Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
Városgazdálkodási vállalat Hasznos és fejlőt! icépss Az ötödik ötéves terv félidejében az eddigi teljesítés népgazdasági szintű áttekintése után megteszik, ugyanezt a vállalatok, üzemek, szövetkezetek is. A városi pártszervek is beszámoltatják a területükön működő gazdasági egységeket. Gödöllőn a városi párt-végrehajtóbizottság legutóbb a Városgazdálkodási Vállalat beszámolóját tárgyalta meg. Általánosan megfogalmazva, a vállalat középtávú terve összeállításánál a legfontosabbnak tartotta a változó gazdasági feltételekhez való alkalmazkodást, az. új körülményekben rejlő lehetőségek termelési adottságaik jobb kihasználását, a tartalékok feltárását, a tanácsi és lakossági igények minél teljesebb kielégítését, vállalatpolitikájának összehangolását a városival és az ágazatival. Megközelítve a tervet Terveik szerint 1980-ban, az ötödik ötéves terv befejező évében árbevételük 32 százalékkal fogja meghaladni 1973- ös bevételüket. A többletet az ötszáz négyzetméteres üvegház, a tömbfűtőmű üzembe helyezésével, új, a termelést és a szolgáltatást növelő, illetve bővítő gépek beszerzésével kívánják elérni egyebek között. A mostani tervciklusra megszabott feladatok csaknem teljésen megvalósultak. Az elmaradás alig több, mint kétszázalékos. ennél nagyobb a kommunális tevékenységben. Ennek okát abban látják, hogy a köztisztasági, útkarbantartási és parkfenntartási feladatok nem növekedtek a várt mértékben. Építőipari részlegük sem teljesítette tervét tavaly, néhány megrendelés elmaradása miatt. Fölös kapacitás mutatkozik a hő- és melegvíz- szolgáltatásban is. Követve a központi irányelveket, a vállalat a fizikai munkások bérét az átlagosnál nagyobb ütemben növeli. Valamennyi dolgozójuk keresete emelkedett, de a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké nem a tervezett mértékben. A vállalat dolgozóinak létszámát több mint tíz százalékkal szerette volna emelni, a tény azonban — csökkenés. Nagy a főváros vonzása, de még a helybeli üzemek is többet tudnak fizetni, mint a városgazdálkodási vállalat. A vezetők úgy látják, csak azok maradnak és dolgoznak náluk, akik valamilyen ok miatt nem szívesen járnak be Budapestre. Jó szóra Tavaly ugyan mérséklődött a munkaerőmozgás, de még ekkor is majdnem háromszázötvenen léptek ki. A legnagyobb mozgás a köztisztasági dolgozók között tapasztalható. 1977-ben az alkalmazottak között is jelentős volt a fluktuáció. Néha sikerrel jár a felmondókkal való beszélgetés. Tavaly például hét munkás és két alkalmazott változtatta meg elhatározását. Ugyancsak héttel gyarapodott a törzsgár- datagok tábora, ma már 135 dolgozójuk tartozik ide. A dolgozók megtartása mellett igyekeznek a munkafegyelmet is szilárdítani, hiszen mit ér akár a több ember, ha nem használja ki kellően a munkaidőt, ha késik, igazolatlanul hiányzik. Fontos a jó példa. A munkaidőalap jobb kihasználását a szigorúbb fegyelem mellett a pártalaoszer- vezet kommunistáinak is tulajdonítják. akik jó hatással vannak a többiekre. ' Nyilvánvalóan a kilépésekkel is összefüggően, 1976-ban a munkaversenyben részt vevő dolgozók száma alaposan lecsökkent, maid tavalv ismét emelkedett, de nem érte el a korábbi szintet. A szocialista brigád címet két eve 11 közösség érte el, a múlt évben számuk tizenhatra emelkedett. Ezek a brigádok a jubileumi versenyben is szép sikereket értek el, amiről a 68 e-mr forint jutalom is árulkodik. Nagyobb összegeket fordítottak az elmúlt, években jóléti és kulturális célokra. Szociális helvzetük és munkakörülményeik változatlanul kedvezőtlenek, nemcsak az úgynevezett telepítetlen munkahelyeken, hanem a központban is. Tavaly ugyan lényegesen javult a kertészet és a tmk- műhely helyzete, gyökeres változás azonban csak az új teleptől várható. Jobb, kényelmesebb Részben munkavédelmi célokat szolgálnak, részben könnyítik a nehéz fizikai munkát a már beszerzett gépek. A zárt rendszerű házi szemétgyűjtő kocsik munkába állásával a szemétrakodók és a házfelügyelők is megszabadultak a súlyos edények emelge- tésétől. Ma már szinte emberi kéz érintése nélkül kerül a hulladék és a szemét a házaktól a lerakóhelyig. A nagy teljesítményű seprőgépek sem csak a munkát könnyítik, biztonságosabbá is teszik a forgalmas utak takarítását. Az ötéves terv eddig eltelt idejében végzett munkát alapul véve, a meglevő hiányosságokat felszámolva, megvan a lehetőség az elkövetkező két és fél évben a középtávú elképzelések valóra váltására. A vállalat vezetői a párt-végre- hajtóbizottság előtt is hangoztatták, hogy mindezt csak a felügyeleti és irányító szervek segítségével tudják elérni. K. HÉTFŐTŐL Egészségnevelés Egészségnevelési, hetet rendez Gödöllőn június 20 és 25 között a városi-járási egészségügyi osztály és a Vöröskereszt városi vezetősége. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet helyi gyáregységében, valamint a Ganz Árammérőgyárban megrendezendő kiállításokkal, filmvetítésekkel a testedzés fontosságára, az egészséges életmód kialakítására hívják fel a dolgozók figyelmét az I egészségügyi szakemberek. / Harminc éve történt h gprs felívelés időszaka | Közeleg a magyar isko- = Iák államosításának 30. év- = fordulója. Iskoláink törté- | netének e fontos dátumára | emlékezve adjuk közre | Dékán Antal nyugdíjas is- £ kolaigazgató, az akkori ese- I ményeket és légkört, han- = gulatot felidéző írását. A felszabadulás harmadik évében, 1943 nyarán mi, felekezeti iskolák tanítói, izgalmas napokat éltünk át. Sűrűn érkeztek azok a dokumentumok, amelyek hírt hoztak azokról a döntésekről, amelyek új • korszakot nyitottak életünkben. Az első okmány így szólt: „Pest vármegye népoktatási kerület tanfelügyelőjétől. Értesítem, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter — itt következett a rendelet számának és paragrafusának betűje — 1948. július hó elsejei hatállyal állami tanítóvá átminősítette és jelenlegi szolgálati helyére osztotta be. Illetményeinek folytatólagos folyósítása iránt jelenlegi besorolásának alapulvételével egyidejűén intézkedés történt.” Ezzel egy időben érkezett a második írás. „Tanító urat azonnali hatállyal megbízom Gödöllő— Máriabesnyőn iskolaegyesítés útján alakult állami általános iskola igazgatói teendőinek ellátásával. Felhívom, hogy az iskola ingó és ingatlan vagyonát leltár ellenében szabályszerűen vegye át és az átadás-átvétel megtörténtét Pest vármegye (népoktatási kerület) tanfelügyelőjének sürgősen jelentse.” A tanfelügyelőség képviselőjének elnökletével azonnal megalakítottuk az államosítási bizottságot és hivatalosan átvettük a gödöllői felekezeti iskolák vagyonát. Ahogy visz- szaemlékezem és a megsárgult, 30 éves jegyzőkönyveket, okmányokat olvasgatom, minden zavar és akadékoskodás nélkül rendben zajlott le a hivatalos átadás és átvétel. Aláírták a jegyzőkönyveket az egyházak képviselői is. Néha nehézségek is adódtak a tulajdon szétválasztásakor, mert hisz közös kazán fűtötte az iskolát és a templomot, melyeknek most külön-külön fenntartója, gazdája lett, vagy vasárnaponként istentiszteletet tartottak még a külterületi tantermekben, de a kölcsönösség alapján itt is mindenki megelégedésére találtunk megoldást. A nevelőtestületek szabadabb, világi légkörben a szocialista pedagógia tudományos alapelveit tanulták és alkalmazták az újonnan született állami iskolákban. Viharosan gyors felíveiési időszaka jött el a magyar oktatásügynek. Voltak persze egyéni konfliktusok, lelki válságok is. A besnyői nevelőtestületben az államosítás idején két apáca is tanított, ök nem vették át az állami tanítóvá való minősítő okiratukat. Rendházuk nem engedte. Apácaként tanítottak tovább. Minden hónap elsején nekik is megérkezett az állami fizetésük. Amidőn azonban átnyújtottam nekik, gyorsan reverendájuk bő ujjába dugták kezüket és kijelentették: „egy istentelen állam pénzét én nem fogadhatóm el”. Keresetüket a jelenet után visszautaltam. Ez hónapokon keresztül megismétlődött, míg a rendházak megszűnése után ők is el nem költöztek Besnyőről. Utána is sokat emlegettük a fiatal, csinos L. nővérkét, mert kedves, mosolygós, igen jó tanítónak ismertük. Tizenöt évvel később, amikor a megye művelődésügyét vezettem, bekopogott hozzám egy csinos, divatosan öltözött nő. — Nem tetszik megismerni? — Sajnos, nem emlékszem. — Én vagyok az L. nővér Besnyőről. Tanítói állást kérek. — Mit csinált eddig? — Gyárban dolgoztam 15 évig — kezdte el történetét — és most már éltem, láttam, tapasztaltam annyit, hogy nevelőnek is el merek' menni. — A pénzt is elfogadja? — Igen. Már tudok vele bánni! — Férjhez is ment? — Még nem. Édesanyámmal élek. Kineveztem az egyik Galga menti községbe. Kiváló tanító lett. Dékán Antal akár egy könyv is. Biztosan megérné, keletje van mostanában az ilyesminek. Örömszülők Varga Mihály kevergeti az eléje tett kávét. — Az első önálló ’szereplésem örökre emlékezetes marad, bár már ötszáz körül jár az általam levezetett lakodalmak száma. Az elsőn Gyetvan István kötött házasságot Ba- zan Juliannával. Biztosan jól működtem közre, azóta megtartották ezüstlakodalmukat is. Különben a MAV-nál dolgozom, huszonnégy nap az évi fizetett szabadságom. Az idén majdnem mind lakodalmakra megy el. Huszonegy lakodalomban leszek vőfély. Munka ez. Kemény, két napon át tartó munka. A szombati lakodalomba. azt megelőző vasárnap hívogatok. Ma is majdnem száz házhoz kell bekopognom, s a vőlegény meg az örömszülők megbízásából elmondanom a hívogató rigmust: Illő tisztelettel léptek e hajlékba, az ég áldása szálljon a benne lakókra... Szeretnek nevetni... t . ' — Ügy kell végigjárnom a meghívottakat, hogy a legutolsó háznál is olyan józan maradjak, mint az elsőnél voltam. Nem is hinné, mennyi diplomácia kell a szíves kínálás visszautasításához. Mert mi volna, ha nyolcvan vagy néha százhúsz háznál meginnám az elém tett két deci bort. netán' a fél deci pálinkát. Hogyan tudnám megbízóimnak, elsősorban a vőlegénynek, mert annak a követe vagyok, jelenteni, hogy a reám bízott feladatot elvégeztem. — A lakodalom napján mái kora reggel megjelenek a lakodalmas háznál. A délelőtt- nek rengeteg a szertartása. Mennem kell a zenészekért, aztán a zenekarral vonulni a násznagyért, lebonyolítani a menyasszony cipő- és a vőlegény ingcseréjét. Mindent sürgetve, siettetve, hogy a délben érkező vendégek a frissen terített asztalhoz ülhessenek, s az ételek-italok mellé fnóká- zást, vidámságot, minden fogásnak megfelelő rigmust is kapjanak. — Az igazi ceremónia azonban az ebéd befejezése után kezdődik. Az esküvőre való indulás előtt meg kell tartanom a búcsúztatást. A menyasszonyt, vagy vőlegényt elbúcsúztatom az apjától, anyjától, testvéreitől, keresztszülőktől, barátoktól, szomszédoktól. Vezetem a menetet az anyakönyvvezetőhöz, úgy, hogy a megbeszélt időre érkezzünk. A zene közben szól. A legények, férfiak mulatni akarnak. Rangot ad a lakodalmaknak az is, hányszor ültetik le a százasokkal teleszórt kalap mellé a zenekart — Az esküvői szertartás után indulunk a menyasszonyos házhoz. Engedelmet kell kérnem a belépésre, a násznép nevében. Ki kell kémem a menyasszonyt, utána újabb búcsúztatók hangzanak el. Közben a menyasszonyt összekötözik az első táncosával, eladják a menyasszönyágyat; mindez nagyon sok mókával, állandó figyeléssel jár együtt. — A vőfély .vezeti a menyasszonytáncot, ami az új asz- szony első keresetét biztosítja, s amit éppen a hulló forintok miatt nehezen lehet abbahagyni. A vacsora rendjét megtartani még nehezebb. Ilyenkor a fiatalabbja legszívesebben csak járná a táncot, az idősebbje meg a pincében énekelgetne. Nem akarják tudomásul venni, hogy a gyomor is követeli a magáét. Amikor a vendégsereg végre leül, egyik rigmus követi a másikat. Nevetni is nagyon szeretnek az emberek. Ez is a vőfély dolga, a jókedvet fenntartani, hol vaskos humorral, hol finomabb élcelődéssel. Új megbízók — Éjfél után megtörténik a menyecskeöltöztetés és az új pár bemutatása, amely ezekkel a szavakkal kezdődik: Asszony lett a lányból / a legényből ember... — Feljön a nap, mikorra végzek. Ennyi munka után jólesik a pihenés. — Varga Mihály felnevet. — Pihenés? kezdődik minden élőiről, hiszen a szombatot a vasárnap követi, s nekem reggel nyolckor már jelentkeznem kell új megbízóimnál, hogy sorba járhassam a listára feljegyzetteket, kopogtassak az új vőlegény követeként, s mondjam a rigmust. Fercsik Mihály Kombájn vágja a kamillát Június közepére befejezték a kamilla szedését, mintegy 130 hektáron, a Szilasmenti Termelőszövetkezetben. Képünkön: munkában a kamillaszedő kombájn. A már levágott kamillát pótkocsival szállítják el. Barcza Zsolt felvételei A vőfély- „Munka ez, lenén! munka” A barna, zömök, fekete ruhás férfi vidáman, hetykén, ül a kerékpáron. Vasárnap délután sok hásonló ünneplőruhás ember karikázik a falu főtere felé, ahol a művelődési házat és a presszót találja. Varga Mihály, a sok közül az egyetlen, akinek kezében szalagokkal és fehér hímzett zsebkendővel, kulccsal díszített mogyorófa pálca ékeskedik. Megáll a főtéren. Listát vesz elő. — Az, áldóját! Reggel nyolckor kezdtem és a fele még hátravan a méghívandóknak. Keletje van... — Van tíz perce? — kérdezem. — Egy kávéra meghívom, s közben faggatom a vőfély mesterségről. Meghatározásomat, amely szerint a vőfélység mesterség, azonnal alátámasztja szavaival. — Nagybátyámat, Lábát Józsefet, aki a falu kisbíró ja volt, még ma is, sok évvel a halála után úgy emlegetik, mint akit ebben a szakmában nem .lehet utolérni. Ö figyelt fel rám, s már iskolás koromban mondo. gáttá: vőfélyt nevelek belőled. A madarak és fák napja, anyák napja, meg egyéb iskolai ünnepségek szavalgató gyereke voltam és szívesen, sokat mókáztam. Szüleim szerint, amióta az első szót kimondtam, be nem állt a szám, s hogy ez mennyire igaz lehet, azt a feleségem tanúsítja, aki szerint még álmomban is beszélek, éjszakára sem fogom be. Ez a tulajdonságom indított el a vőfélyi mesterség felé. Nagybátyám maga mellé vett, afféle vőfélyinasnak. Jártam vele hívogatni, lakodalmakba segíteni, közben tanulgattam, ismerkedtem a hagyományokkal, szokásokkal. — Hévízgyörkön ekkor már három elismerten híres vőfély volt: Kékesi István, Van- kó Gábor, meg a nagybátyám. Minden vőfély embersége és egyénisége szerint különbözik a másiktól. Én mind a háromnak a bizalmába férkőztem. Elkértem verses füzeteiket, amelyekben féltve őrzött lakodalmas rigmusaikat őrizték. Volt ezek között saját költésű vers, volt olyan, amit elődeiktől másoltak le. A három füzetből én egy negyediket állítottam össze. Azokat a verseket, rigmusokat, tréfákat gyűjtöttem egybe, amelyek az én egyéniségemnek a legjobban megfeleltek. Lehet, hogy mindhárom füzet megtalálható a vőfélyek gyerekeinél, unokáinál. Jó volna, ha előkerülnének. Összeállhatna belőlük
