Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

Szociális segély 23 ezer forint Az elmúlt években a vérsé­gi tanács három idős, egyedül­álló, kis jövedelmű lakos há­zi szociális ellátásáról gondos­kodott. Az idén nincs olyan idős személy a községben, aki a gondoskodás e módjára rá lenne utalva. Szociális se­gélyben két személyt részesí­tenek. E célra huszonhárom- ezer forintot fordíthat a ta­nács. Ez az összeg lehetővé te­szi, hogy szükség esetén rend­kívüli segélyt utaljanak ki a rászorulóknak. Az előző évek tapasztalatai alapján csökken­tette a tanács a gyámügyi se­gély összegét: tavaly ötezer forinttal sáfárkodtak, az idén négyezerrel. Kiállítás, előadás Kulturális hírek Aszódról Ma, május 5-én 10 órakor ki­állítás nyílik az aszódi Petőfi Sándor Múzeumban, Napközi otthon címmel. A Galga-völ- gyi iskolák tanulóinak a nap­köziben készített munkáit te­kinthetik meg az érdeklődők. ★ Ugyancsak a múzeum ad helyet május 20-án 16 órától Seltener Mihály Munkácsy-dí- jas festőművész kamaratárla­tának. ★ Az aszódi Petőfi Sándor könyvtárban, az ünnepi könyvhét alkalmából, május 26-án, Keresztes Ágnes költő és publicista, az Üj Tükör munkatársa tart előadást, má­jus 29-én ördögh Szilveszter Koponyák hegye című köny­vének illusztrációit állítják ki, melyeket Ladócsy László gim­náziumi tanuló készített. A PEST MEGYE 1 HIRLAF »Kim )I\IKI ADASA V. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1978. MÁJUS 5., PÉNTEK Jól dolgoznak a péceli tüzépesek Miéri szűnt meg egy szolgáltatás? Állandóan emelkedik a pé- celi Tüzép-telep forgalma. Amíg 1973-ban 15 millió fo­rintot forgalmaztak, addig az idén ez az összeg már 22 és fél millióra rúgott. A község­ben ugyan majdnem százszá­zalékos a gázellátás, mégis egyre több tüzelőt értékesíte­nek. A széniből például tavaly 7 ezer hétszáz tonnát adtak el, s a nem éppen olcsó NDK- brikettet egyre többen kere­sik. Mindezt Kapuvári József, a Tüzép péceli telephelyének vezetője mondotta el a péce- lr nagyközségi tanács végre­hajtó bizottságának legutóbbi ülésén, s egyben arról is tájé­koztatta a testületet, hogy az építőanyag-ellátás is javult, s az igényeknek megfelelő. Romlik a minőség öt év alatt 2 ezer kétszáz tonnáról 4 ezer háromszázra nőtt az értékesített cement mennyisége. Rendszeresen ELSŐ AZ ÁPRILIS 4. BRIGÁD VIT-vetélkedő Túrán Már hónapok óta lázas ké­szülődés tapasztalható a tarai Galgamenti Rákóczi Terme- ..lőszöveíkezet ifjúsági szocia­lista brigádjainál. A brigá­dok fiataljai a nyáron sonra- kerülő XI. Világifjúsági Talál­kozóra készülnek. A legfőbb feladatuknak tekintik a KISZ- szervezet által meghirdetett VIT-alap bővítését, elsősorban társadalmi munkával. Az Ubrizsy Gábor növényvédelmi szocialista brigád kereken ezer forintot ajánlott fel a VIT- alapra, majd a brigád tagjai- ruak kezdeményezésére nagy­szabású szolidaritási estet ren­dezett a Bartók Béla művelő­dési házban, ahová meghívták a község KISZ-fiataljait és az úttörőcsapat tagjait is. A szo­lidaritási est vendége volt Flóris Tibor, a KISZ járási bizottságának titkára, aki ün­nepi megemlékezésében kö­szöntötte a lelkes fiatalokat és a szocialista brigádokat. A túrái Gagarin úttörőcsa­pat nyolcadik c. osztályos éneklő raja adott műsort, amelyben felcsendültek a leg­ismertebb forradalmi dalok, az Ananász, A fény a napból jön, a Cimea induló, a Vence. remos, az Avanti popold. A ■lelkes közönség hamarosan együtt énekelt a szereplő út­törőkkel. A rníűiór után dr. Várkonyi József, a termelőszö­vetkezet főállattenyésztője tar­tott diafilmekikel illusztrált él­ménybeszámolót Kubáról és Havanináró.1, ahol mezőgazda­sági szaktanácsadóiként 2 évig dolgozott. A következő napon ren­dezték az ifjúsági szocialista brigádok VIT-vetélkedőjét, amely szintén a művelődési házban zajlott hét szocialis­ta brigád részvételével. A bri­gádok jól vizsgázták az elmé­leti kérdéskből, amelyek Ku­báról és a korábbi Világifjú- sági és Diáktalálkozók törté­netéről faggatták a verseny­zőket. A sok színes feladat között most mutasd meg ala­pon kellett a külföldi fiata­loknak bemutatkozni. VIT- csákót kellett ajándékba ké­szíteni, sőt az utolsó feladat­ban meg kellett a külföldie­ket tanítani a magyar csár­dásra. A vetélkedőt végű! az Április 4. tmk szocialista brigád nyerte meg az Erdei Ferenc szocialista brigád előtt. Takács Pál Építik a felüljárót Építik az M3-as autópálya bagi csomópontjának felüljá­róit. Képünkön: a Bag és Tú­ra közti bekötőút forgalmának a sztráda feletti átvezetésére szolgál a község második felül­járója. A harmadiknak még csak az oszlopváza áll. Balázs Gusztáv felvételei kapható mész, ritkán van hiány a fűrészárukból, elegen, dő az ajtó, az ablak, a parket­ta, a csempe. Az utóbbi idő­ben megnőtt a kereslet a hul­lámpala iránt is. A beszámolót után a vég­rehajtó bizottság megállapí­totta, hogy a tüzépesek jól dol­goznak, megfelelő ellátásról gondoskodnak. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni né­hány hiányosságot. így példá­ul, azt, hogy az anyagokat a szabad ég ailatt tárolják. A Tüzép indoka — a telephely területét bérlik, s ezért sem­miféle beruházásra nincs mód — nem elfogadható. A megfe­lelő tárolóhelyek hiányában, a dolgozók erőfeszítései ellené­re romlik az áruk minősége. Ugyancsak megoldásra vár a háztartási tűzifa felfű reszelé­se, amellyel — gép hiányában — a telep évek óta nem fog­lalkozik. Ez pedig a fogyasz­tónak jókora külön költséget jelent. A tűzifa mázsája 48 forint, a házhoz szállítás má­zsánként 10 forint, s ugyan­ennyi a felfűrészelés. Így majdnem 50 százalékkal többe kerül a tüzelő. Ebből persze nem takaríhatják meg a szál­lítást, de a fűrészelés is sokat jelentene. Bányakavicsot is... Figyelemre méltó az Is, hogy a vasútállomásról a telephely­re magánfuvarosokkal szállít­tat a Tüzép. Az évenkénti szállítási költség, amelyet ter­mészetesen áthárítanak a fo­gyasztóra, eléri a másfél mil­lió forintot. A magánfuvaro­sok ugyan szerződésben áll­nak a vállalattal, de ellenőrzé­sükre eddig kevés gondot for­dítottak, pedig a szigorú fel­ügyeletre az adózás és a szállí­tás ellenőrzése végett is szük­ség lenne. Az építőanyag-ellátást bá­nyakaviccsal is bővíteni lehet­ne, erre az utóbbi időben meg­növekedett az igény. A közel­ben levő rákoscsabai bánya ugyanis megszűnt, így a meg­felelő betonalapanyagot az építtetők csak nehezen vagy nem ritkán törvénytelen úton tudják beszerezni. A végre­hajtó bizottság tagjai arra is felhívták a figyelmet, hogy a telephelyen a súlyos betonele­meket, erőgép hiányában kézi erővel mozgatják, s ez bal­esetveszélyes. Kisebb ügyekben... A vb. ülésén módosították a szakigazgatási szerv ügyrend­jét is. A változtatást azt tette szükségessé, illetve lehetővé, hogy az utóbbi időben, meg­nőtt a szakigazgatási szerv ha­tásköre, s hogy hosszú éveik óta először nem küzdenek lét­számhiánnyal. Több, eddig összevont munkakört szétvá­lasztottak, s egyes területeken a csoportvezetők kiadmányo­zási jogot kaptak. A szak­igazgatási szervek hatásköré­be tartozó kisebb ügyek me­netét az aláírási joggal meg­gyorsíthatják, de a fellebbe­zések, panaszok esetében to­vábbra is indokolt, hogy a szakigazgatási szerv vezetője, a vb-titkár döntsön. A. I. Erdőkertes író—o!vasó találkozó Janikovszky Éva írónővel találkozhatnak ma, péntek délután négy órakor Erdőker­tesen, az Ady Endre művelő­dési ház könyvtárában a fiatal olvasók. Az írónővel való be­szélgetés után a gyerekek ve­télkedőn adnak számot arról, hogy milyen alaposan isme­rik vendégük munkásságát. A vetélkedőt Magyar Jánosné tanárnő, a könyvtár vezetője irányítja. VÉRSÉGI TERVEK KISZ-esek a szövetkezetben A bag—hévízgyörki és kar- tal—vérségi termelőszövetke­zetek egyesülése után, a vér­ségi területi KlSZ-szerveze- tet a KISZ járási bizottsága közvetlenül irányítja, a szövet­kezet kerületi csoportjait pedig egy csúcsvezetőség vezeti, melynek élére Pintér Mihályt választották meg titkárnak, aki januárban és februárban hat­hetes vezetőképző tanfolyamon vett részt. A bagi kerületben Strocz Csaba, a kartaliban Bélész Ferenc, a vérségiben pedig Obreczán Ferenc lett az alapszervezet titkára. A cso­portok az egyesülést követően megismerkedtek a gazdaság idei cselekvési programjával, s megbeszélték a rájuk háruló feladatokat. Mozgalmi feladatként vállal­ták, hogy fákat ültetnek a Mi­csurin tanyán, társadalmi munkában segítik a kis tár­csái kórház építését, fejenként két mázsa vasat és húsz kilo­gramm papírhulladékot gyűj­tenek. Társadalmi munkát ajánlanak fel a vérségi óvo3a bővítéséhez, valamint az is­kolai sportudvar kialakításá­hoz is. Több kirándulást is terveznek az idén, ezekhez a termelőszövetkezet ad jármű- veket. B. M. TANÁCSKOZTAK A KRÓNIKAIRÓK Arany János példája Ismét tanácskoztak a gö­döllői krónikaírók. Heltai Miklós, a helytörténeti gyűj­temény munkatársa ismertet­te a Hazafias Népfront váro­si bizottsága és a gödöllői vá­rosi tanács művelődési osztá­lya által meghirdetett 1978. évi krónikaíró pályázat felté­teleit. Ezután megtartották a krónikaíró kör szokásos gon­dolatébresztő, új témák vá­lasztására ösztönző előadását és konzultációját. Az előadó, dr. Bene Sándor egyetemi tanár elmondta, hogy kora ifjúságától kutatta Arany János életét és környezetét. Gyermekéveit Nagyszalontán töltötte, ily módon ismeri az ottani népet, tájat, s a tájszó­lást beszéli is. Például szol­gált ez a gödöllőieknek, hogy ugyanezt tegyék saját váro­sukban. Az előadásból és a beszélgetésből kiderült, hogy Arany János is figyelte a kö­rülötte élőket, környezetét, munkáját, társadalmát és semmi olyat nem írt, amihez a mindennapi életben, vagy a hagyományban alapot nem ta­lált. Az előadó felolvasta Szendrey Zsigmond nagysza­lontai gyűjtésében tájszólás­ban lejegyzett meséket, mon­dákat. Ezeket Arany tudato­san számon tartotta, művei alapjául használta. Szendrey gyűjtésében a Tol- di-monda például így kezdő­dik: „Toldiék a Kajla-kocsmá- van szömbe laktak, ott ahun most a méntelep meg az új te­mető van. Nagyfalunak hitték rígen azt a közsiget”. Az elő­adó miután ismertetett egy- egy mondát, s azzal a tájszó­lással, ahogy lejegyezték, nyomban utána hozzácsatolta Arany János tudatos irodalmi feldolgozását ugyanolyan mű­Ne legyen visszatérő feladat Illegális szeméttelepek a határban Tanácsülés, falugyűlés, egyéb fórum állandó témája a környezetvédelem. Községün­ket, Szadát, méltán emlegetik szép virágos utcáiról; kora ta­vasszal rendbehozzák, egész nyáron ápolják a lakók a házuk előtti kertecskét. Az udvarok rendezettek, tiszták. Annál nagyobb az ellentét a mélyárokban és a község kü­lönböző helyein kialakult ille­gális szeméttelepek között, nem is szólva a község gö­döllői és mogyoródi bejárata mentén húzódó nemzetközi szeméthalmokról. Együtt a KISZ-szel Mindennapos kép; személy­autó áll meg az út szélén, ve­zetője megvárja, míg a kör­nyék elnéptelenedik, aztán jól-rosszul összecsomagolva az árokba hajítja a szemetet. A szemérmesebbje behajt az erdei utakra, nehogy túlságo­san szembetűnő legyen. Min­denesetre elég a busz ablaká­ból kitekinteni ahhoz, hogy senkinek se támadjon kedve errefelé kirándulni. Szemét­dombok éktelenkednek, amed­dig a szem ellát. A községi tanács és a Vö- úöskerészt helyi szervezete az eddigieknél remélhetőleg hatá­sosabb tervet dolgozott ki, az egészséget, jó közérzetet egyre inkább fenyegető környezet- szennyezés megszüntetésére. A tanács végrehajtó bizottsága felhívással fordult a lakosság­hoz, kérve, hogy tanácstagi körzetek szerint számolják fel a belterületi szeméttelepeket. Együttműködve a községi KISZ-szervezettel, az ifjú vö­röskeresztesek irányításával az iskola felső tagozatosai környezetvédelmi napot tar­tottak, s ezen hozzáláttak a külterületi szemét eltüntetésé­hez. Értelmes munkát Riasztó kép fogadott, mikor villával, gereblyével, lapáttal, kosarakkal, kézikocsikkal neki­láttunk a hulladék összehor­dásának, elégetésének. A nyomokból az emberi felelőt­lenség roppant méretei rajzo­lódtak ki előttünk. Mert mit is találtunk? A Névtelen Sze­metelő gyakran igen körülte­kintő: a háztartási hulladékot, az elhullott kutyát, macskát, sőt a jókora mennyiségű nyúl- I trágyát gondosan nylonzsákba ' csomagolja, nehogy az idő múlásával elrothadjon. Meg autógumi, szétszedett karosz- széria. kerítésdrót, üveg, mű­anyagflakon, konzervdoboz — minden mennyiségben. És feltűnően nagy halmok, való­színűleg nem háztartásból, vendéglátóipari egységből?, műhelyből? származnak: több száz tyúk tolla, óriási mennyi­ségű műanyag pohár és tejes­zacskó, szakszerűen összehaj­togatott, -kötözött hullámpa­pír, rengeteg apróra tört sík­üveg ... Iskoláink tanulói örömmel vesznek részt az őszi betaka­rításban, sok hasznos hulla­dékot összegyűjtenek, szíve­sen végeznek bármilyen értel­mes társadalmi munkát. Most is mindnyájunkért dolgoztak. De nem biztos, hogy visszaté­rő feladatukká kell tennünk a mások által felelőtlenül szét- haj igáit szemét eltüntetését. Megszüntetni a névtelenséget Ma még nem tudjuk min­denütt megoldani az intézmé­nyes szemételszállítást, de ki- j jelölt lerakóhely valamennyi I településen van. És a gyufa i sem drága: a legtöbb hulla­dék elégethető. Ám, ha a Név­telen Szemetelő nem érti meg, hogy az állampolgári fegye­lem mindannyiunkra kötelező, keressük meg, szüntessük meg névtelenségét. Nem hisszük, hogy gondol­kodó ember megsértődne gye­rekeink tiszteletlen szövegű tábláit olvasva, melyeket a j felszámolt hulladékhalmok he­lyén tűztek ki: NE SZEME­TELJ! — SZEMETELJ A SAJÄT PORTÁDON! Hiszen mi kirándulni, felüdülni sze­retnénk szép erdeinkben. Novak Lászlóné, a szadai iskola igazgatója vészien szalontaias előadás­ban. A krónikaírók így közvet­len betekintést nyertek nagy költőnk írói műhelyébe, de an­nak az elvnek jegyében, hogy nemcsak az irodalom, de az élet minden területén megvan a krónikaírók előkészítő és emlékeztető munkájának ér­telme, le kell jegyeznünk a jövőnek napjaink életét, s még itt is van összegyűjtésre, további feldolgozásra váró sok-sok hagyomány. Eljött az előadásra a Lég­szesz utcai iskolából nyolc, versek után érdeklődő negye­dikes tanuló is. Ezeknek az előadó még a tanácskozás hi­vatalos kezdete előtt felol­vasta Arany Rózsa és Ibolya című meséjét. Ez a rendhagyó kezdés adta meg az előadás ritka kedves és meleg hangu­latát. A krónikaíró kör mind­inkább egy nagy családdá, kö­zösséggé válik. Öröm volt együtt látni a munkálkodásra készülő felnőtteket, a Török Ignác Gimnázium és Óvónő­képző krónikaírást próbálgató növendékeit, s a legkisebbeket. A krónikaírók problémáik megbeszélésére felkereshetik szerdánként 10 órától 2 óráig és péntekenként 2 órától 6 óráig a mozgalom vezetőjét a helytörténeti gyűjteményben, vagy a szakértő bizottság álta­luk ismert bármely tagját. Debrecenbe kéne menni Kiránduló iskolások Az iskolákban a tanulmá­nyi kirándulásokat általában a tavaszi hónapokra tervezik. Veirsegen az osztálykirándulá­sok sorát az ötödikesek nyitot­ták meg, két napot töltöttek Egerben. Megtekintették a vá­rat, a Gárdonyi-emlékházat, s a város egyéb nevezetességeit. A negyedikesek járásunk székhelyével, annak fontos épületeivel ismerkedtek meg. Az alsó tagozatosok a főváros­ba utaznak, ahol megnézik a vár múzeumát, majd az állat­kert — itt jó néhányan még nem jártak közülük — és a vi­dámpark lesz az úticéljuk. A hatodikosok a vácrátóti bota­nikus kertet keresik fel, a he­tedikesek, akik Egerbe is ké­szülnek, a Szépművészeti, a nyolcadikosok pedig az aszó­di Petőfi Múzeumba látogat­nak el. A következő hónap elején kétnapos iskolai kirán­dulásra is sor kerül, a jelent­kezők Debrecent és Hajdúszo­boszlót ismerhetik meg. B. M. Szekeres Erzsébet műveiből Kiállítás Nyíregyházán Tizenkét szőnyeget és tizen­egy grafikát állítanak ki má­tól Szekeres Erzsébet művei­ből. Nyíregyházán a városi művelődési központban. Váro­sunk és járásunk ismert kép­zőművészének ez lesz a ti­zennegyedik önálló kiállítása, amelyet Bakay Erzsébet ipar­művész, az Iparművészeti Fő­iskola docense nyit meg, dél­után 4 órakor. A nyíregyházi kiállítás május 20-ig lesz meg­tekinthető. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents