Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

1978. JÚNIUS 14., SZERDA SMdap Haldenslebeni magyar építők kitüntetése Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete kedden este a nagykövetségen fogadást adott a magyar—NDK gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülés­szaka alkalmából. Marjai Jó­zsef és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettesek ve­zetésével részt vettek az ülés­szak két delegációjának tagjai A fogadáson magyar és NDK kormányzati szervek által ado­mányozott kitüntetéseket ad­tak át magyar dolgozóknak, akik kiemelkedő eredményt ér­tek el a közelmúltban felava­tott Haldenslebeni Egészség- ügyi Kerámiagyár építésében A kitüntetések egy részét a helyszíni avatási ünnepségen adták át, 13 magyar dolgozó most kapta meg az elismerést Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes hét magyar, Heinrich Meier üveg- és kerámiaipari miniszterhelyettes pedig hat NDK-kitüntetést adott át ma­gyar építőknek. Újdonság: a hasított fólia A gödöllői egyetem kutatásának eredménye A polietilénből készült fó­liát évek óta használják Ma­gyarországon a zöldségterme­lésben. A PVC-fóliát azonban kevésbé. Ez utóbbi nálunk nem olyan népszerű még, mint a nyugat-európai országokban, vagy éppen a távoli Japánban, pedig legalább olyan jó minő­ségű és ugyanúgy hasznosítha­tó mint a másik. A nemrég a PVC-fólia új­szerű alkalmazásáról érkezett hír, és megérdemelten volt nagy visszhangja a mezőgazda- sági üzemekben, annak a kí­sérletsorozatnak, melynek kedvező eredményeit a közel­múltban Hatvanban mutatták be. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem gyöngyösi főisko­lai karának zöldségtermesztési tanszéke Nyeste István docens vezetésével 3 éves kutatómun­ka eredményeként kidolgoz­ta az úgynevezett hasogatott fóliás eljárást, a korai primőr zöldség-, valamint a virágter­mesztésben. Másodvetés előtt Mit vár, mit ígér a vetőmagközpont? Alig egy hónap múlva — a mustár- és borsóvetőmag tisztításával isimét megkezdő­dik a szezon a Vetőmagter- meltető és Értékesítő Vállalat monori központjának tisztító­üzemeiben. Ezekben a napok­ban már csak az exportköte­lezettségüket teljesítik és az alaposan kiürült raktárakban csupán akkora magkészlet marad, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaságok a csapadé­kos időjárást kihasználva fel­készüljenek a másod-, illetve tarlóvetésekre. A monori és a tápiószelei tisztítóüzemben javában folyik a gépek kar­bantartása, a helyiségek fer­tőtlenítése; hogy fnire megér­kezik az első nyensmag szállít­mány, már minden készen áll­jon a tisztítás megkezdéséhez. Gond és remény A vállalat igazgatója, Vá­mos Géza elmondta, hogy szinte valamennyi vetőmagfé­lére megkötötték a termelte­tési szerződést. Mindössze né­hány kisebb tenmőterületű növényből (fehérheréből, mu­harból és tavaszi bükkönyből), valamint a takarmányborsó vetőmagjából lesz kevesebb az előirányzott mennyiségnél. Gondot okoz, hogy az eddigi sok csapadék a lucernamag- termesztésben az első szállít­mányok is várhatóan később érkeznek a tavalyinál, mivel a gazdaságok már eddig is so­kat csúsztak az előkészítő munkálatokkal. Az Országos Vetőmag Fel­ügyelőség felmérései szerint az idén várhatóan jobb lesz a borsó- és a mustártermés. E két növényből azért lenne szükség nagyobb mennyiségű vetőmagra, mert a tavalyi rossz időjárás és a jégverés miatt a tervezettnél jóval ke­vesebbet tudtak fémzárolni. A zöldségmagvak mellett 16 hektáron virágmagot is ter­meltet a monori vállalat, első­sorban külföldi megrendelők részére. Szállítók a társulások Most folynak az úgynevezett vételi szerződéskötések a kalá­szos vetőmag termelő gazdasá­gokkal. A monori központ Pest megyében 5200 hektáron termeltet búza vetőmagot, majdnem 300 hektáron őszi árpát, 570 hektáron rozsot és 200 hektáron tavaszi árpát. A burgonya vetőgumót a Dél-Peot megyei Intenzív Bur­gonyatermelő Társulás gazda­ságaiban termesztik mintegy 240 hektáron. Az ültetés és a vegyszeres gyomirtás már megtörtént, és megkezdődött a szelekció is, így remélhető, hogy az idén a tavalyinál ked­vezőbb lesz a vetőgumó-ellá­tás, bár e növény fejlődése a csapadékos időjárás miatt le­lassult. — A gödöllői borsó- és bú­zarendszer 1435 hektáron ter­meszt a részünkre fajtaborsót, exportra húszfélét, hazai el­látásra pedig hat félét. A Her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság, igaz kisebb területen, szintén megkezdi a fajtaborsó ter­mesztését — mondta lapunk­nak adott tájékoztatójában Vámos Géza. Fölívelő export Jelentős területen mintegy 1500 hektáron termelnek az idén lucernavetőmagot. Ezt a munkáit a fehérjetakarmány termesztési együttműködés hangolja össze. A monori köz­pont szerződést kötött a rend­szerrel és a társulásokkal, és tagként, illetve koordinátor­ként működik közre. Például termelési technológiákat dol­goz ki a hozamok növelésére. Tavaly az Országos Vető- magtermsltető és Értékesítő Vállalat összesen egymilliárd forint 'értékű árut exportált, ebből a monori központ 141 milliónyit szállított. Az idei tervük: 160 millió forintos ex­port. A monoriak egész évi termelési előirányzata 11 Szá­zalékkal magasabb a tavalyi­nál, aminek megvalósításához sok száz vagonnal több mag tisztítására, forgalmazására van szükség. Wanatka Gabriella A zöldségtermesztési tan­szék a főiskola műszaki tan­székének tanáraival összefog­va olyan gépet szerkesztett, amely alkalmas a PVC-fólián réseket vágni és ezzel nagy­üzemi termelésre alkalmassá tenni. A gép a fólián centimé­terenként 2—3 centi hosszú ré­seket hasít. Ennek előnyeiről Nyeste István Így beszél: Melegben nyílik, hidegben zárul A hőmérséklet változására a fólián hasított rések zárulnak, illetve kinyílnak. A PVC hideg­ben összehúzódik, ilyenkor a rések kevésbé szellőztetnek. Melegben viszont kitágul, en­ged feszességéből, a rések így kinyílnak és fokozzák a leve­gőátbocsátó képességét. Előnye az is, hogy a réseken keresztül a csapadék, vagy az öntözővíz könnyen bejut a növényhez. A hasogatott fólia a zöldségter­melésben éppúgy felhasznál­ható, mint bármely lyukas fó­lia. Fektetésére a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán már ko­rábban gépet szerkesztettek, amely a kereskedelemben is kapható. Hat-nyolc nappal korábban A hasogatott fóliás termelés­re irányuló kísérleteket a gyöngyösiek a Borsodi Vegyi Kombináttal együttműködve végzik, a fóliát ugyanis a kom­binát biztosítja. A tavalyi és az idei kísérletekről Nyeste István így vélekedik: — Tavaly a korai káposzta- féléken és a primőr salátán próbáltuk ki a hasogatott fóliát. Azt tapasztaltuk, hogy ezzel a módszerrel 6—8 nappal hama­rabb szedhetünk primőrt, mint máskor. A tavalyi kísérletet azonban az emlékezetes máju-^ sí jégverés miatt nem tudtuk befejezni. Egy bizonyos, a ha­sogatott fóliás takarással pri­mőr fejes salátát is 6—8 nappal hamarabb szedhetünk, ami a piaci ellátás szempontjából nagy előny. Kísérleteink kiter­jedtek a helybe vetett paradi­csomra és a fűszerpaprikára is, melyeket szintén hasogatott fó­liával takartunk. Megállapítot­tuk, hogy a takart növények gyorsabban, biztosabban kel­tek ki, magasságuk, száruk vas­tagsága erőteljesebb volt és több levél fejlődött rajtuk. mérséklet 11-szer fagypont alá süllyedt, ami a szabadba kiül­tetett növények leveleit telje­sen tönkretette. A hasogatott fólia alatt azonban a növények nem károsodtak. A takarás te­hát jól védett a hideg ellen. Áprilisban csupán nyolc alka­lommal emelkedett a napi hő­mérséklet 10 fok fölé, a többi napokon viszont gyakran elő­fordult fagy is. Növényeink a hasogatott fólia alatt azonban ellenálltak a hidegnek. Ennek köszönhető, hogy május köze­péig befejeztük a saláta és a korai karalábé szedését. Nagyüzemekben és háztájiban A kísérletek tehát biztatóak, és az eddigi eredmények indo­kolják, hogy a hasogatott fólia minél szélesebb körben elter­jedjen. Nemcsak a korai pri­mőr zöldségtermelésben értek el vele kedvező eredményeket, hanem néhány dísznövény, mint például a tulipán, a török- és Margit-szegfű, a margaré­ta- és a kardvirágtermelésben is, melyeknek tenyészidejét le­rövidíti és így hamarabb piac­ra kerülhet valamennyi. Előnye tehát a koraiság, kü­lönösen a zöldségtermelésben, hiszen ezzél a módszerrel lehe­tőség nyílik arra, hogy a sza­badföldi áruk megjelenése és a fólia alatti hajtatás közötti idő­szakban is friss primőrök ke­rüljenek a piacokra, az üzle­tekbe. A kísérletek alapján a hasogatott fólia egyaránt fel­használható a nagyüzemi és a háztáji termelésben is. Mentusz Károly Pest megyéből Leningrádba Startolt a barátságrepülő Társasutazás keretében élenjáró népfrontaktivisták töltenek öt kellemesnek ígér­kező napot a Szovjetunióban, Leningrádban. Az első cso­port — huszonhatan Ráckevé­ról, illetve a járásból — teg­nap délután indult a Ferihe­gyi repülőtérről, a másik csoport — harmincán Nagy­kőrösről — ma utazik el, ugyancsak repülőgéppel, a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottságának kezdemé­nyezésére. Az IBUSZ gazdag progra­mot szervezett a barátság- repülők utasainak. A részt­vevők megismerkedhetnek Leningrad történelmi és kul­turális nevezetességeivel — Aurora cirkáló, Péter-Pál erőd, Izsák székesegyház, Ermiíázs képtár —, kirándulást tesznek a város környékére és szín­házi előadást nézhetnek meg. A néphadseregben először Ünnepélyesen búcsúztatták a leszerelő sorkatonákat ­A sorkatonai szolgálat le­töltésének erkölcsi, társadalmi elismeréseként — néphadsere­günk fennállása óta első ízben — nyilvános ünnepségen bú­csúztatták a leszerelő sorkato­nákat kedden Zalaegerszegen. Az ünnepség a honvédelmi miniszter díszparancsának fel­olvasásával kezdődött, majd Stadler János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes búcsúzott a leszerelő sorkato­náktól. Beszédében hangoztat­ta: A leszerelő katonák becsü­lettel eleget tettek a Magyar Népköztársaság Alkotmányá­ban foglalt kötelezettségnek, megtartották, amit a katonai esküben vállaltak, hűséges ka­tonái voltak a fegyveres erők­nek, elsajátították a haza fegy­veres védelméhez elengedhe­tetlen tudnivalókait, mesteri kezelőivé váltak fegyvereik­nek, a korszerű harci techni­kai eszközöknek. Az eltelt 2 év alatt bebizonyították, va­lóban örökösei szabadsághar­cos elődeiknek. A leszerelő fiatalok szerte az országban becsülettel kivették részüket az építőmunkából is. A leszerelő katonák nevében Tóth Zoltán őrmester, három­szoros kiváló katona köszönt el bajtársaitól, elöljáróitól, a csapatzászlótól és a város la­kosságától, azok nevében pe­dig, akik tovább maradtak, Kiss László őrvezető ígérte meg: a leszerelőkhöz hason­lóan teljesítik sorkatonai kö­telezettségüket. A leszerelő katonákat kö­szöntötte S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Mint mon­dotta, a társadalom, a munka­hely, a család várja, hogy a le- szerelők bekapcsolódjanak a termelőmunkába, visszatérje­nek a családhoz, és részt ve­gyenek a társadalmi életben, munkahelyükön álljanak majd azok mellé, akik a fegyelme­zettebb, jobb minőségű mun­kát akarják. Hazatérve szű- kebb környezetükbe, érett, ka­tonaviselt férfiként találják meg mindazt, amire vágynak: a kiegyensúlyozott és mind teljesebb életet. A katonai pompával meg­rendezett leszerelési ünnepség az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Népgazdaságunk, versenyképességünk (1.) Egy új kor jellegzetességei A tavasz eddig nem kényez­tetett el túlzottan jó időjárás­sal. Márciusban például a hő­Drazsírozoitan A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál vetőmag­vakat drazsíroznak. Az eljárás lényege: az apró magvak köré vízben könnyen oldódó burkot vonnak, és az így megnövelt magméret lehetővé teszi az egyelés nélküli gépi vetést. A SZAKEMBEREK SZE­RINT a legutóbbi években vi­lággazdasági korszakváltásnak lehetünk tanúi. A letűnt kort — főleg a II. világháborút követő tőkés fellendülést — az olcsó energia, az olcsó nyersanyag, a mindenkori ke­reslethez igazodó olcsó ven­dégmunkaerő jellemezte. E gazdaságtörténeti korszak má­sik sajátossága a tudományos és technikai forradalom ki­bontakozása és a velejáró egyenlőtlen fejlődés. (Japán és az NSZK előretörése, Ang­lia és Olaszország viszonyla­gos lemaradása.) Végül a le­zárult korszak harmadik fő sajátossága, hogy a Szovjet­unió és az európai népi de­mokratikus országok növek­vő világgazdasági súlyuknak megfelelően új, — a nemzet­közi monopoltőkétől független — gazdasági-hatalmi övezetet teremtettek, növelve ezzel a saját és a fejlődő országok gazdasági mozgáslehetőségét. Az alakuló új világgazdasá­gi korszak legjellegzetesebb sajátossága, az évszázados ér- j tékrendek, cserearányok meg- j változása. Az 1973. év végén [ tapasztalt árrobbanás tartós, 1 korszakos átalakulása kiindu­ló pontja lett. A változás, a mozgás több irányú. O Tartósan felértékelődtek az energiahordozók és a I nyersanyagok más árukhoz és i termékekhez képest. Politikai j síkon ez a gyarmati rendszer | széthullásának kései követ­kezménye, gazdasági betetőzé­se. Piaci síkon viszont félre­érthetetlenül a kereslet és a j kínálat közötti arányeltoló­dásokat jelzi. Így azt mutatja, hogy a termelés meg nem újuló és meg nem újítható természeti (ásványi) erőforrá­sai végesek. Az alacsony, többnyire nyomott energiá­éi nyersanyagárak korlátlan fogyasztásra, pazarlásra ösztö­nöztek. A rohamos felhaszná­lással a viszonylag könnyen megközelíthető és olcsón ki­termelhető készletek részben kimerültek, az új lelőhelyek kiaknázása pedig mind költ­ségesebb a tengeren, a mocsa­ras szibériai vidéken, Alasz­kában, stb. A magas árban már megtérülnek ezek a több­letköltségek, illetve kifizető­dővé válik a takarékosság (pl. az épületek- kellő hőszige­telése), a helyettesítés (pl. olaj helyett a szén, vagy az atomenergia felhasználása) és általában az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás. Felértékelődtek a világ­piacon az alapvető élel­miszerek is. A fejlett tőkés­országok élelmiszertermelése az utóbbi két-három évtized­ben gyorsan nőtt, az így kép­ződött árufeleslegek azonban nem képesek fedezni a fejlődő országok egyre nagyobb hiá­nyát. Az élelmiszertermelés és a népesség alakulása között az összhang olyannyira meg­bomlott, hogy hathatós nem­zetközi intézkedések, nagysza­bású fejlesztési programok nélkül az éhínség kalaszitro- fális méreteket ölthet. így a nyersanyag — az energia —, illetve az élelmi­szerimport miatt ezekben az országokban megnövekedtek a termelés, a gazdaság műkö­dési költségei. De megdrá­gult a fejlesztés is a költsé­gesebb nyersanyagok és ener­giahordozók fokozott kiter­melésével. Következésképpen égető feladattá vált a több­letköltségek ellensúlyozása, a versenyképesség fokozása, a műszaki fejlesztés. (Oh Tehát felértékelődtek a maga? műszaki kultúrát igénylő, a technikai haladást, a versenyképesség fokozását szolgáló termékek, félkész­gyártmányok, beruházási ja­vak, komplett berendezések. A kereslethez igazodva a leg­fejlettebb tőkésországok, köz­tük mindenekelőtt az NSZK, gyorsan és rugalmasan átala­kították a termelés, az érté­kesítés szerkezetét és igen rö­vid idő alatt pótolták az ár­robbanás okozta vesztesége- i m két, aktívvá tették külkeres­kedelmi mérlegeiket. ® A fejlődő országok az ex­port fokozásával igyekez­tek külgazdasági veszteségei­ket ellensúlyozni-. így a kínálat fokozása révén abszolút mó­don és tartósan leértékelőd­tek a világpiacon a közepes és alacsony technikai szinten álló kommersz áruk, a hagyo­mányos félkész- és késztermé­kek (pl. textil méteráru, egy­szerű konfekcionált cikkek, stb.) A világgazdasági korszak- váltás éles megvilágításba he­lyezte a fejlődő országok problémáit. A gyarmati sor­ból felszabadult népek jelen­tős része — az olajexportőrö­ket kivéve — nem képes a megnövekedett termelési, fej­lesztési szükségleteket ellen­súlyozni és saját erőből, har­monikusan fejleszteni gazda­ságát, sőt eleve gondot okoz a növekvő számú népesség élel­mezése. Nélkülözhetetlenné vált a fejlett országok anya­gi, tudományos és műszaki tá­mogatása. Az olajexportáló országok és a legfejlettebb tő­kés államok (a technikailag élenjáró beruházási javak ex­portálói) nyernek a csereará­nyok változásán. MAGYARORSZÁG viszont sokkal többet veszít, mint amennyit nyer rajta. Az élel­miszert (gabonát, húst, zöld­séget). továbbá a timföldet, alumíniumot magasabb áron exportáljuk. De a nyereség többszörösét ráfizetjük az olaj, az energia, a nyersanyag, a korszerű technika behoza­talánál. Kivitelre kerülő kész­termékeinknek jelentős há­nyada pedig abba a csoport­ba tartozik, ahol az árak stag­nálnak, sőt csökkennek; Az átlagos színvonalú termékek körében növekszik a világ­piaci verseny, és kiviteli lis-. tánkon, sajnos, kevés még a technikai haladás élvonalába sorolható korszerű, keresett, növekvő áron értékesíthető termék. Kovács József I i ki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents