Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1978. MÁJUS 6., SZOMBAT Tájékoztatás, a kutatási kedv tokozása A tudományos egyesületek haszna A tudományos egyesületek tevékenységét nehéz mérlegre tenni, hiszen eredményeiket gyakorlatilag nem mérhetjük, s még megfogalmazásuk is nehéz. E közösségek ugyanis többnyire sem a termelést, sem a kutatást nem szervezik, vagy irányítják. Tevékenységük középpontjában a kutató, fejlesztő, termelő ember áll. Az előadások, tanácskozások, kötetlen szakmai beszélgetések, tanulmányutak, egyesületi kiadványok elsőrendű célja a szakemberek tájékoztatása, elárasztása új és még újabb ötletekkel, a kutatási kedv fokozása, a kutatók és termelők kapcsolatának kiszélesítése. Egyszóval a tudományos egyesület a szakemberek legszélesebb körének állandó találkozási fóruma. A munka mércéje ennek megfelelően nem is lehet a gazdasági eredmény — ezt a tagoknak kell elérni — hanem csak a rendezvények és az érdeklődők száma, az egyesület életének visszhangja. , Minőség és gazdaságosság A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület konzervgyári üzemi csoportjának vezetői éppen ezért elégedetten összegezhették a napokban a városi MTESZ-szerve- zet kérésére tavalyi/ tevékenységüket. A város1 legnagyobb múlttal rendelkező egyesülete, hagyományainak megfelelően tavaly is igen sok alkalmat adott tagjainak a találkozásra, fóVábbképzéSre. Többet ' mint' amennyi eredetileg munkatervében szerepelt. Ennek megfelelően a nagykőrösi élelmezésipari szakemberek részt vehettek a konzervipari higiéniai napok rendezvényein, s számos más, országos érdeklődésre számot tartó tanácskozáson. A METE üzemi csoport rendezte a Szerszám és Kisgépértékesítő Vállalattal együtt a FESTŐ cég nagykőrösi termékbemutatóját. melyen a konzervipari gépeknél is alkalmazható pneumatikus elemeket tekinthették meg a2 érdeklődők. Osztrák szakembe. rek közreműködésével tartotl az egyesület tanácskozást a hegesztett konzervdobozok gyártásáról. A konzervgyár valamint a Gépjavító és Faipari Szövetkezet eredményeire támaszkodva szervezte meg a2 egyesület, tavaly első alkalommal, az országos konzervipari gépfejlesztési konferenciát a nagykőrösi műszaki napok keretében. Hasznos hazai utak Nem hiányoztak az egyesület életéből az információs előadások sem. Ezek sorában dr. Harmos Csaba üzemi főorvos az infarktus megelőzéséről szólt, a konzervgyári szűrő- vizsgálatok eredményei alapján. Folkmayer Tibor, a Konzervipari Vállalatok Trösztje vezérigazgató-helyettese a „Vállalati érdekeltség érvényesülése a népgazdasági szabályozók keretében” címmel tartott előadást. Görbe Ferenc, a konzervgyár igazgatója a vállalat eredményeiről és feladatairól tájékoztatta a szakembereket. Fogaras Lajos, a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Központja munkatársának előadása a vezetőkkel szemben támasztott erkölcsi követelményeket ösz- szegezte. Végül László Antal, a konzervgyár igazgatóhelyettese ismertette a korszerű üvegzárás műszaki és gazdasági kérdéseit, és az úgynevezett PANO-zárás kísérleti bevezetése során elért gyakorlati eredményeket. Sajnos, az egyesület tervezett külföldi tanulmányútjai tavaly fogadókészség hiánya miatt elmaradtak. Némi kárpótlást az egyébként igen hasznos hazai utak adtak. • Mozgalmas élet Az egyesület nagykőrösi tagjai közül az üzemi csoport és a konzervgyár vezetői kezdeményezésére sokan vettek részt a vállalati fejlesztési tervek szempontjainak kidolgozásában. Egyebek között a csomagolásfejlesztési program koordinációs szempontjainak meghatározásában, a Konzerv I-es üzem rekonstrukciója tervtanulmányának elkészítésében, a paradicsomfeldolgozási technológia műszaki fejlesztési feladatainak összegzésében. A mozgalmas egyesületi élet szerves része volt a tudományos társaságokat összefogó városi MTESZ-szervezet munkájának támogatása is. Ez nemcsak kötelessége volt a MTESZ-tagoknak, hanem folytatása annak az intenzív szervező munkának, melyből először a többi városi tudományos egyesület, majd végül a városi MTESZ-szervezet is megszületett. F. P. Korszerű ládagyár Befejeződik a rekonstrukció A Nagykunsági Erdő és Fa- feldolgozó Gazdaság nagykőrösi fafeldolgozó üzeme rekonstrukciójának befejező szakaszában több új üzemrész alakult ki. Most készült el a gyárban az ország egyik legkorszerűbb mezőgazdasági ládagyártó üzeme, mintegy 15 millió forint költséggel. Az üzemet jugoszláv, olasz és NSZK-beli gépekkel szerelték fel. A próbagyártás már megkezdődött. Az üzemi termelés megindítását június elejére tervezik. Mint Molnár Sándor igazgató elmondotta, az új üzemben két műszakban hetvenen dolgoznak s az előzetes tervek szerint évente 3 millió darab gyümölcsös, főleg almásládát gyártanak a ZÖLDÉRT felvásárló telepek megrendelésére. Pótolják a jó termést hozó esztendőkben rendszerint fellépő ládahiányt, mely a múlt őszön is sok vagon alma elpusztulását eredményezte. Az 1200 ' négyzetméteres üzemcsarnok a legkorszerűbb technológiai megoldással, három részre oszlik. Az elsőben Piaci jelentés Pénteken nagy és élénk piac volt, a szemestermény- piacon a búza és szemes kukorica literjét 4 forintért árulták, árpa nem volt. A csí- rás vetőburgonya 5 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma ára 6—16, étkezési burgonya 4—4,50, vöröshagyma 10, kel- és fehérkáposzta 8—10, petrezselyemgyökér 7—8, sárgarépa 5 forint volt. A primőrök sorában a szamóca 100, paradicsom 50—100, uborka 40, karfiol 60, zöldpaprika darabja 2,50—6, karalábé 3—5, retek csomója 2— 4,50, zöldhagyma 1,40—2, saláta feje 50 fillértől 1,50 forintig kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 140—160, vágni való csirke 70—90, kacsa 130—140, pulyka darabja 250—260, napos kacsa párja 40, napos pulyka 40, egyhónapos liba párja 130, tyúktojás darabja 1—1,10, kacsatojás 2,50—3 forint volt. A halászati szövetkezetnél az élő hal kilóját 25—35, a liba- és csirkeaprólékot 24, az egész kacsa kilóját 37, a tyúkét 36 és a csirkét 39 forintért mérték. A SZÁZADFORDULÓ táján nagy volt a versengés a három szomszéd város: Nagykőrös, Kecskemét és Cegléd között. Városunk háttérbe szorult, mert a szomszéd városok körzetébe seregnyi község tartozott, s Nagykőröshöz csak egy: Kocsér. Akkor született meg, már a századforduló előtt, a nagykörös—kocsér—kécskei vasút terve, hogy idekapcsolják Kocsér mellé Ö- és Űj- kécskét, valamint a Tiszántúl forgalmának egy része is érintse a várost. Nagy szerep jutott HÉT VÉGI JEGYZET \ A pusztítók A z ember hajdan értetle- ™ nül állt szemben a világgal, magányosan, az életéért rettegve, s isteneket, mítoszokat teremtett. Majd mind többet tanult, s lám, még kevesebbet értett a világból. Igaz, megismerte, megfejtette a természet számtalan titkát, igájába hajtotta erőit, de még ma sem érti saját rejtélyét. Cselekedeteinek, vagy éppen tétlenségének okát, indítékait kutatva sok mindenre lelhetünk magyarázatot, de a lényeg, a végső, a legfontosabb magyarázat örökké titok marad... Ezek jutnak az eszembe, mikor lépten-nyomon az ok. tálán és ostoba pusztítás jeleivel találkozom utcákon, tereken, nyilvános helyeken. Kitaposott virágágyak, derékba tört facsemeték, kivert ablakok. A tehsmerhe- tetlenségig elcsúfított, beszennyezett vonatfülkék, autóbuszok, lehajlított közlekedési táblák, kifordított, használhatatlan hulladéktárolók, s ki tudná sorolni, még mi minden, ami józan gondolkodásúnak aligha nevezhető embertársaink keze nyomát, azaz primitív indulatainak nyomát őrzi. S ha megfejthetetlen marad is a titok, miért teszik mindezt — annál is inkább, mert a legtöbb esetben maguk sem tudják az okát —, nem lenne szabad környezetüknek adós maradnia a válasszal. Hiszen az okot elsődlegesen ott kell valahol keresni, ahol az igénytelenség, az értékek nélküli élet leledzik, ahol ismeretlen a megbecsülés fogalma, s gyakorlata. Természetesen nemcsak a szűkebb, családi környezet, de a több irányú társadalmi hatás is szerepet látszik az effajta cselekedetek kiváltásában, a maga módján és persze, más méretekben szemet huny az értelmetlen pusztítás, vagy a hanyagság, sokunk eszmei és anyagi kárát okozó érdektelenség fölött. Nem kell szakavatott lélekbúvárnak lenni ahhoz, hogy felismerjük: a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályait csak akkor tekinti majd mindenki magára nézve kötelezőnek, ha mindenkiben kialakul erre a belső igény. Ezt viszont éppen a kisebb, vagy nagyobb közösségeknek kellene formálnia. Ha a környezeti hatás, mely természetesen nemcsak szavakban. de tettekben is érvényesül, az emberek erkölcsi és anyagi értékeinek lebecsülését sugallja, vagy legalábbis nem tart vissza tőle, mindig akadnak olyanok, akik engednek asszociális indulataiknak. Rendezetlen családi élet, egymás munkája iránti közöny, a testi és szellemi mosdatlanság, az elhanyagolt környezet, a megalkuvó, félsikerekkel is beérő, csak a látszatokra adó szemlélet mindig újratermeli az okokat, melynek következményein naponta meg'ool- ránkozunk. De hát mi a megoldás? A teljesség igényével persze, nem lehet a választ ehelyütt megfogalmazni, annyi azonban talán mégis leírható: kö. vetkezetes, szívós küzdelemmel, önmagunkkal szemben is szigorúan megkövetelt igényességgel visszaszorítható e most még sajnos, igen gyakori jelenség. Ám amíg elnézően megbocsátok vagyunk a rendbontókkal szemben, kiket sok esetben talán lakóhelyük rendezetlen, ápolatlan, elhanyagolt külsője késztet a pusztításra, s erre valljuk be, nem egy példa akad városunkban, addig aligha várható kedvező változás. C hiába a jószándék körk-' nyezetünk emberibbé tételére, hiába a javításra, felújításra szánt milliók, ha az ezekből megteremtett dolgok nem mindannyiónknak jelentenek megbecsülendő, igazi értékeket. S különösen nem, ha eme értékek megteremtése és védelme nem következetes. Khim Antal volna a vasútnak a gyümölcs, zöldség és baromfi szállításában is. Kecskemét és Cegléd épített is környékén kisvasutakat — a hantházai vonalat épp most bontják —, Nagykőrös is többször kért a Kocsér—Kécske vasút építésére előmunkálati engedélyt. Az első világháború után már kölcsönt is vett fel a város, később már az építésről tárgyaltak Sármezey Endre mérnök vasútépítő vállalatával, s a sínminták is megérkeztek a városházára. De a munka megkezdése mindig meghiúsult. Főként azon, hogy Kocsér, s az akkor még különálló Ó- és Üj kécske községek képviselőtestületei nem szavazták meg a kellő hozzájárulást. így lassan elmaradt a kécskei vasútépítés tervének megvalósítása, a város azzal vigasztalta magát, hogy az autó- és autóbuszforgalmát fejlesztette ... Nagy terve volt Nagykőrösnek a Duna—Tisza-csatorna megépítése is. A csatorna Budapest környékéről indult volna el. Irányvonalára több elképzelés született, egyik a | szolnoki és a csongrádi torkolatot dolgozta ki. Egy ízben olyan tervek is készültek, melyek szerint az új vízi út Nagykőröst is érinti. Ezért a jászka- rajenői határrészeken méréseket is végeztek, kijelölték a hajóállomások helyét, mindjárt emelkedni is kezdtek a környékbeli ingatlanok árai... A DUNA—TISZA-csatorna építési terveinek megvalósítása azonban elhúzódott. Bár a felszabadulás utáni esztendőkben Soroksár mellett megkezdték a csatorna ásását, a munka rövidesen abbamaradt. A csatornaépítés tervét azután végleg elejtették. K. L. KépUnkön az alapanyag adagolás látható. a szalagon befutó hengeres fát deszkává fűrészelik a gépek. A másodikban elkészítik a ládaalkatrészeket, a harmadikban pedig a deszkákat ládává szegezik. Az anyagmozgatást szalagok és elektromos targoncák végzik. Elmondotta még az igazgató, hogy a gyár fokozódó munkateljesítménye olykor munkaerőgondokat is okoz, de remélik, hogy a korszerű technológia alkalmazása és a munkameneteket gyorsító és könnyítő gépek beszerzése, ezeket a problémákat megszünteti. A gyár vezetői minden lehetőséget megadnak a gyári munka eredményesebbé, köny- nyebbé és gyorsabbá tétele érdekében. Most is a nagy fűrészcsarnokban osztrák gépszerelőkkel találkoztunk, akik a fűrészgépekbe hidraulikus pengefeszítőket szerelnek be. Mint mondták, a munkateljesítményt ez legalább 10 százalékkal megnöveli. A NEFAG nagykőrösi ládagyárában évente 50 ezer köbméter rönkfát dolgoznak fel, melyből 15 ezer köbméter fenyőfát a Szovjetunióból szereznek be. A 35 ezer köbméternyi nyárfát pedig saját Az asszonyok a kész elemeket szedik le a gép végén. Barcza Zsolt (elvételei erdőgazdaságaikból termelik ki, vagy a környékbeli nagyüzemi gazdaságoktól vásárolják. A NEFAG az idén is részt vesz a termékeivel a május 17-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron, és készül a nyári klagenfurti nemzetközi vásárra is. Kopa László SPORT — SPÖUT — SPORT — SPORT — SPORT Hét végi sportprogram Moziműsor Egy eladott élet. Színes olasz történelmi filmdráma. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadások kezdete: 6 és 8 óra. Szombat atlétika Cegléd: megyei ifjúsági, Dunakeszi: megyei serdülő kiválasztó verseny. Birkózás Cegléd: meghívásos nemzetközi serdülő és úttörő kötöttfogású verseny. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 14.30: Konzervgyár—TRAKIS, 15.20: Gépjavító—ÁFÉSZ. 16.10: Mészáros Tsz—TRAKIS, 17: Toldi—ÁFÉSZ, 17.50: Gépjavító—Konzervgyár férfi; Ifjúsági-sporttelep, 15: Konzervgyár—TRAKIS; 15.45: Petőfi Pedagógus—Toldi, 16.30: ÁFÉSZ—TRAKIS, 17.15: Konzervgyár—Petőfi Pedagógus, 18: Toldi—ÁFÉSZ női városi bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Budapest: Kőbányai Sör— Nk. Pedagógus, NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 9 óra: a HVDSZ területi kispályás selejtezője. Sportlövészet Budapest: áz MHSZ Kupa 7. fordulója. Vasárnap Asztalitenisz Sportotthon. 9.30: Nk. Kinizsi—Vasas Ikarus (Bp.) NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Atlétika Cegléd: megyei ifjúsági, Dunakeszi: megyei serdülő kiválasztó verseny. Birkózás Cegléd: meghívásos nemzetközi serdülő és Jtfirő kötöttfogású verseny. Honvédelmi sport Pálfája, 9 óra: az ÖKV városi döntője. Kézilabda Ifjúsági-sporttelep, 9 óra: Toldi—Konzervgyár, 9.45: ÁFÉSZ—Petőfi Pedagógus, 10.30: TRAKIS—Toldi, 11.15: Konzervgyár—ÁFÉSZ, 12: Petőfi Pedagógus—TRAKIS, városi női bajnoki; Kinizsisporttelep, 9.30: Nk. Gimnázium ifi—Váci Forte ifi, 10.30: Nk. Kinizsi—Váci Forte II. megyei női bajnoki mérkőzés. Vác: Fon.—Nk. Kinizsi NB Il-es férfi, Főt: F. Gyermekváros ifi—Nk. Kinizsi ifi NB-s férfi. Érd: É. KSE —rNk. Toldi DSK megyei női felnőtt és ifjúsági bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Ifjúsági-sporttelep, 10.30: Nk. Petőfi isk.—Százhalombattai isk., leány, 11.30: Nk. Petőfi—Százhalombatta úttörő fiú megyei bajnoki mérkőzés. Mezőberény: M. ÁFÉSZ— Nk. Pedagógus NB Il-es női, Százhalombatta: Dunai Kőolaj—Nk. Pedagógus megyei férfi ifjúsági bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 11.30: Nk. Kinizsi ifi II—IM Vasas (Iklad) ifi. 15: Nk. Kinizsi serdülők—Ceglédberceli VSC serdülők, 16.30: Nk. Kinizsi —Ceglédbercel megyei bajnoki mérkőzés. Bp.: Láng Vasas ifi—Nk. Kinizsi' ifi országos, Kecskéscsárda: K. ÁG— Nk. Kinizsi II, járási bajnoki mérkőzés. Modellezés Tóalmás: önjáró hajómo- dellek megyei bajnoksága. Sportlövészet Tormási lőtér, 9 óra: a HKL és a VIT Kupa városi döntője. Bp.- az MHSZ Kupa 7. fordulója. Torna Toldi-sportcsarnok, 10 óra: a megyei középiskolás női C-kategóriás döntője. * ) Hajóval Nagykőrösre? Túlhaladta éket az idő
