Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

Üj konyhák - régi épületek Megszegik Közegészségügyi szempontból kedvező változások következ­tek be a város és a járás élel­miszerellátásában, vendéglátó- iparában, a felnőtt- és gyer­mekélelmezésben, de válto­zatlanul sok a gond, így sum­mázhatok a városi tanács vég­rehajtó bizottságának legutób­bi ülésén elhangzottak. Ezt megelőzően 1976 .decemberé­ben tűzte napirendre az élel- mezésegészségügy kérdését, a javulás nagyjából másfél év alatt történt, s. nagyobbrészt az új üzleteknek, konyháknak, kisebb részben a régiek kor­szerűsítésének köszönhető. Hogy kerül az üzlet elé? A kereskedelmi hálózat a sziiasligeíi, veresegyházi ABC- veí, a dányi, túrái élelmiszer- bolttal bővült. Az új üzletek­ben megfelelő raktárak, hűtő­szekrények, szociális helyisé­gek találhatók, rendszeres és szervezett a hulladék elszállí­tása. Nem így a régi boltok­ban. A nagyobbítások ellené­re isi nehéz az áru tárolása, kevés a hűtő, a meglevők gyakran elromlanák, emiatt a tejet, tejterméket, a hentes­árut vagy ládákban, vagy a polcokon tartják, kitéve a csepp- és rovarfertőzésnek, a romlásnak. Sok hegyen a te­jet, a hentesárut és a tőke­húst ugyanabban a hűtőben tartják. Előfordul, hogy lejárt szavatosságú tejet, vajat, mar­garint is eladnak. Az ellenőrök megállapították, az ilyen áru gyakran az üzlet vezetőjének, átvevőjének tudta nélkül ke­rül a boltba. Pontosabban az ajtó elé, még nyitás előtt. Ilyen hiányosságok mellett ti- zedrangú gond az üzlet nad’ó- jin, az utcán elszórt pénztár­blokk. Régi tej gyűjtők az egészségügyi s írások megszegése, a készéte­lek hűtés nélküli tárolása, s nem utolsósorban a dolgozók figyelmetlensége miatt 1977- ben öt esetben történt étel­mérgezés. Az egyik, igaz, eny­he lefolyású, 34 személyt érintett. Tudnivaló mennyire kényes a sütemény, a fagylalt. Tavaly Gödöllőn megszüntették a cukrászati üzemet, azóta a Vácról hozott félkész süte­ményt az ideiglenes enge­déllyel működő Blaha ven­déglő épületében fejezik be, s árusítják. Célszerűtlen épület­ben üzemel a túrái, veresegy­házi és zsánxboki cukrászat. Hagyományos módon két he­lyen főznek fagylaltot, Gödöl­lőn és Isaszegen. Hiányossá­got egyik helyen sem észlel­tek. Másutt, ahol porból ké­szítik a fagylaltot, az idény előtt, rendbehozták az előké­szítőket és az eszközöket, az erdőkertes! Véndiófa vendég­lőben tapasztalt fogyatékossá­gok megszüntetésére intézked­tek. A járás községeiben le­vő tejgyűjtők régiek, elavul­tak, több helyen a hűtés sincs megoldva, nem tudják mérni a hőfokot, a tej tankok nem hőszigeteltek. Még a Galga tejüzemben sem tökéletes a tej szállítása és kezelése. Zsúfoltság Megnyugtat4._hogy,.a .négy városi és az öt községi- böl­csődét a közegészségügyi el­lenőrzések alkalmával mindig rendben találták, akárcsak a csecsemők élelmezését. A szo­ciális otthonokban sem a hi­giénia, hanem az étrend egy­hangúsága ellen merült fel kifogás. A városi szülőotthon­ban már akad kifogásolniva­ló. A száz adagosra tervezett konyhában naponta százhúsz személynek főznek, nagyobb zabályokai baj, hogy szűkek az úgyneve­zett járulékos helyiségek, nincs megfelelő zöldség- és göngyö­leg 'aktár. Jóllehet bővültek a gyer­mekek élelmezését szolgáló konyhák, újakat is építettek, a zsúfoltság csak kis mérték­ben enyhült Kirívó eset a pé- celi, ahol hatvan adagos kony­hában 400 gyermekre főznek. Ráadásul előkészítői sincse­nek, kicsi a főzőtér, a moso­gató falai nedvesek, salétro- mosak. A szokásos rutinellenőrzések az étrend összeállítására is kiterjednek. Általános megfi­gyelés: kevesebb szénhidráttíús, fehérje- és vitaminszegény ételt készítenék a gyerekek­nek. A csak tálalókonyhával rendelkező óvodák, iskolák a városban a kizárólag gyere­keknek főző konyháról kapják az ételt, ami szavatolja, hogy életkoruknak megfelelő ellá­tásban részesülnek. Ellenőrzés A gödöllői Szabadság téri általános iskolában, a szak­munkásképzőben gondosan összeállított étrend szerint főznek. Fordítottja áll az Illés István úti iskola konyhájára. Étlapja fogyatékos, az ebéd szénhidrátdús, vitaminszegény. Az ellenőrzés hetében egyszer sem volt főzelék, gyümölcs, ZúdságMÚi*.---------- — —-----— í A-. végrehajtó-bizottság -vitája nyomán nagyon röviden ösz- szefoglalhatjuk a teendőket. Mivel máról holnapra nem építhető fel minden követel­ménynek megfelelő üzlet, ven­déglő, iskolai, óvodai konyha, a meglevőkben kell az eddi­ginél is jobban, szigorúbban megtartani a higiéniai szabá­lyokat, hiszen az egészségünk­ről van szó. K. Bővü’t a felnőttélelmezés javítására hivatott ventíáglá- tóipari hálózat. Gal yarnác-án étterem, Gödöllőn ételbár. Tú­rán falatozó, SzilaSligeten bisztró nyílt. A Galga menti termel őszö vetkezetb en 250— 309 szem élv ellátásába képes konyhát adtak át. Mindenütt jól felszereltek a konyhák: a fekete-fehér mosogatók, a szo­ciális helyiségek, a kiszolgálás higiéniája kielégítő., Változatlanul sok a baj a magánlakásokból átalakított vendéglőkkel, ahol nincsenek e’őkészítő helyiségek, a tiszta és mosatlan edény útja ke­resztezi egymást, nem meg­felelő a dolgozók szakképzett­sége. Elmarad a munka köz­beni folyamatos takarítás, a megengedettnél több adagot főznek, a segédmunkás moso­gat. Például a gödöllői Va­dász vendéglőben és a Iíis- bagi csárdában. A vendéglátóhelyeken kü­lönben általános a nem meg­felelő mosogatás nem teszik el a kötelező ételmintát, a dol­gozók nem használták a for­ma- és munkaruhát. A köz­egészségügyi szabályok, elő­ABC áruház épül Kartalon Ötszáz négyzetméter alapterületű ABC-áruház épül Kar- talon. A túrái Áfész építőbrigádja jelenleg a belső válaszfa­lakat és a tetőszigetelést készíti. Képünkön: Valentin László és társa a kirakatkereten dolgoznak. Barcsa Zsolt felvétele Túrái csillagok Hagyományok őrzői és folytatói A NÉPRAJZ nem iskolai tantárgy. Hiába keressük az iskolai órarendekben. De ha jól odafigyelünk, találkozunk vele az irodalomórán. Nemcsak a népköltészet tárgyalásakor, ha­nem sok-sok írónk művében, aki forrásának tartotta a népi kultúrát, vagy aki a paraszti élet hivatott ábrázolója volt. Találkozunk a néprajzzal a történelemórán, a magyar ős­történetet tanulva; földrajz­órán, amikor a tanár más or­szágok népéről beszél; rajz­órán, a szép formájú cserép­edényt másolva; énekólán, ha felcsendül a népdal. A mai magyar falu már majdnem teljesen levetkőzte hagyományait, de Túrán még mindig sok nyomát találjuk a népviseletnek, népművészet­nek. A túrái hímzés a feliár- varrús'oól indult ki. Elsősorban a kendők szélének, sarkainak díszítésére alkalmazták. Szóra érdemes a lakáskultúra is, a község lakóházaiban több he­lyütt látni még ma is régies berendezésű paraszts sobát. Nem csoda hát, hogy a ha­zánk felszabadulását követő el­ső években, amikor a népraj­zosok se-ege járta fi községet, a helybeliek szívesen látták őket, kitárulkoztak, megmutat­ták féltve őrzött kincseiket. A legjelesebb hagyományőrzők megkapták a népművészet mestere kitüntetést. Pest me­gyében tizenhármán részesül­tek benne, közülük öten Túrán éltek, élnek. Ismerjük meg őket. Király Elekné hímző kapta meg a turaiak közül legkoráb­ban a kitüntetést, 1955-ben. A korabeli lapok így fogalmaz­nak: „népművészeink egtrik legnagyobb feladata az után­pótlás, az új népművészgárda nevelése. S ennek a munkának egyik legszebb eredményét ő érte el, a túrái hímzőszakkör Jula nénije.” Tóth G. Mihálynét egv év­vel később tüntettók ki. — Engem a nincs tanított — val­lotta mázáról besaé!getésü*,k során. — Ügy van az, hogy a lá­nyok szeretnek szépen öltöz­ködni. A mi falunkban régi hagyománya van a színes nép­viseletnek. Különösen híres volt az apró hímzésű vállken­dő és főkötő. Mit csináljon egy 16 éves, a legénynek tet­szeni akaró lány, ha nem kap színes virágmintával szövött atlasz vagy brokát anyagot, vagy főkötőnek való apróal­más selymet, amit olyan na­gyon szeretne? Hát hímez ma­gának. Tóth G. Mihályné készítette a drukkolókat is. Hogyan ké­szül a drukkoló? A vékony réz­szalagból előrajzolás nélkül kivágják, kihajlítják a kigon­dolt mintát, majd beleütik a kiformált rázlapocskákat a fa­darabba. Van olyan mintamo­tívum, amely nyolcvan-száz rézlapocskából áll. A drukkoló asszony ládáiban, amelyekben kincseit őrzi, több mint ötszáz nyomófa található. Tóth L. Mihálynét 1957-ben tüntették ki. Neve már évekkel előbb forgalomba volt a Galga menü falvakban. Hány dajt ismert, nem is tudta pontosan megmondani. Csak annyit, hogy száznál jóval többet. Hol tanulta? — kérdezte tőle ré­gebben egy újságíró, mire így válaszolt: — Alighogy kinőt­tem az iskolából, summásnak adott az apám, mint a többi velem egykorú, egy sorsú lányt. Kartalon és Emse-pusztán dol­goztam az uradalmakban, ne­héz volt a munkánk, dallal könnyítettünk hát a sorsun­kon. Ilyenformán: Jajj de. sokat arattam a nyáron, De keveset aludtam az ágyon, Bontsd fel, anyám, ágyadat, a vetett ágyadat, Hadd aludjam ki magamat. Énekelt a régi túrái népi együttesben. Még az 50-es évek elején szerepelt először a rá­dióban. Arra a kérdésre, hogy mikor volt a legboldogabb, így felelt: — Járt itt náíam egy osztálynyi tanítóképzős lány. Csak azért jöttek, hogy énekel­jek nekik. Boldog voltam, hogy a jövő tanítói is meg akarják ismerni a mi szép nótáinkat. Gondolom azért, hogy tovább­adhassák majd tanítványaik­nak. Sára Józsefné, a virágok kertésze 1958-ban lett a nép­művészet mestere. Virágai té­rítőkön, fejkendőkön, vállken- dőkön virulnak. — Mikor kezdtem? — Talán héteszten­dős koromban. Nem mutatta senki, nem mondta senki, ma­gamtól kaptam rá. A száradó mosott vásznakból kihúzkod­tam a szálakat, aztán zsákmá­nyommal bekucorodtam a szurdikba, a búbos kemence mellé. A körmöm bánta meg. A tanító úr nem méltányolta szorgalmamat, és hcjlós nád­pálcával fejezte ki elégedetlen- lenségét. Nekem azonban a kormosok sem szegték kedve­met. Szaszkó Józsefet sokan csak a citera mestereként ismerik, pedig ért a hegedűhöz s a har­monikához is. Az 50-es évek­ben saját zenekara volt. Nem kottából, nem zenetanártól les­te el a muzsikálás tudományát, csak hallás útján tanult. Negy­venéves fejjel ismerte meg az összhangzattant, a metodikát, a zeneelméletet. Nem kénysze­rűségből, hanem a maga örömére. Ma már kottából ját­szik. Tanítványai vannak szinte az egész országban. Nevét mindenütt ismerik, ahol sze­retik a muzsikát, népdalt. Je­lenleg is huszonhét gyereket tanít a citeramursika szépsé­geire Tíévizgyörkön és tizenha­tot Kisterenyén. — Mire a legbüszkébb? — A tanítvá­nyaimra. Meg arra a sok ked­ves barátra, akiket a muzsiká­val szereztem magamnak. CSILLAGOKRÓL szóltam, a népművészet túrái csillagairól, akik művészetükkel országos, sőt világhírnévre tettek szert. S bizonyították, mire kéoes az egyszerű ember, ha kibonta­kozhat, ha megmutathatja ön­magát. Fercsik Mihály SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT JÁRÁS! LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Még egy forduló van hátra összevetve megérdemelten nyert. Ez történt a II. osztályban: Bag—Domony 7—1 (3—1) Vezette: László. Még egy forduló és befeje­ződik az 1977—78. évi járási labdarúgó-bajnokság mindkét osztályban. Kisebb volt az ér­deklődés a szövetségi nap iránt is. de jegyeznivaló azért akadt. Többen panaszkodtak a szadai és az erdőkertesi pá­lyára — mondván, azokon nem volna szabad játszani. Az aszódiak Isaszeg ellen Zsámbokon léptek pályára, s öngóljukkal együtt hét gólt szereztek. A zsámboki pályán jobban megy, mint a hazain. A Mogyoród—Hévízgyörk mérkőzést Varga játékvezető partjelzők nélkül vezette. A forduló különben ismét gaz­dag volt gólokban. Az I. osz­tályban 30, a II-ben 31 eset­ben zörgött a háló. A forduló rövid krónikája: Pécel—HMSE 1—0 (0—0) Vezette: Lovász. A végig sportszerű mérkő­zésen a két kapus közötti kü­lönbség döntött a hazaiak ja­vára. Aszód—Isaszeg 6—1 (3—0) Vezette: Opálszki. A Zsámbokon, jó talajú pá­lyán lezajlott mérkőzésen az aszódiak ilyen arányban is megérdemelten győztek. A vendégek szépítő gólját is ők szerezték. Opálszki jól bírás­kodott. Zsámbok—Gál gallé víz 2—0 (1—0) Vezette: Legéndi. A zsámbokiak egyik játéko­sát már a mérkőzés elején ki­állították, ennek ellenére biz­tosan győztek a lelkesen ját­szó galgahévíziek ellen. Veresegyház—GEAC 2—2 (1—1) Erre a találkozóra Erdőker­tesen került sor. Az alacsony színvonalú mérkőzésnek a rossz pálya is oka volt Tura—Kerepes 5—2 (2—0) Vezette: Répást­Gyenge színvonalú össze­csapás. Mogyoród—Hévízgyörk 1—2 (1—1) Vezette: Varga. Izgalmas, küzdelmes mér­kőzés; a helyzeteit jobban ki­használó vendégcsapat meg­érdemelten győzött. Szada—Kartal 0—3 (0—I) Vezette: Palotai. A bajnokcsapat öngól1 al ju­tott. vezetéshez, s mindent A védelmek közötti különb­ség döntött. Dány—GSC II. 7—1 (5—0) Vezette: ’Rócz. Reális eredmény. Valkó—Kartal II. 2—8 (1—5) Vezette: Lovász. A valkói kapus indiszpo- náltan védett. Erdőkertes—Nagytarcsa 5—0 (2—0) Vezette: Máté. Sportszerű mérkőzés. ★ Az intéző bizottság úgy döntött, hogy a Hévízgyörk— Tura mérkőzést Domonyban június 18-án, a Kerepes— Zsámbok találkozót ugyan­csak ezen a napon Nagytar- csán, a Gödöllő II—Erdőker­tes II összecsapást szintén június 18-án Gödöllőn játsz- szák. Az elnökség a nagytarcsai KSK játékjogát felfüggesztet­te, mert a felszólítás ellenére nem fizették be a játékveze­tői díjakat. A fegyelmi bi­zottság Bazán István hévíz- györki játékost 1980. május 26-ig eltiltotta a játéktól. Varga Ferencet, szintén hé- vízgyörki játékost 1978. szep­tember 26-ig tihották el. Csiba József OLCSÓ NAPOK Június 12-től 24-ig. 30^-40 %-os árengedménnyel nagy választékban kaphatók különféle férfi- és női pulóverek, kardigánok, férfiingek, női fehérneműk * GÖDÖLLŐK MBni DIVATÁRU BOLTJÁBAN Gödöllő, Szabadság tér 17. NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: Női pulóver 293 Ft helyett 170 Ft-ért Női pulóver 270 Ft helyett 150 Ft-ért Női hálóing és köntös garnitúra 337 Ft helyett 240 Ft-ért / t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents