Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-31 / 126. szám

FEST MEGYEI Jllic PROLETÁRJAI. ESYESÜUETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ÁHA 80 FILÍ Élt 1978. MÁJÜS 31., SZERDA Különbség F elére csökkent a het­venes években a me­gyében a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek száma, az egyesülések ért­hetően nemcsak a földterü­letet s az eszközök kon­centrációját hozták ma­gukkal, hanem az irányítás, a szakvezetés megnöveke­dett jelentőségét is. Ez utóbbi fontosságát jól érzé­kelteti, ha leírjuk: ma egy- egy ágazatvezető akkora ér­tékért — eszköz- és terme­lési értékért — felel, amennyi korábban egy egész község mezőgazdasá­gának tulajdona, teljesít­ménye volt. Ha ez így van — márpedig ez az igazság —, akkor a hatvanas évek­hez képest rendkívüli jelen­tőségűvé lép elő az irányí­tók kiválasztása, képzése, alkalmasságuk folyamatos értékelése. Ezért érdemel nagy figyelmet a megyei tanács mezőgazdasági fel­ügyeletét irányító elnökhe­lyettesének az a véleménye, hogy az elismerést arató eredmények gyarapodása, mi több, jellemzővé válása teszi kirívóvá a melléfogá­sokat, hibákat, végletes ese­tekben a vezetői alkalmat­lanságot. Hajiunk arra, hogy né­hány esetből általánosító következtetéseket vonjunk le, s nincs túl távol az az idő, amikor mindenfajta mezőgazdasági gond olyas­féle kommentálást kapott, lám, mi történik, történhet meg a szövetkezetekben! A hiedelmek, érdekes módon mindig hamarabb é3 mé­lyebben meggyökeresednek a közvélekedésben, mint a való tények. Ezért ma is tartja még magát az a véle­kedés, hogy a szövetkezetek némelyikében gyanús dol­gok történnek, illetve tör­ténhetnek, azaz jól oda kell figyelni... Amire a megyei tanács elnökhelyettese azt mondja, immár hosszú évek bizonyítják, s nem néhány közös gazdaságban, hanem a túlnyomó többségnél, hogy a gazdálkodás leg­inkább egyenes útjai kínál­ják a gyors s hosszú távon is biztonságos gyarapodást. Ugyanakkor valóban figyel­met érdemel az a tény, az egyes szövetkezetek vezeté­se színvonalában nagyok a különbségek, vannak olyan gazdaságok, ahol az irá­nyítók távlatokban nem ké­pesek megoldani teendői­ket. S okféle ága-boga van annak — s ez koránt­sem csak a mezőgaz­daságra igaz —, miként ala­kul egy-egy termelői közös­ség vezetőinek alkalmassá­ga. Tényként kell elfogad­nunk azt a gyakorlatbani tapasztalatot, hogy a ké­pesség és a képzettség, te­hát a szakmai ismeretek szintje és a vezetői készsé­gek szintje nem azonos fo­galmakat, követelményeket takarnak. Lehet valaki jó szakember, de attól még csapnivaló vezető, s ugyan­akkor az sem kétséges, a szövetkezetben nem az el­nöknek, az elnökhelyettes­nek kell a legképzettebb szakembernek lennie, s et­től még kiválóan elláthatja tisztét. Kölcsönhatások bo­nyolult szövevényére kell tehát hagyatkoznunk, s meglelni azokat az arányo­kat, melyekben a kívánatos mértékig van jelen a veze­tői alkalmasság, s a szak­mai feladatok megoszlása. Napjainkban kétszer any- nyi' műszaki szakember dolgozik a megye közös gozdaságaiban, mint a hat­vanas évek második felé­ben, táboruk kétszeresére növekedése egy évtized alatt ment végbe^ kifejezve a műszaki, technikai hala­dás ritmusának gyorsulását. Ez elkerülhetetlenül azzal járt, hogy sok esetben pusz­tán a bizonyítványt, a pa­pírt nézték a fölvételre je­lentkezőnél, mert örülni kellett annak, van vállalkozó a nagy ütemben gyarapodó feladatokra, a gépészet ve­zetésére, az állattenyésztés irányítására, s alig jutott figyelem arra, vajon embe­ri, vezető képességek, adott­ságok dolgában hogyan áll a jelölt. Ennek ellenére — tehát a kényszerű megalku­vások tudomásul vétele mellett is — krónikus hiány van a megye közös gazda­ságaiban állatorvosokból, állattenyésztési ágazatveze. tőkből, gépészmérnökökből, főkönyvelőkből. Ami ért­hetően kihat a termelésre, s arra szintén, hogy a veze­téssel szemben támasztott követelmények meddig reá­lisak, s mikor lépik át az óhajok határát. I ndokolt társadalmi igé­nyek megfogalmazója volt az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1978. már­cius 15-i ülésének határoza­ta — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről és fejlesztésének feladatai­ról —, amikor kimondotta, következetes erőfeszítéseket kell tenni a n/Tézögazdasági üzemek vezetésében tapasz­talható színvonalbeli kü­lönbségek mérséklésére, il­letve megszüntetésére, s eh­hez elengedhetetlen a ká­derutánpótlás tervszerűsége. Meghökkentő tény, de ez volt a valóság: a megyében a szövetkezeti közös gaz­daságokban első ízben csak 1976-ban készítettek konk­rét terveket a folyamatos káderutánpótlásra és neve­lésre, de ezt sem valameny- nyi termelőszövetkezetben! Addig dívott a rögtönzés, a a tervszerűtlenség, ami per­sze sokszorosára növelte a tévedés lehetőségét. S két­ségtelen, akadtak is mellé­fogások, elsietett megbízá­sok. Lényeges vonásra tapin­tott rá ezzel kapcsolatban a megyei főügyész, aki a témáról szólva megállapí­totta, gyakran a környezet passzív szemlélője annak, míg valaki önmagát teszi alkalmatlanná. S az ezzel járó morális és anyagi kár nemcsak abban az egyetlen gazdaságban kelt gyűrűző hullámokat, hanem jóval szélesebb körben. Éppen ezért, nem vitatva annak szükségességét, hogy a fel­ügyeleti ellenőrzéseknek is hatásosabbaknak kell len­niük, elsősorban a helyi, járási szervek kötelme — mert lehetősége — a ■ veze­tési színvonalban mutatko­zó különbségek, okainak fölkutatása, s ezeknek az okoknak a folyamatos megszüntetése. Hibának bi­zonyulna ugyanis úgy vé­lekedni, hogy a vezetői al­kalmasság egyszer és min­denkorra megszerzett jogo­sítvány; ha valami, akkor ez igazán kívánja, követeli a megújulást, az örökös fris­sítést! A megnőtt üzemmé­retek előtérbe állítják a vállalatszerű gazdálkodást, s a vezetői alkalmasságnak is ehhez kell igazodnia. Amennyi a kettő közötti különbség, annyi az elvesz­tegetett lehetőség a munka társadalmi hatékonyságá­nak javításában. Mészáros Ottó __j Hu szár István hazaérkezett Varsóból Kedden hazaérkezett Varsó­ból Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, aki Tadeusz Wrzaszczyknak, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettesének, az Állami Tervbizottság elnöké­nek meghívására tárgyalásokat folytatott a két ország közötti gazdasági együttműködés kér­déseiről, és jóváhagyták a kö­vetkező tervidőszak főbb fel­adatait. A fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Doro György, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese. Jelen volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagy követe is. Brezsnyev Prágáján Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a- Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének ve­zetésével kedden délelőtt hi­vatalos baráti látogatásra szov­jet párt- és kormányküldött­ség érkezett Prágába. A kül­döttség a CSKP Központi Bi­zottsága, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke és a csehszlovák kormány meg­hívásának tesz eleget. A delegáció tagjai: Vlagyi­mir Scserbickij, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára; Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára,; Ivan Arhipov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyettese; Viktor Malcev, a külügymi­niszter első helyettese; továbbá Vlagyimir Mackevics, a Szov­jetunió prágai nagykövete. A szovjet vendégeket a Prá­ga—ruzynei repülőtéren a leg­magasabb rangú csehszlovák párt- és állami vezető szemé­lyiségek fogadták, élükön Gustáv Húsúkkal, a CSKP KB főtitkárával, Csehszlovákia köztársasági elnökével. A prágai várban kedden ko­ra délután Leonyid Brezsnyev eszmecserét folytatott Gustáv Husákkal. A két testvéri ^árt- és ál­lam vezető képviselői megálla­podtak a szovjet és a csehszlo­vák párt- és kormányküldött­ség közötti tárgyalások prog­ramjában. Tárgyaltak a szov­jet küldöttség csehszlovákiai A pragai repülőtéren: Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák. Mit kér a mezőgazdaság — ni! kánéi a gyár? Csspel-iehsrgépkozsik bemutatója Gödöllőn vitelű személyszállító. A részt, vevők, már akik bátrak voltak egy rövid út megtételére, ma­guk is meggyőződhettek arról, hogy ezek a kis fürge teherko­csik mostoha terepviszonyok között is biztonságosan közle­kednek. Ugyancsak az MGI-ben tar­tott bemutatón láthattuk az Ikarus két új típusú, kisebb autóbuszát, amelyek a mező­gazdaság munkásszállítási gondjain is segíthetnek. F. J. látogatásával összefüggő do­kumentumok kidolgozásáról és jóváhagyásáról is. Leonyid Brezsnyev és Gus­táv Husák találkozója a teljes kölcsönös megértés, a szívé­lyesség és barátság légkörében zajlott le. A két küldöttség tárgyalá­sáról a 2. oldalon számolunk be. Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Beszámoló a Vinnyica —Aibertirsa távvezeték építéséről Kedden Budapesten a Par­lamentben pleháris üléssel megkezdődött a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudó. mányos együttműködési kor­mányközi bizottság XXI. ülés­szaka. A tanácskozáson a kát delegációt Marjai József, és Konsztantyin Katusev, mi­niszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társ­elnökei vezetik. Üdvözlő beszédében Marjai József rámutatott, hogy sike­resen hajtják végre a két or­szág megállapodásaiból adódó, 5 Kádár János és Leonyid Brezsnyev múlt évi találkozó­ján külön is megfogalmazott közös feladatokat. A magyar fél abból az alapelvből indul ki, hogy hazánk számára első­rendű fontosságú az együtt­működés erősítése, továbbfej­lesztése a Szovjetunióval. A kapcsolatok erősítésének, s ezenbelül a gazdasági együtt­működés fejlesztésének nagy jelentőségét pártunk Központi Bizottságának határozatai is naay nyomatékkai hangsúlyoz­zák. Konsztantyin Katusev vála­szában szintén hangsúlyozta az internacionalizmus elvén ala­puló együttműködés nagy je­lentőségét, mert e szoros kap­csolatok népeink javát szolgál­ják. A napirendre kerülő je­Hazai cesenleszsákok A Magyar Agrártudományi Egyesület anyagmozgatási szakosztálya a Csepel Autó­gyár és a gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet ked­den bemutatta a mezőgazda- sági szállításra is alkalmas Csepel-gyártmányú tehergép­kocsikat. Az MGI-ben tartott bemutatót — amelyen jelen volt Nacsády Árpád, a MÉM műszaki főosztályának vezető­je is — rövid tanácskozás előz­te meg. Ezen ár. Bánházi Gyu­la, az MGI igazgatója foglalta össze azokat a követelménye­ket, amelyeket a mezőgazda­ság támaszt a teherszállító és többcélú járművekkel szem­ben. A Csepel Autógyár gyárt­mányfejlesztését Romvári Fe­renc, műszaki igazgató ismer­tette. Elmondta, hogy hatéko­nyan kívánnak résztvenni a mezőgazdaság anyagmozgatási feladatainak megoldásában. Tehergépkocsijaik egy-egy tí­pusát — a gyakorlati követel­ményeket jól ismerő gépfej­lesztő intézményekkel együtt­működve — úgynevezett • cse­refelépítményekkel tervezik ellátni. A bemutatott D—750 típusú tehergépkocsira például folyékony műtrágya szállításá­ra alkalmas tartály szerelhető. Tervezik olyan 8,5 tonnás te­herkocsi gyártását, amely a mezőgazdasági igényeknek is megfelelően, három oldalra billentheti rakományát. A ta­nácskozás résztvevői arra is . választ kaphattak, hogy nem lesz különösebb gond a Cse­pel Autógyárban gyártott gép­kocsik pótalkatrészeivel, mert a gyár a legfontosabb egysé­gek, fődarabok cseréjét maga szervezi meg. Bemutatták Gödöllőn a Cse- ; HBB pe!—Volvo együttműködésben készített összkerékhajtású, te­repjárásra kiválóan alkalmas A Papíripari Vállalat új, nagyteljesítményű cemcnteszsák- kistehergápkocsit is, amelynek gyártó gépsorán megkezdődött a próbaüzem. A 260 millió fo- három változata van: a nyitott rintos beruházás nagyban csökkenti majd a cementeszsákok platós teherszállító, a zárt j importját. Az új gépsoron évente 50—60 millió cementeszsákot szekrényű és a ponyvázott ki- í állítanak elő. lentős kérdésekre utalva rá­mutatott a növekvő követelmé­nyekre, amelyek magától az együttműködési bizottságtól is körültekintő, alapos munkát kívánnak meg. Mint mondot­ta, a bizottság igén fontos fó­ruma a két ország gazdasági együttműködésének, alkalmas arra, hogy a nehéz kérdésekre is megoldást találjon. A két beszéd elhangzása után megkezdődött a napiren­di pontok megtárgyalása. Be­számolókat vitatnak meg az együttműködés egész sor kér­déséről, egyebek között a Vinnyica—Albertirsa között épülő nagyfeszültségű távve­zeték építésének menetéről, az árucsere-forgalomról és to­vábbi bővítésének lehetőségei­ről, a közös »műszáki-tudomá­nyos eredmények gyakorlati alkalmazásáról, javaslatok hangzanak el a gyártásszako­sítás és kooperáció hosszú tá­vú fejlesztési programjának kidolgozásához és előkészíte­nek néhány újabb kormány­közi, illetve tárcaközi együtt­működési megállapodást. ★ Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete kedd este fogadást adott a nagykövetségen az ülésszak alkalmából. A fogadáson Marjai József és Konsztantyin Katusev mi­niszterelnök-helyettes ve­zetésével részt, vettek a bizott­ság kát delegációjának tagjai. Ott volt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyette. se, Bíró József külkereskedel­mi, Keserű Jánosné könnyűipa­ri, Romany Pál, mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi, valamint Soltész István kohó- és gépipa­ri miniszter is. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, aki az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának meg­hívására tanulmányi látoga­tást tett az Egyesült Államok­ban, tegnap hazaérkezett Bu­dapestre. Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője tegnap küldöttség élén hazaérkezett Budapestre. A delegáció a Ciprusi Dolgo­zó Nép Haladó Pártja (AKEL) XIV. kongresszusán vett részt. D. Balevszki, a Bolgár Egy­séges Társadalmi Információ- rendszer Bizottságának elnöke, aki a Központi Statisztikai Hi­vatal vendégeként tartózkodói* hazánkban, tegnap elutazót Budapestről. I

Next

/
Thumbnails
Contents