Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
197*. JTJNIUS 11., VASÁRNAP V^rfflP Mestermunka Négyen a legjobbak közül A ll* szintet szerelik Dunakeszi 3ö00 lakásosra tervezett városHarminc éve történt: A két munkáspárt egyesülése Harminc éve, 1548. júniusában a magyar munkásosztály nagy történelmi győzelmet aratott. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt véget vetett a magyar munkásmozgalom több évtizedes kettészakítottságának, marxista-leninista program alapján egyesült. Most, harminc év múltán e történelmi esemény jelentősége, tanulsága minden korábbitól jobban és világosabban áll előttünk, értékeit még nagyobbra becsüljük. ^ Mestermunkának nevezzük § egy-egy szakma már-már tö- ^ kélyre vitt remekét, az olyan munkadarabot, amibe készí- S tője szívét, lelkét, minden tu- S dását beleadta. De felruház- § hatunk-e ezzel a jelzővel vas- ^ beton szerkezetet, panelházat, >í autóutat? ★ Soíkszor dicsérik a Nógrád megyéből származó építőmun- ,ásókat Vácott A Pest melyei Tanácsi Építőipari Vállait dolgozóinak java erről a őrületről jár "ide, de a párt- .apszervezet titkára Hrozina ózsef szerint, a helyben la- :ók se lelkiismeretesebbek mint ők. Jó példa erre a kór- íáz körüli építkezés, ahol ők viszik a prímet, s eddig még nem késtek határidővel, panasz se volt a kész épületekre. A mostani beruházás 60 millióba kerül, de ha elkészül, ennél sokkal többet ér majd a városnak, járásnak. A régi rendelőintézet ugyanis már alig-alig képes ellátni a betegeket, s itt a kórház közvetlen szomszédságában az eddiginél sokkal magasabb színvonalú gyógyító munkára nyűik lehetőség. Csajtai József művezető szerint az eredeti programnál is jobban ha- , .adnak a munkával, s ennek nárom oka is van. Az egyik, nogy ez az építkezés a város kommunistáinak a cselekvési programjában is szerepel, ezért sok segítséget kapnak a pártbizottságtól, a tanácstól. A másik, hogy az orvosok, betegek állandóan figyelemmel kísérik a munka menetét Dr. Kollár Lajos kórházigazgató például itt kezdi, s itt fejezi be a munkanapot. A figyelem, a törődés pedig kötelez. A harmadik, s talán legfontosabb, hogy jól összeszokott gárda, kiváló munkásemberek dolgoznak ezen az építésvezetőségen. Közülük való Tóth Gyula ács brigádvezető, aki egyik kalauzom volt az építkezésen. i — Ez a rendelőintézet — már most is látszik —, csupa beton, acél és üvegpalota lesz. Mi dolga itt az ácsnak?■ — Sok idő eltelik addig, amíg bennünket kiebrudalhat- nak az építkezésekről. Igaz, itt aztán nincs fagerenda, a tető is beton, mégis sok a dolgunk. Valamennyi betonozáshoz nekünk kell elkészíteni a zsaluzatot, s nem is akárhogyan. * Kevesen vannak manapság, a kik az ilyen precíz munkának a tudói. Honnan a fa és a szakma szeretete? — Valamennyien a Börzsöny környékén lakunk, ott is születtünk. Még nem is voltunk ácsok, amikor a szakma legegyszerűbb fogásait már ismertük. Egymásra is figyelünk. Ha valaki hibát vét, a másik kijavítja. ★ Furcsa emberek az elemszerelők. Vácott, Gödöllőn, s a többi építkezésen is nagy a becsületük, mégis afféle vir- tuskodó fenegyerekekként tartják számon őket. Dunakeszin, vagy negyven méter magasan cáfoltak rá hírükre. Berta István brigádvezető így érvelt. — A mi munkánk éppen hogy nem tűr virtuskodást. Aki figyelmetlen, könnyen lenn találhatja magát, s ha csak repülni nem tud, nem ússza meg épp bőrrel. És mégsem fordul elő baleset — Hogyan verbuválódott a brigád? — Ide csak olyan emberek jönnek, akik becsületes munkával akarnak pénzt keresni. Kőművest például egyet se talál közöttünk. Azok, ha szombaton, vasárnap maszekolnak, könnyen megkeresik azt a pluszt, amit mi nyújtott műszakokkal, túlórázással. Én például famunkás, mintakészí- tő voltam. De soha olyan jól nem éreztem magam üzemben, mint itt a magasban. Itt látja az ember, hogy miért dolgozik. A norma napi két lakás. S miattunk még nem múlt egyetlen határidő sem. A munka magáért beszél. Az új szinten az első elemet emeli be a daru. Azt mondják ez a legveszélyesebb. Ilyenkor még nincs mihez támasztani. A szakállas fiatalember odaáll a mélység szélére, azután cenrészének legújabb épületén. timéterenként közeledik hozzá a betontömb. Csak a darusnak, vagy neki kellene egy rossz mozdulatot tennie. De minden a maga rendje szerint történik. Amit láttam — mondják — csak rutinmunka. ★ A házépítők az ég felé törnek, Katona Imre gépész és Molnár Kálmán kubikos brigádvezető hazafelé araszol. Az előbbinek Tiszalökön, a másiknak Szabolcskókán van a háza. A Betonútépítő Vállalat, s z ország legkorszerűbb aszfaltgyára dolgozik Veresegyház mellett. Gazdája Katona Imre. Ügy ismeri a gépet, mint á tenyerét. S -Hogy ez nem Csupán afféle felszínes dicséret, bizonyította, amikor maga vezette a berendezés összeszerelését. Az olasz szerelők úgy elcsodálkoztak a tudományán, hogy pezsgővel, kaviárral köszöntötték a munka végén. — Az eredeti szakmám lakatos, de ahány gép csak dolgozott az elmúlt 30 évben a hazai útépítéseken, mindegyiket javítottam. Innen a szakértelem. De bele is szerettem a masinákba. A barakktábor egyik szárnyán ugyanis most együtt lakik a tiszalöki család. A férfi, nem tudta elhagyni munkahelyét, a feleség, s a gyéreik nélküle nem bírta. Az MSZMP Központi Bizottsága vendégeként hazánkban tartózkodó Portugál Kommunista Pártnak öttagú orvosküldöttsége, Manuel Ro- sendo Do Sonto Texexeirának, a PKP Lisszaboni Regionális Szervezete egészségügyi szakosztálya tagjának vezetésével tegnap Ceglédre látogatott. A vendégeket délelőtt 10 órakor a járási pártbizottság épületében Fekete Antal, az MSZMP ceglédi járási bizottságának titkára, valamint Balog György, az MSZMP városi bizottságának titkára fogadta. Az itt tartott eszmecsere során dr. Hollósy Ildikó járási főorvos, a ceglédi járás és a város egészségügyéről, dr. Tengelyi Vilmos, a Pest megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője pedig a megye egészségügyi ellátásáról, s a szakemberek, nővérek, védőnők továbbképzéséről tartott tájékoztatót. Dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igazgató főorvosa ismertette a gyógyintézet munkáját, majd a vendégek a ceglédi kórházba látogattak, ahol számos szakmai kérdésükre kaptak választ, s hosszasan időztek a korszerű műtőkben, valamint a gyermekosztályon. Barcza Zsolt felvétele így most a nyugdíjig hátralevő tíz évben ők is a barakktábor lakói. Molnár Kálmán íkubikos is harminc éve járja az országot, s mint a gépész, ő is dicsekedhet vele, hogy nagy építkezés nem volt nélküle. A felszabadulás után tized- magával indult a faluból, négyen még mindig együtt vannak. — A talicska, a lapát ennél a vállalatnál ette meg a fiatalságomat, az erőmet, nem is illene, hogy öregségemre szegődjem máshová. Itt egyébként is ismernek, becsülne!:. Kiböj tölteni, hogy a kubikos munka már nem , gyötrelem, olyan gépek vannak, hogy nekünk csak asszisztálni kell. De a kubikosélet mégse sokkal különb mint azelőtt. Este hazamegyünk, megesszük a szárazát, rádiózunk egy kicsit, s aztán lefekszünk. Hajnalban aztán megint kézben a lapát. ★ 5 Mesteremberek. A széleste- N nyerű ács, a szakállas házsze- § relő, a furfangos gépész, s a ^ hegyeket fuvarozó kubikos, ^ szakmájuk legjobbjai. Vezetőik, munkatársaik úgy mondták, S nélkülük nem menne a mun- N ka ötről hatra. Jussanak hát S eszünkbe, ha felépül a házunk, ^ autónk zökkenők nélkül nyeli a kilométereket, vagy gyógyul- \ tan sétálunk ki az SZTK-ból. Cs. A. | Délután a Magyar—Szovjet I Barátság Termelőszövetkezet- , ben folytatódott a program. Skultéty József, a szövetkezet elnöke beszélt az állattenyésztésben, növénytermesztésben elért eredményeikről, majd dr. Bohus Ferenc üzemi-körzeti orvos ismertette meg portugál kollégáit a szövetkezeti tagok, alkalmazottak egészségügyi helyzetével. Elmondotta, hogy a szövetkezet nyolcszáz tagja és négyszáz alkalmazottja közül csaknem ezren dolgoznak Cegléden, s az újonnan belépők munkaalkalmassági vizsgálatain túl különös figyelmet fordítanak a tehenészeti dolgozókra, s az élelmiszerekkel. növényvédő szerekkel munkájuk során érintkezésbe kerülők rendszeres felülvizsgálatára. A heti nyolcórás munkahelyi rendelésen a szakmai betegségek megelőzésére s a rehabilitációra is sört kerítenek, hogy minél kevesebb legyen a betegségek miatt munkaképtelen ember. A többi között a gondos megelőzésnek köszönhető, hogy a szövetkezetben kilenc év óta egyetlen vegyszermérgezés, I vagy súlyosabbnak minősít-1 Az előzmények visszanyúlnak a Tanácsköztársaság időszakára, a Horthy-fasizmus elleni éles osztályküzdelmek évtizedeire, a felszabadulást követő első évek nagy politikai csatáira. „Végigtekintve a munkásmozgalom fejlődésének történelmi korszakait — mondotta Kádár János egy nyilatkozatában —, megfigyelhető, hogy a két munkáspárt, a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülésének kérdése, az egyesülés szükségessége általiéban két szélsőséges esetben kerül napirendre. Vagy a forradalmi fellendülés időszakában, amikor a munkásosztály számára lehetőség nyílik a hatalom átvételére, vagy a munkásosztályt fenyegető végveszélyben, amikor a burzsoázia ellenforradalmi támadása különösen kiéleződik.” A magyar munkásmozgalom 1919 tavaszán nemcsak az Októberi Forradalmat követte elsőként, hanem saját sorainak kettéosztottságát — a forradalmi feladatoktól megrettent és a burzsoáziával együttműködő szociáldemokrata magatartás miatt keletkezett szakadást is elsőként szüntette meg. A két párt egyesülése döntő feltétele volt 1919_ben is a hatalom megszerzésének. Az egyesülés módja nem minden vonatkozásban felelt meg a marxista— leninista osztálypolitika követelményeinek, történelmileg mégis helyes és szükségszerű volt. Később ugyan az ellen- forradalom fölülkerekedése és a jobboldali szociáldemokrata vezetők proletárdiktatúra-el- lenessége újra előidézte a magyar munkásmozgalom szakadását, az egység eszméjét, emlékét nem lehetett kitörölni a munkásosztály tudatából. Az egység gondolata és az erre irányuló politikai törekvések nem voltak zavartól, problémától mentesek. A kölcsönös vádaskodások, a szociáldemokrata vezetők jobboldali szárnyának antikommunizmusa, esetenként a kommunisták szűkkeblűsége időnként sok nehézséget és politikai kárt okozott. Ennek ellenére a munkáshető üzemi baleset sem történt. A vendégek kérdéseire dr. Bohus Ferenc elmondotta, hogy ő évente 1800—2000 alkalommal fogadja a szövetkezet dolgozóit, s ha betegségük helyben nem kezelhető, vagy alaposabb orvosi vizsgálatra van szükség, akkor a további gyógyításukra a szakorvosi rendelőin vagy kórházban kerül sor. A portugál orvosdelegáció vezetője lapunk munkatársának kérdésére elmondotta, hogy a magyarországi egészségügyi ellátást rendkívül jónak tartja, s különösen figyelemre méltónak tekinti a körzeti szakorvosi és kórházi gyógyítás összevont rendszerét, mely minden állampolgárnak megfelelő színvonalú ingyenes gyógykezelést nyújthat. Erről győződött meg a ceglédi kórházban s a Magyar —Szovjet Barátság Termelő- szövetkezetben tapasztaltak alapján. A vendégek ezután megtekintették a szövetkezet 50 ezer négyzetméteres virágkertészeti növényházát. A szövetkezet dolgozói búcsúzóul szegfűcsokorral kedveskedtek a portugál orvosoknak. V. G. P. mozgalomban többé-kevésbé mindig élt az a felismerés, hogy a burzsoá kizsákmányolás és a fasiszta önkény elleni harc sikere a munkásság egységes fellépésétől függ. A munkásegység és a szolidaritás eszméje végig megmaradt a magyar munkás- mozgalom legnemesebb és legmaradandóbb értékének. Ápolásában, fenntartásában és erősítésében egyaránt kivették részüket kommunisták és szociáldemokraták. Amikor a két világháború között a totális fasizmus hazai térhódítási kísérletei, majd a német fasizmus előretörése és az új világháborús veszély fenyegetett, különös erővel és súllyal került ismét napirendre a munkásmozgalom egysége, mint minden haladó, demokratikus erő összefogásának elengedhetetlen alapja. E felismerésben döntő fordulatnak számított a Kommunista Inter- nacionálé VII. kongresszusa 1935-ben. A munkáspártok akcióegysége Európa több országában jelentős politikai sikereket eredményezett és különösen a második világháború éveiben parancsoló követelménye lett az antifasiszta küzdelemnek. A kommunisták és baloldali szociáldemokraták antifasiszta összefogásának jegyében számos sikeres akció született. Például a Népszava 1941. évi karácsonyi száma, az 1942- es évi közös tüntetések. Bebizonyosodott Magyarországon is — éppúgy, mint Európában minden náci megszállás alatt levő országban —, hogy a burzsoázia válságának végső óráiban sem riad vissza semmiféle eszközöktől, ha tál-. mának fenntartására, ha kell a fasizmus legvéresebb, legkegyetlenebb — terrorjával sújt le mindenkire, aki útjában áll. A fasizmus, a német megszállás nem kímélte a szociáldemokrata pártot, a szakszervezeteket sem, épp úgy betiltották és üdözték, mint a korszakban végig illegalitásban működő kommunista pártot A fasizmus okozta szenvedések, meghurcoltatások, üldöztetések szülték azt a szoros gyakorlati együttműködést, ami a két munkáspárt vezetői, aktivistái és a széles tagság között kialakult, a háború utolsó évében. Ebben az együttműködésben született az a felismerés, hogy amint arra lehetőség nyílik, meg kell teremteni a magyar, munkásosztály teljes politikai egységét, létre kell hozni egységes pártját. Az akcióegységnek, a kommunisták és szociáldemokraták együttműködésének különösen sok szép példája született a fel- szabadulás után. Döntő szerepe volt azokban a sikerekben, amelyeket a fiatal demokrácia a felszabadulás első éveiben kivívott. Kommunisták és sok baloldali szociáldemokrata már ekkor világosan látta, hogy a szocializmus forradalmi ügyének következetes képviselete, a munkáshatalom kivívása előbb- utóbb az egyesülés kérdését is napirendre tűzi. Amikor a harc akörül a kérdés körül éleződött ki, hogy burzsoá, vagy szocialista rend legyen Magyar- országon, a szociáldemokrata pártnak is állást kellett foglalnia. A párttagság zömének, főleg az üzemi munkásoknak az állásfoglalása egyértelmű és nyilvánvaló volt: a kommunistákkal együtt, a tőkés kizsákmányolás felszámolásáért szálltak síkra. A párt baloldali vezetésének erre az erőre támaszkodva és a kommunisták politikai segítségét felhasználva sikerült a jobboldalt teljesen elszigetelni, tömegbefolyásától megfosztani és a szociáldemokrata pártból kiszorítani. A munkástömegek részéről elemi erőként feltört igény találkozott a baloldali szociáldemokrata vezetők politikai felismerésével és erőfeszítéseivel és a kommunista párt kezdeményezésével. Az egység tehát nemcsak a vezetés bizonyos körének, de mindenekelőtt a széles munkásrétegeknek, a munkásosztály alapvető tömegeinek uralkodó felfogása és gyakorlati törekvése lett. A történelmi szükségszerűség szülte azt a politikai, de sok tekintetben eszmei azonosulást a munkásosztály és a dolgozók politikailag legaktívabb tömegeiben, amely alapját képezte az egyesülésnek, illetve megszüntette a további szervezeti elkülönülés politikai okait Az utókor csak a legnagyobb tisztelettel emlékezhet azokra az elvtársakra, politikusokra, volt kommunista és szociáldemokrata pártmunkásokra, aktivistákra, akik akkor felelősen cselekedtek. A kortársak visszaemlékezéseiből, tapasztalataiból tudjuk, hogy távolról sem volt könnyű dolguk. Nem volt könnyű az újat vállalni, hiszen több évtizedes múlttal kellett szembenézni, a körülöttük acsarkodókkal megküzdeni és gyakran az évek során lerakodott előítéletekkel is megbirkózni. Mégis vállalták és elvtársi egységben képviselték a munkásosztály, a magyar nép érdekeit. Fordulatot jelentett a munkásosztály hatalmáért, a szocializmusért vívott harcban, a két munkáspárt egyesülése — állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága — helyes és szükségszerű lépés, történelmi jelentőségű esemény volt. E következtetéseket a tények sora támasztja alá. Az egyesüléssel végleg eldőlt hazunkban a hatalomért folyó harc. A dolgozó osztályok, a munkásosztály egységén és a szoros politikai szövetségén megbukott a reakció minden kísérlete a burzsoá rend visszaállítására. A dolgozó nép maga vette kezébe sorsának irányítását, és az egységes marxista—leninista párt vezetésével hozzákezdett a szocializmus építéséhez. A társadalmi élet minden területén gyökeres változások mentek végbe. Az új „honfoglalás” most már — a földek után — a gyárakban, a társadalom minden fontosabb kulcspozíciójában végbement. Az egyesülést követő években sajnálatos módon, súlyos tévedések, hibák, a személyi kultusz következményeként a hatalommal való bűnös visz- szaélések is történtek. Ezek nemcsak a szocializmus építésének okoztak nagy károkat, de az egyesülés ügyét is — utólag — károsan befolyásolták. A gyanakvás és bizalmatlanság légköre nem kedvezett a párt kialakuló összeforrottságának. E tanulságokért drágán megfizettünk, és egy életre okultunk belőle. Amikor 1956-ban ismét a hatalomról, a szocializmus fennmaradásáról, vagy a kapitalizmus restaurálásáról volt szó, az egység szelleme kiállta a nehéz megpróbáltatást. A volt szociáldemokraták többsége — afiogy Kádár elvtárs is hangsúlyozta —, neip habozott a döntéssel, a munkásosztály egysége, az egyesült munkáspárt, a munkáshatalom mellett foglalt állást, és a kommunistákkal együtt felvette a harcot az ellenforradalmi erőkkel. Ebben a harcban szerveződött újjá és forrt össze véglegesen a magyar munkásosztály egységes forradalmi pártja. Arról tanúskodik. az ország fejlődésének több mint két évtizede, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt eszmei, politikai és szervezeti egysége szilárd marxista—leninista elvekre épül. A párt eredményesen tölti be vezető szerepét, a széles dolgozó rétegek osztatlan bizalmát élvezi. A harminc évvel ezelőtti nagy eseménynek, a két munkáspárt egyesülésének történelmi jelentősége ebben is megmutatkozik. Rákos Imre Figyelemre méltó egészségügyi ellátás Portugál orvosküldöttség Cegléden
