Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

Kétnapos bemutató Madarak a kiállítóteremben Ritka nyári esemény: ma- áárdaltól lesznek hangosak a ceglédi Kossuth Művelődési Központ földszinti termei, jú­nius 24-én és 25-én a Díszma- tíártenyésztők Országos Egye­sületének kecskeméti csoport­ja bemutatót tart. Csízek, pintyek, kanárik, pa­pagájok és egzotikus madarak lesznek láthatók a felsorakoz­tatott kalickákban. Mint tájé­koztatást kaptunk róla, törpe císzbaromfikat is bemutatnak, mivel sok kertes házban épp­úgy a porta szépei, mint a növények. Cegléden is sok házban tar­tanak díszmadarat, ezért vár­hatóan igen látogatott lesz a bemutató. Demo és környezetvédelem Mostanában sok szó esik a környezetvédelemről, az ember egészsége érdekében. A köz­mondás is így figyelmeztet: a tisztaság fél egészség. Sajnos, vannak, akik nem ismerik. Mert, ha ismernék, nem írnék most arról, ami a Széchenyi út és a Felszegi út találkozása közelében tapasztalható. Eddig biztosan nem sikerült szerződést kötni városunk egyetlen kaltasával sem, bele­értve a külterületi baromfiud­varok nagyhangú, színes tollú vezéreit is, hogy vállalják az említett helyen terebélyesedő szeméttdomb szakszerű gondo­zását. Pedig az új gazda akár sarkamtyúzási kedvezményt és kukoréiolási pótlékot is kap­hatnak. Ösztönözni azért kel­lene, hogy mind jobban végez, ze a dolgát. Egyszemélyes munka lenne, hisz úgy mond­ják, két kakas nem fér meg egy szemétdombon. A domb nemrég nyugalmazott gondno­Palánták a virMarléláa Begóniái, tátikát, petúniát, muskátlit és még sokféle vi­rágpalántát ültetnek ezekben a napokban az utcai virágtartók­ba a városgazdálkodási vállalat kertészei. Képünkön: a Barát­ság szocialista brigád tagjai a Rákóczi úton palántádnak. Apáti-Tóih Sándor felvétele ka, Laskataré} elkukorékolta, hogy belefáradt a munkába, de igazi eredményt felmutatni nem tudott. Ügy negyedéven­ként, amikor már lassan ki­alakult a domb és az egész környéket belengte illatárja, lapátos emberek jelentek meg, íemányták egy kocsira és el­szállították az egészet. Oda lett a remekmű. Pedig kiala­kulását de sokan megcsodál­ták! Meg is jegyezték: az ör­dögbe, még csak ez hiányzott ide! Ilyenkor, a nyár elején meg­növekszik az átmenő jármű- forgalom a Széchenyi út és a Felszegi út találkozásában. A nyugállományba vonult kakas már nem dolgozik a kíváncsis­kodó tekintetek kereszttüzében és azt sem látja, amikor gyor­san bezárják az ott elhaladó já-művek ablakait. Bár erre egyre .ritkább??) ke­rül majd sor, hiszen — lakott terület lévén — a meleg na­pokra való tekintettel, biztosan gyakrabban járnak arra a sze­mét? ■’üli tó kocsmai. A környék lakói p«di« ktortt nagyobb gondot fordítanak környezetük re^dHre, tiszta'”5- gá-a, *• vétkezésképpen saját egészségükre. A PEST HEGYEI HIRUI> KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAPAS ES CE6LE XXII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1978. JÚNIUS 21., SZERDA A növény földrajz tudomá­nya rétnek nevezi azt az ál­landó gyepes területet, ame­lyen az anyanövényzetet ka­szálják, megszárítják és szé­naként etetik fel, a sarját pe­dig lelegeltetik. Cegléd közigazgatási hatá­rain belül jelentős területet foglal el rét, árokparti és át­szeli szabad részeket boríta­nak pázsitfüvek. Cegléd a hazai lapokban Az Egészségügyi Dolgozó május 4-i számában a ceglédi, szakszervezeti közgyűlésről a munkamegjavító mozgalom­ról, a szakágazatok kimagas­ló eredményeiről számolt be dr. Korompay Tihamérné. ★ A Pedagógusok Lapja má­jusi számában Sági Ferenc­nél, a ceglédi Április 4. Köz- gazdasági Szakközépiskola igazgatóját mutatták be, munkássága tükrében ★ A Lobogó 22-es száma a ceglédi szakszervezeti könyv­tárosok József Attila klubjá­ról közölt cikket; 23. számá­ban a ceglédi VIT-estek sike­réről olvashattunk. •iP A Vörös Meteor tavalyi év­könyvében, «. a t túra javaslatok között Cegléd többször is sze­repel. ★ Az Esti Hírlap és a Magyar Nemzet a vonatokkal foglal­kozott május 15-én, illetve 31-én. Az egyik cikk a Ceg­léd—Szeged közti vasútvonal villamosításának fontosságát említi, a másik a főváros és Cegléd közti postavonatról írt. ★ A Szabad Föld 24. számá­............................................. ba n kocséri életképek- talál­hatók. ★ Az MHSZ "Élet május 15-én a ceglédi járásban működő MHSZ-szervezetekről, azok eredményes munkájáról szá­molt be, riportban. A Kisiparos Újság közölte május 15-én, hogy a könnyű­ipar kiváló, dolgozója kitün­tetést kapta meg Atkári Mi­hály ceglédi autószerelő. A Hevesi Népújság beszá­molt május 21-én a ceglédi kisgrafika barátok csoportjá­nak egri látogatásáról. •k A Magyar Hírlap június 6-i javasolta: érdemes lenne •. á ceglédi' vasútállomá­son céljegyárusító automatát üzembe helyezni. ★ e A Ludas Matyi is közölte június 15—i számában a ceg­lédi gimnazisták tablóját, amely egy dátum elírása miatt került be a diákhumör történetébe. A fiatalok most érettségiznek és a felirat sze­rint, 1794-ben kezdtek gimná­ziumba járni. M. E. A nemes füvek, az állat- tenyésztési és takarmá­nyozási hasznú évelő nö­vények a takarmányozás­ban nagy jelentőségűek. Az angolperje, cincor, réti per je, csenkeszfélék, árva rozsnok, egérárpa, mézpázsit jól tűri a kaszálást, könnyen sarjad és a legeltetést sem túlságosan sínyli meg. Az árokparton, utak mellett nagyon sok a gyom, mely csökkenti a rétek takarmány- alapanyag-értékét. A legelő hasznosítású réteken nagyobb gond is jelentkezik, me-t a gyomok az állatok étvágyát rontják, egyes esetekben a tejhozamot is kedvezőtlenül befolyásolják. A legelő jószá­gok — érzékszerveik jóvoltá­ból — a füvek között válogat­nak, a kasza viszont nem. Általános gond a rét- és legelőgazdálkodás alacsony színvonala, pedig alapigazság, hogy nincs modern szarvas­marha-tenyésztés jó mi­nőségű rétek és legelők nélkül. Cegléden minden évben le­het rétet bérelni. A szerző­dést egyéni gazdálkodók is megköthetik a Dél-Pest me­gyei Vízgazdálkodási Társulat megbízottjaival. Az idén 15 kilométer hosz- szú, útmenti és árokparti le­gelőt béreltek a—városbeliek. Sajnos, a lehetőségek még koránt sincsenek kihasználva. Június 15. után fizetési köte­lezettség nélkül is lehet a ré­teket kaszálni viszont az el­öregedett fű tápértéke, emészthetősége kisebb, mint a friss, fiatal és a májusi fű- hozadáké. Az állandó bérlettel rendel­kező gazdáknak érdemes a rétek gyomnövényeit gyéríte- niük. Igaz, többletmunka, de megéri: olcsón és egyszerűen ér­tékes takarmányt mente­nek meg a biztos pusztu­lástól, s a széna maga­sabb i értékű gyommente­sen, a háztáji gazdálkodás szem­pontjából is jelentősége van. A kihasználatlan- takar­mánybázis nagyobb gondos­ságra int. Az idén sűrű esők áztatták a város rétjeit, magasra szök­tek, felmagzottak, megfásod- tak a füvek. Nagy kár értük. Surányi Dezső Kecskéscsárdán, péntektől Áramot visz a drót! A Ceglédi Állam! Tangaz­daság kecskéscsárdai terüle­tén június 23-tól, /péntektől, feszültség alá helyezik azt az elektromos hálózatot, amely a tej begyűjtő közelében levő transzformátorállomástól a volt 4-es útvonallal párhuza­mosan halad, az úttörőházig. A kisfeszültségű hálózat megközelítése, érintése élet- veszélyes! VIZILABDA Arany tanár úr diákjai voltak Ma is őrzik a kéziratos Pefőfi-kötetet BÜJDOSTAK VAGY HALL­GATTAK a szabadságharc bu­kását követő dermedt csönd­ben a minden politikai és társadalmi változásokra azon­nal reagáló költők, akik sza­badon voltak. Az olvasókö­zönség közömbös költemé­nyekkel táplálkozott egy •ideig, egyszer azonban föl- fénylett a magyar literatúra, kéziratban tilos művek jár­tak kézről-kézre, melyeket csak bezárt ajtajú szobák el­zsaluzott félhomályában mer­ték kézbe venni. A sorok alatt felhívás volt: ezt az írást tartsd elrejtve magadnak, de másold le és add tovább an­nak, aki méltó reá. A szelídnek ismert Arany János nagykőrösi tanár meg­bízható növendékeivel má­soltatta az indexen lévő Petőfi- verseket, vállalva a lebukás és börtön veszélyeit, hátha a diákok avatatlan kezekbe is eljuttatják a kéziratos verse­ket. Ilyen ifjú azonban egy sem akadt. A magyar iroda­lomtörténet melegen emléke­zik meg a nagykőrösi diákok­ról, akik erre a veszélyes iro- dalomterjesztésre vállalkoztak, A Peíőfi-verseket másoló, megőrző és terjesztő ifjak kö­zül legismertebb Csurgay László. A múlt század ötvenes éveiben, Nagykőrös mezőváro­sában soha meg nem ismétlő­dő tudományos és irodalmi élet alakult ki, éppen a gim­názium tanári karában. A magyar polgári forradalom­ban való szereplésük miatt létbizonytalanságba süllyedt kiválóságok, a város bátor ma­gisztrátusa meghívására, sze­rény, de biztos megélhetéshez jutottak. A± anyagi gondok­tól mentesült professzorok a zaklatott idők után íróasztal­hoz ülhettek. A gimnázium elhíresedett tanárai vonzották a magyar fiatalságot, a szomszéd Abony- ból és Ceglédről, de még tá­voli vidékekről is elmentek oda ismereteket szerezni. Kö­zülük számos tehetség emelke­dett ki, akik a magyar tudo­mány, művészet és irodalom művelői lettek. Arany János diákja volt Tolnai Lajos író, Agai Rudolf író, újságszer­kesztő, Hajós Zsigmond ope­raénekes, akit a kortársak ma­gyar Carusónak becézték, aki a Milánói Scala és a római opera tagja volt. Itt volt diák jelen írásunk hőse, Csurgay László orvos, aki két egyete­men szerzett diplomát, s aki szándéka ellenére került be az irodalomtörténetbe kéziratos Petőfi-verseskönyvével. CEGLÉDEN SZÜLETETT, 1838-ban. Apja jobbágyból lett nagygazda volt. A ma­gyar polgári forradalom az általa használt földek, rétek, legelők, erdők örökös tulajdo­nosává tette, s mert az or­szágban Cegléden voltak a legnagyobb jobbágytelkek, ki- lencvenhárom hold kiterje­désben, földbirtokosi jómódba kerültek a telkes gazdák. Az anyagi jólétre emelkedett csa­ládok igényei megnövekedtek, iskoláztatták fiaikat, selyembe, bársonyba öltöztették leányai­kat, báli mulatságokat ren­deztek, mint korábban a föld- birtokos nemesség. Csurgay László a nagykőrösi érettségi után, beiratkozott a bécsi egyetemre. Bécs abban az időben Európa egyik legmozgalma­sabb fővárosa volt, színhá­zait, hangversenyeit, képtá­rait, irodalmi szalonjait sokan látogatták, iskoláit szintén. Köztük az egyetemet, az oszt­rák fiatalságon kívül, nagy­németek, csehek, lengyelek, horvátok, szerbek is, különö­sen nagy számban magyarok, akik nemcsak tudományt, ha­nem hazafiságot is tanultak a császárvárosban. Ez az ellent­mondásosnak látszó tény ab­ból fakadt,' hogy attiíg Ma­gyarországot elözönlötték a titkosrendőrök és politikai be­súgók, napirenden voltak a letartóztatások és bebörtönzé­sek, Bécs zajában lehetett konspirálni Széchenyinek és Török Jánosnak, tüntetőleg lelkesedni az ott játszó ma­gyar színészekért, bátrabb hangon írni a hírlapokba a lazább cenzúra engedékenysé­gében. Csurgay László egyetemi hallgató baitársai közt volt az abonyi Ágai Adolf, aki ugyan megszerezte az orvosi képesí­tést, de sohasem praktizált, az újságírásban jeleskedett. Ve­le tanult az alberti születésű Politzer Ádám is, későbben a bécsi egyetem professzora, a gégészet világhím tudósa. Csurgay a diplomát 1864- ben szerezte meg. Becsbe is magával vitte Petőfi verseit és másoltatta megbízható or­vostanhallgató barátaival. Együtt jártak színházba és vendéglőbe, a sorházak és kocsmák dohányfüstjében az eredeti magyar népdalok közt Petőfi-dalokat is énekeltek, a csaposok, kellnerek és iddogá- ló vendégek füle hallatára. A gyanútlan bécsiek elnéző mo­sollyal figyelték a könnyezve daloló diákokat. Gondolták, nyilván megártott nekik az ital, a részegség egy bizonyos szakaszában szoktak sírogatni az emberek. A PESTI EGYETEMEN IS diplomát szerzett 1873-ban Csurgay. Ceglédre került vá­rosi orvosnak, a városban működött haláláig, 1904-ig. Lakása és rendelője a Seré­nyi út — ma Kossuth Ferenc utca — és a Teleki utca sar­kán állott. A család úgy em­lékezik rá, hogy a betegek messze tájakról is elmentek hozzá. Ügy oltotta a himlőt, hogy a beteg gyerekről vála­dékot kapart le és azt oltotta rá az egészségesre. Ö is elzarándokolt 1877-ben Turinba, Kossuth-hoz, a ceg­lédi százakkal. Az akkor bá­tor kiállás volt egy köztiszt­viselőtől. Az agg kormányzó dedikált fényképét ma is őrzik az uno­kák. A vaskos. Petőfi-gyűjte- ményt Csurgay László leánya, Adél örökölte. Hídvégi Lajos Az OB iü-Sen maradnak? Ceglédi VSE—Miskolci VSC 6:5 (2:1, 1:1, 1:1, 2:2) Cegléd: Sárközi, Beck I, Brávik, Tánczos, Széki, Kele­men, Ungvári. Csere: Pálin­kás, Beck II, Pákozdi, Bóbis. Góllövők: Kelemen (3), Szé­ki (2), Ungvári. Cegléd, 200 néző. Vezette: Habina. Végig hatalmas küzdelmet vívott a két vidéki vasutas együttes. A ceglédi csapat I idei legjobb játékát nyújtot- I ta, végig fegyelmezetten, szo­ros emberfogással, sokat úsz­va nyerte meg a számára na­gyon fontos mérkőzést. A találkozó hőse, Sárközi Kálmán büntetőt védett és számtalan veszélyt elhárított. Kiemelkedőét) játszott még Kelemen, Ungvári és Széki. Ceglédi VSE— Elektromos SE 6:6 2:2, 1:1, 2:2, 1:1) Cegléd: Sárközi, Brávik, Tánczos, Széki, Kelemen, Ungvári, Beck -I. Csere: Pá­linkás, Beck II, Bóbis, Pá­kozdi. Góllövők: Széki (3), Kele­men (2), Brávik. Cegléd, 150 néző. Vezette: Bíró Róbert. Az előző napi mérkőzéstől kissé fáradt ceglédi csapat nem tudta megismételni a Miskolc elleni játékot, ezért kénytelen volt megelégedni az egyik bajnoki ponttal. Több emberelőnyös helyzetet kiha­gyott, ami ilyen szoros mér­kőzésen döntő jelentőségű. A találkozó vége előtt egy perc­cel még az Elektromos veze­tett, Széki gyönyörű csavart góllal egyenlített. Jók: Széki, Kelemen! A ceglédi gárdának e két mérkőzés után nyolc pontja van, a 12 csapat között a ki­lencedik helyen áll. Az OB II-ből egy csapat esik ki. Beck Mihály MA DÉLUTÁN Főpróba a gyepen Ősztől megszűnik az NB III, az abban játszó csapatok közül néhány az NB II-ben folytathatja szereplését az új bajnokságban. Az NB III 11—18. helye­zettjei, a megyei bajnokok osztályozót vívnak a fennma­radó helyekért, köztük a Ceglédi VSE együttese is, mely ma, szerdán délután 2 órától tartja meg osztályozó előtti főpróbáját, a Vasutas sporttelepen, a Bem SE-vel játszva edzőmérkőzést. Kerüli® a munkát Hatvannapi elzárás A rendőrjárőr május 15-én, hajnali fél háromkor egy fér­fit igazoltatott a ceglédi vasútállomáson. Mint kide­rült, a huszonöt éves Bródán Gyula debreceni lakos, foglal­kozás nélkül tengett-lengett már tavaly augusztus óta, ál­talában a csavargástf lehetett volna fő foglalkozásának te­kinteni, az idén ‘ még szinte alkalmi . munkát sem vállalt. A közveszélyes munkakerü­lőt 60 napi elzárással büntet­ték. 1 1 A háztájit segíthetné Kiaknázatlan takarmánybázis A rétek, legelők haszni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents