Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Jegyzet XXII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1978. JŰNIUS 27., KEDD Hegyen hajtották végre a tankötelezettség rendelkezéseit? Sokan hiányoztak év közben Egy népi ellenőrzési vizsgálat megállapításai A Váci Járási-Városi Népi | Ellenőrzési Bizottság legutób- | bi ülésén részt vett dr. Sátor | Sándomé, a Pest megyei NEB elnökhelyettese is. A több mint háromórás vita során, megvizsgálták a Sas Ferenc NEB-tag' vezette munkacso­port jelentését, a tankötele­zettségre vonatkozó rendelke­zések végrehajtásának ellen­őrzéséről. Örvendetes az a megállapí­tás, hogy több helyen az ál­talános iskolák első osztályá­ba felvett tanulók 100 száza­léka (Vámosmikola, Nagyma­ros), illetve 90 százaléka (Váci Gábor József iskola, Dunake­szi III. számú iskola) óvodás volt: biztos alap a tankötele­zettség teljesítéséhez, j A kötelező orvosi, a ! komplex iskolaérettségi vizsgálatok nem egysége- gesek. Á tanköteles gyermekek szám­bavételére minden tanács tö­rekszik. A vándorló cigány családok gyermekeinek felde­rítése adja a legnagyobb gon­dot. A lemorzsolódás oka főkép­pen az egyes tdnulók gyenge szellemi képessége, a hiányzá­sok magas száma. A korrepe­tálás, a napközi otthonos el­helyezés nem szünteti meg teljesen az évismétlést. A tanácsi szakigazgatási szervek némely esetben nem kezelik kellően a tankötele­zettséggel kapcsolatos ügyeket. Helyhiány miatt sok rászo­rult gyermeket nem tudnak kollégiumba elhelyezni, ál­lami gondozásba venni. Kevés a korrekciós osztály. Az álta­lános iskola elvégzése érdeké­ben, nagyobb társadalmi ösz- szefogásra lenne szükség. Kiss Gábor, a Híradástech­nikai Anyagok Gyárának pol­gári védelmi törzsparancsno­ka, a társadalmi tulajdon vé­delmét egyáltalán nem tekin­tette fontosnak: 1973-tól, ma­gánokirat-hamisítással, több mint 80 ezer forint kárt oko­zott. A vizsgálat megállapította, hogy Kiss Gábor szervezetle­nül dolgozott és számos eset­ben nem vette figyelembe az érvényes jogszabályokat. Mi­vel felettese, Tóth Péter, a gyár üzembiztonsági osztály- vezetője, tevékenységét nem ellenőrizte, hosszú időn ke­resztül visszaélhetett a rá bí­zott társadalmi tulajdonnal. Munkaköri kötelessége volt például az újonnan belépett dolgozók tűzrendészeti okta­tása, amiért többször is 25 fo­rintos órabért számolt el ma­gának. A vállalati tűzoltók tűzrendészeti képzésére, a szabályok szerint, a váci és a romhányi üzemben legfeljebb 48—48 órát lehetett fordítani, Kiss, ennek ellenére, csaknem félszáz órával többet fizette­tett ki a nevére. Nem tartotta meg a készen­léti szolgálat elszámolására vonatkozó rendelkezéseket sem, két esztendővel ezelőtt pedig a gyár két dolgozóját magánokirat-hamisításra kér­te. azzal a megtévesztő indok­lással, hogy a tűzrendészeti kézikönyv elkészítésére nincs hivatalos fedezete és máskép­pen nem tud rá pénzt szerez­ni. Kiss Gábor a jogtalan anya­gi előnyt csak oly módon tud­ta magának megszerezni, hogy egyideiűleg más részére is ki­fizettetett kisebb-nagyobb, egyáltalán nem járó összege­Továbbképző iskola sem működik a megvizsgált terü­leten. A másodfokú hatóságok leirat formájában való irá­nyításán túl, több konkrét, helyszíni irányításra, ellenőrzésre lenne szükség. A jelentés és a vita egyet­értett abban, hogy az iskolá­ra előkészítő tanfolyamok tárgyi és személyi feltételeiről Dunakeszin és Vácott a taná­csi szervek gondoskodtak, könyveket, munkafüzeteket s egyéb eszközöket bocsátottak, ingyen, a tanulók rendelkezé­sére. Dunakeszin az óvodába nem járó tankötelesek felku­tatásában a tanács — védő­nők, óvónők, társadalmi szer­vek bevonásával — segíti az iskolát. Vámosmikolán az iskola- érettségi vizsgálatokban az óvodában a vezető óvónő, a védőnő és a leendő első osz­tályt tanító pedagógus közö­sen vesz részt. A gyermek ér­telmi képességeire vonatkozó megállapításokat a bizottság közli az általános iskola igaz­gatójával, további intézkedés céljából. Nagymaroson az or­vos és az óvodai nevelőtestü­let tartja meg a vizsgálatokat. Dunakeszin a körzeti orvo­sok minden első osztályos gyermeket megvizsgálnak, a vizsgálat eredményét írásban köziik az iskolával. Az iskolaérettségi vizsgá­latok Vácott csaknem tel­jesen megalapozottá teszik a differenciált beiskolázás megvalósulását. A Gábor József iskola peda­gógusai szerint, a Csobánkai Áttelepítő Bizottság (orvos, pszichológus, gyógypedagógus) igen lelkiismeretesen, gondo­két. A tűzrendészeti oktatáso­kat a váci gyárban és a rom­hányi gyáregységben rendsze­resen meg kellett tartani Akadt olyan eset, hogy elma­radt az oktatás vagy egyes emberek nem jelentek meg, ám a pénzt Kiss elszámolta. A belépett dolgozók oktatásán résztvevők között valótlanul szerepeltetett olyanokat, akik ott sem voltak,’ s részükre jogtalanul fizettetett ki össze­geket. Kiss az évek alatt oko­zott több mint 80 ezer forin­tos kárból mintegy 25 ezer forintot fordított- a maga hasznára. A rendőrök a házkutatás so­rán a polgári védelmi törzs­parancsnok lakásán különbö­ző típusú lőszereket is talál­tak kis mennyiségben. A vizsgálat megállapította: Tóth Péter hanyagsága is hoz­zájárult a cselekmény elköve­téséhez, ezért az üzembizton­sági osztályvezető ugyancsak felelős a történtekért. A bíróság Kiss Gábort, első rendű vádlottként, magánok­irat-hamisítással leplezetten, folytatólagosan, jelentős érték tekintetében elkövetett csalás, valamint lőszerrel való vissza­élés bűntettében, Tóth Pétert pedig, másodrendű vádlott­ként, hanyag kezelés vétsé­géért vonta felelősségre. A Híradástechnikai Anya­gok Gyárában is levonták a megfelelő tanulságokat, mert az eset felderítése után meg­szigorították a pénzügyi el­lenőrzési fegyelmet, a jövőben minden kifizetést az igazga­tóval kell engedélyeztetni. S remélhetőleg Tóth Péter fegyelmi felelősségre vonása sem mai’ad el. Furucz Zoltán san látja el* a gyermekekkel kapcsolatos vizsgálatokat. A népi ellenőrök tájékozód­tak az iskoláztatási feladatok ellátásáról, a tankötelezett­ség teljesítésének helyzeté­ről. Vámosmikolán és Nagy­maroson az iskolák igazgatói egveztetik az óvodából érke­zők névsorát. Vácott, a népes­ségnyilvántartó hivatal által összeállított névsor a tanköte­lesek 95 százalékát tartalmaz­za. Iskolaváltoztatás esetén, a nyilvántartók az előírásnak megfelelően járnak el. A vizsgált négy általános iskola 2 ezer 355 tanulója az 1976—77-es tanévben 17 ezer napot mulasztott. Az egy ta­nulóra jutó 7 nap átlag nem mondható rossznak. Az e havi pótfoglalkozá- sokon körülbelül 200 ta­nuló vett részt, miáltal csökkent az évismétlők száma. Szó esett a tankötelezettség teljesítésének irányításáról, ellenőrzéséről és segítéséről. A váci járási hivatal a tan­kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok végre­hajtását tanév kezdés előtt és tanévzárás után ellenőrzi. A Vác Városi Tanács művelődé­si osztálya a tankötelelezett- ségre vonatkozó rendelkezé­sek, utasítások végrehajtásá­ban tevékenyen részt vesz. A Váci Nevelési Tanács­adó 1977. januárjától, 258 esetben végzett vizsgálatot a városban és a járásban, az úgynevezett problémás gyermekekkel kapcsolat­ban. A váci NEB-ülés javasolta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a gyógypedagó­giai helyek számának növelé­sét, a Pest megyei NEB-nek, hogy segítse Vácott gyógype­dagógiai kollégium létesítését, a helyi tanácsok támogassák a cigány gyermekek óvodai el­helyezését, végül javasolta az évek óta nem működő váci továbbképző iskola működte­tésének szorgalmazását. Papp Rezső A pihenőszoba a szociális tervezés egyik eredménye. A pihenőszobában kávéznak, kólát iszogatnak a munkás­nők. A pihenés időpontja — a tévedések elkerülése végett — a munkaközi szünet. Bázisok A szociális tervezés e vi­szonylag új hatása két év alatt sokszorosan igazolta létjogosultságát. A doigozók, bizalmi küldötteik útján, szám­talan javaslattal járultak hoz­zá a szociális tervek össze­állításához. Az üzemi de­mokratikus fórumok — új tar­talmat kapva — megerősödtek. A szociális tervek elkészítésé­nek bázisaivá váltak. Az öt­letek, illetve javaslatok arra szolgálnak, hogy a szociális célokra szánt összeget a leg­fontosabb problémák megoldá­sára költsék el. Köztudomású, hogy az V. ötéves tervben először válasz­tották szét a gazdasági és a szociális beruházások keretét, megszüntetve az ötletszerűsé­get, azt az évekig dívó helyte­len gyakorlatot, hogy öltöző­re, étkezésre, kultúrára *stb. annyit fordítottak, amennyi époen maradt. Most öt évre előre megszabják, mennyi A tárgyalóteremből Visszaélt a bizalommal A hanyag felettes is bűnhődik Óvodaépítés Verőcemaroson Felbert Géza és brigádja falaz Verőcemaros az előző évek­ben többször példát mutatott a társadalmi munkában. Ösz- szefogás eredményeként ke­rült sor az iskola, egészségház, öregek napközije, sportpálya, stb. átadására. Képünk is tár­sadalmi összefogást mutat: épül az új óvoda. A helyi pártszervezet és a Hazafias Népfront községi bi­zottsága szorgalmazta, hogy 1979-re felépüljön a legki­sebbek második otthona, mely hosszú időre megszünteti az óvodai elhelyezés gondját. Az ezer négyzetméteres, új foglalkoztató — a kapcsolódó helyiségekkel — lehetővé teszi majd 100 gyermek korszerű is­kolai előképzését. A költség- vetés összege 3 millió 700 ezer forint. A lakosság tudja, hogy az új létesítmény csak úgy épül­het fd határidőre, ha min­denki segít. Eddig 20 ezer tár­sadalmi munkaórát vállaltak, s ennek egynegyedét már tel­jesítették is. Szombaton, va­sárnap ott látjuk az építkezé­sen Verőcemaros vezetőit, s a nagyközség sok lakóját, bi­zonyosra veszik tehát, hogy 1979 őszén szép létesítménnyel lesz gazdagabb a Dunakanyar egyik legvonzóbb helysége. P. HÍREK -(- HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK — A IX. nagymarosi nyári tárlat július kilencedikén, dél­előtt 11 órakor nyílik meg a helyi művelődési központ nagy­termében. Beszédet mond Ba­rát Endre országgyűlési kép­viselő, a Pest megyei Pártbi­zottság osztályvezetője és D. Fehér Zsuzsa művészettörté­nész. — KRESZ-vetélkedöt ren­dezett az Ipolyvidéki Állami Erdőgazdaság. Az első három helyezett: 1. Bállá János (Bér­céi), 2. Kiss András (Vác) és 3. Kiss István (Vác). — Lengyel szakemberek építik Vácott az új mészhidrát üzemet. A szerződés szerint, az építők kötelezték magukat arra, hogy határidőre beköltöz­hetően adják át; a létesítményt. — A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében a dol­gozók háromnegyed része fia­tal. Az üzemi KISZ-szervezet nagy gondot fordít oktatásuk­ra, szabad idejük tartalmas eltöltésére. — Az egykor Vácott élő Csorba Tibor festőművésznek gyűjteményes kiállítása nyílt meg a Zakopanéi galériában. Ugyanott előadást is tartott Csorba Tibor, Báthori István, a humanista fejedelem címmel. — A Hazafias Népfront Vác városi bizottsága őszi program­jában szülői munkaközössé­gek klubjának létrehozása is szerepel. — Ingyenes jogi tanácsadás lesz csütörtökön, június 29- én, délután 5 órától, a Ma­dách Imre Művelődésig Köz­pont 22-es szobájában: a já­rási Ügyvédi Munkaközösség ügyeletes tagja ad felvilágosí­tást jogi vonatkozású kérdé­sekre. A jogi tanácsadás jú­liusban és augusztusban, a nyári szabadságolások miatt, szünetel. — Elmarad A tengeri farkas című film holnapra, szerdára meghirdetett vetítése a mű­velődési központban, mert a tekercsek a kért időpontra nem érkeztek meg. A jegyek visszaválthatók. Szociális tervezés A célokat jelöljék meg pénz áll rendelkezésre az em­berek szociális ellátásának ja­vítására. Eltérése!« Az eddigi tanulság, hogy az állami szintű szociális gon­doskodást egyre megfelelőb­ben egészíti ki az üzemi, vál­lalati erőfeszítések programo­zása. A tervezhetőség a ko­rábbinál is több helyi kezde­ményezésre serkent. Példa rá a gyermekintézmény-hálózat tervezettnél nagyobb arányú bővítése; a munkásszállítás tö­kéletesítése és így tovább. Általában jellemző a tervek időarányos teljesítése. Amivel csak azért nem lehet megelé­gedni, mert meglehetősen na­gyok az eltérések. Akadnak vállalatok, például a textil­iparban, melyek két év alatt elérték az öt évre kitűzött célt, ami kérdésessé teszi a terve­zés realitását. A jelek szerint, mégis fontos­ságának megfelelő súlyt ka­pott a munkavédelem, a vál­lalati juttatások bővítése, a szakképzés, sőt az‘általános is­kolai végzettség foghíjainak pótlása is. Hiányos viszont a tervek többségében a munka­helyi emberi viszonyok fej­lesztése. A foghíjak minden esetben valami egyéb, talán mélyebbre nyúló hiányosság tünetei. Többnyire a vállalati vezetők hiányos informáltságának áru­ló jelei. Mert jóllehet, általá­ban igaz, hogy a szakszerveze­tek ismerik az emberek igé­nyeit, de ezek az igények egy- egy munkahelyi közösségen beiül is meglehetősen árnyal­tak. Sok a csoportigény, ami szintén lehet jogos, tehát tel­jesítendő is. Eszköz Jobb lehetne a kép, ha a gazdasági szervek — a válla­lattól a minisztériumig — szintén alaposabban foglalkoz­nának a szociális tervekkel, hogy ne szűküljenek számsza­ki részletekre, hanem elsősor­ban a célokat jelöljék meg. A politikai célt is. Mert vég­eredményben ez a terv is esz­köz. Eszköze a magasabb élet- színvonal, a minőségileg más életmód elérésének. Olyan esz­köz, amelynek tárában első helyen a demokratikus mód­szer áll. Az érdekeltek ‘igé­nyeinek felkeltése, javaslatai­nak elvárása. Lehetőség sze­rint teljesítése is és megvá­laszolása akkor is, ha a meg­valósítás a távoli jövő kérdése. L. M. idegenként - otthon — Hová utazol? — kér­dezi ismerősöm, bőröndö­met látva a kezemben. — Hazalátogatok — vá­laszolom a legtermészete­sebben. Pesten átszállók. Gyors­vonat robog velem az Al­föld síkján: Szolnok után a szerel­vény átdörög a Zagyva hídján, aztán a Tiszán, a széles árterület, a füzesek fölött. Mindig kinézek az abla­kon, hogy lássam a folyó­kat, s hírt vigyek a vizek állásáról. Szolnok után visszapillantva, még egy ideig látom a síkon álló to- ronyházakat, amint a város utolsó üdvözletét küldik utánam. Kék fasorok, fehérfalú, kis tanyák, a látóhatár szé­lén szürkéllő falutornyok. Püspökladánytól hazáig asztmásán lihegő vicinális cammog velem a sárréti falvak vásárterei, libalege­lői és a széles határok vég­telen gabonatáblái mellett. Sohasem olvasok az úton, mindig a tájat nézem. Ne­gyedszázada már. Az állomáson így fogad­nak: — Megjöttek a váci rokonok! Visszaindulóban a szülői háztól, mi is azt mondjuk, megyünk haza. A váci szomszédok is ez­zel fogadnak: — No, megjöttek? Mi új­ság otthon? Az ország nyugati szélé­ről Vácra került ismerő­söm, a Pestre befutó vonat­tól a Körút felé tartva, fel­hívja a figyelmemet a hangosbemondóra. Hallod? Azt mondja, elővárosi for­galom. Minket már odaszá­mítanak. Lokálpatriótaként örül ennek is. Testületekben, ér­tekezleteken a városért ér­vel, vitatkozik, örül, harag­szik, megsértődik, siker- és kudarcélményei vannak. Este bemutatja a földijét. Az is váci és az is onnan jött, ahonnan ő, itt talál­koztak össze. Tartják a „rokonságot”. Egyre többször kapom azon magamat, hogy így fogalmazok, történelmi Vác. Ellentetjeként keve­sebbszer mondom azt, mai Vác. Inkább azt, hogy szo­cialista város. Ilyenkor nemcsak » a romantikus hangulatú kisvárosi utcák és az óvárost körülölelő, új lakótelepek más-más han­gulatára, külsőségeire gon­dolok, hanem az emberekre is. Azokra, akik századokra ki tudnák mutatni őseik váci illetőségét, meg azok­ra, akik a hatvanas évek­től kezdve jöttek az ipar­ral. Hozta, vonzotta őket a változó világ, a történelem sodra. Letelepedtek, gyer­mekeik itt születtek, váciak lettek. Magukkal hozták a szülőföld emlékét és szo­kásait is. A szokások egy részét megőrizték, egy ré­szük helyébe újak léptek. De hogy alakultak az arányok? Erről ma még nincs pontos képünk. Még csak halványan rajzolódik a kép, miféle új személyi­ségek lettek s lesznek en­nek az összetalálkozásnak az eredményeként, milyen lesz a lakosság új arculata tíz-húsz év után. Ez is a közművelődés számára feladott kérdések egyike. Válaszolni kell rá a kulturális élet gyakorlati alakításával, csak a módját nehéz megtalálni. Erre illik rá az a jelző, hogy sajátos feladat. Én hiszem, hogy az em­ber szeretheti egyszerre azt a földet is, ahol a gyer­mekkorát töltötte s lehet egyetemes szemléletű pol­gára, lokálpatriótája annak a városnak is, amelyik fel­nőtté avatta. Kovács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents