Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

1978. MÁJUS 3., SZERDA v/Äfrifi Hat terem a kicsinyeknek Tápiószelén elkészült az új óvoda, melyben 300 személyes konyha, ebédlő és hat foglalkoztató terem is helyet kapott. Halmágyi Péter felvétele" Agrokémiai telepek Veszteségeket okoz a mű­trágya szakszerűtlen tárolása, a kiesés elérheti a 20 százalé­kot — csökkentésére ország­szerte korszerű tárházak épül­nek. A program során körzeti agrokémiai központokat alakí­tanak ki, ezekben jut hely a műtrágyának is. Az idei tavaszon már 6 te­lep működik az országban, va­lamennyihez korszerűen gépe­sített vegyszertárolók tartoz­nak. 1978-ban további 16 épü­letet adnak át. Minderre azért van szükség, mert az ipar és a kereskedelem a műtrágyának csak elenyésző részét tudja helyben tartani. A távlati terv szerint vár­hatóan 180—200 agrokémiai telepre lesz szükség az ország­ban. Növekvő termelési kedv Tervek a tápellátás javítására Alsónémediben Az utóbbi években, meginö- vekedett a háztáji áruterme­lés szerepe a közelilátásbain. A termelés szervezéséből, össze­hangolásából kiveszik a részü­ket a községi tanácsok is. A rájuk rótt kötelezettségek tel­jesítése azt a célt szolgálja, hogy a termelési és állattartá­si kedv növekedjen, s minél több termék kerüljön ki a háztáji gazdaságokból Mit tesznek az ügyért Alsóné­mediben'! Erről beszélgettünk Gasparvk Pállal, a községi ta­nács elnökével. Háromszor annyi sertés Alsónémeddinek 5200 lakosa van; a csalódok kétharmada foglalkozik állattartással. Itt ■működik a dabasi járás egyet­len olyan szakszövetkezete, a Közös út, amelynek fő tevé­kenysége az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés és a sertéshízlalás. A növényter­mesztés háttérbe szorul A háztáji gazdaságokban fordí­tott a helyzet A gazdák fő­ként zöldségféléket termelnek, újburgonyá't, karfiolt, káposz­tát, ez azonban “ nem; jelCBitr azt, hogy az állattenyésztés szerepe elhanyagolható. Tavaly 524 szarvasmarhát és 500 lo­vat tartottak a háztáji istál­lókban, s míg 1975-ben 2930, tavaly már 4500 sertést érté­kesítettek. Erre az évre 5500 sertés hizlalására kötöttek szerződést. A sertéshizlalás tehát há­rom év alatt a háromszorosá­ra nőtt, s ez arról tanúskodik, hogy előnyös a gazdák szá­mára. Tavaly a szövetkezet közvetítésével lebonyolított felvásárlás során 855 darab szarvasmarháért 6 millió 370 ezer, a 4276 sertésért pedig csaknem 13 és fél millió fo­rintot, fizettek ki. A szarvasmarha tartáshoz Sokozott érdek fűződik a ház_ táji gazdaságokban. Kedvező az állami támogatás korszerű­sített rendszere; az egyéni ál­lattartók és a kisegítő gazda­ságok a tulajdonukban lévő tehenek után évente vissza nem térítendő állami támo­gatást kapnák, amit a helyi tanácsnál igényelhetnek. Az első tehén után az eddigi 1500 forint helyett 25O0_at kapnak, a második és minden további tehén tartásáért a korábbi háromezer helyett ötezer fo­rint jár. A tehéntartási kedvet a he­lyi adottságokat felhasználva is táplálják Alsónémediben. Az országban az elsők között alakult meg itt a tejtermelők klubja, amely igen hasznosnak bizonyult. A háztájiból kapott tej mennyisége folyamatosan növekszik. Különösen mióta megnyílt a községben a Kö- zépmagyarorszáigi Tejipari Vállalat tejfeldolgozó telepé­nek begyűjtő állomása. Ugyancsak nagy ösztönzést jelent a tej termelési „házi” verseny, amelybe a község gazdái közül minidig sokan beneveznek és «előkelő helye­zéseket énnek eL A verseny­ben élenjárókat a helyi Kö­zös út szakszövetkezet külön is díjazza, a tavalyi első díj egy bikaborjú volt. Indokolt közbelépés A gazdák földje a szakszö­vetkezetben van, de öt-nyolc holdon maguk gazdálkodnak. Takarmány is kikerül ezek­ről a földekről, de ebből ko­rántsem önellátóak. A zöld- és szemestakarmány egy ré­szét a szakszövetkezettől kap­ják, a táptakarmány-ellátásra az Ócsa és Vidéke Áfész hi­vatott. A takarmányellátás azonban nem kielégítő a köz­ségben, s a tanács a közel­múltban úgy ítélte meg, hogy a forgalmazás jávítása érde­kében közbe kell lépnie. A végrehajtó bizottság nemrégi­ben megbeszélésre hívta ösz- sze a szakszövetkezet és az Áfész vezetőit, hogy közös cse­lekvésben állapodjanak meg, mert nem közömbös, hogy a község mennyi húst ad a nép­gazdaságnak. Évente 35—40 vagon malátát igényelnének a gazdák, de 1978_ra csak húsz vagonnal kapnak. Ezért más takarmányok beszerzéséről is gondoskodni kell. A megbeszélésen megállapo­dás született arról, hogy az Áfész a jövőben javít a táp­ellátáson, a szállításban a | szakszövetkezet siet az Áfész segítségére, a nagyobb meny- nyiségeket pedig a tagoknak díjtalanul házhoz viszik. Ab­ban is megállapodtak, hogy ha így nem sikerül jelentős mértékben előbbre lépni, ak­kor jövőre teljes egészében a szakszövetkezet veszi kézbe a beszerzést és elosztást. Szükség szerint Az Áfész képviselője ígére­tet .tett arra,’hogy az ' idén fokozottabban ellenőrzik a tápbolt munkáját. Szükség is lesz erre, mert sok a panasz az üzletre. A tanács dolgozói egy napon — hivatalos minő­ségben — egy csokor panasz birtokában felkeresték a bol­tot, hogy ellenőrizzék a mun­kát, de az üzletet zárva ta­lálták — szabadságolás miatt. Ügy gondolják, meg kell ten­ni mindent azért, hogy a rossz tápellátás el ne vegye a gaz­dák állattartási kedvét. A vég­rehajtó bizottság határozati javaslatában leszögezte; a szakigazgatási szerv folyama­tosan kísérje figyelemmel a háztáji állattartás és a tápel­látás helyzetét. H. E. Emlékidéző délután H ogy elszaladt ez a két évtized! Pedig mintha tegnap lett volna, ami­kor először kaptattam fel erre a Duna-kanyari domboldalra, pontosan ezen a napon, május elsején. Űj volt itt minden, a táj, az emberek, a szokások, s még a levegő is. Csak úgy szikrázott a napfény, s szinte nyárias, forró levegő reme­gett a táj felett Délelőtt a felvonulásban gyönyörködtünk, az iskolás gyermekek szivárványszínbe öltöztették a kerékpárjaikat, a sportolók melegítőben vonul­tak, a gyépgyáriak meg a szö­vetkezetiek egymáshoz igazí­tották lépteiket az induló dal­lamára. S mikor az ünnepi megemlékezés véget ért, öre- gek-ifjak fölkerekedtek, föl a Fehér-hegyre, egészen a feny­vesig, ki a tisztásra; május el­sejei vidám délutánra. Most is arrafelé tart a csa­lád. A két évtized a falun, meg a felfelé vezető úton is sokat szépített: annyi az új ház, a szép porta, hogy szinte összeszámolni is nehéz. Mi meg, a gyarapodást is bele­számítva kicsit megfáradtunk, a lépéseink már komótosab­bak, néha meg-megpihenünk, de ugyanoda tartunk. Visszük a kosarakat, bennük fcz elemózsiát, a demizsont egy kis hazai borral, s valaki mindig megjegyzi a nehéz te­her láttán: szegények va­gyunk, de jól élünk. És ezt valamennyien tréfára vesz- szük. Pedig milyen szegények is voltunk! Hogy ez nem május elsejei téma? Már miért ne lenne az?! A hétköznapi jólét ünnepen juttatja eszünkbe a régi nincstelenséget. Május. Gyöngyvirág-hónap. Szól a dal az erdei tisztáson; fiúk fociznak a lányokkal egy csapatban, gyönyörű gyerekek hengergőznek a tavaszillatú fűben, s a napnak mutatják arcukat az asszonyok, poharak csengenek a sátrak előtt. Tö­mény békesség, játékcsaták — május elseje. Szedjünk hát gyöngyvirágot. A fiatalok sietve csörtetnek a fenyvesben. Hangoskodnak, egymás elől rabolják el a fe­hér, illatos harangú virágszá­lakat. Az öregek meg csak a mozgásért, a jó levegőért tar­tanak velük. És ahogy lábuk alatt pattan a száraz gally, a korhadt faág, szinte monoton egyhangúsággal mondogatják: — Mennyi jó gyújtós, meny­nyi jó tűzifa. Milyen jó volna télire. Gondolataik nem a mában járnak, hanem a harminc év előtti múltban. Amikor még kora hajnalban vagy estén­ként lopva jártak fel a feny­vesbe, hogy egy hátravalót ha­zacipeljenek. Minek is kéne ma, az olajkályhába, a köz­ponti fűtéshez úgyse használ­hatnák. Mégis csak mondják, mondják: Milyen jó száraz fa... Visszük a piciny csokor gyöngyvirágot, hajlongunk száláért, más öröm ez, mintha öt forintért megvesszük a kényelmet. A sátor előtt megszólít R. Jancsi. Sok rokona él itt a Fe­hér-hegyen. Dolgos cigányok, bejárnak szinte valamennyien Pestre, gyárakba. Borra invi­tál. Nézzük együtt a vidám kavalkádot, a szüntelenül mozgó, élénk seregletet. Pi­hennek, esznek, isznak, kár­tyáznak, labdáznak, énekel­nek. — De szegények voltunk — mondja váratlanul. — Ezt éppen most mondod, miről jutott eszedbe? — Én is idejártam fáért, mint a sógorod, a feleséged. És milyen éhesek tudtunk mi lenni! Ballagunk hazafelé. Egy­másba karolunk, tréfálkozunk, s fölváltva emlegetjük, milyen szép volt a délután. Jövőre is feljövünk a hegyre, majd ko­rábban indulunk, komótosan lépünk. Az este ráhajlik a Dunára. Holnap reggel újra dolgozni fogunk. Baumann László KISZ-KÜLDÖTTGYŰLÉSEK PEST MEGYÉBEN Befejeződtek Pest megyében a járási és városi KISZ- bizottságok küldöttgyűlései. Szombaton a budai és a nagykátai járás, valamint Dunakeszi város KISZ-eseinek küldöttgyűlésén jártunk. Mindhárom helyszínen felelős­ségteljesen értékelték a korábbi időszak mozgalmi mun­káját, s meghatározták a soron következő feladatokat. Erről számolunk be most következő tudósításainkban. Dunakeszi VIT-park - júliusra Szombat délután a dunake­szi József Attila Művelődési Házban kezdődött a város KISZ-fiataljainak küldöttgyű­lése, amelyen megjelent Rónai Árpád, a dunakeszi városi pártbizottság első titkára, Ge­lencsér Arpádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezetője, Lábai László Pest megyei úttörőel­nök is. A város 1142 KISZ- tagját 110 küldött képviselte. Paitel Klára, a városi KISZ- bizottság titkára beszámolójá­ban elmondta: öntevékenyen, önálló kezdeményezésekkel, a KISZ IX. kongresszusának programjának szellemében dolgoztak a fiatalok. Tavaly áprilisban a MÁV Dunakeszi Járműjavító Juhász Gyula szocialista brigádja az Állami Ifjúsági Bizottság nívódíját vette át. A fiatalok védnöksé­get vállaltak a szalagrendsze­rű javítási rendszer fölött, s kiváló eredményt értek el a Dolgozz hibátlanul munka- rendszerben. A dunakeszi FMKT, Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa tavaly dolgozta ki és készítette azt a tervrajzot, amelynek alap­ján a KISZ-alapszervezetek társadalmi összefogással épí­tik meg az idén júliusig a VIT-parkot. A régi pártház épületének átalakítási terv­rajzait is a városi FMKT ké­szítette eL Jól szerepeltek a tavaly tavasszal megrendezett országos szakmunkástanuló versenyen a 201-es Ipari Szak­munkásképző Intézet tanulói, vasúti járműszerelő szakmá­ban második és harmadik, esztergályos szakmában ötödik helyezést értek el. November- "bén . fiatal szakmunkások szá­mára ictváló 'ifjú ' szakmunkás versenyt rendezett a városi KISZ-bizottság, amelynek le­bonyolításában nagy részt vál­laltak az intézet tanárai. A versenyt üzemi szinten a Me­chanikai Labor két alkalom­mal, a Járműjavító Üzem négyszer rendezte meg. Az elmúlt küldöttgyűlésen a fia­talok az újonnan várossá ala­kult Dunakeszi várospolitikai céljainak fontosságát átérez­ve személyenként 15 óra tár­sadalmi munkát vállaltak. Sportpályát építettek, részt vettek a tésztagyár építésében, parkosítást, hulladékgyűjtést szerveztek. A középiskolás fia­talok építőtáborban dolgoztak, vitaköröket, szakköröket, Ki- lián-köröket alakítottak. Hozzászólásában Gelencsér Árpádné dr., a városi és a megyei ifjúsági mozgalom út­járól beszélt. Szerencsés Sán­dor, a Mechanikai Laborató­rium dolgozója a dunakeszi városi tanácsnál megalakult társadalmi ünnepeket szerve­ző iroda tevékenységét ismer­tette. Lábai László a fiatalok társadalmi munkáját értékel­te. Sik Gábor konzervgyári munkás, Ács Ferenc, a Jármű­javító dolgozója, Juhász Ilona, a Mechanikai Laboratórium dolgozója, Hankovics András, a hármas számú általános is­kola és gimnázium diákja, Piszár Attila, a 201-es Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nulója alapszervezetük mun­kájáról beszéltek. Rónai Ár­pád, a városi pártbizottság el­ső titkára elismeréssel szólt arról az önzetlen segítőkész­ségről, amellyel a fiatalok hozzájárultak Dunakeszi vár rossá fejlődéséhez, A küldöttgyűlésen megvá­lasztották a városi KISZ-bi- zottság tizenhárom, a pénz­ügyi ellenőrző bizottság hét tagját s hét megyei küldöttet a KISZ megyei küldöttgyűlé­sére. Dunakeszi város KISZ- bizottságának titkára újra, Paitel Klára lett P. Z. Budai járás Százötvenezer óra a lakóhelyért A budai járás több mint hatezer ifjú kommunistájának százötven küldötte az MGM diósdi gyárában értékelte az elmúlt két esztendő mozgalmi mulhlkáját, s meghatározta a soron következő feladatokat. A helyszín megválasztását az in_ dokolta, hogy a járás KISZ- fiaitaljai nemrégiben védnök­séget vállaltak a diósdi nagy­üzem rekonstrukciója felett. Az eseményen megjelent Krasznai Lajos, az MSZMP budai járási bizottságának el­ső titkára, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei bi­zottságának osztályvezetője, dr. Köllner Ferenc, a budai járási hivatal elnöke és Macz- kó József, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára. Gáspár András, a KISZ bu­dai járási bizottságának titká­ra beszámolójában hangsúlyoz­ta: a budai járás 259 aíapszer- vezetében dolgozó ifjúkommu­nisták politikai-ideológiai fel­készültsége növekedett. A fia­talok megértették; legfonto­Nagykátai járás Hozzájárultak a fejlődéshez A nagykátai járás csaknem » 1800 KISZ-tagját képviselő 105 küldött, valamint a meghívott | vendégek — közöttük Pataki Márton, az MSZMP járási Bi­zottságának első titkára, Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály­vezető-helyettese, Fiel Ma­rianna, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Keszi József, a nagykátai járási hi­vatal elnöke, valamint a járás településeinek párt-, állami és tömegszervezeti vezetői — Nagykátára az MSZMP járási Bizottsága tanácstermébe ér­keztek szombaton küldöttgyű­lésre. Kovács János, a KISZ járási bizottságának titkára számolt be egyebek között arról, hogy évről-évre tartalmasabb és színvonalasabb, a KISZ-tagok gazdasági, politikai, kulturális és sportélete a járásban. Az el­múlt két év alatt 24-ről 37-re emelkedett az ifjúsági brigádok száma. A társadalmi munká­ban is élenjárnak a KISZ-ta­gok: 62 ezer órányi hasznos se­gítséget nyújtottak a járás, a megye, s a lakóterület gyara­pításához. A politikai képzés leggyako­ribb formája az alapszerveze­tek: politikai vitaköre: az 53 vitakör munkájában 1150-en vettek részt két esztendő alatt. Bár az elmúlt évek során jelentősen emelkedett a KISZ taglétszáma a járásban, vi­szonylag kevés figyelmet for. dítottak az alapszervezetek a szülési szabadságon levő fiatal- asszonyok, egyes mezőgazda- sági dolgozók, a Budapestre és ! más járásokba ingázók, s a fia- j tál értelmiségiek mozgalmi | életére: körükben tehát erősí- ] feni kell a szervezettséget, 1 Az ifjúsági szervezet kom­munista jellegének erősödését mutatja, hogy az elmúlt két esztendő alatt párttaggá vált 166 fiatal közül 64-nek a KISZ- szarvezet volt egyik ajánlója. A beszámoló után megkez­dődött a vita: húsz küldött szó­lalt fél, s beszélt saját alap­szervezetének tevékenységéről. Sokan szóltak közülük a sport- mozgalom fejlesztésének le­hetőségeiről, igényéről, s ad­tak számot a vállalt KISZ- védnö'kség eredményeiről. Dr. Simon Tamás, a nagy­kátai lakóterületi KlSZ-szer- vezet titkára arról szólt, hogy a javító-nevelő intézetet járt fiatalok pártfogói felügyeleté­ből miként vállalhat részt az ifjúsági szervezet. Wélkei Er­zsébet, a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ KlSZ-aüapszervezeté- nek titkára pedig a szövetke­zetek egyesülését követő moz­galmi feladatokról szólt. A felszólalók sorában kö­szöntötte a tanácskozást Fiel Marianna. Pataki Márton ar­ról szólt: az ifjúsági szervezet tagjainak is nagy része van abban, hogy az elmúlt két és fél esztendőben 54 százalékkal fejlődött a járás ipara, s 16 százalékkal a mezőgazdaság. Hangsúlyozta: a KISZ párt- tagajánló tevékenysége dicsé­retes, s tovább kell fejleszteni. A küldöttgyűlés megválasz­totta a 13 tagú járási KISZ- bizottságot, a héttagú pénzügyi ellenőrző bizottságot, s tíz kül­döttet a megyei KlSZ-küldött- gyűlésre. A KISZ nagykátai járási bi­zottságának titkára ismét Ko­vács János lett. V. G. P. sabb feladatuk az, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzése­ket ki-ki a maga területén maradéktalanul végrehajtsa. Ezt jól szolgálják a termelést segítő akciók is, amelyek kö­zül az újító mozgalom a leg­népszerűbb a fiatalok köré­ben. A számadatok szerint ta­valy a KISZ-szervezetek tag­jai hatszáz újítást nyújtottak be: ezek közül százat már be­vezettek. A KISZ járási bi­zottságának titkára azt is megemlítette, hogy a tapasz­talatok szerint az újítások többségének sorsa bizonytalan, s előfordul, hogy ötletes kez­deményezések esetleg asztal- fiókban pihenve kiaknázatla­nok maradnak. A jövőben ezen a helyzeten változtam kelL Szólt arról, hogy a budai já­rás fiataljainak nyolcvan szá­zaléka — politikai és szakmai műveltségének fejlődése érde­kében — szervezett oktatás­ban vesz részt. Gáspár András beszámolójában kitért arra, hogy az alapszervezetek fon­tos feladatuknak tekintik a fiatalok párttaggá nevelését: évente a harminc éven alu­liak köréből több mint száz­ötvenen kerültek a párt so­raiba, s a jelentkezők egyik ajánlója a KISZ-szervezet volt A budai járás ifjúkommu- nistátoak tenniakarását bizo­nyítja, hogy tavaly nem keve­sebb, mint százötvenezer óra társadalmi munkát végeztek környezetük gazdagodása ér­dekében. A nagycsaládosok la­kásépítkezésétől kezdve az óvodák tető alá hozásáig, szabadidő parkok létesítéséig szorgalmasan kivették részü­ket a járás fejlődéséből. Az elmúlt évben a KlSZ-szerve- zetak kezdeményezésére tizen­négy sportpályát avattak fel a budai járásban. A beszámoló tartalmi vonat­kozásait megerősítve Krasznai Lajos hozzászólásában kiemel­te: a járás párt és állami ve­zetői — mindenekelőtt a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában számítanak és építenek a KISZ-fiatadok lendületére, segítőkészségére. . A küldöttgyűlés ezt köve­tően öt szekcióülésen folytat­ta munkáját: a küldöttek a gazdasági építőmunkában való részvételről, az ideológiai ne­velőmunkáról, a sportról és a honvédelemről, a közéletiség- ről és a szervezeti életről fej­tették ki véleményüket. A plenáris ülésen Mezei István- né, a biatorbágyi pedagógus KlSZ-alapszervezet titkára ki­fejtette: a dolgozói KISZ- alapszervezetek vegyék ki ré­szüket az iskolai napiközi pat- ronálásából. A továbbiakban megválasz­tották a tizenöt tagú járási KISZ-bizottságot. a kilencta­gú pénzügyi ellenőrző bizott­ságot, valamint a megyei kül­döttgyűlésen résztvevő hu­szonöt küldöttet. A KISZ bu­dai járási bizottságának tit- ká-ává ismét Gáspár Andrást választották meg. F. G. 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents