Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

Sr -é/Pr v Vllíítip 1978 MÁJUS 7., VASARNAP ií feszültség szükséges és Közös nyilatkozót Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt tárgyalásairól A szovjet—NSZK közös nyilatkozat egyebek közöt,t megállapítja, hogy a két or­szág 1970. augusztus 12-én aláírt szerződése alapvető je­lentőségű volt a kölcsönös kapcsolatok fejlesztése és az európai helyzet megjavítása szempontjából. Ez a szerző­dés határozza meg a jövőben is a két ország közötti kap­csolatok irányát. A felek hangsúlyozzák, hogy továb­bi hatékony erőfeszítésekre van szükség a béke biztosítása érdekében, annak érdekében, hogy hozzájárulnak az eny­hüléshez, a leszerelés és a fegyverzet korlátozása terén bekövetkező haladás előse­gítéséhez. Leszögezik, hogy a feszült­ség enyhítése szükséges, le­hetséges és hasznos. Nem látnak semmiféle ésszerű al­ternatívát az államok békés egymás mellett éléséhez ké­pest, annak ellenére, hogy né­hány alapvető kérdésben a két fél álláspontja között el­térés mutatkozik, s eltérnek egymástól politikai, gazdasá­gi és társadalmi rendszereik is. A felek elhatározott szán­déka; hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai biztonsági és együttműködési tanácskozás­sal megkezdett folyamat di­namikusan folytatódjék. En­nek érdekében amellett fog­lalnak állást, hogy a helsin­ki értekezlet záróokmányá­ban foglalt és aláírt vala­mennyi elv és elgondolás tel­jes mértékben megvalósul­jon. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozzák, hogy gyakorlati lépésekre van szükség a fegy­verkezési verseny megszün­tetése érdekében. Mindkét fél meggyőződése, hogy ez a probléma rendkívül sürgős és fontos. A probléma meg­oldása — azzal a céllal, hogy megvalósuljon az általános és teljes leszerelés hatékony nemzetközi ellenőrzése — megfelel a világ valamennyi állama és népe politikai és gazdasági érdekeinek. Meg kell gyorsítani a megállapo­dás létrehozását a leszerelés és a fegyverzet korlátozása terén, azért, hogy az enyhü­lés folyamata ne károsodjék a katonai téren bekövetke­ző fejlődés következtében, hanem éppen ellenkezőleg, az enyhülés egészüljön ki ka­tonai intézkedésekkel is. Mindkét fél fontosnak tart­ja, hogy senki se tegyen szert katonai fölényre. A Közép-Európában lévő fegyveres erőket illetően mind­két fél támogatja a bécsi tár­gyalások célját, azt, hogy a je­lenleginél szilárdabb hely­zetet alakítsanak ki a meg­lévőnél alacsonyabb katonai színvonalon, annak az elv­nek az alapján, hogy a rész­vevők biztonsága ne károsod­jék. Mindkét fél ismét kije­lenti, hogy ennek megfele­lően kész lesz részt venni fegyveres erőinek csökken­tésében, azoknak az elvek­nek alapján, amelyeket Bécs- ben határoznak meg a tár­gyalások közvetlen részvevői­re vonatkozóan. A felek elhatározott szán­déka, hogy minden téren to­vább növelik kapcsolataik minőségét és színvonalát. Eb­ben fontos eszköznek tekin­tik az aktív és tárgyszerű esz­mecserét, amely a jobb köl­csönös megértés és a nagyobb bizalom megteremtését szol­gálja. Ezért szándékukban áll, hogy következetesen foly­tatják az ilyen eszmecserét. Fontosnak nevezik, hogy a jobb kölcsönös megértés, a kölcsönös tisztelet és a na­gyobb kölcsönös jóindulat esz­méi meggyökeresedjenek és elmélyüljenek mindkét or­szág állampolgárainak tuda­tában. Azt a feladatot tűzik ma­guk elé, hogy elősegítik a gazdasági, ipari és technikai együttműködést. Az ilyen együttműködésnek mindin­kább arra kell irányulnia, hogy hosszú időre szóló táv­latokat dolgozzon ki. Mind­kiét fél meggyőződése, hogy az 1978. május 6-án a gazdasági és ipari hosszú távú együtt­működés fejlesztéséről és el­mélyítéséről aláírt szerződés nagyjelentőségű hozzájárulás ehhez a fejlődéshez. Mindkét részről megállapít­ják, hogy csupán az enyhülés és a kölcsönös kapcsolatok konstruktív szellemű fejlesz­tése útján lehet közelebb hoz­ni a népek vágyának megva­lósítását, a tartós béke biz­tosítását. A felek megerősítik azt az álláspontjukat, hogy az 1971. szeptember 3-án aláírt négy­oldalú megállapodás szigorú tiszteletbenitairtása és teljes megvalósítása lényegi feltéte­leit jelenti az enyhülésnek Kö­zép-Európában, s ugyanakikor az érintett államok, így a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti kapcsolatok megjavításának. A közös nyilatkozatot aláíró felek végezetül hangsúlyozzák, hogy kétoldalú kapcsolataikat a jövőben is az enyhülés és az együttműködés követelmé­nyeinek szellemében fejlet z- tik. Meggyőződésük, hogy ez mindenkinek javát szolgálja. A győzelem napja alkalmából: Csehszlovák távirat szovjet vezetőknek Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köz- társasági elnöke és Lubomir Strougal miniszterelnök szom­baton táviratot intézett Leo­nyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökéhez és Alek- szej Kosziginhez, a minisz­tertanács elnökéhez a szov­jet hadseregnek a német fa­sizmus felett aratott győzel­me és Csehszlovákia felszaba­dítása 33. évfordulója alkal­mából. Huszonöt évre szóló gazdasági együttműködési keretegyezmény A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság hcsz_ szú távú gazdasági együtt­működéséről szóló megállapo­dás egyebek között emlékez- tét a két ország között eddig aláírt gazdasági együttműkö­dési megállapodásokra. Hang­súlyozza, hogy a hosszú távú együttműködés kiterjesztése és fokozása a gazdasági, ipari és műszaki kapcsolatok terén nemcsak a két állam közös érdekeinek felel meg, hanem fontos hozzájárulást jelent a hosszú távú együttműködés ügyéhez egész Európában. Ennek érdekében a felek célul tűzik ki, hogy szilárd és hosszú távú alapon elősegí­tik a gazdasági, ipairi és mű­szaki együttműködést. Az együttműködés tovább­fejlesztését előirányozzák egyebek között a következő területeken: az ipari komp­lexumok és a vállalatok lét­rehozásában, bővítésében és korszerűsítésében; különböző berendezések és más termé­kek közös kifejlesztésében és gyártáséban; különböző nyers- ainyaigfajták kitermeléseben és feldolgozásában, beleértve a tengerfenék hasznos ásványi kincseinek feldolgozását; az energetikai együttműködés­ben; a bank és biztosításügy, a szállítás és más szolgálta­tások terén való együttműkö­désben; a harmadik országok vállalataival és szervezeteivel való együttműködésben. Az együttműködés többek között olyan ágazatokban valósul meg, mint a gépipar, a jár­műgyártás, fémkohászat, a vegyipar, az elektrotechnika, ezen belül az elektronikus ipar, valamint a közszükségle­ti cikkek gyártása. A szerződő felek ösztönözni fogják a gazdasági informá­ciók lehető legszélesebb cseré­jét azzal a céllal, hogy javít­sák a kölcsönös értékesítési lehetőségeket. Ennek során az érvényes törvények és jogsza­bályok keretében továbbra is ösztönzik a kereskedelmi együttműködési irodák, üzlet­kötő csoportok, vállalati és szervezeti képviseletek, vegyes társaságok és műszaki sze­mélyzet üzleti kapcsolatait. A két állam közötti gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működés fejlesztésének során erőfeszítéseket tesznek, hogy figyelembe vegyék a nemzet­közi munkamegosztás elveit és a meglevő piaci viszonyo­kat. Erőfeszítéseket tesznek a garanciák biztosítása terén, az­zal a céllal, hogy a közép- és hosszúlejáratú hiteleket a két országban érvényes szabály­zatok keretein belül a lehető legkedvezőbb feltételek kö­zött lehessen folyósítani. A jelen szerződésben való együttműködéssel és a gya­korlati megvalósítás feletti felügyelettel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottságát bízzák meg, az illetékes és érdekelt gazdasági szervek részvételével. A jelen szerződés céljainak elérése ér­dekében a bizottság a jelzett szervek részvételével hosszű- távú programot dolgoz ki az együttműködés alapvető irány­zatairól. Az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodással összhangban a jelen szerződést a megállapított eljárásoknak megfele1ően kiterjesztik Nyu- gat-Berlinre. A jelen szerződés nem érinti a szerződő felek által koráb­ban megkötött kétoldalú és többoldalú szerződéseket és megállapodásokat. A szerződő felek ezzel kapcsolatban szük­ség esetén egyikük javaslatá­ra konzultációt . folytatnak, mindazonáltal ezek a konzul­tációk nem érinthetik a jelen szerződés alapvető céljait. A jelen szerződés hatálya 25 évre szól. A szerződés el­sődleges érvényességi idejét tíz évben állapítják meg, amely­nek lejártakor a szerződő fe­lek megállapodása alapján mindannyiszor a következő öt­éves időszakra meghosszabbí­tást nyer. A szerződés azt követően lép érvénybe, hogy a szerződő fe­lek kölcsönösen értesítik egy mást a Ifét államban ehhez szükséges hivatalos eljárások megtörténtéről. Lubomir Strougal hazaérkezett a Szovjetuniókéi Pénteken este visszaérkezett Prágába Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő, aki rövid munkalátogatást tett a Szovjetunióban. Szovjet-amerikai leszerelési tanácskozás A< Szovjetunió és az Egye­sült” Államok küldöttsége Géniben tárgyalásokat foly­tatott az új tömegpusztító fegy­verfajták és ezen belül a su­gárfegyverek betiltásáról. A felek kifejtették álláspontju­kat a különböző megvitatott kérdések megoldására vonat­kozólag. Folytatták a sugár- fegyverek betiltásáról szóló egyezménytervezet kidolgozá­sát. A tárgyalások február 6- tól május 4-ig tartottak. A fe­lek megállapodtak abban, hogy égy későbbi Időpontban folytatják munkájukat. Az NDK ünnepén Továbbra sincs hír Morcról Moro, olasz keresztényde­mokrata pártelnök- elrablói péntek délutáni közleményük óta nem adtak újabb életjelt sem magukról, sem túszukról. Így továbbra sem tudni, va­jon megölték-e az 52 nappal ezelőtt elrabolt keresztényde­mokrata politikust. A szombati olasz lapok szin­te kivétel nélkül megkérdője­lezik, hogy Morót megölték volna. A L’Unitá, az OKP lapja kiemeli, hogy a terroris­ták rácáfoltak minden koráb­bi „humanitárius” kezdefné- nyezésükre, legutóbbi közle­ményük minden kétséget el­oszlat atekintetben, hogy mi a valódi céljuk: a demokratikus erők megosztása, az ellentétek kiélezése a kereszténydemok­raták soraiban. A kommunista lap éppen ezért szükségesnek tartja az összefogás megerősí­tését a terroristák elszigetelé­sét. Újabb országok ismerték él az új algán kormányt Elnöki nyilcfikizaí □ forradalomról Nur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi ta­nácsának és kormányának elnöke, szombaton nemzet­közi sajtóértekezletet tar­tott, amelyen első ízben fej­tette ki a világ közvélemé­nye előtt az afganisztáni nem­zeti demokratikus forrada­lom céljait. Hangsúlyozta: Afganisz­tánban április 27-én nem ál­lamcsíny történt, hanem a Népi Demokratikus Párt ve­zetésével forradalmi folya­mat vette kezdetét. Taraki, aki ennek a pártnak a főtit­kára it, kijelentette: a jelen­legi afgán kormány az első olyan, amely valóban az af­ganisztáni dolgozók érde­keit képviseli. Kormánya po. litikájának célja az, hogy elő­feltételek nélkül, minden ál­lammal baráti kapcsolato­kat építsen ki —1 mondotta. Időközben újabb országok ismerték el az új kormányt. A jugoszláv kormány, majd a NATO-országok közül Nagy- Britannia és Törökország kö­zölte, hogy elismeri az Afga­nisztánban hatalomra került rendszert. Szombaton a szom­szédos Irán is bejelentette, hogy normalizálni kívánja kapcsolatait a kabuli kor­mánnyal. Történetileg szükségszerű esemény volt a második vi­lágháború végkifejlete: a Szovjetunió vezette demokra­tikus erők győzelme a fasiz­mus fölött. S ugyancsak szükségszerűnek, sőt: irrever­zibilisnek, vagyis visszafordít- hatatlaininak mondhatjuk azt a folyamatot, amely a Vörös Hadsereg győzelmével a da­rabjaira hullott Harmadik Bi­rodalom egyik felén megin­dult. Hiszen május 8., a német nép felszabadulásának naipja csak kiindulópont volt, amely elvezetett a Német Demokra­tikus Köztársaság, az első né­met munkás-paraszt állam lét­rehozásához. A háború után Németor­szág keleti része „nem”-et mondott a fasizmusra és az imperializmusra, amely« a tör­ténelem legvéresebb háború­jába kergette a világot, mér­hetetlen szenvedést okozva magénak a német népnek is. Üj útra lépett a keleti német állam: egy erkölcseiben is rombadőlt országban kezdte meg a társadalom anyagi és. szellemi újjáépítését; egy új, jövőbemutató szocialista ál­lam alapjainak lerakását. Ma, harminchárom évvel a felszabadulás után az NDK a szocialista államok közösségé­nek szilárd tagja; politikai, gazdasági, kulturális eredmé­nyeivel a világ legjelentóseob államainak egyike. Az alapok lerakása után a hetvenes évek hoztak ugrás­szerű fejlődést az NDK éle­tében. Az ipari árutermelés — az NDK a vitáig első tíz ipari állama között foglal helyet — az elmúlt hét évben 52 szá­zalékkal növekedett, s az ipa­ri termelés ma kétszerese az 1936. évinek. Jelentősen nö­vekedett a mezőgazdasági ter­melés, s számos intézkedés se­gíti a Német Szocialista Egy­ségpárt által kitűzött szociál­politikai program megvalósí­tását. 1971—77 között 922 ezer lakás készült el. Számottevő a kulturális haladás is; a sporteredmények pedig az NDK sikerének világszerte legnépszerűbb bizonyítékai. Egyre szélesedik az ország kereskedelme: a hagyományos lipcsei vásáron évek óta száz körüli a résztvevők száma, amely nemcsak gazdasági je­lentőségű, de mutatója az NDK megerősödött politikai helyzetének is. Ez utóbbi döntő fontosságú, mert az egykori birodalom szellemi örökösei: az NSZK szélsőjobboldali körei még ma is 'szívesebben látnák az NDK nélkül, egy Németországgal a világot. Az NDK, a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág, valamint a Szövetségi Köztársaság haladó erői az utóbbi években jelentős sike­reket érteik el a két ország vi­szonyának békés rendezésé­ben. Naponta kapunk híre­ket az NDK és az NSZK kö­zelítési kísérleteiről, mind je­lentősebb — bár egyelőre fő­leg gazdasági — megállapodá­sairól. Az eredmények bizakodásra bíztatnak: semmilyen ellenál­lás nem hiúsíthatja meg - a szocializmust építő német ál­lam létét, a német nép nala- dó társadalmat építő múmiá­ját, eredményeit. Mert az a folyamat, amely elkezdődött 1945. május 8-án, s amely elvezetett a szocializ­must építő német állapi ki­alakulásához, s amely folya­mat napjainkban mind erő­teljesebb, a filozófia és a tör­ténelem szakszavával: irrever­zibilis folyamat. Szükségszerű és visszafor­díthatatlan. M. A. 1 BT-űlés az Magok elleni dél-afrikai agresszióról Pénteken összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy An­gola kérésére megvitassa az ország ellen végrehajtott leg­utóbbi dél-afrikai fegyveres agressziót. Röviddel a BT ülése előtt fejeződött be az ENSZ Na- míbia-tanácsának a pretóriai rezsim újabb inváziójával kapcsolatos tanácskozása. A testület szigorú gazdasági szankciók, valamint olaj- és fegyverszállítási embargó élet- beléptetését követelte az ag- resszor ellen. Az el nem kötelezett or­szágok BT-képviselői a ta­nács elé terjesztett határozat- tervezetükben élesen elíté­lik az Angola ellen végre­hajtott agressziót, és követe­lik az inváziós erők haladék­talan és feltétel nélküli kivo­nását Angola ENSZ-képviselője beszédében felszólította a vi­lágszervezetet, hogy nyújtson segítséget Angola, szuvereni­tásának és területi integri­tásának megvédéséhez. Kö­zölte, hogy a barbár bomba­támadásokkal indított invá­zió még mindig tart, a pre­tóriai rezsim újabb erősíté­seket küld, és semmi jele a dél-afrikai csapatok vissza­vonulásának. Az angolai, nemzetvédel­mi minisztérium szombaton közzétett hivatalos adatai szerint a dél-afrikai táma­dásnak több mint 600 halá. los áldozata volt. Jobboldali akció az arabközi erők ellen A libanoni fővárosban újból kiéleződött a helyzet annak nyomán, hogy szombatra vir­radóra fegyveres összecsapá­sok robbantak ki a jobboldali konzervatív erők és a libanoni arabközi erők között — jelenti a TASZSZ bejrúti tudósítója. Az arabközi erők szudáni ala­kulatát aknavető- és géppus- katámadás érte, majd tüzérség és harckocsik is bekapcsolód­tak a támadásba. A fegyveres harcnak több halálos és sebe­sült áldozata van a polgári la­kosság körében. Bejrut nyuga­ti szektorában bezártak az üzletek, a hivatalok, szinte teljesen szünetel a közúti for­galom. ★ Nincs teljes egyetértés Ers- kine tábornok, a dél-libanoni ENSZ-erők parancsnoka és Arafat, a PFSZ VB elnöke kö­zött a „kéksisakosok” dél-liba­noni megbízatásának céljaival, s általában a Biztonsági Ta­nács 425-ös határozatának ér­telmezésével kapcsolatban — derült ki kettőjük pénteki megbeszélése után. Erskine azt hangoztatja, hogy a „kéksisakosoknak” megbízatásuk értelmében meg kell akadályozniuk, hogy fel­fegyverzett elemek beszivárog­janak az ENSZ-erők ellenőr­zése alatt álló területekre. Pa­lesztin felfogás szerint viszont a 425-ös BT-határozat csak azt írja elő, hogy az ENSZ- erőknek gondoskodniuk kell az izraeli visszavonulásról, azt nem, hogy megakadályozzák a palesztinok Izrael-ellenes ak­cióit. Erskine tábornok közölte azonban, hogy sikerült bizo­nyos gyakorlati intézkedések­ben közösen megállapodnia a PFSZ vezetőjével a fegyveres összetűzések elkerülése végett. CEAUSESCU román állam­fő, a román fegyveres erők fő- parancsnoka, pénteken fogad­ta Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegy­veres erőinek főparancsnokát. i

Next

/
Thumbnails
Contents