Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
1978. JÜNItJS 28., SZERDA \Juntm Heti jogi tanácsok • A továbbdolgozás arányában járó ösztönző nyugdíjpótlék százaléka nem az öregségi nyugdíj mértéke szerinti nyugdíjszázalékot növeli. Néhány olvasónk azt sérelmezte, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbdolgoznak, és az öregségi nyugdíjuk mégsem a munkabérátlag százalékát növeli, pedig ők a nyugdíjrendeletet így értelmezik. Olvasóink tévesen értelmezik a rendelkezést Az 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1975. évi 42. számában) világosan leszögezi, hogy az ösztönző nyugdíjpótlék a nyugdíjjogosultság megszerzése után munkában töltött minden évért, a szolgálati idő tartamán alapuló mértékszabály ésr az átlagkereset figyelembevételével megállapított öregségi nyugdíj hét százaléka fizikai munka esetén, egyéb munkakörben három százaléka. (Az említett rendelkezés felsorolja azokat a munkaköröket, amelyeknél hét százalék az ösztönző nyugdíjpótlék.) Az előbbiekből következik, hogy az ösztönző nyugdíjpótlék nem a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnek a százaléka. Nézzük K. Z. olvasónk problémáját, aki azt mondja, hogy 32 évi szolgálati ideje van, 62 éves kora után ment nyugdíjba, Így őt a munkabérátlag 84 százaléka illette volna meg. Ezzel szemben, ha az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíj összegét az átlagkereset százalékában számítja ki olvasónk, akkor az nem 84 százalék, hanem 79,8 százalék, mert bár a kétévi továbbdolgozással az átlagkereset 70 százalékát képező öregségi nyugdíj 14 százaléka az ösztönző nyugdíjpótlék, ami az átlagkeresetnek azonban csak 9,8 százaléka. így lesz 79,8 százalék. • Figyelembe lehet-e venni a munkáltatónál alkalmazott hozzátartozójának az idejét a nyugdíj megállapításánál? A munkáltató saját vállalatában (üzemében) foglalkoztatott gyermekének, unokájának, szülőjének, nagyszülőjének, testvérének, 1952 előtt munkában töltött idejét szolgálati időként csak akkor lehet figyelembe venni, ha okirati bizonyíték szerint, tanoncszerződéssel, iparossegédként vagy gyári munkásként, munkakönyvvel, gyakornoki minőségben szerződéssel állott alkalmazásban. A munkáltatónak a vele egy lakásban lakó és háztartásban dolgozó gyermekének, unokájának, szülőjének, nagyszülőjének vagy házastársának munkában töltött idejét akkor lehet figyelembe venni, ha munkaszerződés alapján dolgozik, és a rokkantsági nyugdíjhoz a munkafelvételének időpontjában betöltött életkora szerint, szükséges szolgálati időt már megszerezte. A fentiek szerint B. Sz.-né és O. L. olvasónk részére tehát kedvező választ adhatunk. O A mezőgazdasági munkásként 1948. előtt ledolgozott időt hogyan lehet figyelembe venni? — kérdezi egyik ócsai olvasónk. Egykorú okirati bizonyíték alapján szolgálati időként lehet figyelembe venni a mező- gazdaságban (erdőgazdaságban) és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgozóknak (gazdasági cseléd, gazdasági munkás, napszámos stb.) az 1948 előtt munkaviszonyban töltött idejét. Bizonyító okiratnak számít a községi, nagyközségi, városi és fővárosi, kerületi tanács végrehajtó bizottsága titkárának, továbbá a megyei, városi tanács kerületi hivatala elnöké nek a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését feltüntető hatósági bizonyítványa is. Az említett hatósági bizonyítvány alapján — amint írják olvasóink, ilyennel rendelkeznek — naptári évenként legfeljebb annyi időt lehet figyelembe venni, hogy a mezőgazdasági müríkaviszonyban töltött idő címén elismert A TSZ-BEN Anyák szabadnapja A rendelet kimondja: A tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt igénybe vett díjazás nélküli szabadság idejét — legfeljebb azonban egy évet —, a fizetett szabadságra való jogosultság szempontjából munkateljesítésként kell számításba venni. Függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e gyermekgondozási segély, illetőleg betegségi segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb gyermek utón is megilleti. Ez azt jelenti, hogy a gyermekgondozási szabadságon levő tsz-tagként dolgozó anya a fizetés nélküli szabadságon töltött időből egy évre éppen úgy jogosult fizetett szabadságra, mintha ez alatt az idő alatt dolgozott volna. í\ fizetett szabadságot a korábbi, de ma is érvényben levő jogszabályok szerint esedékességének évében, akadályoztatása esetén annak megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A munkaviszonyban álló dolgozókével azonos mértékű fizetett szabadnap kiadásáról is intézkedik a most megjelent kiegészítő rendelet: A tagként folyamatosan dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb gyermeke után fizetett szabadnap illeti meg: egy gyermek után kettő, két gyermek után öt nap. Három és ennél több gyermek utón pedig kilenc fizetett szabadnap jár évenként. Egész éven át folyamatosan dolgozónak azt a tagot lehet tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített. A fizetett szabadnapokat a tag kívánságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra a jogosultság utoljára abban az évben áll fenn, amelyikben a gyermek a tizennegyedik életévét betölti. A fizetett szabadnao a fizetett szabadságon felül jár. Végül kimondja a jogszabály: annak a tagként dolgozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére — minden olyan hónapban, amikor beosztásánál fogva a hónap minden munkanapján dolgozik, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. Gy. Gy. Tíz nap rendeletéiből A költségvetési szervezetek mérlegkészítési kötelezettségére és leltározásra vonatkozó 110/1969. PM. számú utasítás módosítását a 10/1978. (P. K. 12.) PM. számú rendelet tartalmazza, amely a Pénzügyi Közlöny 12. számában jelent meg. A zenei lemezműsoros előadásokról és a lemezbemutatók működéséről a Magyar Közlöny 37. számában jelent meg a 2/1978. (VI. 14.) KM. számú rendelkezés. A munkanormák fejlesztésének főbb vállalati feladatairól a nehézipar területére vonatkozóan fontos közlemény jelent meg a Nehézipari Értesítő 16. számában. A növényvédőszer-kutatás koordinálásáról ugyanitt jelent meg a 7/1978. NIM. számú utasítás. A jövő évi aspirantúrával kapcsolatban, a külföldi ösztöndíjas tanulmányutak felvételeiről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 11. száma tartalmazza a MÉM-köz- leményeket. Az építésügyi szakértők névjegyzékének kiegészítéséről az érdekeltek az Építésügyi Értesítő 11. számából szerezhetnek tájékoztatást. szolgálati idő a 150 napot, az összes szolgálati idő pedig a 300 napot ne haladja meg. Azt a munkaviszonyt azonban, amely alatt az igénylő gazda sági cseléd, vagy szegódmé- nyes iparos volt, és munkavi szonya megszakítás nélkül legalább 365 naptári napon át fennállott, teljes egészében fi gyelembe kell venni. Felhívjuk olvasóink figyelmét, akiknek korábbi időből származó okiratai állnak rendelkezésükre, hogy az 1938. december 31. títáni idő az egykorú okirati bizonyítékon kívül, egyéb hitelt érdemlő módon is bizonyítható. • A 25 éves munlcaviszony- nyal járó jubileumi jutalom kifizetéséről nyugdíjazás esetére. Olvasónk azt panaszolja, hogy a munkáltató a munka viszony megszűnésekor nem fizette ki a jubileumi jutalmat, mert a rendelkezésre álló okiratok szerint csak 24 év és néhány hónap munkaviszonyban töltött időt ismertek el. Utánanézett a dolgoknak, és azt állapította meg, hogy a társadalombiztosítási szerv a szolgálati idejében tanúvallomások alapján két évet beszámított, így tehát szerinte ezt az időt kellett volna figyelembe venni és ennek alapján kifizetni a jubileumi jutalmat. Olvasónk kérdezi, érdemes-e az ügyben munkaügyi vitát kezdeményezni? Ugyanis olyan felvilágosítást kapott, hogy a bírósági gyakorlat csak okiratok alapján engedi meg a munkviszonyban töltött idő igazolását, illetve beszámítását, és a tanúbizonyítás kizárt A Polgári Perrendtartás 6. §-ának (1) bekezdése szerint — amennyiben a törvény másként nem rendelkezik — a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához, vagy meghatározott bizonyító eszközök alkalmazásához nincs kötve, és felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. Ilyen bizonyítási eszköz lehet ezek szerint o tanúvallomás is. A Munka Törvénykönyve 48. §-ának (2) bekezdése szerint a huszonöt, negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. A további rendelkezés pedig azt mondja, hogy a dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé való jubileumi jutalmat nyugdíjázáskor ki kell fizetni. Eszerint tehát olvasónk igénye jogos, menjen a munkaügyi döntőbizottsághoz, ha ott nem ér el eredményt, forduljon a munkaügyi bírósághoz. Dr. M. J. >4 Legfelsőbb Bíróság döntései A bírálat jogáról Emlékezetes az 1976-ban rendezett nagy sikerű Ifjúsági Parlament. Ezen részt vett egy vidéki vállalat fiatal lakatosa is, aki felszólalásában, egyebek közt, munkaadóját bírálattal illette. De különös saját problémája is volt Vele és feleségével, aki mint betanított munkás, szintén ugyanannál a vállalatnál dolgozott, annak idején, amikor felvették őket, csak határozott időre szóló munkaszerződést kötöttek, amit lejárta után előbb két-, majd egyhavonként ismételten meghosszabbítottak, míg végül közölték velük: további munkájukra nem tartanak igényt. 'Emiatt a lakatos és az időközben gyermekgondozási segélyen lévő felesége, panasz- szal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Elmondták: azért nem alkalmazták őket, mert a férj az Ifjúsági Parlamenten felszólalásában a vállalatra bíráló megjegyzést tett. Ezenkívül munkaadójuk velük szemben rendeltetésellenesen gyakorolta jogait, mert — mintegy másfél éven át tartó bizonytalan helyzetet teremtve — ismétlődően, csak határozott időre szóló munka- szerződés megkötésére volt hajlandó. Ezért kérték a bizottságot: kötelezze a vállalatot munkaviszonyuk helyreállítására. A munkaadó arra hivatkozott, hogy a lakatos munkája ellen kifogások merültek fel, és szerződésüket ezért, nem pedig felszólalása miatt, nem hosszabbították meg. A bizottság elutasító határozatot hozott. Az ennek megváltoztatásáért indított perüket a munkaügyi bíróság szintén elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a vállalat nem követett el jogsértést, amikor újabb munkaszerződés létesítésére nem volt hajlandó. A jogerős ítélet ellen megalapozatlanság és. jogszabályr sértés-címén emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: A munkaügyi bíróság figyelmen kívül hagyta a házaspárnak azt az állítását, hogy a férjnek az Ifjúsági Parlamenten történt felszólalása miatt kerültek hátrányos helyzetbe. A szocialista törvényesség alapvető követelménye, hogy a jogszerű bírálót hátrányos munkaügyi intézkedés nem érheti. Ezárt a munkaügyi bíróságnak — az erre vonatkozó adatok beszerzésével — meg kellett volna vizsgálnia, hogy a lakatos felszólalásában vállalati vonatkozásban milyen természetű észrevételeket tett, és azok a munkaadó magatartásában játszottak-e és ha igen, milyen szerepet. A bíróságnak tehát új eljárásban, részletesen meg kell hallgatnia a feleket, s mindenekelőtt megállapítania, vajon a férj munkája elleni kifogások, amire a vállalat hivatkozott, a felszólalás előtt vagy után merültek-e fel, ezenkívül felesége ellen egyáltalán volt-e valamilyen észrevétel. Csak ezek után lehet eldönteni, hogy a vállalatnak a házaspárral szembeni magatartásában a bírálat játszott-e és milyen szerepet A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság nyomatékosan rámutatott arra: a lakatos felszólalása s az abban foglalt kritikai észrevételek jogossága, illetve a vállalat magatartása közötti kapcsolat jogilag jelentős, tehát az ügy érdemi elbírálására lényeges hatással lehet. Az ezzel összefüggő tényállás azonban felderítetlen, ezért a jogerős ítélet megalapozatlan. Ami az alkalmaztatással kapcsolatos panaszt illeti, a törvényességi határozat kimondta: Határozott időre létesített munkaviszony megszűnésekor a felek újabb, hasonló jellegű munkaviszony megkötésében állapodhatnak meg. Azonban érvénytelen az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha az a dolgozó valamilyen jogát csorbítja. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. A munkaügyi bíróságnak tehát - elsősorban vizsgálnia kellett volna, hogy a felek között létrejött munkaszerződésekben a határozott időtartam kikötése indokolt vállalati érdek alapján történt-e vagy sem. Amennyiben ugyanis megállapítható, hogy ez nem állott fenn, és emiatt a dolgozó valamilyen jogától elesett (például a felmondási időtől, illetve a kisgyermekes asszony az őt megillető védelemtől), a vállalat eljárása nem minősíthető rendeltetés- szerűnek. Ennek következtében, mivel az ilyen joggyakorlás megengedhetetlen, a dolgozót, akinek terhére ez az intézkedés történt, hátrány nem érheti. Az ilyen megállapodás érvénytelen, s ennek következtében a munkaviszony határozatlan időre létesítettnek tekinthető. A munkaügyi bíróság azonban ezeket a lényeges tényeket nem tisztázta, emiatt döntése megalapozatlan. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az általa kifejtettnek megfelelő új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A gimnazista apasági pere Évekig egy gimnáziumba járt egy most tizenöt éves diák és egy lány. Szerelem szövődött közöttük, aminek következménye szép kislány lett és egy per, amelyet az újszülött gyámhatóságilag kirendelt gondnoka, apaság megállapítása iránt, a fiatalember ellen indított. A gödöllői járásbíróságon megtartott tárgyaláson a fiú elismerte a kapcsolatot és az apaságot, amit a bíróság is megállapított, és a szülési költségek, valamint gyer- méktartáscfíj fizetéseié kötelezte. A jogerős ítélet ellen azonban a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a döntést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A gyermek fogamzás! idejében a gimnazista a 16-ik életévét még nem töltötte be — hangzik a határozat. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételének az is feltétele, hogy az illető legalább tizenhat évvel idősebb legyen, mint a gyermek, ezért ilyen nyilatkozatot nem tehetett. Tévedett tehát a járásbíróság, amikor az apasági elismerés alapján — a tényállás mara UJ VÁSÁRLÓI KALAUZ Jótállás és szavatosság Az új Polgári Törvénykönyv — amely ez év márciusában lépett életbe — és a belkereskedelemről szóló törvény, amelyet szintén az idén fogadott el az országgyűlés, számos tekintetben módosította a kereskedelem és a vásárlóközönség viszonyát, egymással szemben fennálló jogait, illetve kötelességeit. Sorozatunkban az új rendelkezések közül azokat ismertetjük, amelyeknek ismeretére viszonylag gyakrabban van szükségünk. Hibás az áru Sajnos egyáltalán nem ritka, hogy utólag döbbenünk rá: hibás árut vettünk. Ilyen esetben először is azt kell tudnunk, hogy teljesen mindegy, vajon állami vagy szövetkezeti boltban, netán kisiparostól vagy magánkereskedőtől vásároltunk: szavatossági vágy jótállási igénnyel léphetünk fel. Mi a különbség e kettő között? A jótállás azt jelenti, hogy az eladó (tehát vállalat, szövetkezet, kisiparos vagy magánkereskedő) a jótállás teljes időtartamára felelősséget vállal a tennék hibátlan működéséért. Szavatossági felelősség viszont csak azért terheli az eladót, hogy az áru eladáskor hibátlan. Kizárólag javítják Jótállással értékesítik általában a tartós használatra készült nagyobb értékű, többnyire bonyolult szerkezetű, sok alkatrészből álló termékeket. Ha valamit jótállással adtak el, akkor az új Polgári Törvénykönyv értelmében reklamációnkat nem a szavatosságra, hanem a jótállásra vonatkozó szabályok szerint bírálják el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy általában nem kérhetjük a termék kicserélését vagy a vételár visz- szafizetését, hanem kizárólag a kijavítását. Ez azért van így, mert a termék javításakor — például ha kicserélik a gépkocsi sebességváltóját, a televízió képcsövét — a termék értéke és használhatósága /lem csökken. Az egyéb, nem jótállással értékesített termékekért az eladó szavatosságot vállal. E termékek két csoportba oszlanak. Az egyik csoportot az élelmiszerek, a kozmetikai cikkek és a háztartási vegyi áruk alkotják. Mivel az ilyenfajta áruk javítására nincs mód, a szavatosság számunkra azt jelenti, hogy hiba, rossz minőség esetén követelhetjük a cserét vagy a vételár visszatérítését. Csere kérhető A másik csoportba tartoznak az egyéb iparcikkek, vagyis a ruházati termékek, s minden olyan áru, amit jótállás nélkül adtak el, s nem tartozik az előbb részletezett első csoportba. Ha ilyen termék hibás, akkor árának leszállítását, az áru kicserélését, megjavítását, esetleg a vételár visz- szatérítését kérhetjük. A hibás áru kijavításával csak akkor kell megelégednünk, ha azt rövid határidő alatt, az áru értékének csökkenése, s a mi érdekeink sérelme nélkül hajtják végre. Különösen ez utóbbi feltételeket ajánlatos megjegyezni, mivel várhatók, hogy a jövőben — a módosítások és a megváltozott érdekeltség következtében — gyakrabban ajánlják majd fel a hibás áru kijavítását, mint a múltban. G. Zs. déktalan felderítése nélkül — megállapította: a gyermek a diáktól származik. Az apasági elismerő nyilatkozatra csak egyéb megerősítő bizonyítékokkal együtt lehetett volna ítéletet alapítani, természetesen figyelembe véve a fiatalember és a gyermek anyjának a viszonyra vonatkozóan előadott egyező vallomását. A rendelkezésre álló adatok szerint — hangzik tovább a határozat indoklása — a vélelmezett fogantatási időben a fiatalok között egyetlen érintkezés történt Ilyen esetben csak akkor lehet áz apaságot megállapítani, ha nem lehetetlen, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származott, az összes körülmények gondos mérlegeléséből pedig alaposam következtethető, hogy ekkor történt a fogantatás. Miután az újszülött családi jogállásának rendezéséhez — az egyéni érdekeken túlmenően — jelentős társadalmi érdek is fűződik, az egyetlen érintkezésre alapított apasági perben a bíróságnak a teljes tényállás felderítésére hivatalból is törekednie kell, A bizonyítékoknak, adatoknak és körülményeknek a maguk összességében való értékelése és mérlegelése alapján kell állást foglalni abban a kérdésben: alaposan következtethető-e, hogy a gyermek a nem vitásan megtörtént érintkezésből származik. Mindezekre figyelemmel • járásbíróságnak részletesen meg kellett volna hallgatnia a fiatalembert s tisztáznia kellett volna: udvarolt-e az anyának, rendszeresen találkoztak-e, az érintkezésre milyen előzmények után került sor, annak időpontját mihez köti, továbbá, hogy kapcsolatuk mikor és miért szakadt meg. Nyilatkoznia kellett volna neki arról is, hogy korábban volt-e már kapcsolata és miért csak, akkor hitte el, hogy a leány gyermeket vár, amikor az terhesgondozási könyvét megmutatta. Minderre az anya tanúkénti kihallgatásának is ki kellett volna terjednie. Be kellett volna szerezni a szülészeti kórlap-másolatot, hogy a gyermek születési adatai alapján az elismert érintkezésből történt származás lehetősége aggálytalanul megállapítható-e. El kellett volna rendelni a vércsoport- és antropológiai vizsgálatot, valamint a szükségesnek látszó egyéb további bizonyítást. Mindezek elmaradása miatt a járásbíróság ítélete megalapozatlan. A Legfelsőbb Bíróság még kimondta: a járásbíróság ítélete alapján az apa a gyermektartásdíjat — ideiglenes intézkedésként — tovább is fizetni tartozik.
