Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1978. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Lelkes szülői munkaközösségek Avatással nyitott a tábor Az időjárás áprilist ját­szott, hol beborult, hol előbújt a nap, s bizony még az eső is el-eleredt, de a Fóti-tó part­ján, a napközis tábor előtt már kora reggel nyüzsgött a gyerekhad. A második éve működő tábort ugyan csak július elején veszi újra birto­kába a három általános iskola napközis serege, ám az úttörő- és kisdobosavatást már amo­lyan előszezonnak tekinthet­tük. Fogadalom A Fóti Gyermekváros fú­vószenekarának indulóira be­vonultak a díszszázadok, el­foglalták helyeiket a díszven­dégek. Aki csak tehette, köze­lebb furakodott, s pontosan kilenc órakor felharsant a ve­zényszó: — Úttörőcsapatok, vigyázz! Zászlófelvonás! Zászlónak, tisztelegj! Száz és száz szempár kísér­te útján a Himnusz hangjai kíséretében magasba kúszó, rőzselángos lobogót, kétszáz avatandó kisdobos és úttörő ismételte Máté János százados után a fogadalomtétel szöve­gét. Kétszáz új nyakkendő talált gazdára ezekben az ün­nepi pillanatokban, Játék A hivatalos ceremónia után kezdetét vette a víg gyermek­napi majális. A szülői mun­kaközösségek igen nagy mun­kát végeztek: a kötélhúzástól kezdve, a tizenegyesrúgásig, 45 állomáson állták a gyerek­sereg meg-megújuló rohamát. Volt ott igazi halászat, med­vevadászat, kakasviadal, cse­répjárás, célbadobás és sakk, hogy csak a legnépszerűbbe­ket említsük. Sz. Kovács Ist­vánná pedagógus, Dudás Jó­zsef né SZM-koordinátor, For­gács József szervező és csa­ládja nem győzték hordani a jutalmakat: 400 zacskó len­gyel cukorka is csaknem ke­vésnek bizonyult a legügye­sebbek díjazására. És közben teljes gőzzel üzemelt a Feke­te Józsefné dirigálta büfé: húsz kiló virsli, ugyanannyi kolbász, kétszáz szendvics és megszámlálhatatlan üveg üdí­tő fogyott el, de a sláger a zsíroskenyér volt retekkel, melyhez’ negyven egész ke­nyér szolgáltatta az alapanya­got. A nagy tolongás, persze, nem járt áldozatok nélkül: az Egyesült Izzó patronáló Eöt­vös Tibor brigádjának féltve őrzött csokoládékészletét egy óvatlan pillanatban nagylel­kűen szétosztotta az aprósá­gok között a Garay Iskola egyik ifjú tanára. Rangadó Tizenegykor következett a nap fénypontja, a Szülők—Pe­dagógusok kispályás focirang­adó. Baráz József tanár ihle­tett konferálása közepette, a tanulóifjúság fergeteges buz­dításától tüzelve, az esélyte­lennek kikiáltott, ám a nagy­községi KISZ-titkárral meg­erősített pedagóguscsapat egy- re-másra vezette a rohamo­kat, s gólzsákjuk, Bohus Zol­tán csakhamar parádés fejes­sel tette le névjegyét az el­lenfél hálójába. Tóth Sándor, Fót tanácsel­nöke ekkor .még csak izgett- mozgott a közönség soraiban. A harmadik gól után azonban nem bírta tovább a tétlenke­dést, s mivel a szurkolók is egy emberként követelték sze­replését, elindult, hogy beöl­tözzék és pályára lépjen. Ám a sors különös kegyéből az öltözőben már egy fia mez sem maradt, a pedagógusok tehát fellélegezhettek. Pattogott tovább a labda de még jobban pattogott Pek- tor József, a szülők csapatka­pitánya, társadalmi tanácsel­nök-helyettes, aki hiába vette egymaga hátára az egész pá­lyát, a társaknak aznap sem­mi sem sikerült. Ebben, per­sze. nem kis része volt az el­lenfél szigorú védelmének, a ragyogó napot kifogó, szálfa termetű kapusukkal az élen. A végeredmény 6:1 lett, a pe­dagógusok javára, s a hár­mas sípszó után a lelkes diákhad diadalittasan dobál­ta a magasba a győzelem fő részeseit — ezúttal minden következmény nélkül. Közös erővel A ragyogó gyermeknapi mű­sort egyórás disco, valamint az úttörő tűzoltóraj bemuta tója egészítette ki, s még a kora délutáni viharos zápor is csak nehezen tudta távozás­ra kényszeríteni a jelenlevő­ket. Mindennél jobban dicsé ri ez a szervezők-rendezők kiváló munkáját,- a szülői munkaközösségeket, melyek már előzetesen is sok-sok tár­sadalmi munkaórát teljesítet­tek e nap sikere érdekében, a MAFILM fóti részlegét, amely a hangosításban nyúj­tott felmérhetetlen segítséget, a Papírfeldolgozó Ipari Szö­vetkezetét, amely felajánlását teljesítve, gyönyörű faházat adott át a táborozóknak, s nem utolsósorban a már em­lített Eötvös-brigádot, mely­nek tagjai egész halom játé­kot ajándékoztak a nyári tá­bor résztvevőinek. Solymosi Sándor Öregdiákok ballagása Résztvevőnek és szemlélő­nek feledhetetlen élményt je­lent a tanévzárások szép ese­ménye, a ballagás. Fokozó­dik a hatás, megkapóbb lát­vány, ha felnőtt, deres ha­jú öregdiákok mondanak bú­csút annak a tanintézetnek, melyben hároméves, kemény munkával, sok lemondást és önmegtagadást igénylőén gya­rapították ismereteiket. A minap a váci Géza ki­rály téren, a szakmunkások szakközépiskolájának három, most végző levelező osztálya tanulói tartottak ballagási ün­nepséget, ugyanúgy, mint nap­pali tagozatos, fiatal diáktár­saik, a vendégek sokaságának sorfala között, az intézeti zászlóval, kis tarisznyával, erősödő, majd halkuló ének­szóval. Ágh Bíró Béla igazgató mondta a búcsúbeszédet, hangsúlyozva, a kormány és a szakminisztérium lehetővé tette, hogy ki-ki idősebb kor­ban pótolja azt, ami valami miatt korábban elmaradt, a fizika és a matematika hoz­zásegített a gondolkozás fej­lesztéséhez, az irodalmi órá­kon a magyar és a világiroda­lommal, nyelvünk szépségei vei ismerkedhetett a tanuló. Az igazgató megköszönte a három, felnőttekből álló osz­tálynak, hogy diákjai becsü­letesen jártak a tanórákra, hogy akartak és tudtak is eredményt felmutatni, továb bi sikereket kívánt a távozók­nak. s kérte őket, ne feledjék el iskolájukat. P. R. Hírek + Hírek + Hírek + Hírek Ifjúgárda-szemle Megrendezték az Ifjú Gárda járási szemléjét Pencen. A fiatalok számot adtak megyénk helytörténetének ismeretéből, a 10 kilométeres harci túrán fizikai felkészültségből, az ala­ki és menetdal versenyeken pedig fegyelmezettségükből. A zsűri értékelése szerint, a megyei történeti vetélkedőt és a harci túrát Vámosmikola ifjúgárdistái nyerték meg, az alaki és menetdal versenyt pedig Püspökhatvan fiataljai. — Tanácstagi fogadóóra. Papp József, a váci városi pártbizottság első titkára, a Vác Városi Tanács vb-tagja ma, június elsején, 14 órakor fogadóórát tart az Egyesült Iz­zó Sebes Imre úti üzemében. — A Nyáresti kórusmuzsika, a nagymarosi József Attila Művelődési Házban rendezett Vándor Sándor szemle területi hangversenyének teljes bevé­telét a helyi egészségház épí­tésére fordítják. — Újabb VIT-kirakat ké­szült el e hét elejére Vácott, a Széchenyi utcai ABC-áruház- ban: ez alkalommal az 1959-es bécsi világifjúsági találkozó emlékét idézték fel az ötletes dekoráció készítői. — Ötven évvel ezelőtt érett­ségizett diákok találkozóját készíti elő a szervezőbizottság. Az osztály 35 volt tanulója kö­zül huszonketten élnek, köz­tük dr. Dercsényi Dezső Kos- suth-díjas művészettörténész. A tanári testület egyetlen élő tagja: öveges József professzor. Kétezer látogató Sorok a vendégkönyv lapjain Június tizenötödikéig nyitva Május elején nyílt meg Mi­kes István J. festőművész nyolcadik egyéni kiállítása a Madách Imre Művelődési Köz­pont bemutatótermében. Azóta fővárosi és megyei lapok érté­kelték. Dr. Bodnár Éva művészet történész értékelése szerint fejlődésével, művészi kitelje­sedésének újabb termésével ismertetett meg bennünket. A szép kötésű vendégkönyv arról tanúskodik, hogy a meg­nyitó óta mintegy kétezer lá­togatója volt a Mikes-tárlat- nak. Fótról, Budaörsről, Göd- alsóról, Budapestről s más helységekből érkezett csopor­tok, egyéni látogatók írnak az elragadtatás hangján a kiállí­tásról. Örömmel láttuk, hogy üzemi kollektívák is érdeklődést ta­núsítanak a képek iránt. A bé­lésgyári Alkotmány brigád, a Forte Gutenberg brigádja, a Váci Kötöttárugyár Ifjúság 77 kollektívája is megörökítette véleményét a vendégkönyv lapjain. S bizonyára jólesik a mű­vésznek a szakma elismerése, Uhrig Zsigmond tömör véle­ménye: Szeretettel gratulálok! ★ Lapzártakor értesültünk ró­la, hogy a művelődési központ igazgatósága, tekintettel az ér­deklődésre, június 15-ig meg­hosszabbította Mikes István J. tárlatát. P. Négyhónapos előkészítő A váci városi TIT-szervezet és a Madách Imre Művelődési Központ közös szervezésében, idén tizedik alkalommal tar­tottak- egyetemi előkészítőt. Célja az volt, hogy februártól május végéig felkészítsék a középiskolák negyedikes ta­nulóit és azokat a felnőtteket, akik valamelyik egyetemen kívánják ősszel folytatni ta­nulmányaikat. Hattagú tanári csoport, Új­vári István, Fehér János, Bán- hidi László, dr. Papp Kornélia, Zsigmond József és Dániel Gyula vállalta, hogy négy hó­napon keresztül, szombat dél­utánonként foglalkozik a je­lentkezőkkel. A művelődési központ meg­felelő, kulturált körülménye­ket teremtett az előkészítő tanfolyamnak. Előnye az volt, hogy kis csoportokkal foglal­kozhattak, következésképp mindenki alaposan elsajátít­hatta az anyagot. Az üzemek figyelemmel ki- , sérték dolgozóik előrehaladá­sát, a Taurus Gumigyár befi­zette munkatársai helyett az előkészítő tandíját. — A Harsan a kürtszó mai, csütörtöki adásában, délelőtt 10 óra 28 perckor hallhatjuk azt a riportösszeállítást, me­lyet a Magyar Rádió munka­társa a pokolszigeti úttörőtá­bor átadásával kapcsolatban Molnárné Berkó Mária vá­rosi úttörőelnökkel és a Bá- thori iskola pajtásaival ké­szített. — Ingyenes jogi tanácsadás lesz ma, csütörtökön, délután 5 órától a váci Madách Imre Művelődési Központ 22-és szobájában: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügye­letes tagja ad felvilágosítást jogi vonatkozású ügyekben. — Zenés sétahajók indul­nak június 13-án és 27-én a váci hajóállomásról Visegrá- dig, délután 5 órától. A csak­nem kétórás programban, 13-án a Zefír, 27-én pedig a Dinamit együttes játszik. Je­gyeket a művelődési központ­ban és a váci hajóállomáson lehet váltani. — Garázdaság miatt 25 nap elzárásra ítélték jogerősen Farkas Imre 46 éves dunakeszi lakost, aki a 3. számú házgyár munkásszállásán botrányt oko­zott, megfélemlítette lakótár­sait. — Lerészegítés. Mártái Já­nos 21 éves Vác-kisgombási la­kos erősen ittas barátjának újabb szeszadagokat vitt ki az utcára, a Toronybisztró elé. A szabálysértésért ezer forint pénzbírságot fizet. Postaládánkból Emléktáblát Végh Dezsőnek Örömmel olvastam Németh Péter hozzászólását a Váci Napló hasábjain egy korábbi javaslathoz, amely azt szorgal­mazza, hogy állítsanak emlék­táblát Végh Dezső tiszteletére. A sorok olvasásakor dr. Loson­ci Miklós művészettörténész sorai jutottak eszembe, ame­lyeket a Végh Dezső emlék- kiállítás kapcsán írt a Pest megyei Hírlap hasábjain: „Vajon miért nem olyan inspi­rativ föld a váci környezet, mint Taormina, Menton, Mün­chen, miért nem fedezzük fel időben értékeinket?” Reméljük, sorai nemcsak ne­künk, olvasóknak jelentenek figyelmeztetést, hanem azok­nak is, akik ebben az ügyben tenni tudnak. Ha már elkés­tünk Végh Dezső életében a megbecsüléssel, legalább em­lékét őrizzük meg, azzal is, hogy lakóhelyét táblával meg­jelöljük. Ifj. Fejér Ferenc Vác FÉRFIÖLTÖNY ES ZAKÓ VÁSÁR . _ Június 10-ig 20%-os rendkívüli árengedmény. VÁCI DUNAKANYAR ARI HÁZAKAN .V ' v lan kincsek képes riportokban foglalkoznak a Háromszéki-útiképek soro­zatban az erdélyi népművészet értékeivel és ebben külön a „csodaszép festett kazettás fa­mennyezettel”. Érdemes lenne talán ezt a népművészetben gazdagnak ne­vezhető épületet is megvizsgál­ni. Felszabadulásunk óta ugyanis semmilyen írás nem említi létezését. Még a nagy műgonddal megírt Granasztói —Dercsényi várostörténeti könyv sem. Az értékelést és az alkotás védelmét az idő meg­követeli. Külföldön látva nem­zeti kultúránk maradványait fel kell figyelnünk rá, hogy ilyen értékeinkkel itthon sok­szor nem törődünk. A váci vi­rágmintás mennyezet történe­tét, körülményeit ma már ke­vesen tudják. Az épületet az el­telt negyedszázad alatt, mindig más-más szervek használták. Jelenleg az MHD váci gyár­egységének vízi sportköre bé­reli csónakok tárolására. A bér­lők ígéretet tettek arra, hogy a mintázott mennyezetet érin­tetlenül hagyják. Petővári Gyula ( a láthatat Makkal Sándor erdélyi refor­mátus püspöknek, a „Szekér­tábor” szerzőjének is, aki ek­kortájt többször meglátogatta a parókiát. A minták festéséhez mintegy 5 ezer tojást használ­tak fel a festők a színek képzé­sének finomságáért és a min­ták időtállása miatt. Mik késztettek ennek meg­írására? Még 1976 őszén Sáros­patakra utaztam. Múzeumába is ellátogattam, ami egyházi kezelésben és hasznosításban áll. Az egyik teremben a régi templomokban alkalmazott színes virágminták részei vált­ják egymást a mennyezet és karzatfestés nagy korszakából, melyek a XVII. és a XVIII. századból valók. Művészettör- netünk ezeket a festett meny- nyezeteket fakazettás betéte­ket, karzatok festett mintáit és a szószékkoronák díszítését a magyar népművészet legszebb darabjai közé sorolják. A virágmintás mennyezet Idén az Űj Tükör című ké­pes hetilap február 26-i. már­cius 12—i, 19-i és 26-i számai Pusztulnál bak anyagiakkal járultak hoz­zá. A gyülekezeti házzá minő­sülő épület nagytermének mennyezetére Szűcs Pál, Ben- cze László és Molnár László festők 60 darab 6 X 10-es faka­zettában levő mennyezetfedő lapokra virágmintás betéteket festettek. Közülük négy, bibliai idézetet tartalmaz. De ezeket az idézeteket is virágminták veszik körül. Az egyik ilyen mintán rajta van a készítő ne­ve is. Ezeket a csodálatosan megfestett virágmintákat a váciak mindössze 7 évig láthat­ták, mert a fakultatív hitokta­tás bevezetése óta, mintegy 25 éve letakarták őket. Népi stílus A bejárat födémét tartó hen­geres faszerkezet faragott, Kós Károly munkáira hasonlít. A bejárat fölött levő kakas egye­di váci faragvány volt, amit a néhai rektor, Konkoly Elemér faragott. Ennek a szerkezetnek a tetőfedő zsindelyei már csak részben vannak meg és a szerkezetet állandóan éri az esővíz. A stílus kialakításában bizonyára nagy szerep jutott Yácott, a Dózsa György út és a Kálvin utca sarkán, a volt Fehér ló fogadó elbontott helyén a refor­mátusok gyülekezete köz­adakozásból 1938-ban egy­házi célokra kultúrházat épí­tett. Az építés 1939-ben már be is fejeződött. Alit az épület. Formái különlegesek lettek, a termek díszítései is eltértek a városban megszokottól. Az épí­téshez az indítékot az adta, hogy a kisváci kálvinistákat — így nevezeték magukat — sér­tette egy tény: a Bethlen-kon- szolidáció alatt állami támoga­tással Vass József prelátus népjóléti és munkaügyi mi­niszter közreműködésével Vác városának kultúrházat építte­tett — a mai úttörőház elődjét — és azt Vanyek Béla főtiszte­lendő vette birtokba. Benne csak egyházi célú, katolikus szellemi irányvonal érvényesül­hetett. így született meg az a gondolat Kisvácon: a váci re­formátusoknak is legyen kul- túrháza, hasonló szándékkal. Közadakozásból Ez az erdélyi építészeti ha­gyományokra emlékeztető épü­let teljesen közadakozásból épült. Az épület felépítéséhez a szegényebbek munkával, tég­lák vásárlásával, a módosab-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents