Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

NAGYKofösT |Ía pest megyei hírlap különkiadása XXII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1978. JÜNIUS 28., SZERDA Az alkoholizmus veszélyei Egészségnevelés a kórházban Példamutató körülmények — Felvilágosítás, fimvetités Ügy vélhetnénk, hogy a kor­szerű technika, a modern ház­tartási gépek, a gyorsfagyasz­tott ételek korában mind egészségesebb az életmódunk, az országos statisztikai adatok cáfolják azonban e vélekedést. Például fogkefét minden má­sodik állampolgár sem vásá­rol évente. A világranglistán előkelő helyet foglalunk el al­koholfogyasztásban, és egyre több cigarettát szívunk. — A kórházakban igen so­kan megfordulnak, és sajnos, gyakran tapasztalható váro­siak, külterületen és falun élők között egyaránt, hogy alig ismerik és tartják meg az egészséges életmód alapvető követelményeit — mondja dr. Mozer István, a ceglédi kór­ház belgyógyászatának osztály- vezető főorvosa. — Az egész­ségügyi kultúra alacsony szín­vonaláról árulkodik sok eset­ben a testi ápoiatianság, a tisztátlan ruházat, a gondozat­lan haj, s a rendkívül elter­jedt gombás köröm. Kevesen mosnak fogat, és eiiianyagoíják a rendszeres fogorvoshoz járást. Szemmel lámato es tapasz­talhatóan döboenetes az alko­hol pusztító hatása. A családot es munkahelyet sem becsülő, eszméletlenségig részeg embe­reket szállítanak be gyakran súlyos törésekkel, belső sérü­lésekkel, hétről hétre a kór­házba. Előfordul, hogy a sza­badban fekvő, italtól bódultak teste huszonnégy-huszonöt Cel- eius-fokra is lehűl, ami nem kis gondot okoz a gyógyítók­nak... A táppénzes állomány, a ; munkádéi való kimaradás, [ a lekötött kórházi helyek tetemes károkat okoznak a népgazdaságnak. Az alkoholisták között gyakori az öngyilkosság. Csak váro­sunkban évente mintegy öt­száz olyan embert szállítanak be a kórházba, aki végezni akart önmagával. Az alkoho­lizmus mellesleg azért is ká­ros, mert mindenféle beteg­séggel szemben csökkenti a szervezet ellenállóképességét. Országszerte, Nagykőrösön is sok az elhízott ember. Túl bősé­gesen étkeznek, főként az állati zsiradékkal, liszttel készült, valamint a cukros ételeket kedvelik. Hiányzik a torna, a rendszeres testmozgás, a fizi­kai és szellemi Ttolgozók köré­ben egyaránt. Szerencsés és hasznos mozgás a kiskertek­ben való dolgozgatás. Növény­védő szereket bőven használ­nak. Sajnos, sűrűn előfordul, hogy használatukkor nem tart­ják meg még a legszüksége­sebb előírásokat sem, s ráadá­sul a mérgekhez a gyermekek is könnyen hozzáférhetnek. Vannak vegyszerek, amelyek kis adagokban is gyógyíthatat­lan károsodást okoznak a szer­vezetben. Különösen a Gramo- xon-tartalmú készítményekkel kell óvatosan bánnunk. ; A kórház vezetősége — szükségességét látva— kö­vetkezetes felvilágosító. egészségnevelő munkát folytat. E tevékenység kezdeményező­je, irányítója dr. Mozer István. Alapelve, hogy a kórházba be­kerülő betegek elsősorban a kulturált ellátás alapján is­merhessék meg a szükséges higiéniai tudnivalókat. A belgyógyászaton kezdemé­nyezték s jövőre minden osz­tályon bevezetik, hogy a bete­gek, mielőtt ágyba feküdné­nek, megfürödnek, s a járó- képteleneket megmosdatják. Mind több egyszer használha­tó, úgynevezett eldobható gyó­gyászati eszközt alkalmaznak, következésképp több idő jut a betegekkel való foglalkozásra. A kórház tisztaságát és a be­tegek nyugalmát növeli, hogy június elsejével bevezették a hetenként kétszeri látogatást. A belgyógyászaton már meg­szokott, hogy a látogatók ut­cai cipőjükre szövetmamuszt húznak. Ezt a gyakorlatot meg­honosítják minden osztályon. A kulturált élethez tartozik a helyes táplálkozási körülmé­nyek megteremtése. Ennek ér­dekében szétnyitható asztalo­kat készítettek, a betegek asz­tal mellett étkezhetnek. Az ágyban fekvőkre gondolva, ki­javíttatták az éjjeliszekrények felnyitható asztallapjait. Az egészség védelmét szolgálja, hogy minden kórteremben annyi hőmérő áll a színes mű­anyag poharak íertötienítős ol­datában, amennyi beteg a szo­bában fekszik. További terv, hogy később valamennyi beteg a kórházban tartózkodás ide­jére saját hőmérőt kap. Bevezették a fogászati szű­rést. A rászorulókat a kórházi szakorvoshoz irányítják, aki elvégzi a szükséges kezelést és hasznos tanácsokat ad a betegnek. Tervük, hogy fogke­féket, fogpasztákat, szájvizet vásárolnak, és ráveszik az em­bereket használatukra. A bü­fében, természetesen, most Is kaphatók az alapvető tisztál­kodási eszközök. Nagy távlatai vannak a cso­portos foglalkozásoknak. A kórházi környezetben levő, sok szenvedést látó betegek fogékonyak az egészséges élet­mód követelményeinek elsajá­títására. Előadásokat közvetít majd a kórházi rádió, és szeret­nének egészségügyi filme­ket vetíteni. Felkérésre, rendszeresen tarta­nak városszerte egészségügyi ismeretterjesztő elődásokat a szakorvosok. A betegségek gyógyítása rendkívül fontos. A kórházi orvosok munkájában minden célszerűségre vall. önzetlen se­gítőkészségükkel arra töre­kednek, hogy a gyógyításon túl, mind több emberrel elsa­játíttassák a kulturált, egész­séges életmód szabályait, is­meretükkel is megelőzve az el­kerülhető betegségeket. Kőhalmi Dezső Műszakiak tanácskozása Az MTESZ városi szerveze­tének elnöksége június 29-én, csütörtökön délután 6 órakor a helyi szervezet irodájában találkozik, és időszerű kérdé­sekről tanácskozik. Jogi tanácsadás Ma, szerdán délután négy órakor ingyenes jogi tanács­adást tartanak a Hazafias Népfront városi bizottságán, a Dalmadi Győző utca 5. szám alatt. Moziműsor Hattyúdal. Magyar film. Előadás kezdete: 6 óra. Válás olasz módra. Miagya­rul beszélő olasz filmszatíra (16 éven felülieknek). Elöadá: kezdete: 8 óra. KISKÖRZETI MOZI AZ ARBOZI iskolában Vidám gazfickók. Francia film. Előadás kezdete: fél 7- kor. Felvételi vizsgák után Diákok, szünidőben Vége az idei tanévnek, az évzáró is megvolt már a ko- cséri Gábor Áron Általános Iskolában. Majd három hóna­pig csendesek a folyosók, pi­hennek a nevelőit, gyerekek. Egy valakit azonban még a rekkenő meleg időben is az iskolában találunk: Vincze Miklósnét, az iskola igazgató- helyettesét. — Pihenésre lesz még idő, de akad az iskolában is bő­ven munka — mondta. Június 3-án tartottuk a két végzős nyolcadik osztály ballagását, 17-én az évzáró ünnepélyt. — Hányán jelentkeztek to­vábbtanulásra? — Az előkészítésük majd egy évig tartott, összesen 35 tanuló végzett az idén, gim­náziumba, szakközépiskolába és szakmunkásképzőbe jelent­keztek. Hárman ösztöndíjat is kértek. — Von-e olyan, aki nem ta­nul tovább? — Igen. Négyen a mezőgaz­daságban helyezkednek el, vagy otthon segítenek a szü­leiknek. — Volt-e gond a jelvételi vizsgákon? — Igen. az orvosi vizsgák miatt. A diákok ugyanis két 1 helyet jelölhetnek meg, hogy hol kívánnak tovább tanul­ni. Sok nehézség, utánjárás volt az olyan esetekben az egészségügyi vizsgálatokkal amikor az első helyre nem vették fel a diákot, a máso­dik helyen pedig már nem fo­gadták el az egészségügy' vizsgálat eredményét, azt meg kellett ismételni, újra kellett járkálniuk a rendelőkbe. Emiatt 10 napot is mulasztot­tak a tanulók. Az ilyen vizs gálatot inkább a tavaszi szü­netben kellene lefolytatni. — Most hol vannak az út­törők? — Régen nyitottak már a táborok. Salgóbányára utazik egy csoportunk a közeljövő­ben, őrsvezetőképző táborba, Balatonszárszóra is elvisszük a gyerekeket az Űj Élet Tsz autóbuszával. Negyven úttörő nyaral a magyar tenger part­ján, sokan közülük jutalmul utazhatnak. Például azok, akik a karneválon sikerrel szérepeltek. — Dolgoznak-e a nyáron a gyerekek? — Az idén nem szervezett az iskola nyári munkát, ám jó néhányan azért keresnek elfoglaltságot a helyi szövet­kezetben. B. Brigád a pipagprfeaa A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság III-as számú részlegében nemcsak népszerű bútorokat gyártanak, de más faipari tevékenységet is folytatnak. Képeink az itteni munka egy-egy mozzanatát örökítették meg. Az aranykoszorűs Petőfi szocialista brigád tagjai, Nyerges Dezső és Urban János szalagfűrésszel szerszámnyelek készíté­séhez szükséges bükkfát vágnak méretre. Egy műszak alatt másfél ezret készítenek. Ugyancsak a fenti brigád tagjai szorgoskodnak a faeszter­gályos műhelyben. Itt Miskei Józsefné, Rab Balázsné a nép­szerű és keresett pipákra mintákat esztergálnak. Varga Irén felvételei SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Szűcs területi dobóbajnok Heves, Nógrád és Pest me­gye legjobb fiatal atlétái in­dultak a területi serdülő A- korcsoportos bajnokságon. A Hatvanban megrendezett két­napos viadalra felhőszakadás után, szemerkélő esőben került sor. A Nagykőrösi Pedagógus SE-t férfi versenyzőik képvisel­ték. 1962-es születésűek. Gerely­hajításban: 1. Szűcs Ambrus 49,72 méter (edzője: Rétsági Oszkár), egyéni csúccsal; e számban a tavalyi országos 2. helyezett csak második lett. Súiylökés:... 2. Szűcs 12,87 méter. Távolugrás:... 3. Ke­Arany tanár úr diákjai voltak Ma is őrzik a kéziratos Petőfi-kötetet Bujdostak vagy hallgattak a szabadságharc bukását kö­vető dermedt csöndben a min­den politikai és társadalmi változásokra azonnal reagáló költők, akik szabadon voltak. Az olvasóközönség közömbös költeményekkel táplálkozott egy ideig, egyszer azonban föl- fénylett a magyar literatúra, kéziratban tilos művek jártak kézről kézre, melyeket csak bezárt ajtajú szobák elzsalu­zott félhomályában merték kézbe venni. A sorok alatt fel­hívás volt: ezt az írást tartsd elrejtve magadnak, de másold le és add tovább annak, aki méltó reá. Veszélyes irodalomterjesztés A szelídnek ismert Arany János nagykőrösi tanár meg­bízható növendékeivel másol­tatta az indexen levő Petőfi- verseket, vállalva a lebukás és börtön veszélyeit, hátha a diákok avatatlan kezekbe is eljuttatják a kéziratos verse­ket. Ilyen ifjú azonban egy sem akadt. A magyar iroda­lomtörténet melegen emléke­zik meg a nagykőrösi diá­kokról, akik erre a veszélyes irodalomterjesztésre vállal­koztak. A Petőfi-verseket má­soló, megőrző és terjesztő if­jak közül legismertebb Csur­gó y László. A múlt század ötvenes évei­ben. Nagykőrös mezővárosá­ban soha meg nem ismétlődő tudományos és irodalmi élet alakult ki, éppen a gimná­zium tanári karában. A ma­gyar polgári forradalomban való szereplésük miatt létbi­zonytalanságba süllyedt ki­válóságok, a város bátor ma­gisztrátusa meghívására, sze­rény, de biztos megélhetéshez jutottak. Az anyagi gondoktól mentesült professzorok a zak­latott idők után íróasztalhoz ülhettek. A gimnázium híres tanárai vonzották a magyar fiatalsá­got, a szomszéd Abonyból és Ceglédről, de még távoli vi­dékekről is eljöttek ide isme­reteket szerezni. Közülük szá­mos olyan tehetség emelke­dett ki, aki a magyar tudo­mány, művészet és irodalom művelője lett. Arany János diákja volt Tolnai Lajos író, Agai Rudolf író, újságszer­kesztő, Hajós Zsigmoncl ope­raénekes, akit a kortársak magyar Carusónak becéztek, aki a milánói Scala és a ró­mai opera tagja volt. Itt volt diák jelen írásunk hőse, Csurgay László orvos, aki két egyetemen szerzett diplomát, s aki szándéka ellenére ke­rült be az Irodalomtörténet­be kéziratos Petőfi-verses- könyvéveL Hazafiságot is tanult Cegléden született 1838-ban. Apja jobbágyból lett nagy­gazda volt. A magyar polgári forradalom az általa használt földek, rétek, legelők, erdők örökös tulajdonosává tette, s mert az országban Cegléden voltak a legnagyobb jobbágy­telkek, kilencvenhárom hold kiterjedésben, földbirtokosi jómódba kerültek a telkes gazdák. Az anyagi jólétre emelkedett családok igényei megnövekedtek, iskoláztatták fiaikat, selyembe, bársonyba öltöztették leányaikat, báli mulatságokat rendeztek, mint korábban a földbirtokos ne­messég. Csurgay László a nagykőrösi érettségi után, be­iratkozott a bécsi egyetemre. Bécs abban az időben Európa egyik legmozgalma­sabb fővárosa volt, színhá­zait, hangversenyeit, képtá­rait, irodalmi szalonjait so­kan látogatták, iskoláit szin­tén. Köztük az egyetemet, az osztrák fiatalságon kívül, nagynémetek, csehek, lengye­lek, horvátok, szerbek is, kü­lönösen nagy számban ma­gyarok, akik nemcsak tudo­mányt, hanem hazafiságot is tanulták a császárvárosban. Ez az ellentmondásnak látszó tény abból fakadt, hogy amíg Magyarországot elözönlötték a titkosrendőrök és politikai be­súgók, napirenden voltak a letartóztatások és bebörtönzé­sek, Bécs zajában lehetett konspirálni Széchenyinek és Török Jánosnak, tüntetőleg lelkesedni az ott játszó ma­gyar színészekért, bátrabb hangon írni a hírlapokba a lazább cenzúra engedékenysé­gében. Petőfit énekelték Csurgay László egyetemi hallgató bajtársai közt volt az abonyi Agai Adolf, aki ugyan megszerezte az orvosi képesítést, de sohasem prakti­zált, az újságírásban jeleske­dett. Vele tanult az alberti születésű Politzer Ádám is, későbben a bécsi egyetem professzora, a gégészet világ­hírű tudósa. Csurgay a diplomát 1864- ben szerezte meg. Becsbe is magával vitte Petőfi verseit és másoltatta megbízható or­vostanhallgató barátaival. Együtt jártak színházba és vendéglőbe, a sörházak és kocsmák dohányfüstjében az eredeti magyar népdalok közt Petőfi-dalokat is énekeltek, a csaposok, kellnerek és iddogá- ló vendégek füle hallatára. A gyanútlan bécsiek elnéző mo­sollyal figyelték a könnyezve daloló diákokat. Gondolták, nyilván megártott nekik az ital, a részegség egy bizonyos szakaszában szoktak sírpgatni az emberek. A pesti egyetemen is diplo­mát szerzett 1873-ban Csur­gay. Ceglédre került városi orvosnak, a városban műkö­dött haláláig, 1904-ig. Lakása és rendelője a Berényi út — ma Kossuth Ferenc utca — és a Teleki utca sarkán ál­lott. A család úgy emlékezik rá, hogy a betegek messze tájakról is elmentek hozzá. Ügy oltotta a himlőt, hogy a beteg gyerekről váladékot ka­part le és azt oltotta rá az egészségesre. ö is elzarándokolt 1877-ben Turinba, Kossuthhoz, a ceglé­di százakkal. Az akkor bátor kiállás volt egy köztisztvise­lőtől. Az agg kormányzó dedikált fényképét ma is őrzik az unokák. A vaskos Petőfi- gyűjteményt Csurgay László leánya, Adél örökölte. Hídvégi Lajos nyeres Ambrus 611 centiméter — egyéni rekord. Mindkét kö­rösi fiú bejutott az országos döntőbe. 1500 méteres akadály­futás :... 5. Molnár Attila 5:06,2 perc. 1963-asok. Súlylökés:. 4. Nagy László 10,73 méter. Ge­relyhajítás:... 6. Nagy 38,20 méter,, egy érvényes dobással. A zsűri hibája a végén derült ki, mert Nagynak még lehetett volna 3 döntőben dobása is. Dobozi ismét jól birkózott Cegléden országos úttörő szabadfogású birkózóversenyt rendeztek, népes létszámmal, mintegy 150 indulóval, közöt­tük a fővárosi klubok verseny­zőivel is. A Nagykőrösi Kini­zsi sportolói közül ketten értek el helyezést. Az 53 kilogram­mosok 8 főből álló súlycso­portjában Dobozi Lajos igen jól versenyezve, minden ellen­felét kétvállra fektetve az első helyen végzett (edzője: Susán István). A körösi fiú szép so­rozattal büszkélkedhet, ebben az évben most nyert ötödször országos versenyt! 35 kilo­grammban 13-an vetélkedtek, Kudri Károly 6 tusgyőzelem és 2 pontozásos vereség után harmadik lett. Városi VIT labdarúgónyitá­nyon Az Edzett Ifjúságért-tömeg- sport városi bizottság által szervezett nagykőrösi kispá­lyás VIT labdarúgó-bajnokság­ra 14 csapat nevezett. A se­lejtezőkben a 4 csoportból az első 2—2 helyezett jut tovább a középdöntőbe. A mérkőzése­ket az Ifjúsági sporttelepen rendezik, szombati és vasár­napi napokon. A nyitány ese­ményei a következők: Az I. csoport mérkőzései nagy küzdelmet, jó színvona­lat és izgalmas játékot hoztak. Városgazdálkodás—NEFAG I. (Ládagyár) 2—0 (1—0), Város- gazdálkodás—21-es Volán (szakszervezet) 1—0 (0—0), 21-es Volán (szakszervezet)— NEFAG I. (ládagyár) 5—0 (1—0). A II. csoport programja az időjárás miatt alaposan módo­sult, mert a TRAKIS I. csapa­ta és a toldis pedagógusok csak hiányosan jelentek meg és így mindössze I mérkőzés­re került sor. Mészáros Tsz— Pest megyei Szolgáltató 3—0 (0—0). S. Z. Mai sportműsor Labdarúgás Kinizsi sporttelep. 16 óra; 21-es Volán (Nagykőrös)—1-es Volán (Budapest), tröszt baj­noki mérkőzés.

Next

/
Thumbnails
Contents