Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-16 / 140. szám
ms ytrmr« 1« p^wk A tisztaság az eladók és a lakosság közös érdeke Őrjáraton a Dunakanyarban A Belkereskedelmi Minisztériumban megállapítottak, hogy a kereskedelem és a vendéglátás alacsony színvonala miatt stagnál a Balaton idegenforgalma. Hogy ezt a folyamatot megelőzzék, az ország többi üdülőterületén, például a Dunakanyarban, gyökeresen meg kell változtatni a kereskedők, vendéglátók szemléletét. Törülköző — lakat alatt Az egyik korántsem mellékes kérdés, hogy milyen a mellékhelyiségek állapota. Erről tájékozódtunk a szentendrei járás néhány éttermében A tahi Vöröskő étteremben a vezető, Vitovszki Jánosné mutatja: tiszta a törülköző, van szappan, papír, csillog a fajansz kézmosó. Ami különös, lakat őrzi a törülközőt. — Nagyon gyakran elveszett, de még így is előfordul, hogy letépik és elviszik. Nem könnyű hát a vendéglátók dolga. Visegrádion a Diófa vendéglő feltűnően tiszta. Egyik terme pedig megkapóan szép, fehérre tapétázott falait helyenként matyó mintákkal díszítették. A fekete üvegmennyezetet szintén. A konyhájáról messze híres vendéglő III osztályú, a kiszolgálás — a vendégek szerint — osztályon felüli. De... a felszolgáló nők nem egységes munkaruhát viselnek. Az egviken sötétkék mini kötényruha világoskék pulóverrel, a másikon bokáig é"5. virágos szoknva 'á-za fel- ső-é^szel. De, mint hírlik, már készül az új tormaruha. Francia oklevél a Pokolnak A Szentendrei-szigeten a PoKolcsárdában kizárólag férfi felszolgálókat láttunk. Mind- tgyiken fekete cipő és nadrág, .ófehér ing, fekete, piros suj- tásos mellény. S ami nem kevésbé fontos: a kezük is tiszta. Sajnos a személyi higiéniára sok helyen még a kelleténél kevesebb gondot fordítanak. Itt, a Pokolcsárdában azonban 22 esztendeje ügyel mindenre Kalencsik Béla üzletvezető. S hogy gondos gazdája a csárdának, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tava'ly kapott — s visszavonható — francia oklevél, amelyet rendszeresen visszatérő francia vendéglátósok adtak át a jó színvonal megőrzéséért r Óránként háromszázan Az élelmiszer-kereskedelemben ugyanolyan fontos a személyi higiénia, mint a vendéglátásban. Szedlacsek Gyuláné, a visegrádi ABC vezetője, ha nem is állítja sorba dolgozóit, reggelente mindenkit szemügyre vesz, tiszta-e a köpenye, megvan-e a fityula, milyen a frizura. De árurakodás közben bepiszkolódik a köpeny, abban nem lehet újra a pült mögé állni. Naponta kétszer mossák föl az üzletet délben és este zárás után. Közben többször sepregetnek. Egy-két eldobott blokk mégis mindig éktelenkedik a földön. Óránként 300-an fordulnak meg a csúcsforgalom idején az üzletben. A vitriné« pultot és a bejárati részt naponta tisztítják az eladók. Takarítani tehát mindenkinek kell. örülnek az új rendeletnek, mely szerint több a takarítási pótlék. (Június 1-től a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál több mint négyszeresére emelkedik, s megközelíti a 900 ezer forintot.) Virág a bolt előtt A visegrádiaknak a további tizenegy dunakanyarbeli élelmiszerüzlet eladóinak más dolguk is van: a bejárat előtti virágkosarakat, ágyásókat rendszeresen öntözniük kell. A virágok ültetésével és a gyom- lálással kertészeket bízott meg a vállalat. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ahol já tunk, a gyakori ellenőrzések eredményeként valóban a megszokottnál nagyobb a tisztaság. S hogy a környezetet és a munkát még kulturáltabbá tudják tenni, az nemcsak az eladóktól és felszolgálóktól, hanem tőlünk, vásárlóktól, vendégektől is függ... Cz. V. A karbantartók újítása Mini troli a fonodában Egyszemélyes mint trolibuszon járja körül a gépeket a Szegedi Textilművek egyik kilenctagú brigádjának minden fonónője, vagyis kényelmesen ülve látják el napi feladatukat. Üj típusú munkaeszközük annyiban hasonlít az említett közúti járműre, hogy ugyanolyan kényelmesen foglalhatnak helyet benne, ugyancsak villanymotor hajtja, s rugalmas áramszedőn kapja a felsővezetékről a meghajtó energiát. A kényelmes testtartáshoz alakított, támlás székes kis járművet a dolgozó lábpedállal a tetszés szerinti helyre irányíthatja szabályozható sebességgel. Az elektromos fonószékeket a gyár karbantartó műhelyében . újítás alapján készítették eL Megkezdődtek az előkészületek Új iskola Szigethalmon Szigethalom községben megkezdődtek az iskolaépítés előkészületei. Éppen idejében, mert a számítások szerint 1930-ra 1414 iskolás gyerek lesz a községben, s ha úgy akarnák őket elhelyezni, ahogy szeretnék. akkor ötven tanteremre lenne szükség. Ezzel szemben jelenleg van húsz. Ebből négy — az úgynevezett Forte-iskola — az idén készült el. A kétműszalíos oktatásból még a következő két évben felépülő, nyolctan termes iskola megnyitása után sem tudnak ugyan szabadulni, de az összesen huszonnyolc tanteremmel már lehetővé válik, ho-gy ha a felsősöket még nem is, de az alsó osztályosokat már fel tudják venni a napközibe. Szigethalmop ez is nagy előrehaladást jelent, ugyanis eddig csak az első osztályosokat tudták ellátni r.ap közben -meleg étellel, s csak őket tudták — hely hiányában — foglalkoztam a délutáni órákban is. Az új iskola, huszonöt- millió forintba kerül. a kivitelező, a 3. sz. Építőipari Vállalat jövőre kezdi a munkát. Az intézet olyan fejlett technológiával épül, hogy a társadalmi munkára válalkozó szülőknek legfeljebb a segédmunka aprajából jut majd, de hogy erre szívesen vállalkoznak, arra az eddigi tapasztalatok alapján bátran lehet számítani. Szép példája volte a? áldozatkészségnek az óvoda tatarozásánál végzett munkájuk is. A nyolctantermes új tan-inBabaholmik Dunakesziről Otthonkák a kamionban • Japán gépek • A szabás terve • Otthonból óvodába A Minőségi Fehérnemű Szövetkezet két kisebb egységet üzemeltet Dunakeszin. A szabászrészleg a várost átszelő vasúti pályát keresztező közúti híd szomszédságában található. Családi ház alagsorában japán gépekkel szaporán szabják az ügyes kezű aszónyok az előre kidolgozott szabásterv alapján a mesefigurákkal, virágokkal díszített babaholmikat és a gyermek ruházati cikkek anyagát, amit aztán a Hunyadi utcai varrodában varrnak készre a Radnóti szocialista brigád tagjai. Az idén kezdték — Belföldi piacra ezekből a tetszetős mintás anyagokból szállítunk babaingeket, pólyaÉrtesítjük t. vevőinket, hogy a kis mennyiségű fémtermékek szaküzletében (Budapest XIII., Jász u. 5. Telefon: 201-830.) június 19-től július 3-ig ieifározunk A leltározás idején az áruátvétel és az árukiadás szünetel. A többi telepünkön a kiszolgálás zavartalan. Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat Vevőszolgálata Telefon: 401-321. párnákat, 1 koöSí^ártiákáí és gyermek kisingeket, s ez évtől kezdődően új termékkel, a hímzett leánykablúzokkal is segítjük az áruválaszték bővítését. Ezekből az árukból folyamatosan szállítunk — mondja Kádházi Sándor telepvezető-helyettes. Húszezer elindult A babafehérr.eműk mellett az éves termelési terv 40 százalékát a bérmunka teszi ki. A Hungarocoop közvetítésével hosszabb ideje hasznos együttműködés alakult ki az NSZK- beii Vabo cég és a Minőségi Fehérnemű Szövetkezet között A német szerződő fél kamionokkal szállítja a női otthon- kák elkészítéséhez szükséges műszálas textilanyagokat, amit a dunakesziek szabnak megfelelő méretre és varrják meg. Az év első négy hónapjában több mint 20 ezer otthonkát készítettek el, és szállítottak a megrendelőnek, s ezzel a kevéssel túl is teljesítették időarányos tervüket. A ■ szövetkezet dunakeszi egységeiben megtartott termelési tanácskozáson az eredmények értékelése mellett a gépek és a munkaidő jobb kihasználását sürgette a vezetőség, míg a dolgozók részéről a babruhák anyagának minőségével kapcsolatosan hangzottak el felszólalások. Ezen az összejövetelen a Radnóti Miklós varrodai szocialista brigád asszonyai a közösség kiemelkedő munkájáért jutalmat vehettek át. Játék — öregektől A szövetkezet dolgozói patronálják a helyi gyermekintézményeket, és jó kapcsolatot tartanak fenn a Fóti Gyermek- várossal is. A szabászműhelyben összegyűjtött hulladékanyagokat a közeli öregek otthonába szállítják, s az idős emberek egyszerű, ötletes játékokat készítenek belőle a város óvodáiba:, gondozott nebulók számára. O. K. tézet már olyan lesz, amilyennek egy ma épülő iskolának lennie kell. A tornatermet a Szokásosnál nagyobbra méretezik, mint amekkorát egy nyolctantermes iskola megkíván. Ide járnak majd ugyanis tornázni a hat évvel ezelőtt épült, közművesítetlen, hattantermes iskola növendékei is. A főzőkonyha is azért lesz nagyobb, hogy mindkét iskola tanulóit elláthassák meleg étellel. A községi tanács vb-titkára, Búsits Szvetozárné nagy elismeréssel beszél az iskolák pedagógusairól, akik a rendkívül nehéz körülmények között sem engednek az oktatás színvonalából. Két év múlva már számukra is csak emlék lesz a hőskor, amikor még a folyosókon is tanítottak. II. E. Bútor, zsugorban Szállításkor többször szenvednek károsodást a gyárakból kikerülő bútorok. Ennek elkerülésére a Könnyűipari Minisztérium támogatásával zsugorfóliás csomagolás alkalmazására rendezkedik be a Kanizsa Bútorgyár. Az importból származó berendezés egy része már a helyszínen van. A terv szerint az év második felében már fóliába csomagolva szállítják a bútort az üzletekbe és áruházakba. — A Dunakanyarban huszonkilenc üzletet részesít kiemelt ellátásban a Pest— Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. Dekád helyett, hetente szállítja az árut. Fóiiafekteiő gép A Kertészeti Főiskolán új fóliafektető gépet kísérleteztek ki. A géppel naponta 1,5 hektár földet lehet perforált fiijával lefedni. A fóliatakarás két héttel meggyorsítja a zöldségfélék beérését és megvédi a palántákat a fagykártól. Karáth Imre felvétele k A napilap gondos átböngészése közben egy e.- so olvasásra nem különösebben figyelemreméltó hírecskéa akadt meg a tekintetem. A bír ennyi volt: — a gyermekek munkára neveléséről tárgyalt az út- töroszü vétség... Helyes — mormoltam inagamban —, nem lehet elég korán kezdeni a nevelést, különösen, ha munkáról van szó. És miért ne lenne ez feladata és gondja az úttörószövetségnek'! Már lapoztam volna tovább, ha fel nem ködük bennem a kaján ötlet, mi lenne, ha olyasféle hírt olvasnék a lapokban, miszerint: ... a felnőttek munkára neveléséről tárgyalt a már utat-törtek szövetsége ...? Ha a több mint egymillió és kétszázezer úttörő helyett és mellett a több mint ötmillió munkára képes felnőttet, nevelné munkára egy szövetség, de legalábbis e milliók közül azt a nem kevés számút, aki szívesen elmenne a munka temetésére, ha vinnék, s nem mennie kellene. Aztán fűzvén tovább a gondolatot a hír kapcsán: az úttörők milyen büszkék iskolájukra, kihangsúlyozzák mely iskola neveltjei ők. Ugyan a felnőtt munkás, a munkálkodó munkás, a munkára nevelt dolgozója valamely üzemnek, büszke-e, hogy éppen annak az üzemnek a dolgozója? Aligha vitás, hogy a Csepel Autógyárban lenni munkásnak vagy a Lenin Kohászati Művekben, avagy a Ganzban, az rangot és tekintélyt is jelenthet. Jól csengő nevű, nagy múltú, hagyományokkal gazdagon rendelkező, jobbára a munkasikereiről és a termékek minőségéről híres, nagy gyárak munkavállalójának lenni, gondolom, presztízs is lehet. De vajon valóban presztízst jelent-e mindenütt és általában? Vajon valóban büszkélkedve mondja-e a bervai, vagy a siroki munkás, a viJegyzef JÚhtól várható el? sontai külfejtés bányásza, hogy ő ott dolgozik, ahol? Akitől kérdem, munkásból lett középvezető az egyik megyei üzemben, tűnődik egy pillanatra, úgy válaszol: — Hogyis mondjam... én még ezen így nem is gondolkodtam ... Az biztos, vagyunk jó néhányan, akik sok éve dolgozunk itt, el sem tudnánk képzelni az életünket a gyár nélkül. De, hogy büszke? ... Igen, azt hiszem, hogy büszke vagyok. Én is, meg a jó melósok ... meg mindenki, akit megbecsülnek ... Igen, szívesen mondom, hogy hol dolgozom ... A szövetkezeti ipart képviselő ismerősöm, vállat ránt: — Mi a nyavalyát büszkélkedjek? Pénz van, az a lényeg. Mondjam, hogy melyik kátéeszben vagyok? Jobb, ha nem tudják, minek szidják azt is, meg miatta engem is ... A pénz, az a lényeg. Ha pénzem van, büszke vagyok, ha nincs, akkor pironkodom ... Így van ez kérem ... — Hát ez meg honnan jutott az eszedbe? — kérdi visz- sza a szövetkezeti elnök... Mondom a hírt, amit olvastam, azt is, hogyan töprengtem végig a gondolatsort, amíg hozzá is eljutottam a kérdéssel: büszkék-e a tagok, mert ebben a szövetkezetben dolgoznak, s hogy egyáltalán szövetkezetben dolgoznak? — Ha tizenöt éve kérded, akkor talán még azt is letagadják, hogy szövetkezeti tagok, mert nem is a szövetkezetét szégvellték, hanem azt, hogy beléptek... Ma? Megkérdezem az emberem, hova valósi... Három községből lett egy szövetkezet, így hát nyilván a falu nevére kérdek ... Erre magától értetődően válaszolja, hogy hová... És a szövetkezet nevét mondja, nem a falujáét... — Valamikor annyi vicc és annyi gúny járta, amennyi irigység most a szövetkezeti parasztság miatt... Még ha nem is jó fokmérő, de sokat mutat ám ez az irigység ... Sokat... Én különben büszke vagyok bizony, hogy szövetkezetben dolgozom, és ennek vagyok az elnöke ... A srác húszéves és hülyének néz, amikor rákérdezek. — Hogy micsoda? Büszke? Mire? Gyengén muzsikál a csapat, lehet, hogy ki is esünk ... Ja, a munkahelyemre? Nem is tudom... De miért kellene büszkének lennem? Miért? Valóban: miért? És kiknek? Kiktől várható el, hogy büszkék legyenek az üzemre, ahol dolgoznak, s milyennek kell lennie annak az üzemnek, amelyre büszke lehet a becsületes munkása? Az íróasztal sarkáról újra előkotrom az újságot, elolvasom immáron még egyszer a hír befejező sorait is: ... a gyermek munkára nevelésére teremt további alkalmat ... a kezdeményezett 12 napos közhasznú munka fokozatos bevezetése az általános és középiskolákban... És máris az újabb kérdés: ha olyanok között végzik ezek a gyermekek a munkára neveltetés közhasznú munkáját, akikben semmi büszkeség munkahelyük és munkás mivoltuk iránt, nem lesz-e jogos majd velük kapcsolatban, is feltenni a kaján-profán kérdést egykoron: Nem kellene megszervezni a felnőttek munkára nevelését is? Gyuriié Géza
