Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

A GYŐZELEM NAPJÁN Megemlékezés és koszorúzás Ä győzelem napjára emlé­keztek tegnap délután váro­sunkban is. Először koszorú- zási ünnepséget tartottak a temetőben levő szovjet hősök emlékművénél, majd az Ag­rártudományi Egyetem aulá­jában méltatták május 9-e je­lentőségét. A hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök emlék­művének talapzatára koszo­rút helyeztek el a járási és a városi pártbizottság, a járási hivatal, a városi tanács és Gödöllő jelentősebb üzemei­nek képviselői. Az ezt követő egyetemi megemlékezésen Siska András, a gépgyár igaz­gatója mondott ünnepi beszé­det, majd a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttese adott műsort. Székely Bertalan emlékére Ünnepségsorozat Szadán Május 14-én, vasárnap dél­után a községi közművelődési bizottság rendezésében bonyo­lítják le Szadán a hagyomá­nyos Székely Bertalan-emlék- ünnepséget. 14 órakor a múzeumpark­ban gyermekrajzverseny lesz, 15 órakor pedig megkoszorúz­zák a jeles festőművész sírját a temetőben. A 15 óra 45 perckor kezdő­dő térzenével a gödöllői zene­iskola fúvószenekara szóra­koztatja majd a szadaiakat. Az emlékmúzeumban 16 órakor nyílik meg a Székely Bertalan munkáit bemutató időszaki kiállítás. Zalavári László, a járási hivatal műve­lődésügyi osztályának vezetője mond megnyitó beszédet. A gyermekek fél ötkor a szabadtéri színpadon találkoz­hatnak kedvenceikkel; Móka Mikivel, azaz Levente Péter­rel és a Kaláka együttessel. A szocialista brigádok és a művelődési közösségek Szé­kely Bertalanról elnevezett vetélkedőjének eredményhir- detése este fél hétkor lesz. Mi lesz veled játszótér? Gyarapodó városainkban, a gomba mód szaporodó házak között egyre kevesebb zöld­terület, park marad. Rá. adásul a kőrengetegbe szo­rított természet e talpalatnyi oázisait sem használjuk meg­felelően, s nem ritka, hogy a lakótelepi gyerekek csak az utak betoncsíkjain találnak helyet játékra, mozgásra. De ez a honfoglalás veszélyek­kel jár; elég, ha csak a nö­vekvő forgalomra gondo­lunk. Az elmondottak általában igazak, de éppenséggel a Já­nos utcai lakótelep esetéről jutottak eszembe. Itt is sok gyermek él, különböző kor­osztályúak. Van ugyan ját­szóterük, de a legkisebbeken kívül nem használhatják. , Mindennapos a .szülők-elke­seredett panasza: miért ül­tették be sűrűn, apró facse­metékkel a zsebkendőnyi fü­ves területet? Miért szórták fel porzó, fekete salakkal a hinták környékét? Ä picik ugyan hintázhatnak, de ana- gvobb gyerekeknek csak egy piciny sáv maradt, ahol lab­dázhatnak. Azaz, labdázhat­nának. Mert a játszótér mel­letti ház egy-két lakója ru. haszárító köteleket feszített ki itt, s a köteleken a fű fö­lött, száradó ruhák lenge­deznek. A bátrabb, netán még­is labdázni próbálkozó gye­rekek felügyeletét a terege­tő lakók jól megszervezték; pofonokkal fenyegetőzve tart­ják távol a srácokat Mit te­hetnek hát? Ök is az utcát választják, ahol veszélyek le­selkednek rájuk, önhibáju­kon kívül, s ha megtörténik a baj, vajon lesz-e, aki vál­lalja a felelősséget. Nem len­ne jobb mégis tenni vala­mit, hogy a játszótér azoké legyen, akiket illet? M. M. Gondozott gyep, rossz kút« A nagyszerű tavaszi időben gyakran támad kedve az em­bernek egyet sétálni városunk valamelyik parkjában. Leg­utóbb az JErjzsébet-parkban jártam, s megelégedésemre szolgált, hogy szépen gondoz­zák, rendben tartják a fákat, a füvet, a padokat. Elszomorí­tott viszont, hogy az Erzsébet- szobor melletti vízcsapot hiá­ba erőltettem, egy csepp víz nem sok, annyi sem jött be­lőle. Pedig jólesett volna séta közben egy kis hűsítő. Bizo­nyos, hogy a kirándulók több­sége szomorúan veszi tudomá­sul ezt a tényt, s a dolog kü­lönösen azért bosszantó, mert ott a csap, s csupán működtet­ni, s ha rászorul, kijavítani kellene. Cs. J. Anyakönyvi hírek Született: Galda János Jó­zsef és Illés Györgyi: Györgyi Melinda, Gulyás István és Kálmán Margit: Zsolt István, Kis András és Szovics Julian­na: Orsolya, Rajcz István Jó­zsef és Kovács Mária Rozália: Gábor, Váradi Attila és Csámpai Éva: Aranka, Horá- nyi Antal és Molnár Zsuzsan­na: József, Katona Miklós és Angyal Erzsébet: Anita, Jónás József és Bemeczei Erzsébet: Henrietta, Takács József Já­nos és Bállá Julianna: Dóra, Petrás István és Korecz Pi­roska: Katalin, Bagyity Pál és Oláh Julianna: Klaudia, Bo- zsik István és Bratkovics Éva Mária: Attila, Karászi Pál és Schersing Veronika: László Pál, Tóth János és Gártner Lívia: Julianna, Szabó József Sándor és Tóth Erzsébet Má­ria: Zoltán, Nagy István és Hortobágyi Mária: István, Szabó Lajos és Mészáros Ró­za: Gábor, Hegyesi Péter Bé­la és Baji Marianna: Eszter nevű gyermeke. Névadót tartott: Markó Gá­bor és Galba Ágnes: Gábor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kolozs János Géza és Nádasdi Mar­git Gabriella, Tosaki Sándor és Magyar Ilona, Tonkó Ti­bor Attila és Szlifka Julianna, Fodor Jápos és Benedek Má­ria Ilona, Szécsi József István ■és Varga Julianna, Béres László és Balogh Éva, Teliér József és Szántai Márta Er­zsébet. Elhunyt: Horváth József, Kiskunfélegyháza, Romhány utca 20, Som Istvánná Rozen- berg Verona, Gödöllő, Imre utca 17. V. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1978. MÁJUS 10., SZERDA Erdőkertes Tiszta, rendes utcák, porták Nem kell kétszer végigmen­ni az erdőkertesi főutcán, és a mellékutcákon ahhoz, hogy észrevegyük, rendet, tiszta­ságot szeretők laknak errefe­lé. A községet irányítók szer­vezőkészsége párosul a lakók faluszeretetével, akik nem­csak saját portájukat, hanem a közösségét is ápolják, gon­dozzák, ha szükséges. Bevallom, ezt így nem fo­galmaztam meg vendéglátóm­nak, Fuferenda Pál tanácsel­nöknek, amikor a háromezer- hatszáz lelket számláló tele­pülés gondjairól, örömeiről beszélgettünk, mert a dicséret legapróbb megnyilvánulása ellen is szót emelt volna; no­ha úgy látom, hogy a község vezetőinek lelkesedése, a la­kossággal tartott jó kapcsolat nélkül a fentebb leírtak és sok más nem volna meg. Segítség Pestről Mert egyebek mellett mi másnak köszönhető, mint a nagyobb feladatok elvégzésére mozgósítani képes apparátus­nak, hogy a tavaly átidott új iskola 15 millió 600 ezer fo­rintos költségéből több mint hárommilliót tett ki a hely­beliek társadalmi munkája. A munka nagy részét a lakosság végezte el, de ezt csak úgy volt lehetséges megszervezni, hogy a falugyűléseken őszin­tén feltárták a tanács gond­ját is, körvonalazva; kinek milyen feladat jut, ha vállal­ja az iskolaépítéssel járó munkát. A példás összefogás­nak köszönhetően isikolagond- jaik hosszú távra megoldód­tak. Amit pedig helyi erővel nem győztek, azt korábbi kap­csolataik révén sikerült meg­oldani. Az iskola központi fű­tését a Budapesti Távfűtőmű- vek szerelte, de a kapcsolat nem szakadt meg velük, az erdőkertesiek szocialista szer­ződést kötöttek a fővárosi vállalattal. A távfűtőművek két szocialista brigádja vál­lalta a berendezések karban­tartását, az iskolából viszont a pályaválasztás idején szak­munkásjelölteket irányítanak a vállalathoz. Szociális gondozók A megoldatlan gondok kö­zött tartjáik számon a község­ben az egészségügyet. Egyet­len orvosuk van, háromezer- hatszáz embert ellátni külö­nösen akkor óriási teher, ami­A fűtési szezonra elkészül kor tömeges megbetegedéseik fordulnak elő, például influen­zás hetekben. Az új egészség- ház még csak terv, addig, ha akadna jelentkező orvos, la­kásnak és rendelőnek alkal­mas régebbi épületet vásárol­nának és hoznának rendbe. Három-négy szóbajöhető há­zat is kiszemeltek, de csak akikor veszik meg, ha meg­lesz az új orvos, áki saját maga választhatná ki a leg­jobban megfelelőt. Az egy or­voson kívül kisegítő gyógy­szertár és két körzeti védőnő áLl a betegek szolgálatára. Közös ügynek tekinti a la­kosság és a tanács az idősek­ről való gondoskodást is. Je­lenleg tizenegy embernek ad­nak rendszeres szociális se­gélyt, személyemként havi 940 forintot Évente mintegy 20 ezer forint jut rendkívüli se­gélyre az arra rászorulók­nak. Kialakult a szociális gondozók csoportja is, amely­nek tagjai tiszteletdíjért lát­ják el az öregeket. De kive­szik részüket ebből az úttö­rők is, akik szeretettél vég­zett munkájukért a dicsérő szavak mellé az év végén ajándékkönyvet is szoktak kapni. Felsőbb osztályba léphetett Ott, ahol jó a közösségi szel­lem, a fiatalok is jól érzik magukat. Mint hallottam, a televízió térhódítása ellenére is növekszik az érdeklődés a mozi iránt. Tavalyig csak keskenyfilm vetítésére volt lehetőség a klubkönyvtárban. Ez az intézmény évek óta sokrétű feladatokat old meg sikeresen, ezért is léphetett felsőbb osztályba az év ele­jén, amikor művelődési házzá nyilvánították és azóta már normál filmeket is vetíthet­nek. K. Z. P. Egészségünk a tét Ki a tettes? Nem lehet eleget beszél­ni a vandalizmusról, az érthetetlen pusztításokról. Legutóbb Pécelen tapasz­talhattunk ilyet, a rongá­lások veszélyesebb fajtájá­ból. Az utóbbi időben több alkalommal leszaggatták a vásártéren található mély­fúrású kút kerítését, ki­emelték a vízelzáró beton­tömbjét, lefeszítették a mo­torház szellőzőrácsait. Köztudomású, hogy a vízszolgáltató berendezések működését szigorú egész­ségügyi előírásokkal szabá­lyozzák. Érthető, hiszen ez­rek és ezrek egészsége fo­roghat kockán, ha az ivóvíz szennyeződik. A büntető­jogszabályok is szigorú megtorlással fenyegetik azokat, akik megszegik a szabályokat. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat péceli üzemegységének dolgozói példás rendet igyekeznek teremteni a mélyfúrású ku­tak s a hozzájuk tartozó berendezések környékén. Ejz pedig sokba kerül Nem be­szélve arról hogy állan­dóan pótolni kell a rongá­lásokból fakadó vesztesége­ket. Gyakorta előfordul, hogy leszaggatják a kerí­tést, kitépik a rózsatöve­ket, kivagdossák a fenyőfá­kat. A központi víztározó épületének csatornáit a fel­szerelés utáni napon ellop­ták — már többször. S vajon kik a tettesek? Nem tudjuk. A. L Az egész országban dolgoznak A Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézetben fontos fel­adatokat old meg az Agro- műszaki ellenőrzési osztály munkavédelmi csoportja. A Magyarországon használatos hazai és külföldi gyártmá­nyú mezőgazdasági gépeket vizsgálják munkavédelmi szempontból, s az előírások szerint munkavédelmi minő­sítő bizonyítvánnyal látják el őket. Mint azt Emőkéi András tudományos segéd­munkatárs, a csoport téma­felelőse elmondta, a kukori­cadarálótól a kombájnig min­den mezőgazdasági gépet az MGI munkavédelmi csoport­jának jn unkatársai minősíte­nek, sőt, tavaly januártól az élelmiszeriparban használa­tos gépek minősítése is az ő feladatuk. Hetente három­szor az ország különböző vá­rosaiba, községeibe utaznak. Feladatuk összetett, hiszen a dokumentáció tanulmá­nyozásától kezdve a szerke­zeti részek aprólékos vizs­gálatáig minden balesetve­szélyes lehetőségre ki kell, hogy terjedjen a figyelmük. Tevékenységük eredménye­képpen csak biztonságos gé­pek kerülhetnek a gazdasá­gokba, üzemekbe, s észrevé­teleiket egyben a gyártókkal is közük, hogy a munkavé­delmi előírásoknak megfe­lelő, nek. új gépeket tervezhesse­Munkájukkal az egészség és a testi épség védelmét szol­gálják; az MGI-ben tizenkét témafelelős dolgozik mun­kavédelmi feladatokon. Szak­tudásukat tanulással gyara­pítják, többen készülnek kö­zülük munkavédelmi szak­mérnöki vizsgára. M.M. Áramszünet miatt Vízhiány Csömörön A Dunamenti Regionális Vízmű- és Városgazdálkodási Vállalat felhívja a csömöri fogyasztók figyelmét, hogy május 11-én, csütörtökön víz.