Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
A VIT JEGYEBEN Ifjúsági találkozó Szobon Ifjúsági találkozót rendez, nek a VIT jegyében Vác város és a járás, valamint Dunakeszi fiataljai június 4-én, Szobon, a Duna-parton. A szervezés hónapokkal ezelőtt megkezdődött, s így már beszámolhatunk a várható programokról. Zenés ébresztővel kezdődik majd a vasárnap, melyet ünnepi felvonulás és nagygyűlés követ. Ennek befejezése után a fiatalok több rendezvény közül válogathatnak. A kulturális programban fellép többek között a zeneiskola fúvószenekara, a szobi népi tánccsoport, a Pesti Barnabás irodalmi kör, a Fóti Gyermekváros pol-beat együttese is. Lesz gimnasztikái és ökölvívó bemutató, s előadja CIMEA- műsorát az acsai általános iskola együttese. Közben megkezdődnek a sportversenyek is. Kispályás labdarúgásban, lábteniszben és kismotorversenyben mérhetik össze tudásukat a résztvevők. Akinek kedve lesz, az általános iskolások közül, teljesítheti a XI. VIT tiszteletére kiírt próbákat. Délután az ifjúsági találkozón résztvevő fiatalok jelenlétében adják majd át a szobi úttörőtábort a pajtásoknak. Lesz kubai élménybeszámoló és párbeszéd külföldi ifjú kommunistákkal is. A programot még további kulturális és sportrendezvények teszik változatossá. A VIT-sátornál könyveket és a találkozó címerével ellátott trikókat lehet vásárolni. Bemutatnak csaknem 30, a havannai VIT-re készült plakátot, s látható lesz a szobi amatőr képzőművészek kiállítása is. F. Z. Készült: 4C0 példányban A múlt szombati Váci Mihály emlékestről nemcsak lapunk közölt megemlékezést: a fővárosi sajtó is rokonszenves hangon írt a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára irodalmi rendezvényéről. A neves szereplőkön, a gondosan összeállított műsoron túl maradandó, kedves ajándékhoz jutottak — szám szerint négyszázan. A gyár köz- művelődési bizottsága Kármán István gondos szerkesztésében, kisalakú kötetben megjelentette Váci András grafikusművész — Váci Mihály 32 verséhez készített illusztrációját. A négy gyufásdoboznyi nagyságú könyv mindössze 400 példányban készült: bizonyára becses emlékként őrzik a tulajdonosok. (Papp) J Itt r.^i :lr« 3 XXII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM 1978. MÁJUS 28., VASARNAP Program 7990-ig A járás mezőgazdaságának fejlesztési terve Korszerű gazdaságok, intenzív termelés KOZMUVELODESI JEGYZET Jövőnk formálásának eszköze A z elmúlt években sokat javultak a közművelődés tárgyi és személyi feltételei az üzemekben. Vác város öt gyárában már függetlenített népművelőket alkalmaznak. Az 1974-es párthatározat óta javult a népművelők társadalmi megbecsülése, anyagi elismerése is. A kedvező feltételek mellett gyarapodott a kulturális rendezvények száma, színesedett a kulturális élet. Ezt komoly fejlődésnek tekinthetjük. De ez még nem elég! Közismert, hogy a művelődéspolitikát a politika egészének részeként rövid, közép és hosszú távon a társadalom konkrét szükségleteire kell építeni. A társadalom nagyobb, vagy kisebb egységeiben, mint például az üzem is, fel kell tárni, hogy személyenként, csoportonként, kinek milyen műveltségben pótolnivalói vannak. Szakítani kell azzal a számos helyen még uralkodó szemlélettel, amely nem a konkrét szakmai és általános műveltséget, a tudati, magatartási jelenségeket elemezve építi fel a közművelődés tervét, gyakorlatát,, hanem a dolgokat a feje tetejére állítva, előbb meghatározza a formát, s a? így elért teljesítményt próbálja azonosítani a tartalmi követelményekkel. Korunk információ- és ismeretáradatában az egyes ember képtelen mindent befogadni, elsajátítani; mindenről tudomást szerezni. Ezért kell jól gazdálkodnunk az idővel és szellemi energiánkkal. Ezért kell az üzemekben például a művelődési terveket egyeztetni azzal, hogy a termelő munkásnak, adott technológia esetében milyen szakismeretre lesz szüksége holnap, s holnapután, s a tudományos-, s technikai fogadalom korában milyenné kell alakítani általános műveltségünket, hogy korszerű legyen, a világban, a társadalomban való igazodásunkat segítse. T öbben is megfogalmazták már, hogy a műveltség-*• nem cél, hanem eszköz. A művelődés nem sznobok és széplelkűek kedvtelése, hanem eszköze jelenünk és jövőnk formálásának. Változtatni kell a szemléleten. A formát, az ötletet mindig a gondosan feltárt szükségletek határozihatják meg. A mutatós eredmények, statisztikák csillogó ötletek, még nem biztos, hogy önmagukban is eredménynek tekinthetek. Kovács István Hazánkban a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból származik a lakosság fogyasztásának több mint 40 százaléka, a külkereskedelmi forgalom egynegyede, és e két ágazatban dolgozik a keresők 23 százaléka. r 'Élni a lehetőségekkel A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. március 15-i határozata ennek megfelelő súllyal fogalmazta meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének célkitűzéseit. Mindenek előtt legnagyobb természeti kincsünk, a termőföld ésszerű hasznosítását és védelmét, az élelmiszertermelés erőteljes növelését, földrajzi adottságaink, belső tartalékaink, a nemzetközi munkamegosztás adta lehetőségeinek lehető legjobb kihasználását. A váci járás élelmiszer- gazdasága — mely a járásban termelt érték kétharmadát adja — jelentős fejlesztési programmal csatlakozik a párthatározat végrehajtásához. A terv a szocialista nagyüzemek, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mellett a háztáji és kisüzemi gazdaságokra is kiterjed, 1990-ig megszabja a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és .az erdőgazdálkodás tennivalóit. A legfőbb feladat a szőlő- és gyümölcstermesztés, ezen belül is a bogyós és csonthéjasok ágazatának továbbfejlesztése, melyhez táikörzetünk adottságai kiválóak. A növekvő termelésen keresztül nemcsak a hazai ellátás javítása, az export árualap növelése a célunk, hanem az ország eevik lemasyobb gyümölcsfeldolgozójának, a szobi közös vállalkozás egyre növekvő alapanyagigényének biztosítása is. Hosszú távú program A jelenlegi kereken kétezer hektáros nagyüzemi gyümölcsös a kilencvenes évek végére további kétezer hektárral növekszik. A málna, szamóca, ribiszkefélék mellett elsősorban meggy, kajszibarack, cssmegeA budai szandzsák összeírásaiból (2.) GüS Baba derviseinek birtokai A váci Püspök pap malma helyének leírásánál említettük Abdurrahman hodzsa kertjét, mely közvetlen a vár mellett feküdt. A török uralom előtt Horváth János használja. Az összeírás szerint Horváth ,.a régebbi váci lovasparancsnok (atli hasi), aki fellázadt és az ellenséghez szökött.” Az idézet nem másról szól, mint a török uralom előtti utolsó váci várkapitányról. Róla egyéb forrásmunkából többet megtudhatunk. A horvát kapitány A török terjeszkedés elől a XV. század közepétől sok délszláv katonacsalád húzódott a Balkánról és Horvátországból hazánkba. így került Zaiukáró! ide Voxith János. 1538-ban Pécsvárad kapitánya, származása után itt már a Horváth nevet is viseli. Ebben az évben Szapolyai János királytól adományul kapja a Vác melletti Felső.Penc falut és Sügyi puszit. A Penczi család utolsó férfitagjának kihaltával ugyanis visszaszállt a királyra Penc birtokadományozási joga. Hor- váth-Voxith annál inkább érezhette magát illetékesnek az adományra, mert elvette Penczi Tamás özvegyét. 1542- ben Vác várának provizora- kapitánya. Egy esztendő múlva, amikor a török a várat és várost megszállja, Horváth már Nógrád parancsnoka. 1544-ben azonban ez a vár is a török kezére kerül. Horváth váci volt konyha- kertje a kincstár tulajdonába került, Dervis emin eladta Ka. szim bejnek, aki az általa alapított mecset alapítványához csatolta. A vétel azonban érvénytelen maradt, mivel Dervis emin énnek az árát is elsikkasztotta, »nem fizette be a kincstárnak, mint Mihály pap háza árát. így kellett a kertet ismét megvennie Abdurrahman hodzsának. Kétkerekű malom Horváth János penci majorja Sügyi pusztán, 1546-ban üres, elhagyott, azért a kincstér bérbeadja. A váci várnagy, Abdulvehháb róla a kapu-illetéket lerója, s a jövedelem utáni tizedet fizeti. A majorságot Penc lakóival művelteti. Későbbi birtoklási jogát a nógrádi szandzsák bég, Hasszán megvásárolta Abdulvehhábtól, és a budai Gül Baba kolostor egyházi alapítványává tette. Voxith-Horváth János családja később Nógrád megyében, Romhányban birtokos. Nevezett unokája 1600-ban Szé- csény várkapitánya. A budai szandzsák területén a Gül Baba derviskolostornak nemcsak Vácon és Pencen volt egyházi alapítványú jövedelme. A város szomszédságában, Cselőte-pusztán Czeglédi György pap 32 kapás elhagyott szőlője szintén a tulajdonukba került. Göd-pusztán egy kétkerekű malomnak tulajdonosa a török uralom előtt Paksi János. Természetesen róla is azt olvassuk, hogy a „gyaur fellászőlő telepítését tervezik, de helyet kap a nagyüzemekben a dió és a már-már elfelejtett nagymarosi gesztenye. Szükséges meggyorsítani és folyamatossá tenni a háztáji és kisüzemi szőlő-, gyümölcstelepítéseket, rekonstrukciókat. Jó példa erre a kosdi közös gazdaság kezdeményezése, miszerint 30 hektár málnát kívánnak a háztáji gazdaságok részére korszerű, nagyüzemi módon telepíteni. A mezőgazdasági termelés hosszú távú fejlesztési programjának másik fontos területe az állattenyésztés, ahol a középpontban változatlanul a szarvasmarhatenyésztés áll. A tsz-ek és az állami gazdaság jelenlegi 3200 darabos tehén- lélszámát 5200 darabra szaporítják fel, ezzel együtt jelentős mértékben megnövelve a tejtermelést. A szarvasmarha- tenyésztés mellett igen kedvezőek a feltételek a juhtenyésztés fejlesztésére. A tervidőszak végére tervezett 10 ezer anyajuhval szemben reálisan annak máris kétszeresével számolnak a szakemberek, 1990-ig pedig az állomány eléri a 27 ezer darabos nagyságrendet. Több takarmányt Fejlődik a baromfihús és tojástermelés is. A gödi szövetkezet fokozatosan növelve állományát, évi kétmillió-nyolcszázezer darab csirkét hizlal meg, ami 4 ezer tonna csirkehús exportálását teszi lehetővé. Foton a tojótyúkállomány 240 ezer darab lesz, és ez évi 60 millió darab tojás előállítását jelenti. Üj ágazat a járás állattenyésztésében a szödi libatenyésztés. Az év elejétől foglalkoznak vele. Kedvező tapasztalatok esetén tenyészliba- állományukat 40 ezer, hízóli- ba-álományukat 80 ezer darabra kívánják növelni. A sertéstenyésztés egyre inkább a háztáji és kisüzemi gazdaságok tevékenységi köre lesz. A nagyüzemek közül mindössze a püspcikhafvani és a kisnémedi szövetkezetek, valamint az Alagd Állami Tangazdaság kíván hosszú távon zadt és az ellenség földjére me. nekült”. Nem szorultak alamizsnára 1 A XVI. században a Pakonyi Paksi család Pest megyei birtokosa, Gödhöz legközelebb Tahiban. Paksi Jánost azonosának véljük az 1557-ben Komáromban vitézkedő várparancsnokkal. Gödi malma a leírás szerint elhagyatott, romos, azért a kincstár eladja a Gül Baba kolostor derviseinek 3000 akcseért. A „romos” valószínűleg minden vételnél azért szerepel, hogy jogot biztosítson az eladásra, s ne támasszon a kincstár ellene akadályt. A török hatalmasságok maguk is igyekeztek malmokhoz jutni, így találunk a szultánnak Pé- celen kétkerekű, 540 akcset jövedelmező malmot, Isasze- gen tiüsszein Babáét, Sikátoron Ibrahim csauszét. Végül megemlítjük, hogy a Gül Baba kolostornak Pesten szintén őrölt egykerekű malma. A dervis-kolostornak szerzetesei így nem szorultak alamizsnára, bőséges alapítványokkal biztosították fenntartásukat. Jak us Lajos az álattenyésiztésnek ezzel az ágával foglalkozni. "Alapvető fontosságúnak tartják az üzemek, hogy a tömegtakarmányok, mindenekelőtt a silókukorica termesztésében, valamint a rét és legelőgazdálkodásban minőségi változás következzék be. A pillangós növények vetésterületének és hozamának növelésével bővíthető az üzemek szűkös fehérjekészlete. A takarmányok minőségének megóvásával, a betakarítás, a tartósítás és a felihasználás technológiájának fejlesztésével számottevő szántóterület szabadítható fel más mezőgazda- sági kultúrák, így elsősorban kenyér- és takarmánygabona, kukorica, zöldség, burgonya és ipari növények termesztésére. A fejlesztés harmadik fő területe az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás, melyhez nép- gazdaságilag is fontos érdekeink fűződnek. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az érdekeltek a korszerű erdőművelésre, a gazdaságos fakitermelésre és feldolgozásra. A korszerű fagyártmányok készítésére alkalmas kapacitás bővítésének, a meglévő üzemek rekonstrukciójának hatékony és gyors fejlesztése céljából a faipari vállalatok, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, állami és erdőgazdaságok együttműködés létrehozását határozták el. Az ezzel kapcsolatos program kialakítása máris megkezdődött. Mindez úgy mehet végbe, ha a különböző gazdasági szervezetek az erdőgazdálkodás technikai elmaradottságát felszámolják, növelik a dolgozók szakképzettségét, javítják élet- és munkakörülményeit. Felzárkóznak a gyengébbek A fentieken túlmenően a járásban gyorsabban, tervszerűbben kell növekednie a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó szövetkezetek termelésének is. Ennek fő eszköze az adottságoknak jobban megfelelő szakosított termelés kialakítása, a kiegészítő tevékenység célszerű bővítése, és a vezetés megerősítése. Török Antal Éjszakai dalosok A város úgy tesz, mintha aludna. Csend, nyugalom honol a házsorok közt, vége az esti tv-műsornak is, bezáródnak a kapuk. De a város nem alszik. Az ablakok sötétítő függönyei, a redőnyök lécei mögül fénysugár szökik a szabadba. Olyan mint a gyerek, amikor mímeli az alvást, de meg esze agában sincsen, hogy tegye is. Valamire vár. Valaminek még történnie kell. S történik is. Mint felhők közül a hold fénye, úgy surran elő a nesz a sötét utcák végiből, a házrengetegből. Azután dallá válik, .énekké egy lassan közeledő csoport ajkán. Édes-bús nóta csendül az elindulásról, a hosszú útról, a titokzatos jövőről, majd élcelődésre váltva érdeklődnek az énekesek: ki a legény a gáton? Megállva a háztömb előtt, víg bordalra váltanak, majd visszhangozza az utca az ébresztőnek szánt ijesztgetést: „Ég a város, ég a ház is, nem is egy ház, háromszáz is!” — Erre azután nyílnak az ablakok. Kíváncsi kukucskák merészkednek, nézni, kik jöhettek? Kik jöhettek, éjszaka nó- tázni, szerenádot adni régi diákszokás szerint? Gimnazisták-e? Szakmunkásképzősök ? A szakközépiskola maturandúsai? Nyílik-e a megköszöntött tanár ablaka is? Mert ha nem — De lám, tárul az ablak, hamarosan a kapu is. Köszöntőre köszönöm a válasz, s hozzá jókora tálca sütemény, ami pillanatok alatt elfogy. Azután tovább bandukolnak a búcsúzkodók. Sorra látogatják tanáraikat, köszönik négy évi fáradságos munkáinkat. Igv van ez minden májusban. így lesz ezután is. E. K. LABDARÚGÁS Nehezen győzött a PENOMAH Az öregfiúk labdarúgóbajnoksága e heti fordulójában a váci gárda a stadionban fogadta a fővárosi K. Lombik együttesét. A nagy esőzés miatt a salakos pályán megrendezett sportszerű találkozón a PENOMAH szerencsés győzelmet aratott. A csapat a következő összeállításban lépett pályára: Janák — Gara- ba, Kárpáti, Kántor, Balogh, Pintér, Liebhardt, Kis, Ka- nyó, Kővári, Ozsvári. A PENOMAH • az egész mérkőzés során nagy mezőnyfölényben játszott. A csatársor kevés gólhelyzetet teremtett, de azt sem tudták értékesíteni. A mérkőzés utolsó percében egy szögletrúgás utáni kavarodást a szemfüles Kis Mátyás használt ki és megszerezte a győztes gólt. TÁNC, JÁTÉK, TORNA Táncosok vizsgaeiőadása Hangulatos volt a bevezetés: gyermekkórusok éneklése fogadta az érdeklődőket a Madách Imre Művelődési Központ előcsarnokában. Amikor a közönség elfoglalta a helyét a nagyteremben, Péter Pál, a járási hivatal művelődésügyi osztályának nevében mondott bevezetőt. A gyermektáncosok vizsgaelőadása minden évben élményt jelent. Nem látványos produkciókra törekszenek, hanem a hétköznapok gyakorló óráinak játékos, táncos, testnevelő anyagát mutatják be, egyszerit előadásban. öt szavaló Várnai Zseni, Konkoly Mária, Pierre de Cou. bertin, Arany János és Tam- kó Sirató Károly verssorait idézte a gyermekinosoly'ról, a békéről. Az országos versenyeken több díjat nyert Hallássérültek Váci Szakmunkás- képző Intézete leánycsoportja négy táncot mutatott be. Ezután sorra következtek a tánccsoportok a legkisebbektől a 14 évesekig. Keringőre, polkára, tangóra táncoltak, játékos tornagyakorlat és kalocsai népi tánc váltotta egymást. A műsor végén szereplők és közönség tapssal köszönte meg a fáradhatatlan tánctanárnő: Kissné KéUesi Ilona művészeti vezető egész éves munkáját. P. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Molnár János, csütörtökön dr. Vajta Gábor, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr. Kreiner Lenke tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a régi kórház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon is lehet hívni. A beosztás hétközben megváltozhat. á 4
