Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-16 / 140. szám
1978. JÜNIUS 16., PÉNTEK Kiegyensúlyozott az ellátás Romany Pál és Sághy Vilmos miniszterek megbeszélései Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az ellátás kiegyensúlyozott, az új termékek gyártása elősegítette a korszerű, egészséges táplálkozást — állapította meg csütörtöki megbeszélésén Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter és Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. A két tárca vezetője örvendetesnek tartotta, hogy az év eddigi szakaszában kiemelkedően jó volt a burgonya-, a zöldség- és gyümölcskínálat, tejből és tejtermékekből a forgalom 10 százalékkal nőtt, s az ellátás e cikkekből is jó. Húsból is több kerül forgalomba a tavalyinál. Lényegesen javult a kínálat bébiételekből, bővült a választék jónéhány egyéb cikkből is. Hazánkban most már körülbelül 5000 féle élelmiszer kapható. Javult a csomagolás- technika. A vásárlás körülményei még nem mindenben kielégítőek. A két miniszter a lakosság ellátását továbbra is kiemelten fontos, politikai tényezőnek tartja, ezért a két tárca a jövőben is figyelemmel kíséri a piaci helyzet alakulását és ahol szükséges, közösen korszerűsítik a termékszerkezetet. A megoldásra váró legfontosabb feladatok között tartják számon a kenyér minőségének javítását. A lakosság jobb ellátását az áruszállítás korszerűsítésével, az áru útjának egyszerűsítésével is elő akarják segíteni. Megvizsgálják élelmiszer- ipari és kereskedelmi közös raktárak, boltok létesítésének lehetőségeit is. Az oktatási miniszter tájékoztatója Új tantervek - új tankönyvek Negyedikes orosznyelvoktatás Szentendrén - Pest megyei tankönyvszerzők A szokásosnál korábban, már tegnap, június 15-én megtartották a tankönyvekről szóló sajtótájékoztatót az Oktatási Minisztériumban. Örvendetes okból: máris megjelentek az első osztályosok új tankönyvei. Ez egyben az oktatás magasabb szintjét is ígéri, hiszen a szeptembertől bevezetésre kerülő új tantervek szellemében készült könyveket jóval előre kézbe vehetik a pedagógusok, így megfelelően készülhetnek a tanévre. További jelentőségük is van a most megjelent elsős könyveknek: hírhozói, előfutárai annak a nyolcéves tankönyvkiadási programnak, amely fokozatosan minden évfolyam tanulói kezébe új könyvet ad. Pályázat útján — A tantervek készítésével csaknem egy időben el kellett kezdeni a tankönyvek előkészítését is — mondta tájékozKitárultak a kapuk Harminc éve államosították az iskolákat 1948. június 16-án az országgyűlés 230:63 arányban elfogadta az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot és megalkotta az 1948. évi XXXIII. törvénycikket: Ä nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele, és személyzetének állami szogálatba való átvétele tárgyában. Ezzel a törvénnyel a magyar közoktatásügy harcosainak százéves követelése valósult meg. Ugyanis az 1848-as forradalom és szabadságharc idején — az Első Egyetemes Tanügyi Kongresszus már állást foglalt minden gyermek iskoláztatása és a felekezeti iskolák államosítása mellett. A tankötelezettség azonban csak az 1868. évi Eötvös József-téle népiskolai törvényben nyert meghatározást, az államosítás pedig mindig lekerült napirendről. Igaz, hogy 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején államosították az iskolákat, de végrehajtásra nem kerülhetett sor. Így alakult ki aztán országszerte az a furcsa és tarthatatlan helyzet, hogy valamennyi községben, városban a feleikezetek külön-kü- lön tartottak fenn iskolákat egy-két tanítóval, akik különböző tantervekből és tankönyvekből oktatták az ifjúságot. Felszabadulásunk évében nagy jelentőségű miniszterelnöki rendelet mondta ki a kötelező 8 osztályos általános iskola létrehozását a népiskola felső négy osztályából, a polgári iskolából és a gimnáziumok alsó négy osztályából. Ezáltal egységes tantervek és tankönyvek alapján már a felsőtagozatban szaktanárrendszerű oktatást kívánt biztosítani minden iskolában. 1947 tavaszán a pártközi értekezlet által megbízott közoktatási albizottság (Ortutay Gyula, Révai József és Justus Pál) kidolgozott egy javaslatot az iskolák államosítására és a fakultatív vallásoktatás bevezetésére. Ezt azonban a különböző pártok és az egyházak más-más módon értelmezték. Csak a két munkáspárt küzdött következetesen végrehajtásáért, főleg a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének a segítségével. A fordulat évében a bankok és az ipari üzemek államosításával erősödtek a szocialista tulajdonviszonyok. Sor került a két munkáspárt egyesülésére és az MDP programnyilatkozata határozottan tartalmazta a közoktatás egységesítését, demokratizálását, a tanügyigazgatás reformját és az iskolák államosítását. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter május 14-én a kormány elé terjesztette az államosításról szóló javaslatot, amelyet a különböző helyekről származó határozatok, feliratok és állásfoglalások alapján készített. Pest megyében is rendkívüli nagy érdeklődés kísérte ezt a folyamatot. Az MKP III. Pest megyei konferenciája már 1948. február 1—2. napján foglalkozott a közoktatás helyzetével és megfelelő határozatot hozott az előrelépés érdekében. Az MKP Pest megyei bizottsága május 19-én, a Pest megyei Nemzeti Bizottság május 24-én, a Pest megye Törvényhatósági Bizottsága pedig május 25-én fogadott el határozatot az iskolák államosításáról és küldte meg alsóbb szerveihez, valamint a kormányhoz. Az MKP és az SZDP egyesítő konferenciája és az MDP Pest megyei bizottsága megalakulása május 30-án volt Budapesten, ahol már beszámoltak arról a tömegmozgalomról, amely megyeszerte kibontakozott az iskolák államosításáért. Valamennyi községben, városban falunapokat rendeztek, amelyeken ismertették az iskolák államosításának^ szükségességét és magyarázták annak jelentőségét Nem állíthatjuk azonban, hogy mindenütt egyforma őrömmel és lelkesedéssel fogadták népi demokráciánknak ezt az újabb forradalmi tettét. Sok gyűlés jegyzőkönyve élénk ősz- szecsapásról, nagy vitáról tanúskodik, hiszen a reakció erői nem adták fel könnyen elveiket. De a reakció kisebbségben maradt. Pest megyében végül is az akkori 232 település közül 224 helyen a képviselő testület az iskolák államosítása mellett hozott határozatot Az állam összesen 6505 iskolát és tanulóotthont vett át, amelyek között 4774 általános-, nép- és polgári iskola, 49 tanítóképző és líceum, 98 gimnázium volt. A kormány gondoskodott a feelekezeti tanerők átvételéről is, fi-, gyelembe vette beosztásukat, szolgálati idejüket és fizetési fokozatukat. Az állami státusba került volt felekezeti pedagógusok száma 15 ezer volt, akik 1948. augusztus 1-től, a közalkalmazottak fizetésrendezése keretében 20 százalékos fizetésemelésben részesültek. Az államosítással a felekezeti iskolák 700 ezer tanulója állami iskolai diák lett. Az államosítási törvény hatálya nem terjedt ki a kifejezetten egyházi célokat szolgáló tanintézetekre, sőt mentesítést kapott néhány nagymúltú középiskola is. Minden vallásfelekezet jogot kapott néhány gimnázium fenntartására, amelyeknek feladata a felekezetek papjainak utánpótlása lett. Ezek a felekezeti iskolák továbbra is államsegélyben részesültek és részesülnek ma is. Az államosítás után a vallásoktatás; a hittan kötelező tantárgy maradt az iskolákban. Csak az 1949—50-es tanévtől lett fakultatív tantárgy. Az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, a mai Pest megye területén a 640 alsófokú iskolából csak 245 volt állami, a 47 középiskolából pedig 12. Így összesen 395 alsó- és 35 középfokú iskolát kellett államosítani, melyek döntő többsége római katolikus egyházi iskola volt. Ezeknek az iskolaépületeknek a nagy része javításra, helyreállításra és felszerelésének bővítésére szorult. Ismét nagy feladat várt a népi szervekre, a szülőkre és a pedagógusokra. Az MDP Központi Vezetősége kezdeményezésére országos méretűvé bontakozott a Dolgozók az iskoláért mozgalom; a MINSZ kezdeményezésére pedig Az ifjúság a demokratikus iskoláért mozgalom. Pest megyében július 27-én alakult meg a Dolgozók az iskoláért Pest megyei bizottsága és felhívására csaknem 300 romos, elhanyagolt, düledező volt felekezeti és községi iskolát hoztak rendbe a községek lakói és a falujárók. A fővárosi üzemek falujárói és a megye községeinek iskolái, lakói között nagyon szoros együttműködés és barátság alakult ki. Pencen az újpesti falujárók, Nagykovácsiban a Gázművek falujárói tevékenységét emléktábla őrzi. Méltó folytatása lett ennek a mozgalomnak napjainkban az ismert Egy üzem — egy iskola akció országosan és megyénkben is. Az akkori tanulók már szülők, nagyszülők, a pedagógusok nagy része nyugalmazott. Az államosítás óta 30 esztendő telt el. Ma természetesnek tartjuk, hogy évente több új iskola, óvoda kollégium épül és a régiek felszerelése, berendezése is állandóan gyarapodik. Pártunk és államunk közoktatáspolitikája következetesen érvényesül és valósul meg Pest megyében is. Ez év őszén életbe lép az új nevelési és oktatási terv, fokozatosan bevezetik az új tanterveket, új tantárgyakkal és tankönyvekkel ismerkednek a tanulók, a nevelők és a szülők egyaránt. A társadalom az iskola elé magasabb követelményeket állít, amelyet teljesíteni megtisztelő kötelessége minden nevelőnek. Szabó Imre tatójában Polinszky Károly oktatási miniszter. — Nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy ezekhez a tervekhez olyan tankönyveket kell készítenünk, amelyek egyértelműen az új tantervi koncepciót valósítják meg tartalmukban, módszerükben pedig a korszprű pedagógiai gyakorlatot képviselik. Ezt követően a miniszter hangsúlyozta: eredményes volt a demokratikus módszer, hogy az új tankönyveket pályázat alapján kellett megírni. Ez nem rekesztette ki a tapasztalt tankönyvirókat sem és utat nyitott azok számára, akik kedvet és tehetséget éreztek ehhez a munkához. Majd így folytatta:' — Valamennyi tankönyvünkre jellemző — kezdve az első osztályos tankönyvektől —, hogy munkáltató könyv- Adja az ismeretanyagot és arra készteti á gyereket, hogy összefüggéseket keressen, hogy kérdésekre válaszoljon, hogy munka közben tanulja meg a tankönyvbe foglalt ismeret- anyagot. Olyan könyveket kívánunk most tanulóink kezébe adni, amelyeket könnyű megszeretni. Olyan könyveket, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, közel állnak gondolkodásukhoz, szemléletükhöz. Játékos befogadás E könyvek szerzői: Roman- kovics András tanító, Roman- kovicsné Tóth Júlia tanító (társszerzőjük Meixner Ildikó pszichológus), Pest megyei pedagógusok. Az írás-olvasás feladatlapjait tartalmazó munkafüzetet pedig a Dabasi Nyomda készítette technikailag nagyon szép kivitelben. A szeptemberben induló tanév kezdetén új történelem- könyvet vehetnek kezükbe a* hatodik osztályosok. A negyedikesek az új környezetismeret-könyv mellett két új tantárggyal is ismerkednek az év elejétől. Már nyomdában van, s rövidesen megjelenik a Technika című tankönyv. A másik újdonság — és pedagógiai szempontból ez a bonyolultabb feladat —, hogy kísérleti tantárgyként szeptembertől bevezetik negyedik osztályban az orosz nyelv tanítását. Ehhez egyszerre két tankönyv jelenik meg, az egyik a már klasz- szikussá vált nyelvtanítási módszerekre épül, a másik pedig könnyed, játékos befogadást tesz lehetővé. A negyedikes orosznyelvi oktatási kísérletbe elsőként Szentendre város, a szentendrei járási iskolák, valamint a tanárképző főiskolák gyakorló iskolái kapcsolódnak be. Ezeknek. az iskoláknak a tapasztalatait kívánja hasznosítani az Oktatási Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, valamint a Tankönyvkiadó Vállalat. Átfogó re főm — A jelenlegihez hasonló, a tantervek és a tankönyvek egészét átfogó reform csak 1961-ben volt — mondta előadásában Petró András, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója. — Az új könyvek hasznossága mindenekelőtt abban van, hogy előkészítésük egyszerre indult meg, így szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az ismeretanyag harmonikusan egymásra épül. Az alaptankönyveket össze tudtuk hangolni a munkafüzetekkel és a feladatlapokkal is. A tájékoztató szerint bízhatunk abban is, hogy valamennyi tankönyv határidőre elkészül. Pedig a kiadó feladata az idén sokkal nagyobb, mint tavaly volt, hiszen az összes szakközépiskolák első osztályosai is új tankönyvből kezdenek tanulni. Ez azt jelenti, hogy. a 5'anjjonyvkiadó Vállalatnak szeptemberig ösz- szesen körülbelül 25 millió könyvet kell megjelentetnie. Kriszt György Szervezettebbé keli fenni az átvételt Zöldségtermesztési tanácskozás Pest megyei szakemberek részvételével A kertészeti termékek egy része gyorsan romló áru, ezért még szervezettebbé kell tenni az átvételt és a feldolgozó ipar kapacitásának kihasználását — mondotta Hammer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes azon a tanácskozáson, amelyet a MÉM rendezett csütörtökön Szegeden. A tájértekezleten nyolc megye: Bács, Békés, Csongrád, Hajdú, Heves, Pest, Szolnok, Szabolcs gazdaságainak, felvásárló és feldolgozó vállalatainak szakemberei vitatták meg az idei feladatokat. A miniszterhelyettes szólt arról, hogy a múlt évhez hasonlóan az idén is jól alakul a termelési kedv. Ezt bizonyítja, hogy a tervezett zöldség vetésterületre, országos viszonylatban 130 ezer hektárra, idejében szerződést kötöttek a gazdaságok. Változatlan feladat, hogy minden megtermelt zöldséget és gyümölcsöt hasznosítsanak. Nincs tehát külön termelői és külön forgalmazói érdek. Az iparnak pedig az átvételt úgy kell ütemeznie, hogy az összhangban legyen a partnerek szállítási lehetőségeivel. Az átvételi kötelezettség helyes értelmezésben azt jelenti, hogy a népgazdaság számára a hasznosítható, tehát elfogadható minőségű, közvetlen fogyasztásra vagy ipari feldolgozásra alkalmas zöldséget és gyümölcsöt kell átvenni. A kötelezettség azonban nem vonatkozhat a romlott, nem hasznosítható áruraA tervszerű , termelés fontosságáról elmondták a szakemberek, hogy nagy területen ma már nem szabad szerződés nélkül zöldségféléket termelni. Csak a gazdaságok és a felvásárló, feldolgozó szervek, - ti zerrt <*k* * tervszerű • együttműködésével' érhető el a lakosság ellátásának további javítása, az exportkötelezettségek teljesítése. Népgazdaságunk, verseny képességű nk (3.) A gazdaság! fejlődés hordozói A TERMELÉS, az ipar szerkezete, az egyes ágazatok, termékek, technológiák szerepe koronként változik. A gyáripar kialakulásakor a textilipar volt a gazdasági fejlődés hajtómotorja. Később ezt a szerepet átvette a vas- és fémkohászat, majd a gépipar (ezen belül is a gépkocsigyártás), illetve a vegyipar. Napjainkban az elektronika, a nukleáris műszerek, a távközlési rendszerek, a környezetvédelmi berendezések és némely vegyipari termék a> gazdasági fejlődés hordozói. A termékek rangsorolása részben a kereslet—kínálat, részben a műszaki-gazdasági fejlettség függvénye. így a hűtőszekrény, az automata mosógép, a televízió — a II. világháborút követő konjunktúra serkentői — például elvesztették korábbi szerepüket és a legfejlettebb országokban az importlistára kerültek. Másutt, így hazánkban is, azért még jövedelmező lehet ezek gyártása és exportja. Más termékeket viszont nekünk érdemes tartósan importálni a fejlődő országokból — munkát, anyagot és más erőforrást megtakarítva. HOGYAN DÖNTHETŐ EL a termelési szerkezet fejlesztésének iránya az adott vállalat, iparág jövője, az egyes gyártmányok, cikkek sorsa? Csak komplex módon, az úgynevezett műszaki-gazdasági követelményrendszer alapján. E módszer lényege a konkrétság: a versenyképességet mindig a versenytársakhoz viszonyítva vizsgálja. Ahány vállalat, csaknem annyiféle feladat. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felmérése szerint az ipari termékek 10—15 százaléka megfelel a nemzetközi versenyképesség követelményeinek, tehát fejlesztésük kívánatos, versenyképességük nagy valószínűséggel a jövőben is fenntartható, öt százalékuk olyan nem gazdaságos termék, amelyre társadalmi igény van és importból nem pótolható. A termékek 10—25 százaléka az egyértelműen kihalásra ítélt. A 60—70 százalékból — tehát a legszélesebb körből — kell kiválasztani a viszonylag rövid idő alatt versenyképessé tehető gyártmányokat, a többi pedig itt is megszüntetésre vár. MÄS OLDALRÓL megközelítve ugyancsak bizonyítható, a magyar ipar termékválasztékának jelentős hányada megszüntetésre, visszafejlesztésre ítélt. Tízmilliós lakosú népesség nem képes milliónyi árufajtát versenyképes színvonalon előállítani. Mert nem képes ennyiféle termékhez munkaerőt, fejlesztő létszámot, kapacitást (beruházást) biztosítani — nemzetközileg versenyképes színvonalon. Az erők, az eszközök mai szét- forgácsoltsága nehezíti, lehetetlenné teszi a felzárkózást, a versenyképesség fokozását. Legjelentősebb exportcikkünk, az autóbusz alkotja a teljes magyar kivitel 5 százalékát, az első öt cikk (az autóbusz, a hengerelt acél, a növényolajipari takarmány, a közlekedési eszközök alkatrészei és a kiszerelt gyógyszerek) 15—16 százalékát. Ez az exportarány a hazánkhoz hasonló lélekszámú, de fejlett tőkésországokban a listavezető terméknél 10—30, illetve az első öt cikknél 40— 50 százalék. A TERMÉKSZERKEZET fejlesztése közepes- és hosszútávú feladat, de elkezdése nem tűr halasztást. Könnyebb az átállás, az elavult termékek megszüntetése ott. ahol a kapacitások konvertálhatók. (Gyógyszer-, műszer-, konfekcióipar, stb.). Nehéz viszont a manőverezés, ha a technológia egy-egy termékfélére specializált (kohászat, műtrágyagyártás, stb.). Az átállás ilyenkor hosszabb időt és több beruházást igényel. De elavult termék -esetén sincs szükség mindig átállásra, ahol lehet, ■ a munkahelyek számát kell csökkenteniAz MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozata a hosszú távú külgazdasági politikáról és a termékszerkezet fejlesztéséről megszabja a tennivalókat. Kimondja, hogy a termékszerkezet fejlesztésére vonatkozó döntések túlnyomó része vállalati hatáskörbe tartozik. Főként az előrelépéshez nélkülözhetetlenek a piaci információk, a rugalmas reagálások, a helyi kezdeményezések. De abban az esetben, ha teljes a visszafejlesztés, a felszámolással egyenrangú gyökere az átállás, aligha várhatjuk a vállalattól, hogy önmaga mondja ki és végrehajtsa saját halálos ítéletét. RÉGI PÉLDÁK, újakkal nem szolgálhatunk. Nem alakult még ki az életképtelen vállalatok felszámolásának mechanizmusa. Sőt a szükséges jelzőrendszer sem működik kielégítően. A nemzetközileg versenyképes és az elmaradott vállalatok jövedelmi viszonyaiban nincsenek határozott különbségek. ' Tovább kell lépni a szelektálás (válogatás) objektív feltételeir nek megteremtése, a gazdasági szabályozás, az anyagi ösztönzés útján. De nem kevésbé fontos a szubjektív feltétel, a társadalmi háttér megteremtése, akár a helyi konfliktusok vállalása árán is. Kovács József \ I
