Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-07 / 106. szám
i KI ifi Viii|/ A PEST MEGYEI HIF 1 íLAp különkiadása V. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 1978. MÁJUS 7., VASÁRNAP Háziipari Szövetkezet Feltárják a belső tartalékokat Munkaszervezés ma és holnap Az üzem- és munkaszervezés nemcsak a nagyüzemekben, hanem valamennyi gazdálkodó szervezetben az érdeklődés homlokterébe került az utóbbi időben. Vagy legalábbis, az érdeklődés homlokterébe kellett volna kerülnie. Hiszen gazdasági céljaink elérésének egyik sarkalatos feltételéről van szó. S hogy mennyire fontos kérdés ez, azt jól példázza a gödöllői Háziipari Szövetkezet esete is. A városi párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén a szövetkezet munkájáról, s különösen az üzem. és munka- szervezésben tett intézkedésekről esett szó. A szövetkezet vezetése sajátos helyzettel számolt: a technika teljes megújítására a közeljövőben nem lesz módjuk: a termékek korszerűségét, a választék bővítését azonban így is biztosítaniuk kell. Középtávú céljaik megfogalmazásakor ezért is kapott központi helyet terveikben a körültekintőbb szervezés, a vezetést, s a közvetlen termelést illetően egyaránt. Elavult berendezések Korábban, az akkori feltételeknek megfelelően, a szövetkezet három üzemága; a kötöde, a textilüzem és a bőrdíszmű részleg önálló üzletkötési, anyagbeszerzési, létszámgazdálkodási és termékforgalmazási jogkörrel rendelkezett. Ez a szétszórtság később már akadályozta az egész szövetkezet gazdálkodásának felelős irányítását. A munkaerővel, a gépekkel, a készletekkel való hatékony gazdálkodás egyik feltétele volt tehát, hogy a termelés- irányítás 1952 óta változatlan szerkezetét felülvizsgálják. Ehhez ki kellett alakítani a vezetési lépcsőket, s megteremteni a hiányzó feltételeket a termelést kiszolgáló szervezeteket, a piaci kapcsolatokat. A szövetkezet épületei, berendezései a karbantartás hiányában elavultak, az alapvető működési feltételek közül hiányzott például a fűtés, a szabályos energiahálózat, a szennyvízgyűjtő és -elvezető. A legelemibb alapok nélkül pedig a mégoly jól átgondolt szervezési intézkedések sem segíthettek. Kihasználatlan gépek Első lépésben megszervezték a műszaki vezető irányításával dolgozó műszaki és technológiai, valamint a gyors piaci alkalmazkodást segítő modellezési csoportot. Az üzemek vezetőinek hatáskörét a termelésért való felelősségre korlátozták, s a szükségleteknek megfelelően művezetőket és szalagvezetőket állítottak munkába. Nemcsak a közös műhelyekben, hanem a bedolgozóknál is a technológiai előírásoknak megfelelően irányítják a munkát. A belső, konfekcióüzemekben a munkafegyelmet erősítette a szalagszerű termelésre való átállás. A műszaki csoport felmérte az üzem és a bedolgozók teherbírását, s tervezhetővé vált a gép-, az anyagellátás, valamint a szállítás. A- szerződéseket az üzem kapacitásának megfelelően kötötték meg. s a létszámh'ány miatt kihasználatlan gépeket kiadták a bedolgozóknak, s így legalább egy műszak termelését lehetővé tették. Munkával megtoldva Tavaly a piacon szerzett tapasztalatok alapján a gazdaságtalan termékek gyártását ■beszüntették, s a nem kellően gazdaságosokét — mint például az ágyneműét — csökkentették. Sort kerítettek a gyártáshoz kapcsolódó egységek átszervezésére is. A kereskedelmi és ' értékesítési csoport feladata lett, hogy az üzemek anyagellátását és a szállítást tervszerűen irányítsa. A rossz raktározási lehetőségeken javítandó, szakraktári rendszert alakítottak ki. Az ügyviteli szervezetet is korszerűsítették; az összetartozó feladatköröket alapul véve számviteli, pénzügyi, bér. és SZTK-, valamint munkaügyi csoportot szerveztek. Így könnyebben ■helyettesítik a hiányzókat, tervszerűbben oszthatják el a munkát. Az eddig felsorolt intézkedések, amelyek nem egyik napról a másikra, hanem folyamatosan valósultak meg, is bizonyítják: milyen sokrétű teendőket jelent az üzem- és munkaszervezés. Egyben azt is, hogy sosem lehet befejezettnek tekinteni ezt a munkát. Amint arról a végrehajtó bizottsági ülésen a szövetkezet elnöke, Köteles Imréné beszámolt, a szövetkezetben pz idén újabb intézkedéseket ' terveznek. A szabászatot például megfelelő nagyságú üzemtérbe helyezik, s áttelepítik a túlzsúfolt textilvarró szalagot is. Gépek vásárlására 700 ezer forintot fordítanak, korszerűsítik a világítást, felújítják a munkahelyeket. Termékszerkezetük korszerűsítésekor folyamatosan áttérnek a női felsőruhák gyártására, elsősorban a tőkés exportot növelik, de a belföldi választék bővítéséről is gondoskodnak. Jó úton... Mit eredményeztek a k" rábbi intázkeo&ye.i, s mit várnak a következőktől a szövetkezetben: hiszen az V. 5 éves terv eltelt időszakában a szövetkezet lassan fejlődött. A válasz egyértelmű: éppen a fejlődés meggyorsítását remélik az üzem. és munkaszervezéstől. Az, hogy a szövetkezet csökkenő létszámmal is növeli termelését, jelzi; jó úton haladnak. A teljesebb sikerért azonban sokat kell még tenniük. Nem véletlen hát, hogy a szövetkezeti pártszervezet cselekvési programja is tartalmazza az üzem. és munkaszervezési feladatokat. A háziipariak’ azt is látják, hogy a kollektíva valamennyi tagját meg kell győzni a szervezési újítások fontosságáról, a termelés feltételeinek javításáról, s hogy a város és a felügyeleti szerv támogatására is nagyobb szükség lesz az elkövetkező években. G. Z. Épülnek a toronyházak i/. Három tízemeletes ház épül Gödöllőn, a városközpontban. Az elsőbe júniusban költözhetnek be a lakók, a második toronyház tizedik emeletén dolgoznak a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, a harmadikat is alapozzák. Első kép: a 10. emeletre indul az aiagútzsalu elem. Második kép: A munkások helyére illesztik az elemet* , Barcza Zsolt felvételei HÉTFŐN Klaus Meissner hangversenye A zeneiskola hangverseny- terme ad otthont a Gödöllői tavasz rendezvénysorozat következő programjának. Május 8-án, hétfőn délután fél hatkor Klaus Meissner NDK-beli zongoraművész ad hangversenyt. A hétfői hangversenyen Bach c-moll Preludium és fúga, Kromatikus fantázia és fúga, Chopin Berceuse és Bolero, Debussy Három Preludes és Beethoven f-moll (Appassio- nata) szonátája szerepel. Fotókiállítás Az Agrártudományi Egyetem fotóköre és a városi-járási Petőfi Művelődési Ház közös rendezésében nyitják meg május 8-án, hétfőn délután négy órakor Szaák Tamás fotókiállítását. Az egyetem kollégiumának a halijában dr. Nagy Emil dékán, tanszékvezető egyetemi tanár nyitja meg a tárlatot, amit május 15-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Határidő: december 1. Krónikaíró pályázat A Hazafias Népfront gödöllői városi bizottsága és a városi tanács vb művelődési osztálya helytörténeti krónikaíró pályázatot hirdet krónikaíróknak és közösségeknek az alábbi témacsoportokban: I. Intézmények, kutatóintézetek, ipari vagy mezőgazda- sági üzemek, üzemegységek, brigádok és más közösségek gazdasági, kulturális és sport- tevékenysége, eseménynaptára egy évről vagy hosszabb időszakról. Felszabadulás előtti és utáni társadalmi, politikai, kulturális és sportegyesületek, szervezetek, az úttörő- mozgalom, illetve egy-egy úttörőcsapat egy vagy több évi működése, krónikája, története. II. Gödöllő egy-egy korszakának történelme, ezen belül a társadalmi osztályok, rétegek helyzete, élete. Kiemelkedő, haladó, szocialista személyiségek életútja a várossal összefüggésben. A város kulturális élete, annak egy-egy területe, például: képzőművészet, irodalom, művészeti csoportok, klubok. Gödöllő teljes Ahol mélyek a vallásosság gyökerei Öröm látni a nyiladozó értelmet Arcképvázlaf egy propaga ndistáról Hányszor elcsodálkozunk: jé, milyen érdekes, egy icipici szerkezet mire képes, ezer méterekről továbbít üzenetet, a másik meg magánál sokszorosan nagyobb súlyokat emel, vajon hogyan csinálja? Mi a titka, mi rejlik a belsejében, milyen elveken, törvényszerűségeken alapszik működése? Durván elkülönítve kétféle embertípust különböztethetünk meg. Az egyik eljut a csodálkozásig, a kérdésig, s ott megáll. A, másik elkezd kutat- gatni, kíváncsisága könyvtárakba hajtja, előbányássza az irodalmat, s igyekszik megérteni az érdekesség lényegét. Az utóbbiak között aztán vannak olyanok, akiket közlési kényszer feszit, egyfajta szereplési vágy, nem elégszenek meg azzal, hogy hozzátartozóiknak, barátaiknak tárják fel a titkokat, másokat, sokakat szeretnének beavatni. Egyszerűen: tanítói hajlandóságú emberek ők. Stefkó János így mondja: Szeretnek újat mondani, felhívni, ráirányítani az emberek figyelmét olyasmire, amit valamiért nem vettek észre. Örömöm a kertészéhez hasonlítható, aki nem tud betelni a nyíló virág látványával. Ilyesmit érzek, akkor, amikor látom hallgatóim arcán, hogy megértettek valamit, választ kaptak agyukban régóta motoszkáló kérdésekre. Ne döntsünk; a nyiladozó értelem és a szirmát bontogató virág egyként szép. Az egyik a természet, a másik az ember erejének bizonyítéka. Amiként a természet, megújul a jó társadalmi szerkezet is. — Jó időben lettem szemináriumvezető — folytatja Stefkó János. — Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének évében, 1968-ban. A legjobban talán mi, üzemi emberek éreztük; a régi módon egyre nehezebben juthatunk előbbre, s ezért is volt minden buktatója ellenére olyan érdekes és izgalmas akkor tanfolyamot vezetni, magyarázni az új irányítási rendszer lényegét. A nagyobb, az átfogó rendszer, társadalmi berendezkedésünk fundamentális elemeként tartjuk számon a közös gondolkodást, döntést és cselekvést, a demokratizmust. Te- rebéiyesítésének szükségessége és lehetősége is azokban az években fogalmozódott meg kristályosabban. Stefkó János: — A demokráciára is meg kell tanítanunk egymást. Sokan még ma sem tudják, mi az. Statisztikát már szépet készítünk az ilyenolyan fórumokról, ahol eny- nyien és ennyien megjelentek, még arról is, hányán szólaltak fel. Mindennek a lényege, hogy minél többen és minél jobban megtanuljanak demokratikusan élni. Merjék tényleg a saját véleményüket mondani munkahelyük dolgairól, akár a visszásságokról, hibákról, akár másról. Közbevetem: — Sok vezetőtől hallom mostanában, hogy ebben a nagy demokráciában nehéz fegyelmet tartani, szólni se szabad már a beosztotthoz, nyomban a demokráciával és a jogaival hozakodik elő. — Ez az egyik nagy félreértés, a demokratizmus és a fegyelem szembeállítása, másfelől a vezetők és a beosztottak ellentéte. Ahol igazán demokratikusak a munkahelyi viszonyok, ott eleve nem lehet lazaság, hiszen nem azt döntik el közösen, hogyan lógjanak, hanem azt, hogyan juthatnának könnyebben és gyorsabban a munka végére. A yéle- mény kimondása is több a vezetők hibáinak fölemlegetésénél. Szóvá szabad és kell tenni a munkatársak fogyatékosságait, melléfogásait is! Eddig jószerivel Stefkó János propagandistaéletének kezdeteiről és felfogásának általánosabb vonásairól szóltunk. Pályafutásának eddigi tíz esztendejéről mondjuk el, hogy először szakszervezeti, majd pártszemináriumot vezetett, annak előtte szakmai továbbképzésen próbálgatta pedagógiai képességeit, jelenleg valláskritikai szemináriumot tart saját alapszervezete tagjainak. Adódik a kérdés, párttagoknak miért van erre szükség? Annál inkább, mivel ezt a tanfolyamot a hallgatók kérték. Mindenekelőtt el kell árulnunk, hősünk az ikladi Ipari Műszergyárban dolgozik, ahová a Galga-vidék minden községéből bejárnak dolgozni, s tudjuk, ezen a tájon nemcsak a népi hagyományokat ápolják szeretettel, mélyek a vallásosság gyökerei is. — Arról nincs szó, hogy párttagjaink netán vallásosak volnának. Nekik bizonyítékokra észérvekre van szükségük, hiszen a szívükkel már akkor ateisták voltak, amikor kérték felvételüket a pártba. Vannak ezen a vidéken nagyon ügyes, élelmes és művelt fiatal papok, akik szintén észokokkal érvelnek saját hitük mellett A vallásos környezetben élő párttagnak sikerélmény, ha jól, csattanósan tud cáfolni. Nyilvánvalóan a munkahelyen is sok mindenről beszélgetnek. Jó vitakészséggel a párt politikáját meggyőzőbben hirdetheti, és növelheti saját tekintélyét is. S nem utolsósorban elmélyíti meggyőződését, erősíti érzését, hogy jól választott. Aki csupán érzelmi alapon áll a mi oldalunkon, könnyebben elcsábítható, mint gki szívével és eszével is materialista. — Szóba került a siker, önnek mi jelent sikerélményt? — Azért csinálom, azért tanulok, hogy tudásomat átadhassam. S ha ennek értelmét látom, az siker, az jólesik. Kör Pál vagy részleges néprajza, nép^ mesék, mondókák, népdalok népi gyógymódok, tárgyi néprajz, népszokások, stb., a nép- , művészet múltjának emlékei és jelene. Gödöllői feltalálók, ■ újítók, a városi kézműipar, a kisiparosok, kereskedők helyzete, története. Várostörténeti dokumentumok, képeslapok, fényképek, okmányok, zászlók, jelvények, stb. tárgyegyütte- " sének gyűjtése, kísérőszöveg- > gél ellátva. III. Három generáció útja, Gödöllői munkás- és parasztcsaládok története. A krónikák mutassák be a három generáció élet- és munkakörülményeit, részvételüket a történelmi eseményekben, a munkásmozgalomban, valamint életmódjukat: lakáskörülményüket, megélhetésüket, művelődési, szórakozási szokásukat. A krónikák írásban, két példányban, vagy magnószalagon, illetve kazettán küldhetők be a Hazafias Népfront városi bizottsága címére: 2100 Gödöllő, Szabadság u. 2. A maximális terjedelem: írásban beküldött műveknél 40 gépelt oldal, másfeles sortávolsággal, soronként kb. 50 leütéssel, magnószalagon, kazettán beküldött pályaműveknél 90 perc. A beküldési határidő: 1978. december 1, eredmény- hirdetés: 1979. januárjában. Valamennyi pályamű a pályázat kiíróinak tulajdona lesz és a városi-járási Juhász Gyula Könyvtár helytörténeti gyűjteményét gyarapítja. Pályadíjak: témacsoportonként 1—1 db I. díj 1500 Ft, 1—1 db II. díj 1000 Ft és 2—2 db III. díj 500 Ft. A pályadíjakat a Gödöllő városi tanács költségvetéséből fedezi. Gödöllői Városi Tanács VB művelődésügyi osztálya Hazafias Népfront Gödöllő városi bizottsága Kulturális hírek Erdőkertesről Az erdőkertesi művelődési ház Eötvös-klubjának legközelebbi összejövetelén, május 8-án, hétfőn este 7 órakor Harmat Endre külpolitikai újságíró tart előadást Aktuális külpolitikai körkép címmel. Az előadást beszélgetés követi. A biológiai és környezetvédelmi kérdések iránt érdeklődő gyerekek D. Nagy Évával, a Móra Könyvkiadó szerkesztőjével találkozhatnak május 16-án, kedden, délután 4 órakor a községi könyvtárban. A találkozó végén a közeli erdőben található növényekből rendeznek növénymeghatározó versenyt. * i *
