Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

V 1978. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK rí>*Kw, m. 7 A könyv művészete A könyvkötőket joggal ne. vezhetjük a könyv művészei­nek. Egy Z sámbékon élő könyvkötőről szeretnék írni. Gerendás Ferencné ebben a hajdani mezővárosban él és dolgozik. A tablók, a pros­pektusok, az irattartók, a dip­lomatervek, a szebbnél-szebb könyvek sokasága a munka sze- retetéről tanúskodik. Keze alól mindez sokféle színárnyalat­ban, modem és hagyományos kivitelben kerül ki. Az is ked­vet kap a rendelésre, aki csak véletlenül téved be műhelyné­zőbe, a könyvállványon sorako­zó díszes albumok mintapéldá­nyai láttán. Nagyvárosban sem találhat szebbet a bélyeggyűj­tő, az emlékkönyvet kedvelő, vagy fényképeinek albumot ke­reső ember. De láttam bekötés­re előkészített, siralmas álla­potban levő, szétszaggatott „sa­láta” könyveket, és családi, sár­ga lapokból összerakott albu­mot néhány hét múlva csinos kötetté varázsolva. A mester­nő keze alatt megfiatalodnak, megszépülnek a könyvek. hogy leszázalékoltak, s nyug­díjba küldtek. Ha a dolgozó va­lamilyen okból a szabadságát nem tudja kivenni, akkor azt harminc napon belül ki kell ne­ki fizetni. Ezt a törvényt mun­kahelyem, a Duna Mezőgazda- sági Szövetkezet tököli üzem_ ága nem tartotta be. Május 25-én megtartották a tárgya­lást, amelynek határozatát a törvényben előírt három nap­nál jóval később küldték el nekem. A jegyzőkönyvben elis­mertéit, hogy a szabadságmeg­váltás jogos. De még azóta sem kaptam egy fillért sem, bár a jegyzőkönyvben az is szerepelt, hogy a MIL-lapom üres. Ami­kor kézihez kaptam, rá volt ír­va; elszámolás van, tessék ér­deklődni.’’ Március 17 óta, amióta nyqg- díjaztak, egykori munkahe­lyemtől nem kaptam semmit. A jegyzőkönyvileg elismert hátralékom, s a nyugdíjam egy­aránt késlekedik. Bár a szövet­kezet á betegállományból is többször behívott sürgős mun­kára, a jogosnak elismert igé­nyeim kielégítésével mégsem sietnek. Szekeres Jenő Tököl Több könyvtár, művelődési központ, tanács és üzem dolgoz­tat itt, s a megrendelőik elége­dettek. Gerendás Ferencné szerint ebben a szakmában csak az tud szépet alkotni, aki értékeli az írott szót, aki szere­ti a betűt. Számára a könyvek bekötése nemcsak megélhetési forrás, hanem hivatás is. Padányi Lajos ■ Budakeszi Jogos kérelem '■ Tavaly március 17-én szívin­farktussal kórházba kerültem. Betegségem olyan súlyos volt, Több gép kellene Jó az áruválaszték a duna­keszi Tüzép-telepen. A Buda­pest környéki Tüzép Válla­lat telepe egy kilométer hosszon terül el a vasútállo­más mellett. A tüzelő- és épí­tőanyagokat forgalmazó egység feladatai különösen a várossá nyilvánítás óta növekedtek. Hovatovább azonban a helyi magánépítkezők igényeit meg­felelően kielégítik. Tavalyelőtt a telepnek 31 millió forintos forgalma volt. Ez a szám az elmúlt évben már 36 millióra növekedett. Mint Földes Imre telepvezető elmondta, az idén további nö­vekedéssel számolnak, s fel­készültek a növekvő igények kielégítésére is: — A márciustól lezajlott tüzelőakcióban a vásárlóknak 430 vagon hazai szenet adtaik el, a választék is kielégítő volt. Csupán a lengyel szén­ből igényeltek volna többet a Válaszol az illetékes A nyugdíj megérkezett A Pest megyei Hírlap hasáb­jain dr. Csepregi István tápió- györgyei lakos nyugdíjkifize­téssel kapcsolatos panaszát megvizsgáltam és az alábbia­kat hozom szíves tudomására. A történtekért szíves elnézést kérek. Szatmári Géza, a Budapest-Vidéki Postaigazgatóság igazgatója dunakesziek. A vasúti pálya mentén árusították a beton- gerendákat, a nyílászáró szer­kezeteket, s a fűrészelt áru­kat A betonárukból tavaly hiány volt, most folyamatos az ellátás. Sajnos, nem ez a helyzet az eternit áruknál, az átmeneti import ellenére Is kevés van, különösen hullám­palából. Az év elején a Tüzép-tele- pek országszerte cementhiány- nyal küszködtek, de Dunake­szin a Váci DCM-mel kötött szocialista szerződés eredmé­nyeként folyamatos volt az ellátás. Cserépből, téglából megfelelő mennyiség áll a te­lep rendelkezésére, s azt is kedvezőnek ítélhetjük, hogy végre, hosszú idő, türelmetlen reklamációk után az annyira keresett kisméretű tégla is a vásárlók rendelkezésére áll. Gondot okoz a telepen a va­gonkirakás. A vasúton érke­zett szállítmányok növekedé­sével a gépesítés nincs kellő összhangban. Alkalmi mun­kást ma már szinte lehetet­len fogadni a városban. A Tü- zép-telep sokszor Vácról és Vecsésről kér rakodógépeket, hogy idejében visszaadhassák a kiürített vagonokat a for­galomnak. Ennek az együttmű­ködésnek köszönhetik, hogy a fekbérek összege az idén alig érte el a 30 ezer forintot. A vásárolt áruk szállításá­nak színvonala is megfelelő. A Tüzép és a KIOSZ együttmű­ködésével a fuvarosok kielé­gítik a szállítási igényeket. A telep Kiváló munkabrigád címmel kitüntetett kollektívá­jának abban is jelentős szere­pe volt, hogy az elmúlt két év­ben sem a telep munkájára, sem az áruféleségekkel kapcso­latban nem merült fel semmi­féle panasz. Orosz Károly Dunakeszi A könyv szeretete Cegléd kulturális életében nyilvánvaló fordulat követke­zett be, ezt nemcsak azok a rendezvények igazolják, ame­lyekről a Pest megyei Hírlap hasábjain rendszeresen olvas­hatunk, hanem a közönség ér­deklődésének növekedésén, fe­gyelmezett magatartásán is le­mérhetjük. A napokban a Köz­gép 2. számú gyárába invitálta az érdeklődőket Herceg János­áé szakszervezeti könyvtáros. Az ebédlőből átalakított meg­hitt könyvtárszobában Horváth Teri kétszeres Kossuth-díjas művész mutatta be műsorát. Horváth Teri könyvtáravató minőségében is nagyot alakí­tott, pontosabban önmagát ad­ta. Az ünnepség hangulata bensőséges, sőt torokszorító volt. Ilyenkor döbbenünk rá a tiszta emberi szó értékére. A közönség, sőt maga a művész is elérzékenyült az előadás végé­re. A Ceglédi Múzeumbarátok Köre Nemeskürty István törté­nész-írót látta vendégül, aki ezúttal élő szóban taglalta a népszerű könyveiben leírt iz­galmas problémákat. A hivatá­sos történészek és a nagykö­zönség körében egyaránt nagy érdeklődést keltő írások fogad­tatása azt igazolja, hogy érett a helyzet ahhoz, hogy a tudó­sok és a nagyközönség kapcso­lata egyre termékenyebbé vál­jon. A kialakult eszmecsere jól kapcsolódott az irodalomtörté­neti kiállításhoz. S még egy mozzanat a város kulturális életéből: június 5-én a ceglédi városi és SZMT- könyvtár tagjai részt vettek a Pest megyei Könyvtáros Egye­sület alakuló ülésén. Biztos vagyok benne, hogy ez az egye­sület élő és ható testületté vá­lik. Maczelka Tibor Cegléd Újítási kiállítás A Kossuth Lajos Katonai Főiskoláin Szentendrén első alkalommal rendezték meg azt a kiállítást, amelynek anyaga azokat az újításokat mutatja be, amelyeket a főiskola dol­gozói nyújtottak be. Az újítókat és a megjelent vendégeket Mátrai Ferenc al­ezredes köszöntötte. Beszédé­ben kiemelte az újítómozga­lomban részt vevő hivatásos állományú és polgári alkalma­zottak munkájának fontossá­gát. ök mindenkor a hadse­reg és a tanintézet technikai fejlesztésének megfelelően, a szükségletek követelményei szerint tevékenykednek és fá­radoznak. Az újítók jelentős erkölcsi és anyagi értékeket hoztak létre, s állítottak a tisztképzés szolgálatába. Az elmúlt két évben a fő­iskolán huszonkét újítást ad­tak be. Ezek közül tizennégyet elfogadtak és hasznosítottak már. Az újítómozgalom egy évtizede alatt a tanintézet­ben kialakult a szakembergár­da. Ezek közül elsősorban Burján Miklós alezredes, Pon- gyor Mihály alezredes, Szilá­gyi Ferenc és Péter Ottó fő­törzsőrmester munkáját kell megemlítenünk, akik újításaik­kal, ötleteikkel, tanácsaikkal segítik az intézet munkáját Mátrai Ferenc beszéde után emléklapot nyújtott át azok­nak a dolgozóknak, akiknek (az említetteken kívül is) te­vékenysége kiemelkedő volt. Ezt követően megtekintették a kiállítást' ezeken az oktatást segítő eszközök láthatók: osz­cilloszkóp-előtét, hangszalagos sokszorosító-berendezés, írás­vetítő transzparens, dombor­zati makett. Láthatták a ven­dégek a kiképzést segítő újí­tásokat is, többek között po- lárprogramot a rakétahajtó­művek működéséről, géppus­kát működtető állványt, és még sorolhatnánk a sok látni­valót. Külön érdekessége volt a kiállításnak az univerzális páncélos kéziműszer, a harc­jármű fékdob és túlnyomásmé­rő, az audiovizuális robotin- formátor és az URH terem- hangosító berendezés. A kiállítás megfelelően nép­szerűsíti az újítókat, és hoz­zájárul ahhoz, hogy még töb­ben bekapcsolódjanak a moz­galomba. Géczi Sándor Szentendre Kertbarátok Tavaly ősszel Dunabogdány- ban ig megalakult a Kertbará­tok Köre. A létszám jelenleg 40 és 45 fő között mozog. Olyan emberekből áll, akik már eddig is gazdálkodtak, de ismeretei­ket szeretnék tovább bővíteni, tapasztalataikat társaiknak át­adni, hogy munkálkodásuk eredményesebb, szakszerűbb és termelékenyebb legyen. En­nek nagy jelentősége van, hi­szen hozzájárulhatnak közsé­günk zöldség- és gyümölcsellá­tásához, de a fővárosi piacok­ra is szebb termékeket tud­nak szállítani. A téli hónapokban a műve­lődési házban jöttek össze he­tente, ahol a tagság igényei­nek megfelelően szakemberek tartottak előadásokat. Tervbe vették egy olyan zöldterület ki­alakítását, melyet a tagság együttesen művel, s a termé­nyekből befolyó összegből a kör hatékonyságának növelését sze­retnék fokozni. Május végén a környezetvé­delmi világnap előkészítéseként 34 tagunk végigjárta a Duna- partot, s ott tereprendezési és szépítési munkákat végzett. Távoli tervünk, hogy a közsé­gen áthúzódó főútvonal kör­nyéke virágossá, a Duna-part rendesebbé és szebbé formálód­jon. Horányi György Dunabogdány Pihenőt kérnek az utasok Azoknak a nevében írok, akik Sülysápról ingáznak na­ponta a szomszéd községekben található munkahelyekre. Az autóbuszra várakozók számá­ra a korábbi években elhelyez­tek néhány kényelmes fapadot, ahol megpihenhettek azok, akik Kókára vagy Úriba kénytelenek átutazni. Sajnos ez most megszűnt, pedig nagy szükség lenne rá, az utasok közül sokan pici gyerekkel vá­rakoznak. Sok utas nevében kérem az állomás vezetőit, hogy úgy, mint a korábbi években, most is megpihen­hessünk. Komolyan irigyeljük azokat, akik vonattal utahatnak. Nem­csak az állomás várótermében, hanem a peronon is kényelme­sen, bosszankodás nélkül vára­kozhatnak. Faller Gyula Sülysáp Szerkesztői üzenetek G. G., Vác: Panaszát továbbí­tottuk az illetékeseknek, akik ha­marosan intézkednek. M. T., Cegléd: Tudósítását kö­szönj ü'k, a továbbiakban is várjuk sorait. B. K., Ráckeve: örülünk, hogy az önök klubjában ilyen szép és iatenzív a szakköri munka. Kérdőjelek — kérdőjelek? Társadalmi összefogás nélkül nincs Dr. Csepregi István nyugdíj­utalványának kifizetése az üte­mezés szerint a kifizetési idő­szak hatodik napján esedékes. A hivatalvezető azt jelentette, hogy az utalvány kézbesítését az érdekelt kézbesítő három íz­ben is megkísérelte, ez azonban a címzett távolléte miatt nem járt eredménnyel. A kézbesítő mulasztást követett el, amikor az első sikertelen kézbesítéskor nem hagyott értesítőt. Ezért figyelmeztetést kapott. Mentsé­gére megjegyzem, hogy ha a kézbesítő a küldemény házhoz szállítását másodszorra is meg­kísérli, újabb értesítőt nem kell hátrahagynia. Szombatonként a kézbesítés szünetel, a hiva­talvezető azért üzent a levélíró­nak, hogy fáradjon el a hivatal­ba, hogy hamarabb átvehesse a nyugdíját. Az ő figyelmét fel­hívtam arra, hogy a jövőben, hasonló esetekben körültekin­tőbben és előzékenyebben jár­jon el, hogy a posta és a felek közötti jó kapcsolat továbbra is megmaradjon. Mivel a pana­szos időközben a levélben em­lített gyógyintézetből eltávo­zott. az intézet meghatalma­zottja az összeget azóta elküld­te dr. Csepregi István tápió- györgyei lakására. S Május 25-i számunkban Kér- E dőjelek címmel vezércikkben 2 kommentáltuk a Vácott ren- 2 dezett környezetvédelmi napo- 5 kát. írásunkhoz fűzi gondola- E tait Aszalós Sándor szentendrei olvasónk. Az emberi környezet meg­óvása, ma már társadalmi és politikai kérdés. A környezet címszó bonyolult tartalmat sű­rít, valóban benne van a mun­ka tárgyi környezete is. Vi­szont a környezetvédelem cím­szót — írhatom bátran: fogal­mat — a következőképpen le­het definiálni: A környezetvé­delem az ember természetes társadalmi és mesterséges környezetének egymást fenye­gető káros hatásainak és azok következményeinek elhárítása és ezáltal az ezek közötti ökológiai egyensúly kialakítá­sa. Komoly gondokat okoz a levegő, a víz és a talaj szeny- nyeződése, a termőföldek csök­kenése, a sugárveszély, a szi­lárd és folyékony hulladék fel- halmozódása, az energiahor­dozók és az ásványi kincsek lelőhelyeinek kimerülése, a növény- és állatvilág pusztu­lása. Mindezt tetézik a foko­zódó városiasodással járó olyan problémák, mint a vá­rosi levegő szennyezettsége, az ivóvíz hiánya és annak rossz minősége, a zöldterületek csök­kenése. Ezért lett napjaink egyik legfontosabb feladata a környezetszennyezés megelőzé­se és szennyezés esetén a vé­dőintézkedések megtétele. Otthon és a vállalatnál Az ember egészségben tar­tása és az egészséges emberi környezet megóvása a környe­zet mind nagyobb fokú eltor­zulása miatt egyre nehezebb. Az egyetlen lehetséges kiút: a felbomlóban lévő ökológiai egyensúlyt ismét stabilizálni, avagy — optimális helyzetben — még tartóssá is tenni. Ezt a feladatot csak közö­sen lehet megoldani, társadal­mi összefogás nélkül nem várható jelentős eredmény. A társadalmi összefogás megte­remtéséhez mindenkinek tisz­tában kell lennie a környezet- védelem okával, céljával, érez­nie kell a környezetvédelem társadalmi szükségességét Ezért került sor Vácott is a környezetvédelmi és természet- védelmi hét megrendezésére. A környezetvédelmet a la­kásban kell megkezdeni, és az emberekben tudatosítani kell ennek szükségszerűségét. Az emberek segítségével az üze­mek, gyárak életében is jelen­tős változás állhat be, mert ez olyan társadalmi ügy, amely kívánatossá teszi, hogy környezetvédelem a vállalati érdekek illeszked­jenek a társadalmi érdekhez. A környezetvédelemről szól­ván találkozhatunk olyan szélsőséges nézetekkel, ame­lyek szerint az emberi környe­zet védelmében tett intézkedé­sek, javaslatok egyes tudósok, írók kellően megfontolt, túl­hajtott követelései folytán ki­alakult társadalmi nyomás kö­vetkezményei, amelyek felesle­gesen veszik igénybe a társa­dalom erőfeszítéseit. Ezzel a nézettel nem érthetünk egyet, mert számos nyugati állam példája mutatja, hogy a sza­badjára engedett, szabályozat­lan gazdaságfejlesztés egyes körzetekben súlyos veszélybe sodorhatja és megbonthatja a természetes egyensúlyt. Összehangoltan, előrelátón A szocialista társadalomban mind a népesség szaporodása, mind a gazdasági fejlődés, az életszínvonal emelkedése az egész társadalmi és gazdasági rendszert átfogó, előrelátó ter­vezéssel, összehangolt intézke­désekkel a jövőben is biztosít­ható. A környezetvédelmi beru­házások ma már nem hanya­golhatok el, még akkor sem, ha ennek szükségszerűsége a laikusok számára nem látszik indokoltnak. Példa erre a Ce­ment és Mészművek váci gyára. Napjainkban súlyos pénzeket kell költeni a por- talamító berendezések felszere­lésére a DCM-ben, mert a hatvanas évek elején üzembe állt gyár a mai követelményeik­nek nem felelhet meg. Ezen a példán okulva arra kell következtetnünk, hogy a nap­jainkban épülő gyárak a jö­vőben a környezetvédelmi elő­írásoknak megfeleljenek. Nem biztos, hogy az a gazdaságos, ha a környezetvédelmi járulé­kos beruházásokat egy adott gyár esetében elhagyjuk és évek, évtizedek múltán pótol­juk csak. Élővizeink megóvása a szeny- nyeződéstől olyan feladat, amelyet nagyon komolyan kell venni. Élővizeinket nemcsak a lakosság, az ipar, hanem a mezőgazdaság is jelentősen szennyezi. A mezőgazdasági szennyezés a műtrágya és nö­vényvédő szerek alkalmazásá­nak következménye. Igaz, hogy a növényvédő szerek nél­kül a mai átlagtermések har­madát, felét lehetne elérni csupán, viszont az Is igaz, hogy a növényvédő szerek megfelelő alkalmazásával, a mezőgazdaságban tapasztalha­tó szemléletváltozással jelen­tősen lehetne a mezőgazdasá­gi eredetű szennyezést csök­kenteni. Köztudott, hogy a termelés színvonala egy bizo­nyos határon túl csak úgy emelhető, ha az infrastruktu­rális ellátottság a termelő ága­zatok haladásával egyensúly­ban van. Sajnos megállapítható, hogy vannak olyan infrastrukturális ágazatok, amelyek messze le­maradtak attól a szinttől, ami­lyennek minimálisan kellene lenniük. Jó példa erre a szenny­vízelvezetés és -tisztítás, va­lamint a nem csatornázott te­rületeken keletkező szennyvi­zek elvezetésének kérdése. Tervek, tennivalók Ha az infrastruktúrát fej­lesztjük, akkor az esetek több­ségében a környezetvédelmi feladatainkat is megoldottnak mondhatjuk. Különösen áll ez Pest megyében, ahol az infra­struktúra, ezen belül a higié­nés ellátottság — elsősorban a Budapestet övező agglomerá­cióban, azaz e városkörnyéki gyűrűben — nem éppen a leg­fejlettebb. Tudjuk, hogy nép­gazdaságunk teljesítő képessé­ge véges, de ésszerű tervezés­sel, következetes és gyors ki­vitelezéssel, társadalmi össze­fogással megvalósíthatók kör­nyezetvédelmi célkitűzéseink. A népgazdasági tervezésnél nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül a társadalmi termeléssel, az élettel szükségszerűen járó környezeti kártételeket és azok hatásait. Akár tetszik, akár nem, tudomásul kell ven­ni, hogy a mai élet velejárói a környezeti kártételek, és ezek hatásait az ember szenvedi el. Nagyon idevágnak Kierkegaard szavai: Az életet csak hátra­tekintve lehet megérteni, de élni előre nézve kell. Aszalós Sándor Szentendre i % i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents