Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-31 / 126. szám

Kárpitosüzem a tsz-ben A Kocséri Űj Élet Termelőszövetkezet kárpitosüzemében sok kedvelt, a vásárlók körében méltán népszerű bútor készül. A Krisztina típusú heverő alapját szegezik a munkások; Bimbó István, Járvás László, Ádám Imre és Kiss Géza. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1978. MÁJUS 31., SZERDA Fejlcsziésre 400 millió forint Több termék exportra Gazdagabb a zöldborsó termés Irodalmi műsor író-olvasó találkozó Június 2-án, pénteken dél­után 4 órakor a városi ifjúsági klubban (Dalmady Győző utca 3—5. szám alatt) tartják az idei ünnepi könyvhét városi megnyitóját. A városi könyv­tár és a könyvbarát bizottság közös rendezvényén vendégül látják Fábián Zoltán József Attila-díjas írót, kinek mun­kái a nagykőrösi olvasók kö­rében is népszerűek, s ítélet című művéből készült filmet sokan látták. Az ünnepi könyv­hét megnyitóján műsort ad az Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola irodalmi színpada és a Cunti- lénia kórus. A megnyitóra mindenkit szeretettel várnak. Az aranykoszorús Zalka Máté szocialista brigád tagjai, Laczkó Béla, Riagyel Balázs, Pákozdi Gyula karos foteleket, kanapékat készítenek. Varga Irén felvételei ÚJ MENETREND Autóbuszok, vonatok indulása Májps végén új, nyári vas­úti és autóbusz-menetrend lé­pett életbe. A nagykőrösi ál­lomásról az alábbi időpontok­ban indulnak vonatok. Bu­dapest felé személyvonat 5 óra 9 perc (autóbusz indul hozzá 4.50-kor). 7.38 (7.15); 11,24 (11.05); 13.52 (13.30); 17.08 (16.50); 19.34 (19.15); vasárna­ponként 21.17 (21.00); gyors- vtf^.t: naponta 15.07 (14.5,5); 18.25 (18.05); hétfőként: 7.58 (7.15); — Szeged felé személyvonat; 5.54 (5.40); 7.00 (6.36); 10.38 (10.20); 14.45 (14.25); 16.31 (16.10); 18.46 (18.05); 20.17 (19.55); gyorsvonat: 9.57 (9.40); 15.03 (14.55); Az autóbusz-menetrendben csak néhány perces változá­sok vannak. A Kocsér—Tisza- kécske járat 5.00 órakor, 11,25- kor, 14.40-kor és 16.20-kor in­duló gépkocsijai a strandig közlekednek. Vasárnap a 7.20- kor induló járat és a reggel 8 órás járat Kecskemét—Laid te­lek vonalon Tőserdőig közle­kedik. A konzervgyárban a napok­ban tartott termelési tanács­kozáson a gyár idei, eddigi munkájának fontos eredmé­nyeit ismertették a dolgozók­kal. A hatalmas élelmiszer- ipari üzem erre az évre, a ta­valyihoz képest, a termelési értéknek 70 millió forintos nö­vekedését tervezi. Ennek az összegnek csaknem a felét, 30 millió forintot mar május vé­géig teljesítették. | nagyban folyik a zöldborsó- I feldolgozás. E munka az eddi- J gihez képest 12 napos késéssel indul, de a bőséges májusi csapadéknak köszönhetően 3500 tonnával több szemet várnak. Az idén a zöldborsószemek 40 százalékát már billenőpla­tós gépkocsikkal szállítják a gyárba a termelő gazdaságok, de használnak még tartálylá­dákat is. Tizenkét napos késés Tőkés exportra a tavalyi év hasonló időszakához képest 1500 tonnával több terméket küldtek, de a baráti országok­ba is 21 százalékkal nagyobb mennyiségű konzerv jutott Nagykőrösről mint az elmúlt év első öt hónapjában. A bel­földi értékesítés némileg csök­kent, részben amiatt, mert hiány van csonthéjas gyü­mölcsökből készült befőttek­ből. Szóba került a termelési ta­nácskozáson a gyár jövője is. Az elhangzottak szerint 1985-ig előreláthatóan 400 millió forint jut üzemeinek, csarnokainak, raktárainak fejlesztésére. En­nek az összegnek az egynegye­dét építési munkákra használ­juk fel. Szükség is lesz a fej­lesztésre, hiszen a gyár növel­ni kívánja a zöldborsó, zöld­bab és uborka feldolgozását. A gyökér és zöldségfélék át­vételére csak azokkal a gaz­daságokkal kötnek majd szer­ződést, melyek a terményt tá­rolni, tisztítani is tudják. Május végéig egyébként csak­nem 6 százalékos bérfejlesz­tést hajtottak végre, s figye­lemre méltó az is, hogy csök­kent a balesetek és az ezek miatt kiesett munkanapok szá­ma. Tavalyi munkájuk alap­ján június 12-én hétfőn ad­ják át jutalmukat a szocialista brigádoknak, s ekkor már Vegyszeres kezelés A gyár szakemberei az uborka gépi osztályozásának kidolgozásán munkálkodnak, minthogy jelenleg betakarító­gép már működik, ám osztá­lyozógép még nem. Kísérletek' folynak arra nézve, is, hogy gépi betakarítással hektáron­ként 80—100 mázsányj mére­A filmszínház históriába Mozi tecuiao és ma I. rész „... a hangos filmet meg­előző hangos reklám sem vo.t képes a körösi nyárspolgáro­kat kimozdítani otthonukból, az első nap két előadását csak alig fél ház nézte és hallgatta végig.” — Irta a hangosfilm iránti érdektelenségen kese­regve (k. z.), a Nagykőrösi Híradó krónikása 1930. május 11-én. Igaz, ő maga is elisme­ri, hogy sokaknak csalódást okozott a Mámorkeringő című, a Nagykőrösön játszott első hangosfilm német szövege, ám ugyanakkor büszkeség is da­gasztotta mellét, hiszen Nagy­kőrös, az Uránia mozgókép- színházat üzemeltető Papp család jóvoltából megelőzte a környék valamennyi városát. Telt ház — ritkán Ennek az igyekezetnek kö­szönhető, hogy 1930. május 8-án, szerdán többek között a kecskemétiek is itt láttak elő­ször hangosfilmet. Nem is saj­nálták a fáradságot a kecs­keméti újságírók és rendőrök, s átrándultak Nagykőrösre — a tudósítás tanúsága szerint — hangos mozit, no meg fél házat nézni. Akkor egyébként úgy tűnt, hogy 1930 szeptemberétől kezdve a hangosfilm-vetítés a nagykőrösiek állandó szórako­zásává válik. Valami azonban közbejöhetett, mert a Nagykő­rösi Híradó 1931. február 10-én ezt írja: „Szombattól kezdve hangos filmeket fog játszani az Uránia. Sajnos ez a változás nem végleges. A hangosfilm­vetítéseket egyelőre ideiglene­sen vezetik be Papp Sándorék, s amennyiben a közönség ki­elégítő érdeklődést tanúsít a körösi mozi is áttér a hangos filmekre.” A próbagépet egvébként, mellyel ezt a szom­bati, majd a vasárnapi, s a következő héten a szerdai és csütörtöki vetítést végezték, Halmos József szerelte fel. 54 magyar alkotás A hangosfilmet reklámozó kis írás címe: „Nem mi raj­tunk múlik, hogy ailandásu- suk a hangos tűmet — mond­ják az Urania mozgószmnaz vezetői.” Valooan nem rajíuK múlott. A már megtörtént, s ha nem is az első, ue nyilván újdonságnak számító vetítésről bzesely Miklós írt február 15-én jegyzetet „Négyszem­közt” címmel. Hiába minden igyekezet, rótta a sorokat az egykori krónikás, „a gazdasági krízis miatt érdemtelenül is egészen csendes lesz a mozi”. Egyszóval a siker nem volt egyértelmű, s nem is lehetett az. Nem volt pénz a mozijegy­re, s az érdeklődés sem volt mindent elsöprő. Maga a cikk­író is némi melankóliával, a régi szép idők emlékeinek fel­idézésével mondja el vélemé­nyét a hangosfilmről. „ ... le­hunytam néhány percre a sze­memet, hogy áldozhassak a ré­gi időknek, amikor még a film volt csendes és a mozi hangos. Bizony más, szebb, jobb idők voltak még akkor.” No nem­csak a kezdetleges filmtechni­ka miatt, hanem, ahogy Szé­kely Miklós is megjegyzi, azért, mert nem volt gazdasági válság. Az írás egyébként kul­túrtörténeti érdekességű. Meg­tudjuk belőle, hogy a néma­film korában a nagykőrösi né­ző leült a helyére és várta, hogy megszólaljon a sarokban a villanyzongora, s az erké­lyen, azaz „odafent pedig Nagykőrös város »díszborbé­lya«, Marsó János, a bemon­dó”. Nem tudjuk, miért volt Marsó János díszborbély, hi­szen a Nagykőrösi Híradóban számon tartott hangosfilm­bemutatókat már nem érte meg. Mindössze Székeiy Mik­lóstól tudjuk, hogy „A közép­karzaton volt egy hely és egy szivardobozzal eltakart vil- lanylámpa fenntartva a szá­mára és mivel akkortájt nem igen voltak a filmen felírások, ö magyarázta meg a különböző jeleneteket”. Természetesen csak azokat, melyek magyará­zatra szorultak. A közérthe­tőkhöz legfeljebb humoros megjegyzéseket fűzött. Akár így történt, akár más­ként — a megmaradt feljegy­zések meglehetősen hiányosak — tény, hogy a nagykőrösiek 1909 óta a mozit, 1930 óta pe­dig a hangosfilmet is kedvelt szórakozásaik között tartják számon, noha maga a film­színház mindenkor túlmérete­zettnek tűnt s ritka alkalom­nak számított, amikor megtelt. A hangosfilm térhódításának adatait nem ismerjük. A Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztálya viszont őrzi a „mozgó­fénykép üzemek” ötven évvel ezelőtti adatait. Azét a korét, melyben még a némafilmek hódítottak. Gyér érdeklődés 7 A polgármester 298/1928 adataiból tudjuk, hogy a vá­rosi filmszínház, az Uránia Mozgó, a mai Arany János filmszínház őse 1909 decembe­rében kezdte meg működését. Tulajdonosa Papp Sándor volt, aki korábban rézműves­ként és mechanikusként dolgo­zott. A polgármesteri irat kel­tezésének idején két alkalma­zottal tartotta fenn a mozit, melyben két francia gyárt­mányú vetítőgép adta a tech­nikai alapot a vetítésekhez. A moziban ekkor 575 férőhely várta a körösieket. A legol­csóbb jegy 30 fillér, a legdrá­gább 1,20 pengő volt. Az elő­adásokat egy zongora kísérte, melyen Ábrahám István ját­szó t iá. Nyaranta a mozielőadások szüneteltek, egyébként pedig csütörtökön és vasárnap ke­rült sor vetítésre. A statiszti­kai összesítést megelőző év­ben, tehát 1927-ben, október 1-ig összesen 80 esti és 13 is­kolai előadás volt a nagykő­rösi Urániában. Az eladott je­gyek száma meghaladta a 16 ezret, a bemutatott filmeké pedig a kétszázat. Ezek közül 60 voit a hazai gyártmányú. Mit láttak az akkori nagy­kőrösiek? Címek szerint nem ismerjük az ötven évvel ez­előtti műsort, ám azt tudjuk, hogy 30 szomorújátékot, 40 vígjátékot, 30 egyéb drámát, 30 burleszket, 10 tudományos filmet, 10 sportíilmet és 60 híradófilmet vetített az Urá­nia egyetlen év alatt. Persze a körösiek nemcsak ebbe a moziba jártak. A városi szállodában műkö­dött a nagykőrösi népművelési mozgó is, mely 102 napon tar­tott előadást 1927-ben. Látoga­tottsága meg is haladta az Urániáét, hiszen a 234 előadás­ra összesen 32 ezer 200 jegyet vettek meg. s itt 280 filmet láthatott a közönség. Ezek kö­zül 54 volt a magyar alkotás. Az egyéves műsorban összesen 25 vígjáték, 70 egyéb drámai színmű (az egykori statisztikus határozta így meg a műfajt), 150 bohózat, 5 tudományos, 5 történelmi, 3 hazafias, 2 sport- és 50 híradófilm szerepelt. A közönség a drámákat és a víg­játékokat kedvelte leginkább. Jött a válság Két mozi, 48 ezer néző, s legkevesebb másfélszáz játék­film. Ez az 1927-es év nagykő­rösi mozimérlege. Az 1930—31- es éveké, mint az újságtudósí­tásokból sejthetjük, már nem ilyen kedvező A gazdaság) válság a technikai újdonságok dacára is megcsappantotta az érdeklődést. A régi idők mozi­ja Marsó János- bemondóval együtt feledésbe merült... (Folytatjuk.) tes uborkát termeszthessenek a szövetkezetek. Ezt az ered­ményt fajtanemesítéssel. vegy­szeres kezeléssel igyekeznek elérni a kísérleti intézetek. Gépi betakarítás Mindinkább terjedőben van a gyümölcsök gépi betakarí­tása: cseresznyét, meggyet, szilvát már most is jó minő­ségben takarítanak be rázógé­pekkel. A következő tervidő­szakban várhatóan széles kör­ben elterjednek a gépi beta­karításra alkalmas őszibarack fajták. A kajszi begyűjtését is segíthetik gépek. Ám a való­színű sérülés miatt a gyümöl­csöt válogatni szükséges,, hiszen befőttnek csak egy része al­kalmas — állapították meg a termelési tanácskozáson részt­vevő szakemberek. Dr. Konrád Zoltán Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a fogyasztókat, hogy a közvilá. gítás korszerűsítése miatt 1978. június 1-én (csütörtö­kön) reggel 7 órától délután 4 óráig az Örkényi út páratlan oldalán a 7—35. számig, va­lamint a Szegfű, Thököly és Gombai utcákban áramszünet lesz. Moziműsor Megtalálták a 7. századot 1 Színes, magyarul beszélő fran­cia filmvígjáték. Kísérőműsor: Csiki-csuki. Előadások kezde­te: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÄRBOZI ISKOLÁBAN Akció az elnök ellen. Ame­rikai film. Előadás kezdete: fél 7-kor. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Vereségek a kosárlabdában A nagykőrösi kosárlabdások legutóbbi tétmérkőzéseiken idegenben léptek pályára. NB Il-es férfi bajnoki: Egri Finommechanika—Nk. Peda­gógus 141:51 (59:26). Nk.: Da- íióczi (6), Pap dr. (6), Mester (18), Józan (6), Mocsai (9); csere: Dudás (6), Kőházi. A tartalékos körösiek súlyos ve­reséget szenvedtek az élcso­portba tartozó ellenfelük ott­honában. NB 11-es női bajnoki: Kecs. keméti SC—Nk. Pedagógus 111:33 (54:20). Nk.: Takács J. (2), Molnár (1), Matuskáné (3), Batha (18), Kulcsár (9); cse­re: Bencsik, Boros, Pécsi. Az évekig NB I-ben szereplő jóval rutinosabb ellenfél sok­kal jobb volt és biztosan nyert. Az úttörő-olimpia A-kategó- riás fiú országos elődöntő visszavágóján: Bp. Ságvári Gyakorló Isk.—Nk. Arany isk. 6ö:46 (44:24). A körösiek na­gyon idegesen játszottak, az ellenfél győzött és bejutott az országos döntőbe. Legjobb dobók: Lakatos (16), Szeleczki J. (12), és Déri (10). A tavasz folyamán rendezett kecskeméti városi úttörő fiú kosárlabda-bajnokságban a Nk. Arany iskola 8 csapat kö­zül a harmadik helyen vég­zett. Labdarúgóhírek Nagykátán a ceglédi járás és a nagykátai járás serdülő válogatottjaival barátságos labdarúgó-mérkőzést játszot­tak. A 4:3 arányban győztes ceglédi csapatban öt nagykő­rösi fiatal is szerepelt. A nyársapáti kispályás vil­lámtornán hazautazás miatt nem vettek részt a toldisok. Később lesz a vetélkedő A nagyerdei városi úttörő Arany János Kupa tájékozó­dási versenyt a nagy esőzés miatt későbbre halasztották. Tekehírek Az autóbuszos tekézők Ko- cséron, a termelőszövetkezetiek Cegléden vívtak megyei csa­patbajnoki mérkőzést. Törteli Tsz SK—Volánbusz (Nk.) 6:2 (2203:2116), egyéni pontszer­zők: Balogh (384) és Bálint E. (369). Nk. Mészáros Tsz SK A —Nk. Mészáros Tsz SK B 6:2 (2339:2099); psz.: Lóczi (409), Farkas F. (389), Papp S. (394), Kovács (392), illetve Harsányi (407) és Papp L. (364). A zöm. mel bontási anyagból és tár­sadalmi munkában épülő, a Nk. Mészáros Tsz SK leendő temetőhegyi fedett tekepályá­jának mellékhelyiségei már tető alatt vannak. A verseny- pálya falai is állnak, 3 méter magasságig. A létesítmény el­készültével megoldódnak e sportág körösi gondjai. Go-kartosok Kecskeméten esős időben ke­rült sor az országos go-kart bajnoki 2. fordulóra, amelyen a Nk. MHSZ két versenyzője is elindult. III. osztályban Hal­mi József mindkét előfutam­ban 2., a döntőben pedig to­vábbi jó szerepléssel 3. lett. Az I. osztályban Kecskeméti József új motorjával sokat kínlódott és a 2. futamban már nem is tudott elindulni. S. Z. SZERDAI SPORTMŰSOR KÉZILABDA Érd: É. KSE—Nk. Kinizsi és Érd ifi—Nk. Gimnázium ifi, megye nő bajnoki mérkőzés. TEKE Kocsér: K. Tsz SK B—Vo-. lánbusz (Nk.), megyei csapat­bajnoki mérkőzés. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a roko­noknak, munkatársaknak, szom­szédoknak, ismerősöknek, akik szeretett kislányunk, drága jó fe­leségem, édesanyánk. Pap Ferenc­ivé szül. Kása Irén temetésén meg­jelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Köszönjük a koszorút, táviratokat, amellyel fájdalmunk­ban osztozni kívántak. A gyászoló család. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, a Városi Tanács V. B. dolgozóinak, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának, a Toldi Iskola dolgozóinak, akik drága jó édesapánk, nagyapánk, dédapánk, id. Grónai István temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fáj­dalmunkban osztozni kívántak. A gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak. akik testvérünk, nagynénék, Faragó Rozália teme­tése alkalmával részvétüket fe­jezték ki és jelenlétükkel fájdal­munkat enyhítették. A gyászoló család. Nagykőrös. Köszönetnyilvánítás. Mély meg­rendüléssel, soha el nem múló fájdalommal és szeretettel mon­dunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak. Ismerősöknek, akik felejthetetlen, drága jó feleségem, édesanyánk, id. Szálas Andrásné temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, meg­jelenésükkel mély fájdalmunkban osztozni kívántak. Külön megkö- szöpjük a Nagykőrösi Városi Ta­nács Kórháza orvosainak, ápolói­nak fáradozását. A gyászoló csa­lád. i

Next

/
Thumbnails
Contents