Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-27 / 149. szám
1978. JÚNIUS 27.. KEDD SMiap A Szövetség-vezetéken Ev végére gázszállítás Esztendőnként csaknem hárommi lliárd köbméter fűtőanyagot kap hazánk a Szovjetunióból Á 2750 kilométer hosszú orenburgi gázvezeték, avagy most már hivatalos nevén: a Szövetség Gázvezeték magyar szakaszán, az év harmadik negyedében adják át a bogorod- csányi kompresszorállomást, a negyedik negyedévben a husz- tit, és a jövő év elején a gusz- jatyinit — jelentette be Juhász Ádárn nehézipari minisztériumi államtitkár, hétfői sajtótájékoztatóján, amelyet a minisztérium a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal közösen rendezett a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Ott volt Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, a budapesti szovjet nagykövetség képviseletében pedig Nyikolaj Oszipov és Ivan Szalimon nagykövetségi tanácsos. A közös KGST-beruházás építői már üzemeltetési próbákat végeznek 6 gázvezeték 1282 kilométeres szakaszán. A Szövetség Gázvezeték huszonkét kompreszszorállomásából nyolcnál ez év harmadik negyedében, további négynél a negyedik negyedévben és a hátramaradó 10 állomásnál pedig jövő év első felében fejezik be az építési és szerelési munkálatokat A gázszállítás megindításához azonban nincs valamennyi kompreszorállomás bekapcsolására szükség, így 1978 végén már magyar területre ér a szovjet földgáz, a jövő év elején pedig megkezdődik az üzemszerű szolgáltatás. A magyar szakasz . kompresszorállomásainál több mint 40 alvállalatunknak csaknem 2600 munkása dolgozik. A kompresszorállomások mellett 500 lakást, három 1000 személyes éttermet, továbbá iskolát és óvodákat is építettek, a jövő év első felében pedig Iva- no-Frankovszkban adnak át kórházat és újabb lakóházakat, óvodát. A magyar szakaszon végzett munkánk értéke várhatóan 5,7—5,9 milliárd forint lesz, jóval kevesebb a tervezettnél, mert az építésnél jól gazdálkodtak és a különböző importanyagok j nagy volumenű és központosí- ' tott beszerzése révén is kedvezményhez jutottak. A szovjet fél — a szerződésnek megfelelően — 1978-tól összesen 55 milliárd köbméter földgázt szállít Magyarországnak 20 év alatt. Ez 48 millió tonna fűtőolajnak felel meg Tőkés importból ennyi olaj beszerzése mintegy 6 millió dollárba kerülne. A fokozatos üzembe helyezésnek megfelelően, 1979 végétől évente 2,8 milliárd köbméter szovjet földgázhoz jut Magyarország. A szakértők számításai szerint orenburgi kiadásaink 6—9 év alatt térülnek meg a szovjet földgáz importjával együtt jelentkező hozamokból, megtakarításokból. Térhódító tájkörzetek Zöldség- és gyümölcsgyűrű övezi a fővárost — halljuk gyakran, s a hasonlat azért válhatott közhellyé, mert a lényege igaz, A megye szakembereit azonban most az a gondolat foglalkoztatja: miként lehetne az egyes szűkebb táj- . körzeteken jellegének megfe- lelelően koncentrálni a termelést? Mert az ültetvények meglehetősen elaprózottak. Tavaly például Pest megye negyvenkilenc nagyüzemi gazdaságában példáiul 100—10p hektárnál kisebb területén ért be a gyümölcs, s ez a betakarítás, a szállítás, a feldolgozás szempontjait tekintve sem gazdaságos. Szelektől az élet A megyei szakigazgatás és a pártbizottság illetékesei a jól működő termelési rendszerek vezetőivel együtt most azon munkálkodnak, hogy elsődlegesen a termelőhelyi adottságokhoz igazodva, új alapokra fektessék a termelést. — Emellett maga az élet, a mindennapok munkája is segít szelektálni a tájkörzeteket — mondja dr. Bödecs László, a megyei tanács szakfelügyelője — hiszen a termésátlagok számai bizonyítják, hogy egy- egy tájegység valamely ültetvénye mit ad mennyiségben, minőségben. A meggy, a cseresznye, a kajszi, a málna vagy a ribizli általában és többéves termésátlagokat tekintve mintegy tíz-tizenöt százalékkal meghaladta az országos hozamokat. Kedvezőbb lehetne azonban még ennél is a helyzet, ha az elaprózott ültetvényeket összevonnánk olymódon, hogy a kívánt ökológiai adottságoknak megfele9 Bogyósok és csonthéjasok 9 Dombra, szőlő! 9 Segíthetik a rendszerek lelően telepítve a fajtákat, tekintettel lennénk arra, mit kíván a növény a talajtól, a domborzati és éghajlati viszonyoktól, hiszen a kertészeti ágazat környezetérzékeny, a növények tűrőképessége nem nagy. A több és jobb termés új, rejtett tartaléka lehet, ha a közeljövőben kimunkált tervek alapján úgy vonják össze a meglévő ültetvényeket, és úgy telepítik az újakat, hogy azok a legkedvezőbb viszonyok között teremjenek többet — Még csak az első lépcsőfoknál tart a munka: megkezdték a felmérést, a szűkebb tájkörzetek jellegének pontos meghatározását. Az azonban máris világos: radikális változtatást igényel Pest megye szőlőtermesztése. A nagyüzemi rekonstrukció a megyében már korábban megkezdődött, s ezen az úton haladva helyesnek tartjuk, az alföldi borvidéknek minősített, ám két- háromévenként fagykársújtotta területekről felvinni a szőlővenyigéket a domboldalakra. A gyümölcsösöknél nem annyira a domborzati viszonyok miatt szükséges a változtatás, mint inkább a talajadottságok miatt. S mivel gyümölcs többféle van, nagyobb a szelektív lehetőség is. A nyári csonthéjasokra például hat termelőszövetkezet állt rá a dánszentmiklósi Micsurin Tsz vezényletével, s egyenlőre 800 hektáron — az elmúlt őszszel — már el is kezdték a teKét SZOT-határozat a mérlegen A feladatokat jelölte ki az elnökség ülése Az értelmiség körében végzett szakszervezeti munka fejlesztéséről másfél évvel ezelőtt hozott határozata végrehajtásának tapasztalatait tárgyalta meg hétfőn egyebek között a SZOT elnöksége. Az ágazati és iparági szakszervezetek, a szakszervezetek megyei tanácsainak vezető testületi ülésein, ankétokon és rétegtanácskozásokon az alkotó viták alapján körvonalazódtak az értelmiség körében végzendő szakszervezeti munka hosszú távra szóló programjai. A vezető testületek többsége' azonban még adós a SZOT értelmiségi határozatának komplex feldolgozásával. Az elnökség megvizsgálta a szakszervezeti nevelő munka fejlesztéséről egy évvel ezelőtt hozott határozat teljesítésének helyzetét is. A szakszervezeti vezető testületek szélesbb köre foglalkozott ezzel a témával, mint a korábban megjelent értelmiségi határozattal. Igyekeztek megvalósítani a nevelőmunka komplex felfogását, amely nem szűkíti le reszortfeladattá a hagyományos kulturális és oktatási munkára. Ezt a komplex szemléletet azonban nem sikerült mindenütt egyforma hatékonysággal érvényesíteni. Alaposabb körültekintéssel, a helyi körülményekkel jobb összhangban kell feldolgozni tehát a határozatot, állapította meg az elnökségi ülés. lepítést. Terveik szerint 1200 hektáros lesz majd az ültetvény, mely termelési körzetét tekintve is, és közgazdasági hátterét vizsgálva is egységes egész lesz. A málna és a ribizli termesztésében mint ismert, a bernecebaráti tsz hangolja össze a megyei termesztést, s jár örvendetesen az élen. Hagyomány és háztáji — A korábban kialakult termelési rendszerek és a most alakulóban levő tájkörzeti termesztési mód, nem ütköznek egymással, sőt visszacsatolnak egymáshoz. A rendszer ugyanis nem kötődik megyehatárokhoz, s jóval nagyobb hatósugárral dolgozik, mint egy-egy szűkebb tájegység. Eddigi tapasztalataival, szaktanácsadással, szervező munkával, sőt gépekkel és szaporítóanyaggal azonban jelentősen segítheti az egyes tájkörzetek sajátos termesztési profiljának kialakítását. Háztáji termelési körzetek is kialakulnak, vannak ugyanis olyan területegységek, melyeknek a művelése a domborzati viszonyok vagy a tagoltság miatt nem gépesíthető. Ilyen például Kösd környéke, ahol hagyományai vannak a bogyósgyümölcs-termesztés- nek, rendelkezésre áll tehát a szaktudás is, a munkáskéz is. A nagyüzemi rendszer itt a szokásos hátteret adja: a fuvarozás, az értékesítés, egyebek mellett a gyors megoldásban nyújthat segédkezet. — A zöldségtermesztés betakarítása jobbára gépesített. A tájkörzetenként koncentrált gyümölcsösök azonban az eddiginél több kézi munkaerőt igényelnek. Munkaerőmérleg — Hazánk népességének csaknem egyharmada Pest megyében és Budapesten él, a főváros pedig diákcentrum. Munkaerőnek akkor sem leszünk nagyobb híjával, ha a tájkörzetek helyileg koncentráltabban adják a terményeket a betakarítás időszakában, sőt a helyzet kedvezőbbnek látszik, hiszen nem elszórt száz-száz hektárokról kell ösz- szeszedni majd a termést. Egy- időben egy-egy tájegység adja akár a barackot, akár az almát. Bedő Ildikó Zöld utat az újításoknak! A Pest megyei NEB vizsgálta Kiölik az emberből az új megoldások keresésének a gondolatát is — panaszolták a műszakiak az egyik megyei vállalatnál, ahol újításaikat azzal utasítják el, hogy az munkaköri kötelességük. Újítást szinte lehetetlen benyújtani, legfeljebb a munkaműveletek ésszerűsítéséről lehet szó — állította egy szövetkezeti vezető, míg egy másik szövetkezetben a következő derült ki: a fizikai dolgozók nem is tudják, hogy újítanak, amikor egy jobb munkafogást alkalmaznak. Egy vállalati igazgató mondta: a teljesítménybérben dolgozók nem érdekeltek az újítások beadásában, mert elfogadott újítás esetén az újító normája hat hónapig marad változatlan, míg a be nem adott, de a gyakorlatban alkalmazott újítás esetén ez egy év is lehet. Ha érdekeltek lennének A példákat még sorolhatnánk — a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság példatárából. A munkabizottság az elmúlt háromévi újítási tevékenységet vizsgálta tizenhárom megyei vállalatnál és szövetkezetnél. Arra kerestek választ, hogy az 1974-ben született miniszertanácsi rendelet adta lehetőségeket hogyan használják ki a gazdasági egységek az újítómozgalom továbbfejlesztése érdekében. A tizenhárom vállalatnál és szövetkezetnél az elmúlt három évben 348 újítást adtak be, 1976-ban a legkevesebbet. Ezzel szemben a beadott újításokból 1976-ban negyven százalékkal többet hasznosítottak, mint 1975-ben. Általában csak minden második újítást alkalmazzák a gyakorlatban. A minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatoknál többet törődnek ezzel a tevékenységgel, a tanácsi felügyelet alatt állók kevésbé. A vizsgálat hatására a Pest megyei Tanács építési, közielved ési és vízügyi osztálya kidolgozott egy intézkedési tervet, amelyben meghatározzák a mozgalom fellendítése érdekében teendő intézkedéseket. Az építőipari szövetkezeteknél igen gyengén, vagy egyáltalán nem törekszenek a mozgalom felpezsdítésére. A gazdasági vezetők több helyen nem ismerik kellően a rendeletet; az újítási előadóknak csak kis hányada rendelkezik szakelőadói vizsgával; az irányító szervek nem serkentik a vállalatokat; a középvezetők sem anyagilag, sem erkölcsileg nem érdekeltek abban, hogy a vezetésük alatt álló kollektíva részt vesz-e a mozgalomban; fékező hatást vált ki, hogy a hasznosított újítások díját az R-alaoből vagy bérköltség terhére fizetik a vállalatok. A tizenhárom vállalat és szövetkezet közül ötnek nem volt újítási szabályzata, nagyon jól megszerkesztett szabályzatot találtak viszont a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Két üzemben az igazgató az egyszemélyi elbíráló, másutt a vezetőkből álló bizottság hozza meg a döntést. Nem kívánjuk alkalmazni A legtöbb helyen törekedtek arra, hogy a dolgozók megismerjék — ha van — a szabályzatot, egy vállalatnál azonban csak néhány példányban adták közre. Az újítási előadókat anyagilag nem ösztönzik arra, hogy propagálják a mozgalmat, illetve elősegítsék kifejlődését. Az újítások elutasításának okai változóak: a vállalat nem tudja hasznosítani, nem tartozik a profiljába, a beadott újítás szerepel a technológiai utasításban, műszakilag nem fogadható el stb. Az elutasítási határozatok megfelelnek a törvényes rendelkezéseknek, leszámítva az egyik váci vállalatot, ahol leggyakrabban az a válasz: nem kívánjuk alkalmazni. Az ilyen megjegyzés az újítót sem nem ösztönzi, sem nem orientálja. A vizsgált vállalatok közül három utasított el egy-egy javaslatot munkaköri kötelesség címén. A NEB javaslata, hogy tisztázni kell a munkaköri kötelesség fogalmát, mert mindenki fél a saját munkaterületén újítani. Javaslatként hangzott el, hogy a vállalatok világosan határozzák meg, hogy mit tartanak alkotói tevékenységnek. így százalék munkás A Hasznosított újuasoa eredménye évről évre nagyoDb ösz- szeget tesz ki. Tavaly a 128 benyújtott újítás közül 74-et fogadtak el es 66-ot hasznosítottak. A vállalatok több mint 15 millió forintot nyertek vele. A felhasznált újítások eredményét többnyire eszmei és kalkulációs alapon mérik. Valóban vannak olyan — például a munkavédelmi — újítások, amelyeknek eredményét kalkulálni sem lehet, de az igazság az, hogy a vállalatok többsége nincs felkészülve arra, hogy a gazdaságossági számításokat elvégezzék. Az újítási feladattervekben évről évre több elképzelést fogalmaznak meg, de tavaly például ezeknek csak 16,4 százalékát oldották meg, ami azt mutatja, hogy a feladattervek nem a munkahelyre szabottak, sőt több helyen nem is szolgálták a gazdasági egységek alapvető munkáját. Nem meglepő, hogy a műszakiak többet újítanak. Míg a fizikai dolgozóknak alig egy százaléka, a műszakiaknak 17 százaléka nyújtott be újítást az elmúlt három évben, ráadásul a munkások évről évre kevesebbet újítanak. Ez azzal magyarázható, hogy nem mindenhol és nem mindig kapják meg az újítás kidolgozásához a megfelelő segítséget. Ahol rendszeres és szervezett az újítótevékenység, ott rendszeresen értékelik a mozgalom eredményeit, ezeket az üzemi fórumokon ismertetik, s a tájékoztatásban felhasználják a munkahelyi sajtót, illetve faliújságot is. A féltett R-alap A vizsgálat kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az újítások anyagi, erkölcsi elismerése tekintetében nagyon sok a javítanivaló. Gyakori jelenség, hogy a gazdasági vezetők a részesedési alapot féltik az újításoktól, azt állítva hogy az újító többet visz el belőle, mint amennyit hozzáad. Ez a téves felfogás annyira elterjedt, hogy a szakvéleményezőket is inkább a javaslat elutasítására ösztönzi. Nagy hiba, hogy a vállalatok nem elemzik a számadatokat, mert akkor nem kellene az R-alapot éppen az újításoktól félteni. A PÁÉV-nál kimutatták, hogy az újítások eredménye az utóbbi három évben 3,1, 5,9, illetve 7,9 százalékkal növelte az R-alapot, ugyanakkor az ebből kifizetett újítási díjat a három évben csak 0,94, 1,63, illetve 2 százalékkal csökkentették. Hogy a bizonyításban még tovább menjünk: az egyik me- ,gyéi vállalatot az újítások húzták ki a bajból. Ha nem lettek volna jó újítások, a vállalat veszteséges lett volna, egyáltalán nem képezhetett volna R-alapot. Az újítási díjak összege csak egy vállalatnál volt nagyobb, mint az alapot növelő eredmény. • Különösképpen hátráltatja az újítások szaporodását a nem nyereségérdekeltségű munkahelyeken — például az egészségügyi és szolgáltató intézményekben —, hogy az újL tási díjakat nem a költség terhére számolják eL Szegényes propaganda Nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi elismerés is jó hatással lehet az újítókedvfe. Egyedül a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kollektív szerződése tartalmaz olyan előírást, hogy a rendszeres, eredményes újító tevékenységet előmeneteli alapnak kell tekinteni. Példamutató az újítók elismerése a PÁÉV-nál, ahol többen megkapták már a kiváló újító érmet. A mozgalom propagandája általában szegényes, követésre méltó példával csak a PÁÉV- nél találkoztak, ahol műszaki konferenciák, újítási ankét, tapasztalatcsere, találmányi és újítási kiállítások látogatása, újítási verseny segítségével teszik széles körben ismertté a lehetőségeket. Kevés ilyen munkahely van, ismeretek hiányában a dolgozók nincsenek tisztában a lehetőségekkel és az újítási formákkal, nem tudják, kitől kaphatnak segítséget. Elsősorban a munkások szorulnának rá a segítségre, mert többségük nem ért az újítás adminisztrálásához. A gyakorlatban sok újítás véleményezése, elbírálása, megvalósítása ezért tart sokáig. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javaslatokat dolgozott ki, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az újítások benyújtását, elbírálását, elfogadását és bevezetését akadályozó negatív hatásokat kiküszöböljék. Vannak tényezők, amelyeknek megváltoztatásában sem a megyei NEB, sem a KNEB nem illetékes, s a tisztázáshoz, az újítók szabad útjának biztosításához kormányszintű állásfoglalás szükséges. Hatos Erzsébet Napirenden a tavalyi költségvetés Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén Az igazságügyi szervezet, a bíróságok s az ügyészségek jól gazdálkodtak az államháztartásból munkájukhoz biztosított összegekkel: mindhárom területen javultak a munkakörülmények, mindinkább tért hódít a technika alkalmazása, új, hatékonyabb munkamódszerek segítik az eljárások törvényes, gyors lefolytatását — nyugtázták hétfőn az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén. Gonda György elnökletével a képviselők a múlt évi költségvetés végrehajtásának igazságügyi és tanácsi eredményeit vették számba Markója Imre igazságügyminiszter a középtávú kodifi- kációs terv valóra váltásának múlt évi eredményei mellett új, magasszintű jogszabályok előkészítő munkáiról szólt. S. Hegedűs László (Pest megye 24. szentendrei választó- körzet) is egyetértett azzal, hogy a bíróságok csak a társadalom érdekeit súlyosan veszélyeztető ügyekkel foglalkozzanak. A csekélyebb súlyú vétségek elkövetőivel hatékonyabban léphetnek fel a tanácsi és más hatóságok. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke bejelentette: az új büntető törvénykönyv elfogadását követően részletesen felülvizsgálják a bíróságok elvi irányító testületének iránymutatásait, korábbi állás- foglalásait. Szíjártó Károly legfőbb ügyész a múlt évi munka tapasztalatairól szólva kiemelte: az ügyészi szervezet nagy gondot fordított a népgazdaság rendjét, ezen belül is a társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények elleni küzdelemre. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes beszámolt arról, hogy a tanácsok tavaly több mint 90 milliárd forinttal gazdálkodtak, ezen belül 42 milliárd szolgálta a fejlesztési tervek megvalósítását. Tavaly országszerte 14 000 lakást újítottak fel. Ezzel kapcsolatban több képviselő szorgalmazta: a meglevő lakások, hatalmas nemzeti vagyonunk hatékonyabb védelme érdekében érdemes lenne megvizsgálni a lakások állagának romlása és a lakásépítkezés közötti arányokat. A bizottság ülésén részt vett Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese is. i