- hiánnyal kell számolni. Csö­mörre Fótról érkezik a víz, ahol csütörtökön az Elektro­mos Művek karbantartás miatt áramszünetet tart. Emiatt; Csömörön reggel kilenctől es- I te hét óráig kevesebb lesz a i víz. A Vízművek kéri a la- kosságot; takarékoskodjon a vízzel, ajánlatos reggel tarta* lékvizet venni. Az MGI megvizsgálta Gépek hagymatermesztéshez ZÖLDSÉGFÉLÉINK közül az egyik rendkívül munkaigé­nyes növény a vöröshagyma. A hagyományos termelési mód szerint előbb meg kell ter­melni a hagyma magját, majd azt a következő tavaszon el­vetni, ősszel az apró dughagy- mát be kell takarítani, s csak ez lesz kiültethető a rákövet­kező tavaszon. Hazánkban évről évre mint­egy 8—10 ezer hektáron ter­melnek vöröshagymát, illetve dughagymát, s bár a gépesí­tés mértéke sokkal jobb a ko­rábbinál, a gépfejlesztőktől to­vábbi eredményes munkát várnak az üzemek. A Mezőgazdasági Gépkísér­PECEL Büfé helyén korszerű élelmiszerbolt A Pest megyei Kéményseprő és Gázszerelő Vállalat végzi a Szabadság téri lakótelepen a gázszerelést. A fűtési szezon kezdetéig 158 lakásba vezetik be a gázt. Képünkön: Dombovi Sándor a mérőóra csatlakozását hegeszti. Barcza Zsolt felvétele A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ 1. számú büféje sok bosszúságot okozott eddig a szövetkezet­nek, és a vásárlóknak egy­aránt. A magánházban lévő üzlethelyiség zavarta a lakó­kat is, felszerelése korszerűt­len volt. Az ÁFÉSZ vezetősé­ge régóta tervezte, hogy az üzletet megfelelőbb helyre te­lepítik át. A terv megvalósult, s a minap a Maglóéi úton megnyitották az új, a Jóbarát nevet viselő büfét. Berende­zése ízléses, a falakat fabur­kolat borítja, a terasz felett műanyag tető véd az esőtől. A pincén kívül két raktárát is építettek, külön helyisé­gek szolgáinak a személyzet kényelmére. Az átépítés mintegy 300 ezer forintba került s nem kevés az értéke a társadalmi munkának sem. Az átadás előtt például a központ ár­osztályának szocialista bri­gádja takarította a helyisége­ket. Medveczky Tibor üzletve­zető is elégedett az új körül­ményekkel. Korszerű fűtés, ál­landó hideg-meleg víz. hű­tőtér biztosítja a zavartalan munkát. A régi büfé helyén pedig hamarosan korszerű élelmiszerboltot nyit az ÁFÉSZ. A.L leti Intézetben az elmúlt években két alkalommal is foglalkoztak azoknak a gépso­roknak a vizsgálatával, ame­lyek a hagyma betakarítására és az üzemi elsődleges keze­lésre; manipulálásra, tárolásra hivatottak. Ennek, valamint más kutató-fejlesztő intézetek, gépgyártók, termelési rendsze­rek munkájának köszönhetően nőtt a termelési színvonala, s csökkent a kézimunkaerő-szük- séglet. Egy kisebb területen, a hagymamag termelésében azonban kevés előrelépés tör­tént. A jobb megoldás ebben a vonatkozásban is elsősorban a gépesítéstől függ. Az intézet munkatársai ta­valy végeztek nagyüzemi kí­sérletet a hagymamag terme­lésének és betakarításának gépeivel. A vizsgálatba más növények gépsorából átvett gépeket vontak be. Mint köz­ismert: a hagymamag úgy nyerhető, hogy el kell ültetni a 4—6 cm átmérőjű, már egyébként étkezésre is alkal­mas hagymát, amely kihajtva virágzik, felmagzik. A tenni­való látszatra egyszerű, hi­szen olyan gép több is van, amelyik alkalmas az ültetésre. Az intézet munkatársai a bur­gonyaültetésben bevált Cra­mer SH—3001 ültetőgépet pró­bálták ki sikeresen. A HAGYMAMAG betaka­rítását az MA—4 típusú mák­aratóval végezték, amely a lá­bon álló termény 80—84 szá­zalékát volt képes begyűjteni- A kísérleteket még folytatják, de már az eddigi eredmények is biztatók: a hagymamag-ter- melés teljes gépesítése nem so­káig várat magára. F. L i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents