Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

vÁóftm 1978. JÜNIUS 25., VASÁRNAP Manila Marcos beszéde Ferdinand Marcos, a Fülöp- szigeteká Köztársaság elnöke, megerősítette, hogy Jcormánya ;fejleszteni kívánja a szocialis­ta országokhoz fűződő kapcso­latait A külügyminisztérium mun­katársai és a Manilában akk­reditált diplomaták előtt tar­tott beszédében rámutatott: az elmúlt idők tapasztalatai alap­ján az országnak a szocialista országokhoz fűződő kapcsola­tai kölcsönösen előnyösnek és hasznosnak bizonyultak. Az államfő beszédében azzal vádolta az Egyesült Államo­kat, hogy szándékosan nyújtja el a Fülöp-szigetek területén lévő amerikai haditámaszpon­tok státusának megváltozta­tásáról már három éve folyó tárgyalásokat. McGovem-nyilatkozat Az együttműködés előnyei' George McGovern amerikai demokratapárti szenátor nyi­latkozatot adott a TASZSZ washingtoni tudósítójának. McGovern a szovjet—ameri­kai kapcsolatok helyzetét ele­mezve leszögezte, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió egyaránt saját tapasz­talataiból ismeri az enyhülési politika felmérhetetlen elő­nyeit. A két ország kormány­zata között az utóbbi évek­ben létrejött megállapodások ékesszólóan tanúskodnak ar­ról, hogy a kölcsönös bizal­matlansággal és konfrontáció­val szemben az együttműkö­désben milyen szembetűnő elő­nyök rejlenek mindkét fél számára. Az utóbbi hetekben a Szovjetunió politikája iránt az Egyesült Államokban felfo­kozott gyanakvás légköre meg­győződésem szerint nem segí­ti elő a kölcsönös megértést a két ország között — hangsú­lyozta McGovern. Az amerikai szenátor a szov­jet kormány olyan fontos kül­politikai nyilatkozatának ér­tékelte a Pravdában az Egye­sült Államok politikájáról megjelent cikket, amely az amerikai kormány lépéseivel szemben jogos aggodalmának adott hangot. Az amerikai fél lépései ugyanis megnehezítik az enyhülési politika folytatá­sát, és a szovjet—amerikai kapcsolatok terén a washing­toni kormányzat „szilárdsága a hidegháborúhoz” való vissza­téréssel fenyeget. A Szovjet­unió ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy külpolitikájának alap­jául a béke és az együttmű­ködés útját választotta, s el­utasította az enyhülés elte- metőinek kihívását Ez konst­ruktív álláspont — állapította meg a demokratapárti szená­tor. Rámutatott, hogy az Egye­sült Államoknak és a Szov­jetuniónak fokozott erőfeszí­téseket kell tennie a SALT- tárgyalásokon még függőben lévő kérdések megoldására. „Ügy vélem, a SALT-egyez- mény haladéktalan megkötése azonos mértékben megfelel mindkét ország érdekeinek. Itt az ideje, hogy konkrét lépé­seket tegyünk a tárgyalások előmozdítására — fejezte be a ÍASZSZ-nak adott nyilatko­zatát George McGovern sze­nátor. Afrikai Egységszervezet Szemben minden külföldi beavatkozással Az Afrikai Egységszervezet felszabaditási bizottsága Dar es-Salaamban tartott ötnapos ülésének befejeztével, elítélte a Nyugat-Afrikában végbeme­nő imperialista katonai inter­venciót és tiltakozott az úgy­nevezett Afrika-közi erő felál­lítása ellen. „Megdöbbenéssel szereztünk tudomást arról a javaslatról, hogy pánafrikai erőt állítsa­nak fel kontinensünkön bizo­nyos Afrikán kívüli erők tá­mogatásával. Egy esetleges Afrika-közi erőnek afrikainak kell lennie, és annak felállí­tásáról az Afrikai Egységszer­vezetnek kell döntenie” hangzik a többségi szavazat­tal elfogadott határozatban. A Dar es-Salaamban elfoga­dott dokumentum elítéli az imperialisták, afrikai lakájaik és zsoldosaik új szerepét. Le­szögezi: ,,Eltökélten szembenál lünk bármilyen külföldi erő beavatkozásával, ha ezek az erők akciói Afrika érdekeivel ellentétesek”. Róma Folytatják a véres háborút Moro gyilkosa, az olaszor­szági Vörös Brigádok terror- szervezet pénteken felhívást adott ki, amelyben felszólítja az olaszokat, hogy csatlakoz­zanak a szervezet által meg­hirdetett „polgárháborúhoz”. Egy torinói bíróság — mint Menedék a terroristának A Német Demokratikus Köz­társaságban úgy ítélik meg az NSZK illetékes államügyész­ségének a hét végén nyilvá­nosságra hozott újabb dön­tését, amely szerint változat­lanul nem adják át az NDK hatóságainak Werner Wein- holdot, hogy „marad a tény, az NSZK továbbra is mene­déket ad egy gyilkos terro­ristának és megtagadja kiadá­sát az NDK-nak”. A többszörösein büntetett előéletű Weinhold — aki a hatóságok tudtával álnéven, ismeretlen helyen tartózkodik az NSZK-ban — 1975. decem­ber 9-én orvul megölt két NDK határőrt, hogy átjusson a két német állam közötti ha­táron. Egy esseni bíróság 1976 végén „elegendő bizonyíték hiánya” ürügyén felmentette a merénylőt. Az NSZK karlsru- hei szövetségi törvényszéke — a nemzetközi felháborodás ha­tására — kénytelen volt meg­semmisíteni ezt az ítéletet, s 1978 szeptemberére perújrafel­vételt rendelt el, anélkül azon­ban, hogy utasítást adott vol­na Weinhold őrizetbevételére. Az NDK főállamügyészsége többízben követelte Weinhoid kiadását. már pénteken hírt adtunk ró­la — összesen több, mint 200 évi börtönbüntetésre ítélte a „Vörös Brigádok” alapítóját, Renáto Curciót és társát, Piet­ro Bas&it, valamint a szerve­zet 28 tagját. Renato Curcio és Pietro Bassi 15—15 évet kapott, de Curcio ellen koráb­bi ítéletek is érvénybe lépitek így 31 és fél évi elzárás vár rá. Ezután vált Ismeretessé a nyilatkozat, amelyben a ter­roristák hangoztatják: „En­gesztelhetetlenül folytatják az állam elleni véres háborút”. Bonn Magyar felszólalás Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában előirányzott „műszaki-tudományos fóru­mot” előkészítő szakértői ta­lálkozó a bonni Beethoven-hal- le-han befejezte első munka­hetét. A tanácskozáson a hel­sinki záródokumentumot alá­író 35 ország politikusaiból és tudásaiból álló küldöttségei vesznek részt. A tanácskozás résztvevői — miután a napirendet elfogad­ták — meghallgatták az egyes küldöttségvezetők felszólalá­sait. E napirendi pont kereté­ben ismertette Papp Istvánné, a magyar küldöttség vezetője a magyar álláspontot. Mint mondotta, nem feladat a záróokmány bármilyen for­mában történő felülvizsgálata. A Magyar Népköztársaság szá­mára elengedhetetlenül fontos a nemzetközi együttműködés, így a magyar küldöttség szá­mára magától értetődő min­den, e nemzetközi együttmű­ködés javítását szolgáló erőfe­szítés támogatása. Minszk lenin-rend a hős városnak Leonyid Brezsnyev szomba­ton Minszkbe utazott. Az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke Belorusszia fővárosában át­adja a Lenin-rendet és az Arany Csillagot a hős város­nak. Leonyid Brezsnyevet és a kíséretében lévő Dmitrij XJsztyinovot, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagját, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét a moszkvai pálya­udvaron Alekszej Koszigin, Andrej Gromiko és több más szovjet vezető búcsúztatta. Az űrhajósok pihenőnapja Szombaton és vasárnap nem dolgoznak az űrhajósok a Szaljut—Szojuz űrállomáson. Ez azonban nem pontosan fe­di a valóságot, hiszen a min­dennapos munkát, a műszerek, berendezések állandó ellenőr­zését, az űrállomás rendben- tartását, s emellett néhány kísérletet folyamatosan kell végezniük. A pihenőnapok napirendjé­hez tartozik a jegyzetek ren­dezése, a felkészülés az új feladatokra, a sport és az aktív pihenés több más formája is. Romanyenko és Grecsko ta­pasztalata azt bizonyítja, hogy a tartós űrutazás során hely­telen lenne a teljes kikapcso­lódás. A lényeg inkább az, hogy a pihenőnapoknak nincs szoros programja. Jut idő a kedvtelésből végzett tevé­kenységre és a tényleges szó­rakozásra is. Ehhez az űrállo­máson kis könyvtár, hangsza­lag-téka és videokazettákból álló televíziós program is rendelkezésre áll. A sportle­hetőséget a végtelen szalagos futópálya és a szobakerékpár adja meg. Bajkonuir újabb rajtra ké­szül. A szovjet rádió szomba­ton riportot közölt az űrrepü­lőtérről. ahonnan alig több mint egy hete indult útjára a Szojuz—29 űrhajó, hogy Vla­gyimir Kovaljonokót és Alek- szandr Ivancsenkovot a Szal- jut űrállomásra vigye. Mint a tudósító elmondotta, az űr- repülőtéren már a következő rajtra készülnek, s ehhez csak néhány napra van szükség. A szakértők a rádió hallgatóinak elmagyarázták a rajt előkészü­leteihez szükséges műveleteket. Szovjet vezetők távirata Leonyid Brezsnyev és Alek­szej Koszigin táviratban üd­vözölte Samora Machelt, a FRELIMO és a Mozambiki Népi Köztársaság elnökét a köztársaság függetlensége ki­kiáltásának harmadik évfor­dulója alkalmából. A szovjet vezetők meggyő­ződésüket fejezték ki, hogy a két nép, a két párt és a két kormány közötti baráti kap­csolatok — a szovjet—mozam­biki barátsági és együttműkö­dési szerződés alapján — to­vább erősödnek és fejlődnek. Észak-Jemen Megölték az államfőt Pokolgépes merénylet áldo­zata lett szombaton Ahmed Husszein Al-Gashmi, a Jeme­ni Arab Köztársaság Elnöki Tanácsának vezetője, állam­fő. A merénylet elkövetésének módjáról egyelőre ellentmon­dó hírek láttak napvilágot. A Reuter, angol hírügynök­ség, idézve az INA szanai tu­dósítóját, azt jelentette, hogy a főváros repülőterét lezárták, az országot hírzárlat vágja el a világtól. Az INA-tudósító sze­rint a jemeni vezetők az utódlás kérdéséről tanácskoz­nak. JAMES CALLAGHAN brit miniszterelnök szombaton Washingtonba utazott. A hét végén tárgyal Carter elnökkel a tőkés csúcsértekezletről és találkozik a Boeing és a McDonnel—Douglas repülő? gépgyártó cégek vezetőivel. A hét Diplomáciai sebességváltás Alapvető nézetazonosság—Mérsékelt hangnem - Bonni csúcs HÉTFŐ: A kőolajexportáló országok miniszteri tanácsában úgy döntöttek, hogy az olajárakat ez év végéig nem változtatják meg. —\ Véget értek a választások Peruban, az „Aprista” párt győzött. — Sziad Barré Szomáliái államfő Bonnban tárgyalt. KEDD: Tito elnök beszédével megnyílt a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa. — A kínai kormány felszólította a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányát, hogy szüntesse be három főkonzulátusának a tevékenységét. SZERDA: Kádár János vezetésével magyar párt- és kofmánykül-t döttség érkezett Varsóba. — Szovjet—török kormányfői eszmecsere Moszkvában. — Az olasz kereszténydemokraták főtitkárukat, Zacca- gninit jelölik a köztársasági elnöknek. CSÜTÖRTÖK: Hivatalos amerikai válasz a szovjet sajtóban közölt állásfoglalásra. — Szovjet kormánynyilatkozat a nyugati hatalmak afrikai tevékenységéről. — Amerikai küldöttség érkezett Angolába. PÉNTEK: Kádár János és a magyar párt- és kormányküldöttség befejezte varsói tárgyalásait. — Budapestre érkezett Muammar Al- Kadhafi, Líbia vezetője. — Ítélet a torinói terroristaperben, SZOMBAT: Nyugatnémet—francia csúcstalálkozó Hamburgban. — Neto angolai elnök Bissau 'tnineában találkozott Eanes portugál el­nökkel. — Közzétették a befejeződött JKSZ-kongresszus dokumentu­mait. A magyar és lengyel párt­vezetők varsói találkozása, a két ország párt- és kormány- küldöttségének tárgyalása nem­csak • nálunk és lengyel bará­tainknál állt a figyelem közép­pontjában, hanem a világköz- vélemény is felfigyelt a nem­zetközi állásfoglalásokra. Mit kell kiemelnünk Kádár János és Edward Gierek megnyilat­kozásaiból? Közben a nyugat-európai or­szágok diplomáciája is nagyobb sebességre kapcsolt. Egvmást érik a csúcsszintű találkozók, mivel júliusban előbb a közös piaci országok vezetői, majd Bonnban Carter elnök és a leg­gazdagabb tőkésországok ál­lam és kormányfői tárgyalnak gazdasági, de politikai kérdé­sekről is. Hogyan rendeződ­nek a nyugat-európai sorok? A szovjet—amerikai viszony alakulása változatlanul izgal­mas és gazdag a fordulatokban. Különösen fontos a kérdés, hogy a további szovjet—ameri­kai tárgyalások lehetőségét, hogyan látják Moszkvában és Washingtonban ? MIT KEIT. KIEMELNÜNK KÁDÁR JÁNOS ÉS EDWARD GIEREK KÜLPOLITIKAI MEGNYILATKOZÁSAIBÓL ? A varsói tárgyalásokon a két párt, a két kormány álláspont­ja azonosnak bizonyult a nem­zetközi helyzet minden alap­vető kérdésében. Kádár János hangsúlyozta, hogy a világ né­peinek egyetemes érdeke az enyhülési folyamat fenntartá­sa és kiterjesztése a katonai területre is. Edward Gierek rá­mutatott, hogy a tartós békét csak a fegyverkezési hajsza megfékezése, a szocialista or­szágok által előterjesztett prog­ram biztosítja. A magyar dele­gáció vezetője elmondotta, hogy nyugtalanít bennünket bi­zonyos erők aktivizálódása az USÁ_ban és egyes NATO-or- szágokban, amelyek arra tö­rekszenek, hogy az Egyesült Ál­lamok keményítse meg a Szov­jetunióhoz való viszonyát, és fokozni kívánják a Varsói Szer­ződés és a NATO országai köz­ti szembenállást. Kádár János kijelentette, őszintén reméljük, hogy az amerikai és a nyugat- európai gazdasági és politikai élet reálisan gondolkodó té­nyezői nem engednek a nyo­másnak. Mindkét pártvezető szólt a kínai vezetők politiká­járól. Kádár János megállapí­totta, hogy a kínai vezetés ob­jektíve a szélsőséges, reakciós imperialista erők törekvéseit támogatja. Edward Gierek szin­tén úgy fogalmazott, hogy a béke és a szocializmus nyil­vánvaló érdekeivel szemben az enyhülésellenes imperialis­ta és antikommunista erőket támogatják a kínai vezetők, akik változatlanul folytatják szovjetellenes politikai vona­lukat Kádár János ugyanak­kor hangoztatta, hogy akár­csak a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a magyar nép is baráti érzésekkel viseltetik a kínai nép iránt. A Kínai Nép- köztársasággal változatlanul rendezni kívánjuk viszonyun­kat, szorgalmazzuk, az állam­közi kapcsolatok fejlesztését és azt kívánjuk, hogy a kínaiak találjanak vissza a haladásért és a békéért küzdők közös út­jára —, elvi politikánkból azonban nem engedhetünk! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységé­nek előmozdítása mellett tet­tek hitet a varsói találkozó részvevői. Kádár János kije­lentette, hogy minden pártnak joga és kötelessége a marxiz­mus—leninizmus tanításainak alkotó alkalmazása, az adott ország sajátosságai és törté­nelmi hagyományai alapján. Ugyanakkor fontos feladat egyeztetni a nemzeti és nem­zetközi érdekeket. Törekedni kell az összefogásra a kölcsö­nös szolidaritás, az elvtársi együttműködés szellemében. Gierek hangsúlyozta, hogy a berlini értekezlet határozatai­nak talaján erősödik az európai testvérpártok internacionalis­ta szolidaritása és együttmű­ködése. HOGYAN RENDEZŐDNEK A NYUGAT-EXJRÖPAI SO­ROK A JÚLIUSI CSÚCSÉR­TEKEZLETEK ELŐTT? A dátum: július 16—17.jA színhely: Bonn. A részvevők: Carter, a japán kormányfő, a Közös Piac legnagyobb orszá­gainak vezetői, továbbá a ka­nadai miniszterelnök. A téma: a nyugati gazdasági válság el­húzódása ellen szükséges in­tézkedések, közös gazdaságpo­litika, közös valutapolitika, kö­zös energiapolitika kialakításá­ra teeridő kísérletek. S termé­szetesen politikai kérdések is: kelet-nyugati viszony, enyhü­lés vagy feszültség? Tekintettel arra, hogy a ven­déglátói az NSZK, a sorok ren­dezésének feladatát Schmidt kancellár vállalta magára. Már tárgyalt Andreotti olasz, Thom luxemburgi miniszterelnökkel és nem hivatalos látogatás so­rán Hamburgban fogadta Gis- card d’Estaing francia köztár­sasági elnököt is. A nyugatné­met kancellár számára szemé­lyes ambíciója alapján és a bonni belpolitikai helyzet miatt ugyancsak jól jön, hogy ilyen fontos szerphez jut. (Melles­leg a Közös Piac rendje sze­rint, hogy tudniillik minden félévben más ország adja a „kilencek” tanácsának elnökét, július 1-től éppen az NSZK a soros, Schmidt tehát a nyu­gat-európai tőkés integráció szavát is hallathatja a magáé, az NSZK-é mellett...) július első napjaiban Brémában ül­nek össze közös piaci csúcsér­tekezletre a „kilencek” állam- és kormányfői, kevesebb mint két hét múltán Bonnban sor kerül a még fontosabb nyu­gati gazdasági csúcskonferen­ciára. Kimenetelén múlik, hogy si­kerül-e enyhíteni a tőkés vi­lágban még mindig jelentős arányú, sok zavart okozó inf­láción, tudnak-e újabb mun­kaalkalmat teremteni a súlyos munkanélküliség elleni küzde­lemben? Politikai következményei a nemzetközi életben szintén érezhetők lesznek, bármi le­gyen a bonni „csúcson” hozott döntés: valamelyest befolyá­solni tudja-e Nyugat-Európa az USÁ-t, vagy ellenkezőleg, a carteri kormányzat maga mögé sorakoztatja a Közös Piac országait? Az Egyesült Államok tárgyalási helyzetét a Szovjetunióval (vagy akár Kínával szemben) módosíthat­ja az, ami majd Bonnban tör­ténik július közepén. A TOVÁBBI SZOVJET—AME­RIKAI TÁRGYALÁSOK LE­HETŐSÉGE, HOGYAN ALA­KUL? ____________________ A szovjet lapokban a múlt hét szombatján megjelent és az amerikai külpolitkát bíráló cikkre az Egyesült Államok­ban sűrűn reagáltak: Vance külügyminiszter például hét­főn a kongresszusban, kedden Atlantic Cityben beszélt az amerikai—szovjet viszonyról, szerdán aztán a külügyminisz­térium külön is nyilatkozatot adott ki. Vance láthatóan igye­kezett a vita hangnemét mér­sékelni — nem úgy, mint Brze- zinski, az elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója és a wa­shingtoni „kemény vonal” kép­viselője tette. Vance azt bi­zonygatta, hogy az USA min­den téren fejleszteni kívánja az együttműködést a Szovjet­unióval. Szerinti- a Carter-kor- mányzat minél előbb megálla­podás^ szeretne jutni a ha­dászati fegyverek korlátozása terén. Kétségtelen, hogy a SALT- tárgyalások egyes amerikai „héják” szándéka ellenére sem szakadtak meg. Szerdán pél­dául újabb találkozó volt Genfben a hadászati támadó­fegyver-rendszerek korlátozá­sáról tárgyaló szovjet és ame­rikai küldöttség között. Ami pedig egy újabb Gro­miko—Vance találkozó lehető­ségét illeti, az amerikai diplo­mácia „nagy öregje”, Averell Harriman, New Yorkban kije­lentette, hogy úgy tudja: jú­liusban valószínűleg Genfben Ismét tárgyalóasztal mellé ül a két külügyminiszter. Harri­man annak a véleményének is hangot adott, hogy „igen kö­zel van” az új SÁLT-megálla- ' podás! Pálfy József ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents