Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-22 / 145. szám

1978. JÜNHJS 22., CSÜTÖRTÖK %AM'iv Baráti találkozó Kitüntették a szíriai békemozgalom képviselőit Szíria a fő ereje a Közel-Ke­leten folyó imperialista elle­nes küzdelemnek, igaz és őszinte barátja a szocialista országoknak, s a magyar nép messzemenő szolidaritására és támogatására számíthat a jö­vőben is — mondotta Pethö Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese a hazánkban tartózkodó szíriai békemozgal­mi delegáció tagjaival szerdán lezajlott baráti találkozón. Az eszmecserén George Sad- dikni, a Szíriai Békeerők Moz­galma Nemzeti Tanácsának el- 'nöke, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártja Nemzeti Ve­zetőségének tagja, a küldött­ség vezetője ismertette a szí­riai békemozgalom célját és a közel-keleti helyzetről kikris­tályosodott álláspontját. A találkozó ünnepi esemé­nyeként a békemozgalmat erő­sítő tevékenységéért George Saddikni-nak az Országos Bé­ketanács kitüntető jelvényét, Abul Ghani Kannout-nak, az OBT emlékplakettjét nyújtot­ták át. A szíriai békemozga­lomnak jelképesen ugyancsak az OBT kitüntető jelvényét adták át. Vírusmentes fajtajelöltek A Gyümölcs- és Dísznövénykutató Intézetben mintegy száz parcellán termesztik a különböző gyümölcs- és dísznövény­fajtákat, illetve fajta jelölteket. A bő termés, az íz, a vitamin­tartalom miatt keresztezési kísérleteket is folytatnak. A fajta- nemesítési és csírátlanítási műveletekre a laboratóriumban ke­rül sor. A feladatok, a módszerek ismertek A cigány lakosság helyzetéről tárgyaltak Cegléden Tegnap délután Cegléden, a járási pártbizottság székházá­ban Bállá Jánosnak, a járási pártbizottság első titkárának elnökletével tartották a me­gye negyedik, s egyben utolsó aktívaülését, amelyen ezúttal a nagykáiaí és a ceglédi já­rás, valamint Nagykőrös ci­gány lakosságának ‘a helyze­tét körvonalazták, s amelyre a járások és a két város párt, tanácsi, tömegszervezeti, gaz­dasági és intézményi vezetőit, valamint a cigány lakosság legaktívabb képviselőit hív­ták meg. Tizenkilenc százalék Mint dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese vitaindítójában el­mondta, az aktívaülések célja az, hogy ráirányítsák a fi­gyelmet azokra a legfonto­sabb feladatokra, amelyeket a megyei pártbizottság de­cemberi határozatában meg­szabott, s kialakítsák az egy­séges .cselekvés módszereit, bevonva a cselekvésbe a ci­gányság legjobbjait is. Az egyik legfontosabb fel­adat a cigányok munkába ál­lítása. Az előadó a legfris­sebb felmérés adatait ismer­tette: a megye munkaképes cigány lakosságának a 19 szá­zaléka nem dolgozik; a fér­fiak 9,7 százalékának semmi­féle munkája nincs, a nők­nek harminc százaléka nem áll munkaviszonyban. Feladat a munkaképes ci­gány lakosság teljes foglal­koztatottságának az elérése. E célból meg kell vizsgálni, hogy a termelőszövetkezetek hol, milyen munkaalkalmakat kínálnak, másrészt azt kell el­érni, hogy a munkahelyek ne csak passzív befogadói legye­nek a cigány munkavállalók­nak, hanem a kollektívák mindenben segítsék beillesz­kedésüket és nem utolsósor­ban szakmai fejlődésüket. A kölcsön bírálata A ceglédi járásban 230 csa­ládban ezer cigány él, szá­muk az elmúlt hét év alatt 18 százalékkal nőtt — mond­ta korreferátumában Ba- binszky Károly, a ceglédi já­rási hivatal elnöke. — Put­rik már csak Albertirsán és Jászkarajenőn találhatók. A járásban élő cigányok közül 380 a munkaképes, mintegv kétszázuknak van állandó munkája. A járásban 47 család még nagvon rossz lakáskörülmé­nyek köpött él, a községek ön­erejükből ezen nem tudnak segíteni. Pedig nyilvánvaló, hogy ezek a körülmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a járásban még ma is 84 ve­szélyeztetett gyereket tarta­nak nyilván és 41 az állami gondozásba Vett cigány gye­rekek száma. Az előadó követendő példa­ként említette Jászkarajenőt, ahol cigányklub működik, s nemrég gyermekklubot is nyi­tottak. A járásban továbbra sem kampányszerűen, hanem rendszeresen kívánnak dol­gozni a cigányok felemelésén; céljuk, hogy három év alatt felszámolják a még meglevő cigánytelepeket. Cegléd városában nincsenek cigánytelepek, sokan költöztek modern lakásokba. De még több mint ötven olyan család él Cegléden, akiknek segíté­sét az alapoknál kell kezdeni — mondta korreferátumában Banczik Tivadar, a HNF vá­rosi bizottságának titkára. A népfronttitkár bírálatot közvetített: túlságosan bo­nyolultnak tartják a kölcsön felvételéhez szükséges admi­nisztrációt, A munkahelyek segítenek A községi tanácsok a nagy- kátai járásban is intézkedési terveket dolgoztak ki — mondta Keszi József, a nagy- kátai járási hivatal elnöke. — A járásban 435 családban 2100 cigány él; az összlakosság há­rom százaléka. Minden kilen­cedik munkaképes cigány munka nélkül él, pedig van a járásban elegendő munkaal­kalom. Helyi tapasztalat , hogy a férfiak szívesebben dolgoznak teljesítménybérben. A nők munkába állását a nagy csa­ládlétszám, az írástudatlan­ság és szakképzetlenség nehe­zíti, mégis 45 százalékuk vál­lal munkát, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a munkahelyi kollektívák meg­becsülik a jól dolgozókat, rit­ka a hátrányos megkülönböz­tetés és a munkahelyek ked­vezmények nyújtásával is igyekeznek megtartani a ci­gány dolgozóikat. A nagykátai járásban 130 család él rossz körülmények között, 85 család telepen, bár az elmúlt években több te­lep megszűnt, mások megszű­nőben vannak. Száznégy cigány család él Nagykőrösön — kezdte kor- referátumát dr. Imecs Ká- rolyné, a nagykőrösi városi tanács osztályvezetője. — Ti­zenhárom olyan család van itt, amely még el sem indult a beilleszkedés útján. Kevés gyerek jár óvodába, napközi­be már több. Az osztályveze­tő személyes tapasztalatairól beszélt: több kisgyermekes anyát látogatott meg, akik el­mondták, hogy azért nem íratják be az óvodába a gye­rekeiket, mert azok nem tud­nak magyarul. Két elv Dr. Knolomár Mihály, a ceglédi járásbíróság elnöke hozzászólásában arról beszélt, hogy az ítélkezés során két érdeket próbálnak összeegyez­tetni. Részint arra töreksze­nek, hogy a törvények alkal­mazása során figyelembe ve­gyék a cigány lakosság élet­módját, tudati fejlettségi fo­kát, részint pedig arra, hogy a megelőzés érdekében szigo­rúbban járjanak el. Így ese­tenként határozzák meg, hogy mikor melyik elvet érvénye­sítik. Dr. Csicsay Iván zárszavá­ban leszögezte, hogy a meg­jelentek száma, a korreferátu­mok és a hozzászólások tar­talma mutatja a feladatok iránti mély érdeklődést. A négy aktívaülésen elhangzot­tak bizonyítják, hogy a me­gyében mindenütt pontosan tudják, mik a feladatok és is­merik a végrehajtás módsze­reit is. H. E. Segítik a háztáji termelést A Pest megyei Tanács vb-ülése A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap dél­előtti ülésén megtárgyalta a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melésének eredményeit és fejlesztésének lehetőségeit. Négyezren tanultak A megyei tanács vb legutóbb 1977-ben értékelte a háztáji gazdaságok fejlődését és akkor ágazatonként meghatározta a különböző szervek felelőssé­gét, munkájuk összehangolását, egységesítését, a szervezési és értékesítési egyszerűsítés lehe­tőségeit. Azóta jelent meg az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1978. március 15-i határo­zata, amely ismételten hangsú­lyozta a háztáji gazdaságok szerepét az áruellátásban. A háztáji gazdaságok segí­tését, termelési és értékesítési lehetőségeit a szakigazgatási szervek rendszeresen figyelem. mel kísérik. A megyei tanács gondoskodott a megfelelő is­meretterjesztésről, propagan­dáról, hogy a lakosság jól tá­jékozódjék a kormány nyúj­totta kedvezményekről, a nagyüzemi gazdaságok min­dennemű támogatásáról, vala­mint a szerződéskötési, érté­kesítési lehetőségekről. Folya­matosan időről időre beszá_ moltatták az integráló, gazdál­kodó egységeket, az ellátó és forgalmazó szerveket. Téli estéken, különböző szakmai előadásokon több mint négyezer kistermelő vett részt 1977-ben. Kiállításokat szerveztek, s jól' működnek a kertbarátok és kistenyésztők klubjai. Számuk egyetlen év alatt 43-ról 92-re emelkedett. A ferrhelSszöVetkezetek veze­tői is megértették a háztáji gazdaságok segítésének je­lentőségét, egyharmaduk önál- ló háztáji üzemágat is szerve­zett. Különösen a ráckevei és a dabasi járásokban tűntek ki a jó szervezéssel. A megyében 180 agronómus foglalkozik hivatásszerűen a háztáji gazdaságok termelésé­vel, közülük 110 függetlenített. A termelőszövetkezetek több­sége éves tervébe építi a ház­táji gazdaságok termelését. A közös gazdaságok 16 szakcso­portot szerveztek, 2300 taggal. Mi sem jellemzőbb a háztáji gazdálkodás fellendülésére, minthogy 37 000 kistermelővel tartanak fenn termelési kap­csolatot. » Mind a megye, mind a fő­város ellátásában sokat se­gített a háztáji zöldség és gyümölcs termelése. Egészsé­ges szemléletváltozás követke­zett be a szervezett kisterme­lésben és értékesítésben. A tahi Kék Duna, a dánszent- miklósi Micsurin, a kosdi Le­nin termelőszövetkezetek ki­váló eredményeket értek el a háztáji bogyósgyümölcs ter­melés fejlesztésében. A zöldség­féléknél a vecsési, a hernádi, a bugyi, az alsónémedi az ácsai és a dabasi termelőszövetke­zetek példáját érdemes meg­említeni. Bőséges kínálat A zöldségtermelés növeke­dése a háztáji és a kisegítő gazdaságokban a felvásárolt áru mennyiségében is tükrö­ződött. Különösen a primőr áruk termelésében jeleskedtek a gazdaságok, de egész évben bőséges volt a kínálat: a kis­termelőktől 1778 vagon zöldsé­get és 865 vagon burgonyát vásároltak fel. A mezőgazda- sági nagyüzemek összehangolt tevékenységét jelzi, hogy a ko­rábbinál 240 százalékkal több zöldségfélét termeltek a ház­táji gazdaságokban. Ma már a munkaigényesebb növények termelésétől sem riadnak visz- sza a gazdálkodók. Növekszik az érdeklődés a fóliás terme­lés, a hajtatás iránt. Az állattenyésztésben mér­séklődött a tehénállomány csökkenése, a szarvasmarhate­nyésztési kedv is fokozódott. A tejtermelésben kiváló ered­mények születtek. A tömegta- karmány-ellátás javításával, s elegendő fejőgéppel tovább nö­velhették az állattenyésztési kedvet. Kiváló sikereket értek el a sertéstenyésztésben. Tavaid a megyében Í7 361 anyakoca volt és 263 ezer sertést számoltak össze, minden eddiginél többet. Az önetetés és önitatás terje­désével a hizlalás népszerűsé­ge is növekszik. Tért hódít a mesterséges megtermékenyí­tés is. A baromfitenyésztés, a nyúl- tenyésztés is. megfelelő ered­ményekkel járt. Olykor túlkí­nálat jelentkezik, naposbarom­fiból, az igényeket mégsem lehet mindig kielégíteni. A megyei tanács vb a napi­renden belül értékelte az AFÉSZ-ek munkáját, a fel­vásárlást is. Az AFÉSZ-ek a kisárutermelést szakcsoportok szervezésével, termelési szer­ződések megkötésével teszik tervszerűbbé. Segítik a gazda­ságokat termelési eszközök be­szerzésével, s nagy a szerepük a felvásárlásban. A Túra Gal- gavidéke, a dömsödi, a nagy­kőrösi, az üllői és a nagyká­tai ÁFÉSZ munkáját különö­sen elismeréssel illették, ösz- szességében eredményesen dol­goztak az ÁFÉSZ-ek, legtöbb helyen zavartalan volt a fel­vásárlás, mégis arra hívta fel a tanács vb a figyelmet, hogy a szerződések betartására még nagyobb gondot kell fordítani, jobb feltételeket kell teremte­ni a felvásárláshoz, az áruk minőségének megóvásához, ah­hoz, hogy szép, jó termék ke­rüljön minél gyorsabb úton a fogyasztóhoz. Nem nélkülözhetők Ugyancsak még jegyezte a vb, hogy az ipar, valamint a kereskedelem sem tudott min­dig lépést tartani a szépen fejlődő kistermeléssel. Oly­kor kevés volt a szaporító­anyag, zavar volt a fólia, a kis­gép, a kéziszerszám, a tápta­karmány ellátásban. A műtrá­gya és a növényvédőszer-ellá- tás megfelelt a követelmé­nyeknek. A továbbiakban is minden rendelkezésre álló eszközzel támogatják a háztáji és kisegí­tő gazdaságokat. Különösen a szőlő- és gyümölcstermelés fel­tételein kívánnak javítani, táj­jelleg szerint rekonstrukciós terveket dolgoznak ki, fejlesz­tik a zöldségtermelésben a ké­zimunkaigényes ágazatokat, valamint a fólia alatti terme­lést. A szarvasmarha-tenyész­tést a nagyobb tömegtakar- mány-termeléssel támogatják a nagyüzemek. A mezőgazdasági nagyüze­mi termelés viszonyai között a háztáji gazdaságoknak tovább­ra is nagy szerepük van. A dol­gozók számára — szólt a vb összegzése — biztosítani kell az elegendő friss árut. Ez azt jelenti, hogy továbbra is össze­fogott, egységesített, korszerű szervezési munkára van szük­ség. Mind az irányításban, mind az anyagi-műszaki fel­tételek javításában, a felvá­sárlás zavartalan megszervezé­sében rejlik az idei siker. A tanács vb az eddigi munka alapján biztatónak, megnyug­tatónak ítélte meg a helyzetet. S. A. Tervdokumentáció a mezőpanelre AZ AGROBER SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A mezőgazdaságban már el­terjedt a mezőpanel elnevezé­sű könnyített vasbetonszerke­zetek alkalmazása, Az Agro­Kevés a kikötő Már beszámoltunk arról, hogy milyen nagy terheket ró a vasútra és a Volánra a nyá­ri-őszi szállítási csúcs. Bár a vasutasok és a gépkocsivezetők mindent megtesznek a sike­rért, tagadhatatlan, hogy az utak és a sínek forgalmát nem sokáig lehet fokozni. Van azonban ezeknél egy lényegesen olcsóbb, s egye­lőre alig kihasznált szállí­tási lehetőség: a dunai ví­zi út. A MAHART idén 600 ezer tonna árut szállít, s a hazai víziút kihasználtsága adataik szerint mindössze 10 százalé­kos. Ennek elsősorban az a2 oka, hogy kevés a megfelelő kikötő, a korszerű rakodó. Saj­nos az ipartelepítés is mos­toha volt az elmúlt évtizedek­ben a Dunához, legnagyobb üzemeink nem a víz partjára épültek, a kombinált szállítás (hajó + autó, hajó + vasút) lé­nyegesen drágítja és lassítja ezt a szállítási formát. Pest megye ennek ellenére is a legnagyobb vízi fuvaroz­tató az országban. A belföldi áruszállításban Pest megye és a főváros együttesen 90 száza­lékban részesedik, de ha nem számítjuk a megyei érdekelt­ségű, de Csepelen, vagy a fő­városban máshol található ki­kötőket, akkor is a megye a gazdája a hajó­rakományok felének. Ennek ellenére sem használ­juk ki megfelelően a vízi út ad­ta olcsó fuvaroztatási lehető­ségeket. — ez a MAHART szál­lítási szakembereinek véle­ménye. Igaz, kevés a rakodóhely, gépeik elavultak, de érdemes lenne fejlesztésükre költeni. Újakat is megérné építeni, természetesen több vállalat összefogásával. A legelső tennivaló azonban, hogy a meglevő lehetőségeket használják ki jobban. A DCM például valószínűleg már az idén ismét uszályokon szállítja Dunaújvárosból a cement- gyártáshoz nélkülözhetetlen kohósalakot. Valószínűleg mészkő is ér­kezik majd a dunai rakodóba vízi úton. Szó van arról, hogy a gabona­ipar is használja majd az uszályokat, s esetleg, például fűtőolajat és gázolajat is szál­lítanak majd Vácra hajón, a csepeli kikötőből. Cs. A. bér elkészítette a könnyített acélvázas Agropanel építési rendszer tervdokumentációját is, s rövidesen kidolgozza a ragasztott-fa tartószerkezetes módszer terveit. Mindez lé­nyegesen csökkenti a beruhá­zási költségeket, az eddigi ta­pasztalatok szerint ezek alkal­mazása igen gazdaságos, szük­ségtelen tehát a korábbi, jó­val drágább létesítmények ter­vezése — mondotta Kazarecz- ki Kálmán, az Agrober vezér- igazgatója szerdai sajtótájékoz­tatóján. Az Agrober az idén össze­sen 150 ezer férőhelyes szarvasmarha-, sertés- és juh. telepek, 100 ezer négyzetmé­ternyi baromfitartó farmok, valamint' új szemestermény­tároló és szárítók-műszaki ter­veit készíti el. A MÉM prog­ramjának megfelelően kiemel­ten kezelik a sertéstelepek, javítók tipizálását. A sertés­telepek és az ültetvénytelepí­tési beruházások műszaki elő- műtrágyatárolók és üzemi gép­készítését soron kívül bizto­sítják. Az utóbbi évek fejlesztő munkájának egyik legnagyobb eredménye, hogy a panelszer­kezeti elemekkel mintegy a felére csökkentették az új te­henészeti telepek egy férőhely­re jutó beruházási költségét. Szabad út a Dunán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents