Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

Nincs idő megromlásra Két műszakban palackozzák Szeszmentes — gépkocsivezetőknek A nyári kánikula közeledté­vel, általában igennel válaszol, nak a gyártók arra a kérdésre, hogy lesz-e elegendő sör? Az­tán, amikor itt a forróság, leg­feljebb csak a kiszáradt, üres üvegeket találjuk a boltokban. Az idén mire számíthatunk? Ezt próbáltuk kideríteni, ami­kor meglátogattuk á Kőbányai Sörgyár váci kirendeltségét. Azonnal szállítják — Két műszakban, naponta mintegy 80—100 ezer üveg sört palackozunk — mondja Gajdár Istvánná kirendeltség vezető. — A mennyiség mintegy 400—500 hektoliternek felel meg. Gép­sorunk névleges, 4 ezer üveges óránkénti teljesítményét így is alaposan túllépjük, hiszen gyakran egy óra alatt 7 ezer palackot töltünk meg. Jellem­ző, hogy a szalagról lekerülő ládákat azonnal teherautóra rakják, s már szállítják is a boltokba. Nappal négy, éjszaka két gépkocsi hordja ki az árut. Minden nap hatalmas tar­tálykocsik hozzák a fővárosi gyárból a kőbányai világost, amelyet, a lefejtés után, hű­tött helyiségben, hatalmas tar­tályokban tárolnak, majd csak­nem három atmoszférás nyo­mással kerül, a vezetékeken át a töltőfejekbe, illetve az üve­gekbe. A brigádvezefő Balesetvédelmi okokból az egyes gépeket csak azok a dol­gozók kezelhetik, akik megfe­lelő vizsgát tesznek. A kupak­záró automata mellett Strell Józsefné, a Dunakanyar szo­cialista brigád vezetője szor­goskodik. — Szereti a sört? — Nem — mondja, miköz­ben gyakorlott mozdulatokkal emeli le a szalagról azokat az üvegeket, amelyeket nem töl­tött meg teljesen a gép. Egy szusszanás után folytatja: — Reggelente az asszonyok tejet isznak, inkább, mert a sör va­lahogy álmosít. Meg aztán bő­ven elég az a napi két liternyi sör, amit természetbeni jutta­tásként kapunk. A brigádvezető elmondta, hogy a kollektíva már többször nyerte el az aranykoszorús cí­met, ám tavaly, egy üzemi baleset miatt, csak bronz foko­zatot kapott. Az emberek több­sége vidékről jár be, sokan kö­zülük már a régi palackozóban is dolgoztak, a volt Pannónia épületben. Strell Józsefné 18 éve jár be Kosáról. Évente egyszer végeznek teljes karbantartást a gépe­ken, felújítják az elhasználó­dott alkatrészeket, s alaposan átvizsgálnak mindent, az utol­só csavarig. Hozzáértéssel — Ezt a BF—24 típusú NDK gépsort kilenc ember szolgálja ki egy műszakban, ha éppen nem hiányzik senki — kap­csolódik a beszélgetésbe Steid- li István vezető szerelő. — Mi­vel egy-egy gép kezelésére külön megtanítjuk az embere­ket, akik az ismeretekből vizs­gát tesznek, hozzá nem értés miatt nem romlanak el a be­rendezések. A cél az, hogy mindenki értsen minden gép kezeléséhez, ezért szorgal­mazzuk, hogy a brigádok vál­lalják az egyes reszortok beta­nítását. Persze, azért adódik néha egy-két kisebb hiba, de az öttagú karbantartó és javító kollektíva gyorsan el­hárítja. A váci kirendeltség jó kap­csolatokat alakított ki a ce­mentszállítókkal is. Naponta négy platós teherautó visz Bu­dapestre cementet, visszafelé pedig a Kőbányai Sörgyárból hoz árut. Nógrád megyébe is Görög Györggyel, a kiren- deltségvezető-helyettessel kör­be járjuk a telepet. Megnézzük a most épülő, új raktárhelyi­séget, amelynek átadása után megoldódik az üdítő italok tá­rolása, jelenleg ugyanis a mi­nőségi sör raktárát használják üdítőital-tárolásra. Folyama­tos a göngyölegellátás is,, hi­szen a szállító teherautók rendszeresen hozzák vissza az üres üvegeket, Tavaly mintegy 170 ezer hektoliter sört palackoztak Vá­cott. E hatalmas mennyiség nagy részét, a megyei tanács által meghatározott keretszá­mok szerint, Pest megyében értékesítették, de szállítanak Nógrád megyébe is. Minőségi reklamációk nem nagyon akadnak, bár, mint Gajdár Istvánná elmondta, a legtöbb üzletben szakszerűtle­nül tárolják a sört. Előfordul, hogy például a teli alumí­nium hordókat a tűző napra állítják, s csak a csapolás előtt hűtik le. Az ilyesmi nem tesz jót a minőségnek, de a sörnek tulajdonképpen nincs ideje megromlani, mire lejárna sza­vatossági ideje, már rég el­fogyott. A jövő hónap elejétől a bol­tokban lehet kapni a szeszmen­tes sört is kétféle változatban, üvegenként 4 forint 80 fillé­rért. A Borsodi Sörgyár által palackozott új termék minden bizonnyal hamarosan kedvelt lesz a gépkocsivezetők köré­ben, hiszen alkoholtartalmát kivéve, minden egyéb jellem­zője megfelel a kőbányai vilá­gos és barna sörének. Furucz Zoltán HÍREK - HÍREK - HÍREK — Változás a Ságvári Klub­könyvtár programjában: a Váci Műsorban is meghirde­tett dia- és mozgófilmmel il­lusztrált skandiháviai útiél- mény-beszámolóra június 27-én, kedden este hat órakor kerül sor. — A város és a járás ötven­öt pedagógusának továbbkép­zést tartottak a második osz­tályos matematikai tananyag­ból. Az előadók és a bemuta­tó tanítások lefolytatói a Bá- thori utcai általános iskola ne­velői voltak. KÖZMUVELODESI JEGYZET Nyelvtudás és viíágjárás A Madách Imre Művelődési Központban ősztől ismét elkezdik a nemzetközi életben legelterjedtebb nyel­vek oktatását: német, angol és eszperantó nyelvtanfo­lyamokat indítanak. A jelentkezők szervezését már meg is kezdték. Fontos döntés ez, hiszen a nemzetközi helyzet és az életszínvonal kedvező volta következtében utazhatunk, világot láthatunk, tapasztalatokat szerezhetünk. Kitágult számunkra a látóhatár. Igen. De elég világos-e, ha csak a tolmácsra hagyat­kozva jutunk információkhoz, vagy magunk próbáljuk magunkat gesztusokkal, jelekkel megértetni? Külföldön járva, érezzük csak igazán, mennyire kell a nyelvtudás. Kis országunk határait átlépve, germán és szláv nyelvtenger vesz bennünket körül, azon túl meg ott a latin nyelvcsalád országainak világa. És ezekkel a nyel­vekkel szembetalálkozunk itthon is, szinte naponta, az utcán. Kérdez a turista, de nem tudunk válaszolni. Barátkoznánk, de nem találjuk a közös nyelvet. Azt mondják, a mi rokontalan nyelvünk következ­ménye, hogy nehezebben tanulunk idegen nyelveket, mint más népek. A padeborni egyetem vizsgálatai arra kerestek választ, melyik nemzet hány óra alatt, milyen idegen nyelvet tud elsajátítani, s az eredmények a fen­tebbi állítást látszanak igazolni, hozzánk hasonlóan, né­hány más nemzet, például az írek esetében is. Lehet, hogy ezért tanulunk még mindig kevesen? Szakemberek nyilatkoznak, foglalkozik a kérdéssel a sajtó is eleget. Eredményes-e nyelvoktatásunk? Lehet-e felnőtteket ugyanazzal a módszerrel tanítani, mint az iskolák hallgatóit? Alkalmasak-e a jelenleg alkalmazott módszerek? Kétségtelen, a hatékonyság, a jobb módszerek kidol­gozása nyelvoktatásunk időszerű feladatai közé tartozik. De ez még nem von le semmit abból, hogy nekünk, magyaroknak, különösen kell az idegen nyelvtudás. Főként a szomszéd népeké s azok közül is leginkább a nemzetközi életben leggyakrabban használtak tudása, valamint a nemzetközi barátkozás legeredményesebben fejlődő mesterséges nyelvé, az eszperantóé. Nemcsak ipari, kereskedelmi, gazdasági kapcsolataink váltak nyi­tottá Európa és a világ felé, hanem szellemi érdeklődé­sünk is, Kelet és Nyugat irányába egyaránt, egyetemes európai műveltségünk fejlődése érdekében. A nyelvtudás az internacionalizmus egyik eszköze is. Nem csupán az értelmiségi, hanem általában a kor­szerű műveltség része. Művelődéspolitikánkban ezért kell fontos helyet elfoglalnia a korszerű nyelvoktatás­nak és nyelvtanulásnak. Tízért érdemes felfigyelniük a lehetőségekre az üze- mek. dolgozó közösségek, munkás- és nem munkás kollektíváinak. Kovács István Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Afra Tamás, kedden dr. Gulyás Zoltán, szer­dán dr. Bénik Gyula, csütör­tökön dr. Kovács Pál, pén­teken dr. Csömör Pál, szom­baton és vasárnap dr. Karádi Katalin tart ügyeletes orvosi vizsgálatot Vácott, a régi kór­ház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünne­pi ügyeletet teljesítő orvoso­kat a 11—525-ös telefonszámon is lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. XXII. Évfolyam, iis. szám 1978. JŰNIUS 25., VASÁRNAP Megvalósuló tervek a Kötöttárugyárban Piacképesebbek Eesznek termékeik Voltak napok a Váci Kötött­árugyár történetében, melye­ken a gondok sok ember éle­tét megkeserítették. Egyre job­ban híre terjedt, hogy bajok vannak a termeléssel és a §az" dálkodással. Az akkori gyár­vezetés újabb és újabb hitelek felvételével igyekezett kimen­teni a kátyúból a szekeret, nem sok sikerrel. Néhány év óta azonban új szelek fújdogálnak az üzem­ben. Tóth Zoltán igazgató és munkatársai felmérték a reális helyzetet, s a munkáskollek­tíva is felismerte a továbblé­pés lehetőségét. A vállalat, amelynek váci központjában és négy vidéki telepén össze­sen 2 ezer hatszázan dolgoz­nak, 1976-ban az ötéves tervet is széles körű véleménycsere után állította össze, nem cso­da tehát, hogy a nemrég elké­szített értékelésből az derült ki. a kötöttárugyár időarányo­san teljesítette feladatait. A gyáriak 1980-ig a termelés mintegy 58 százalékos növeke­désére számítanak, ami csak­nem 1 milliárd 200 millió fo­rintnyi árbevételt jelent. A népgazdasági és iparági célok­kal összhangban, már a terve­zés során egyik fő szempont volt az eredményes gazdálko­dás, ezért öt esztendő alatt a nyereség megháromszorozódá­sára számítanak, aminek nagy részét a termelékenység emel­kedése adja. A legutóbbi értékelés szerint, az,..elképzelések megvalósul­nak, h'iSäln például az előző két évben árbevételi tervüket túlteljesítették, s a nyereség is gyors ütemben emelkedett: ösz- szege 1976-ban 93 millió 200 ezer forint volt, tavaly pedig már elérte a 107 millió forin­tot. — Reálisan szembe kell néz­nünk azzal is, hogy az elmúlt két évben a világgazdaságban végbemenő folyamatok gazda­ságunk számára továbbra sem javulóak, sőt a vártnál is ked­vezőtlenebbek — mondotta Ke­serű Jánosné könnyűipari mi­Üj kelmefestő gépet vásároltak, amely egyelőre csak kísérleti jelleggel működik. Ha beválik, vesznek belőle többet is. Folytatódik gép látható. a gépi rekonstrukció. Képünkön egy modern körkötő Barcza Zsolt felvételei niszter a legutóbbi iparstatisz­tikai és üzemgazdasági vándor- gyűlésen. A világpiacon jelentkező keresletcsökkenés és a megkü­lönböztető, úgynevezett pro­tekcionista intézkedések a kö­töttárugyár exportját is hát­rányosan befolyásolták. Ebben A Vak Bottyán Múzeum kezdeményezése Változó stílusok és értékek A VÁCI KÉPTAR című ki­állítás, mely a volt görög templom kiállítótermében lát­ható, a jövőben kialakítandó városi képtár már meglévő anyagából rendezett, szelektív bemutató, örvendetes a Va-íc Bottyán Múzeum kezdeménye­zése, remélhetőleg, a jövőben egyre több hasonlóval találkoz­hatunk. A mostani kiállításon a kép­zőművészeti alkotások két nagy csoportjával, a klasszikus ha­gyományt és az avantgárd tö­rekvéseket tükröző képekkel, szobrokkal ismerkedhetünk meg. A klasszikus stílusban kom­ponált alkotások közül Kris­tóf János Motorosok című olajfestményét, ifj. Pál Mi­hály Március, Gyurcsek Fe­renc 1945 és Blaskó János Ipoly című szobrait említhet­nénk meg. Többnyire avantgárd irány­zatú törekvések tárulnak a néző szeme elé, amint körül­néz a kiállításon. Nonfigura­tív olajfestmények, mint a Vörös táj, A múlt, és a Ko­hóban címűek, Hock Ferenc, Hídvégi Valéria és Bartha László alkotásai. Impresszio­nista keletűek,' mint Sarkan­tyú Simon és Gálffy Lala Ol­vasó . lány, illetve Eta, fehér ruhában, kubista hatást kel­tőeket, mint Cs. Nagy András és Gerzson Pál Dombok, il­letve Figurák című művei. Expresszionista allegorikus ábrázolás fedezhető fel id. Pál Mihály bronzszobrai­ban. A szürrealista irányzat fantasztikumai törnek át Sá­ros András Miklós és Kéri Imre grafikáin. Sarkantyú Si­mon Olvasó lány című mun­kája Czóbel Bélára emlékez­tető festői modorban készült. A kék és zöld színfoltok do­minálnak a pasztell színek kö­zött, melyeket erős, sötét kontúrok határolnak el egy­mástól és formai egységgé zár­nak, így alakítva ki az olva­só lány meghitt, bájos figurá­ját. Valójában igen szimpati­kus ez a derűs színvilág, és kellemes a témaválasztás. Gálffy Lala Eta, fehér ruhá­ban festménye szelíd modor­ban komponált és frissen tálalt mű, Ferenczi Valér olajportréit idéző puha, szinte' akvarellhez mérhető, lágy tónusú kéD. INKÁBB SZÍNEIKBEN, ele­venségükben hatnak Cs. Nagy András és (Gerzson Pál mű­vei. Mértani elemekre bont­ják a természetet, elvonatkoz­tatják a látványt és ily mó­don szerkesztenek meg egy konstruktív világot a vásznon. Ez is az alkotó teremtés sza­badsága, maga a konstrukti­vizmus szűkszavú, olykor me­revséget árasztó megnyilvánu­lása, ami nem mindig szeren­esés az emberábrázolásban, hi­szen az ember a teremtés leg­szebb harmóniája. Az ember az a konstrukció, amely éppen nem tűri az egyenes vonala­kat a testnek egyetlen rész­letén sem. Nagy B. István kékes-színű képeiből Az eltévedt Ikarus, a Híd és a Zsámbéki hajnal cí­műt láthatjuk. A Híd-at már ismerheti a váci múzeumláto­gató közönség, az ugyanitt, 1975-ben rendezett kiállítás­ról. Sötétkék háttérből, mint egy villanás, talán egy hulló­csillag tűnik fel az égen a híd fölött. A Zsámbéki hajnal ibo­lyaszínű háttérből emelkedik ki, fehérre meszelt, kis falusi paraszt-házak felett. A temp­lom dombról néz le a maga plasztikus térhatásában és mozaikra emlékeztető megol­dásában. Színeikben legelevenebbek talán Mizser Pál képei, rejtett figurális és nehezen érthető absztrakciójukkal. Változó stílusok és változó értékek adnak hírt maguk­ról. REMÉLJÜK, hogy az itt látott alkotások nemcsak ideig­lenes bemutatókon gazdagít­ják kulturális életünket, ha­nem hamarosan megvalósul műemlékekben gazdag váro­sunk álma is, a váci állandó képtár. ifj. Fejér Ferenc az ötéves tervben a tőkésorszá­gokba irányuló kivitelt a két­szeresére, a szocialista kivitelt pedig 35 százalékkal akarják növelni. Növelését szolgálja az a nagyszabású rekonstrukciós program, amely még a IV. öt­éves tervben kezdődött, s nap­jainkban tovább folytatódik. Jelenleg a termékszerkezet átalakítása a legfontosabb feladat. A vállalati szakemberek köve­telményként fogalmazták meg a minden igényt kielégítő, kor­szerű, magasabb értékű és mi­nőségű, gazdaságos és szinte valamennyi piacon eladható termékek gyártását: A terve­zők asztalán hamarosan meg­születtek a legdivatosabb sza­badidőruhák, amelyeket már a legújabb eljárásokkal előállí­tott kelmékből varrtak. A vál­lalat nagy sikert aratott egy nagy rugalmasságú alapanyag kifejlesztésével, amelyekből fürdő- és úszóruhákat készíte­nek. Ezeket az árukat a KER- MI védjeggyel látta el. A műszaki fejlesztési felada­tok végrehajtása során , jelentős szerepet kapnak az üzem- és munkaszerve­zési intézkedések és fon­tos a gyártástechnológia korszerűsítése is. Megkezdték például a kazári gyáregység összevonását. A központi szabászatot moderni­zálták, s a konfekcióüzemek­be már beállítottak néhány KÁÉV-szalagot is. Eredménye­ket várnak a mozdulatelemzé- ses, úgynevezett 3M-rendszer- től, amelyet szintén bevezetnek a közeljövőben. A Váci Kötöttárugyárban te­hát, az alapos átgondoltság eredményeként, megtalálták a helyes utat a szakemberek. A célok pontosan megfogalmazot­tak, s a siker jórészt a mun­káskollektíva erejében is rej­lik. F. Z. I M

Next

/
Thumbnails
Contents