Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-17 / 141. szám
2 ~xMA<m 1978. JŰNIUS 17., SZOMBAT Moszkva Külügyminiszteri megbeszélések Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, pénteken a Kremlben fogadta Knud Andersen dán külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. Mint a kiadott hivatalos közlemény megállapítja, a tárgyszerű, baráti légkörben tartott megbeszélésen eszmecserét folytattak a szovjet— dán kapcsolatok továbbfejlesztéséről, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. Koszigin és Andersen megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország között megfelelő a jószomszédi kapcsolat. Mindkét részről arra törekednek, hogy szilárd és gyümölcsöző alapokon továbbfejlesszék a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a legkülönbözőbb területeken, mivel ez megfelel mind a szovjet és a dán nép, mind pedig az európai béke és biztonság érdekeinek. A nemzetközi kérdések megvitatásakor aláhúzták, hogy a Szovjetunió és Dánia* egyaránt az enyhülés megszilárdítását tekinti a legsürgetőbb és legfontosabb feladatnak, s úgy véli, hogy az enyhülés folyamatát meg kell szilárdítani, visszafordíthatatlanná kell tenni. Ugyancsak fontos és sürgős feladat a fegyverkezési verseny megszüntetése, a nukleáris háború fenyegetésének elhárítása. Belgrad Pártkongresszus előtt Jugoszláviában befejezéséhez közelednek a JKSZ XI. kongresszusának előkészületei. A kongresszus tiszteletére sok helyütt új gyárakat, létesítményeket adtak át rendeltetésüknek. Belgrád egyébként ünnepi köntösbe öltözve várja a jövő hét keddjén kezdődő nagy eseményt A kongresszusi dokumentumok alapjaiként szolgáló javaslatok formába öntésének több hónapig tartó munkájában részt vett a párt és más társadalmi-politikai szervezetek teljes tagsága. lengyel—NDK tárgyalások Oskar Fischer és Emil Woj. taszek .vezetésével pénteken délelőtt a lengyel külügyminisztérium épületében megkezdődtek a lengyel—NDK külügyminiszteri tárgyalások. A plenáris ülés után Oskar Fischert, az NDK külügyminiszterét fogadta Edward Gie- rek, a LEMP KB első titkára. Megemlékezés Bulgáriában A bulgáriai Blagoevgrádban csütörtökön megemlékeztek Dimitr Blagoevnek, a BKP alapítójának 122. születésnapjáról, A BKP megyei első titkárainak országos találkozójával összekapcsolt ünnepségen felszólalt Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke. Befejezte munkáját a LEMP KB plénuma Pénteken délután Edward Gierek, zárszavával és egyhangú határozathozatallal befejezte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ülése. A Politikai Bizottság „A tudomány szerepének további erősítése, az ország társadalmi-gazdasági fejlődésében” címet viselő beszámolója fölötti vitában számos felszólalás hangzott el. A vitában részt vettek a Központi Bizottság teljes ülésére vendégként meghívott párttag és párton kívüli tudósok, szakértők is. Edward Gierek, zárszavában mélyrehatónak és gyümölcsözőnek mondotta a vitát, amely megerősítette az előterjesztett anyagok helyességét, s ugyanakkor értékes véleményekkel és javaslatokkal gazdagította azokat. A KB első titkára igen pozitívan értékelte az «hangzott bírálatokat, amelyek felhívták a figyelmet a különböző nehézségekre és meglevő ki nem használt tartalékokra. A plénum egyhangú határozatban fogadta el a politikai bizottság Edward Gierek által előterjesztett beszámolóját és az abban foglalt irányelveket. Olaszország Kitűzték a rendkívüli elnökválasztás időpontját Az olasz kormány csütörtök esti rendkívüli ülésén tudomásul vette Giovanni Leone államfő lemondását és azt megjelentette a hivatalos közlönyben is. Az olasz alkotmány értelmében Pietro Ingraónak, a képviselőház kommunista elnökének 15 napon belül össze kell hívnia a szenátorokat, a képviselőket és a tartományok elektorait, hogy együttes ülésen új elnököt válasszanak, hét évre. Közben az adóhivatal illetékesei a pénzügyminiszterhez eljuttatott jelentésükben azt írták, hogy nem találtak szabálytalanságot Leone adóbevallásaiban. Péntek reggel óta a Quirinale palota helyett a Giustiniani palota zászlórúdján leng az olasz trikolor annak jeléül, hogy Leone lemondása után Fanfani, a szenátus elnöke gyakorolja ideiglenesen az elnöki hatalmat. Az olasz pártok vezetői egyelőre óvakodnak a nyílt állás- foglalástól az elnökjelölteket illetően. Natta, az OKP képviselőházi csoportjának elnöke is csupán annyit közölt, hogy olyan személyiségre volna szűk. ség, aki élvezné valamennyi demokratikus párt támogatását, s a valóban jelképezné a nemzeti egységet. A kormányzó kereszténydemokraták vezetőségét keddre hívták össze, hogy megvitassák, kit állítanak a párt hivatalos jelöltjének. Rómában hivatalosan bejelentették, hogy a rendkívüli elnökválasztást június 29-én tartják. Pénteken egyébként pokolgép robbant egy római tejfel- dolgozó üzemben. A kárt 30 millió lírára becsülik, személyi sérülés nem történt. A Regina Coel-i börtön kapujában nagy erejű robbanószerkezetet találtak, amely, ha idejében fel nem fedezik, hatalmas pusztítást vitt volna véghez. Szélsőjobboldali terrorcsoportok, az Olasz Kommunista Párt egyik római külvárosi irodájában és két adóhivatalban akartak pokolgépet robbantani, de a merényletek konstrukciós hibák miatt meghiúsultak. A békét fenyegető változások Szovjet kommentár az amerikai politikáról < A Pravda és más szovjet központi lapok június 17-i száma közli „Az Egyesült Államok kormányának jelenlegi politikájáról” című cikket. „Az utóbbi idők tényei arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok politikájában a béke ügyét veszélyeztető változások mennek végbe. Az ország vezető köreiben már nem első esztendeje éles harc dúl a leszerelés, a Szovjetunióhoz és más szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok kérdéséről. Ebben a küzdelmben azon csoportok képviselői kezdenek felülkerekedni, amelyek alá akarják ásni az enyhülést, a világot vissza akarják vetni a «-hidegháború-« korszakba.” „Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak ellenfelei igyekeznek egy nófát fújni az agresszív, szovjetellenes kínai vezetőkkel, akik mindenütt hallhatóan csalásnak minősítik az envhülést és a békét, a háborút, nevezik az egyedüli reális perspektívának — írják a szovjet lapok. Az Egyesült Államok politikájának mindezen tendenciái különös egyértelműséggel nyilvánultak meg a NATO közelmúltban megtartott tanácsülésén. Ennek eloszlatására volt hivatott James Carter elnök közelmúltban megtartott annapo- lisi beszéde. A Szovjetunióban figyelemmel fogadták és tárgyilagosan értékelték ezt a beszédet. Nem maradtak figyelmen kívül a beszédben foglalt pozitív kijelentések, amelyek tanúsítják az amerikai vezetők kénytelenek számolni azzal, hogy az ország politikai köreiben és a közvéleményben székes támogatást élvez az enyhülés. '„Világos, hogy az Egyesült Államok által az enyhülés érdekében tett lépéseket felsorolva, az elnök nem véletlenül hagyott figyelmen kívül két nagyon fontos dokumentumot: a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alapjairól és a nukleáris háború veszélyének csökkentéséről szólót. Ezekben a dokumentumokban erőteljesen hangsúlyozzák egyebek között azt a tényt, hogy mindkét hatalom az enyhülés és az ebből fakadó kölcsönös kötelezettségek javára döntött.” A továbbiakban a lapok meg^ állapítják: „A közép_európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokkal és a hadászati fegyverek korlátozásáról tartott tárgyalásokkal kapcsolatban a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz a még fennálló kérdések kölcsönösen elfogadható alapon történő sikeres összehangolására. Az amerikai vezetés azonban, noha szavakban elismeri a megállapodás megkötésének fontosságát, valójában nem mutatott készséget a még össze nem egyeztetett kérdések konkrét megvitatására. Mesterséges akadályokat keltenek a leszereléssel foglalkozó egyéb tárgyalásokon is.. A hivatalos cáfolatok ellenére gyakorlatilag folytatódik az a politika, hogy a leszerelési tárgyalásokat más, azokkal egyátalán ösz_ sze nem egyeztető kérdésekkel kapcsolják össze. Az említett tárgyalásokat a jelek szerint csupán arra akarják felhasználni, hogy leplezzék militarista politikájukat. A katonai előkészületek fokozásával párhuzamosan változásokat jelent az Egyesült Államok irányvonalában az afrikai országokkal szemben a nyílt, intervenciós neokolonis- ta politikára való áttérés. Az amerikai kormány politikájában jelenleg tapasztalható változás — mint bebizonyosodott — sérti a szovjet— amerikai kétoldalú kapcsolatokat is. Lehetetlen nem észre venni, hogy célja a még csűr pán szerény alapokra támaszkodó kölcsönös bizalom kikezdése. A lapok a továbbiakban az amerikai—kínai viszonyról írnak. Semmiképp sem szolgálja a bizalom erősödését, hogy Washington újabban körüludvarolja Kínát. Ugyanakkor egyes, Washingtonban magas tisztségeket betöltő személyiségeken a dolgokba! ítélve, annyira elhatalmasodtak a szovjetellenes érzelmek, hogy ügyet sem vetnek erre a veszélyre. A washingtoni hivatalos változat azt hirdeti, hogy minden a Szovjetunió és a szocialista országok döntésén múlik, hogy a kapcsolatok fejlesztése az enyhülés, avagy a „hidegháború” útján folytatódjék-e. Ez az állítás azonban nem állja ki a próbát. Az amerikai belpolitikával kapcsolatban a szovjet lapok megjegyzik: „Nem kis jelentősége van — szemmel láthatóan — az Egyesült Államok belpolitikai helyzetének sem. különös tekintettel az infláció és a munkanélküliség-problémák éleződésére, a világ leggazdagabb tőkésországában élő fekete és fehér állampolgárok millióinak nyomorára, a tömeges bűnözésre. E problémák éleződése, amelyekről mesterségesen keltett külső aggodalmakkal próbálják elterelni a figyelmet, és/a kormány tehetetlensége tápot ad a kormány „gyengeségéről”, „puhaságáról” szóló vádaknak. A világ közvéleményét izgatja ad a kérdés is: hogyan válaszol a Szovjetunió az amerikai politika megkeményedésé- re? Népünk túl sokat látott, túl sokat átélt, mintsem hogy megtörjön, meghajoljon a kard- csörtetés előtt. A béke útját választotta, s nem engedi, hogy letérítsék énről az útról. Nem fogadjuk el a felhívást, hogy csatlakozzunk az enyhülésnek, milliók békés jövőbe vetett reményének, magunk és gyer_ mekeink emberhez méltó életre való lehetőségének eltemetéséhez. Az amerikai politika által bonyolulttá tett helyzetben a Szovjetunió ismét megerősíti törekvését, hogy a nemzetközi enyhülésnek és az Egyesült Államokkal fennálló kölcsönösen előnyös jó kapcsolatok fejlesztésének útján haladjon. A szovjet lapok végezetül megállapítják: „Nem lehet az Egyesült Államok elnöke által javasolt módon a béke megerősítésére, a fegyverkezés korlátozására és a Szovjetunióhoz fűződő rendezett kapcsolatokra törekedni, és egyidejűleg szítani a szovjetellenes hisztériát. Az Egyesült Államok jelenlegi irányvonala komoly veszélyeket rejt magában, az Egyesült Államok, a békében érdekelt valamennyi ország számára, és a nemzetközi kapcsolatok egész alakulására.” „A nemzetközi kapcsolatokban nincs fontosabb cél, mint az enyhülés megőrzése és el_ mélyítése, a béke megszilárdítása és a leszerelés. És nincs olyan cél, amelyik jobban rászolgált volna aría, hogy az értük vívott harcban mindenki teljes erejéhez és lehetőségeihez mérten kapcsolódjon be”. Üdvözlő táviratok a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 30. évfordulója alkalmából EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, HENRYK JABLONSKI, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, PIOTR JAROSZEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke VARSt Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek, s a testvéri lengyel népnek országaink barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése aláírásának 30. évfordulóján. Az 1948. június 18-án megkötött szerződés kiemelkedő jelentőségű okmány országaink, népeink hagyományos barátsága történelmének és kiindulópontja a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméi alapján fejlődő, új szocialista tartalmú barátságunknak. Sokoldalú együttműködésünk állandóan fejlődik és mélyül kapcsolataink valamennyi területén, és ez eredményesen szolgálja mind a szocialista közösség országainak érdekeit, mind népeink javát Az 1968 májusában aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk megerősítette és továbbfejlesztette a 30 évvel ezelőtt lefektetett elveket és közös célokat Örömünkre szolgál, hogy barátsági szerződésünk is megbízható eszköze együttműködésünknek a szocialista építőmunkában, a nemzetközi tevékenységben, népeink baráttógának erősítésében. v Az ünnepi évforduló alkalmából szívből kívánunk további sikereket a testvéri lengyel népnek a fejlett szocialista társadalom építésében, hazája felvirágoztatásában, a nemzetközi béke és biztonság szolgálatában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke BUDAPEST. Kedves Elvtársak! A Lengyel -Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsa és kormánya, a lengyel nép nevében szívélyes üdvözletünket küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának, a testvéri magyar népnek, és személy szerint Önöknek, kedves elvtársak. További sikereket kívánunk a szocializmus építéséhez országukban. A 30 éve megkötött szerződés új korszakot nyitott államaink és népeink kapcsolataiban, megteremtette e kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének lehetőségét. A lengyel és a magyar nép hagyományos barátsága és együttműködése az eszmei és politikai közösség alapján fejlődhetett tovább, amelyet a két marxista—leninista párt, a LEMP és az MSZMP szoros együttműködése tett lehetővé. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a kapcsolatok fejlesztésének a szerződésben lefektetett Irányai az elmúlt harminc év során konkrét tartalommal teltek meg a politikai együttműködés, a gazdasági kapcsolatok erőteljes fejlesztése, a széles körű kulturális és tudományos együttműködés, valamint a két ország lakosságának közvetlen kapcsolatai terén. A népi Lengyelország nagyra értékeli testvéri szövetségét és együttműködését a Magyar Népköztársasággal. Nagy elismeréssel tekintünk a szocialista építésben elért kiemelkedő eredményeikre, valamint arra a tevékenységre, amelyet Magyarország fejt ki a biztonság, az enyhülés és a népek közötti békés együttműködés megerősítése érdekében. Mély meggyőződésünk, hogy pártjaink, államaink és népeink testvéri barátsága és együttműködése mind jobban fejlődik és erősödik a két ország javára, a szocialista közösség egysége, a béke és a szocializmus érdekében. Önöknek, kedves elvtársak további sikereket kívánunk ér a testvéri magyar népnek az MSZMP XI. kongresszusán meghatározott nagyszerű feladatok megvalósításához. EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, HENRYK JABLONSKI, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, PIOTR JAROSZEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elöke ★ Az évforduló alkalmából táviratváltásra került sor Pu. Frigyes külügyminiszter és lengyel kollégája, Emil Wojtasze külügyminiszter között. Becs Véget ért a leszerelési szeminárium A Nemzetközi Békeiroda Bécsben rendezett kétnapos leszerelési szemináriumának résztvevői pénteken sajtóértekezleten válaszoltak az újságírók kérdéseire. Romesh Chandra, a Békevilágtanács elnöke szólt a NATO-országok kormányfőinek washingtoni, az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakával egyidőber. megtartott tanácsüléséről. A BVT elnöke elmondotta hogy a Nemzetközi Békeiroda az elkövetkezendő időben számos rendezvényt, szemináriumot szervez, amelyek az esetleg már 1979-ben megtartható leszerelési világkonferenciát hivatottak előkészíteni.
