezek a fej ékek még a legnagyobb ritkaságok közé tartoztak, ma sem nagy a számuk, és az is hibájuk, hogy ismeretlen helyekről származnak, kivéve a csabrendeki diadémot, amelyik sírból került elő. Az htot öregszőlői diadémrajz igazolt lelőhelyről való, és növeli a fej ékek számát. A múzeumi diadémoik általában 57—58 centiméter kerü- letűek, súlyuk 27—50 dekagramm. A Kárpát-medencében bronzból készültek, Sziléziában és Svédországbap aranyból is. A haza; diadé- mokhoz hasonlóak a görögországi olympiai példányok. A ceglédi diadémot velük azonos súlyúnak és méretűnek kell elképzelnünk. Bronzlemezből készült, a fejhez idomított alsó része fölfelé keskenyedő abroncs, hogy ismét tölcsérformán kiszélesedjék. A homlok fölött nyúlik egy kétágú, vastag bronzhuzal, amely spiráltekercsben végződik. Az öregszőlői diadém stilizált, de kétségen kívül fölismerhető. A diadémok időbe való besorolása nehéz, tudományos vélekedés szerint, a bronzkor végi, hallstatti korban készültek. Ez a kor kései bronzkort, ugyanakkor korai vaskort is jelent. Ezt azért fontos tudnunk, mert az öregszőlői kultúrát a bronzkor középső szakaszának minősítették a ceglédi monográfia számára írt tanulmányban, azzal a megjegyzéssel, hogy ennek a temetőnek a használata egyúttal a középső bronzkor helyi befejezése is, folytatása nincsen. A DIADÉMOS RAJZ pedig azt igazolja, hogy az itteni nép tovább élt a későbbi korokban is, újabb igazolások a tervezett ásatásoktól várhatók. Az öregszőlő — más néven Öreghegy — a gödöllői dombság utolsó nyúlványa, a vonulat alatt húzódik az évezredes Via Magna. Budáról vezet a Tiszához, azon át Keletnek, a Balkánra és Kisázsiába, hadak és vándorló népek jártak rajta, új emberek, akik vasat és új kultúrát hoztak erre a tájra. Hídvégi Lajos járás köztisztasági helyzete ugyancsak megérett a változtatásra, a hiányok pótlására. Azonos színvonalon A köztisztasági szolgáltatás kiterjesztésére és színvonalának emelésére egységes tervet dolgoztak ki a megyei tanácson. A hosszú távú terv értelmében, tíz év alatt a megy? valamennyi településén meg valósul a kulturált, szervezet, hulladékgyűjtés. Már az idér. mintegy tizennégymillió forintot fordíthatnak terveik megvalósítására. A megyei tanácson kialakított koncepció értelmében, i helyi tanácsok kommunái: ágazati irányító tevékenység - megerősödik s a járási hivatalok koordináló szerepe is nagyobb lesz. Egyébként a ten előírja, hogy a megye azonor szerepkört, feladatot ellátó te lepülésein csaknem azonos színvonalú hulladékgyűjtésről kell gondoskodni. Nemcsak a tanácsok feladata e nagy fontosságú munka: számítanak a szakhatóságok — KÖJÁL, VÍZIG, bányahatóság — segítségére, illetve együtt-v működésére. A terv értelmében nemcsak a városokban, hanem a nagyobb településeken is mindinkább gépek veszik át a hulladékgyűjtés nehéz munkáját Erre azért is szükség van mert jelenleg a legtöbb helyer munkaerőhiánnyal küzdenek £ köztisztasági feladatot ellátó vállalatok. A legsűrűbben lakott helyeken gépi úttisztításra, locsolásra, mosásra, illetve pormentesítő, tömörítős szemételszállításra térnek át. Kisebb helységekben, üdülőkörzetekben félpormentesi'1sze- métszállítást terveznek, esetleg műanyag zsákokat, konténereket helyeznek ki. Naponta — de legfeljebb kétnaponként — mindenütt megjelennek a szemétszállító kocsik. Tizenhat körzet Véglegesen megoldódik majd a hulladéklerakók problémája is: körzetesített lerakókat alakítanak ki, következésképp nem lesz szükség minden település határában szeméttelepre. Kedvező változást tesz lehetővé a bányatörvény, amely kötelezi a felszíni bányászatta', foglalkozó vállalatokat a bányagödrök újra hasznosítására A hasznosítás egyik módja: a gödröket hulladékkal töltik fel, majd a területet később parkosítják. A hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás jelenlegi rendszere nem felel meg a követelményeknek, ezért Pest megyét tizenhat körzetre osztották. Egy-egy nagyobb településhez kisebb, földrajzilag közel eső községeket kapcsolnak, s egy- egy körzet önálló egység lesz. A szállítási költségek csökkentése érdekében is szükség van a körzetesítésre. Ceglédhez tartozik majd Ceglédbercel, Abony, Albertir- sa. Dánszentmiklós: ebben a körzetben több mint hetvenezer ember él. s évente mintegy 22 ezer köbméter hulladék összegyűjtéséről, megsemmisítéséről kell gondoskodni. ______________ B. S. Go mbaismerő a piacon Minden piaci napon ott található a ceglédi piacon a vizsgázott gombaismerő. A hétvégi kirándulók jól teszik, ha zsákmányukkal felkeresik őt, a közeli erdőkben, réteken ugyanis ehető és mérges gomba egyaránt terem. i
