Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

1978. MÁJUS 5., PÉNTEK vm KUIFI Példa kell a gyereknek Nem Hófehérkék, de nem is csavargók A budai járási hivatal a napokban értekezletre hív­ta össze a nevelőszülőket; Rétéi Lajos, a Pomázi Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet munkatársa tartott gondo­latgazdag tájékoztatót. Állami gondozottakat nevelő csa­ládokhoz szólt és azokhoz, akik még csak ezután fogad­nak magukhoz gyerekeket. Pest megyében jelenleg 640 családban 1033 állami gondozott nevelkedik. A fogadott gyerek évszáza­dok óta ismert fogalom. Jelen­tése az idők folyamán sokat változott, a lényeg azonban ugyanaz: árva, elhagyott, vagy a saját családjában elhagyatott gyerekről van szó. Mások-e ők, mint azok a gyerekek, akik vér szerinti szüleikkel élnek együtt? Népmesék hő­seiként is ismerünk hányódó gyerekeket: Hófehérke, Hamu­pipőke is árva gyerek volt, mégis szebb, szorgalmasabb okosabb, mint más. Mindig úrrá lettek a bajokon, nehéz helyzetben feltalálták magu­kat, a szerencse is kedvezett nekik, Hamupipőkéért végűi még a királyfi is eljött. Nem ingyencseléd Ezek a mesék az emberi igazságérzet és rokonszenv szülöttei, jó és szép tulajdon Ságokkal ruházzák fel az el­hagyottakat. Pedig az elha gyott és árva gyerekek nem voltak, nem is lehettek min­dig a legjobbak, a legszebbek és legokosabbak, olyanok vol­tak, mint a többi gyerek, csak éppen szerencsétlenebbek; a szánalom és együttérzés szépí­tette meg sorsukat. Ma is éppúgy vannak köz­tük okosak, szépek, mint a sa­ját családjukban nevelkedő gyerekek között. És ugyanúgy vannak köztük kedvezőtlenebb hajlamúak, mint szerencsé­sebb sorsú társaik között. Csak éppen ők sérülékenyebbek és gyakran sérültebbek is, mint a többi gyerek. Amikor valaki arra szánja el magát, hogy állami gondo­zott gyereket fogad be a csa­ládjába, akkor ebből kell ki­indulnia. Miért fogadnak ma- ■ gukhoz az emberek ilyen gye­rekeket? Ma már nem Árvács­kák kerülnek a nevelőszülők­höz, senki sem keres ingyen­cselédet. Vannak házaspárok, akik azért keresik fel az inté­zetet, mert gyermektelenek. Vannak olyanok is, akik ját­szótársat, testvért keresnek az egyszem gyerekük mellé, má­sok úgy érzik, hogy kettő mel­lett felnő még egy harmadik is vagy — erre is vannak pél­dák — a negyedik, az ötödik és hatodik. És olyanok is akadnak, akik felismerik azt a társadalmi igényt, hogy csa­lád kell a szülőktől elhagyott, vagy a családból okkal ki­emelt gyereknek. Nem eg^ mai nevelőszülő maga is álla­mi gondozottként nőtt fel és azért vállal gyereket — több­nyire többet is —, mert maga is tapasztalta, mit jelent a csa­lád hiánya. Aztán vannak, akik idős korukra gondolva keresnek a gyerekben támaszt. Tehát az okok különbözőek. Nem elég azonban az elhatá­rozás, meg kell teremteni a befogadás feltételeit is. Éppen elég súlyos törést jelent a gyereknek, amikor kiveszik a családjából, még akkor is, ha ott nem érezte jól magák Ép­pen ezért nem szabad kockáz­tatni, körültekintően kell el­járniuk azoknak, akik a gye­rek elhelyezéséről gondoskod­nak, nehogy a nevelőszülők is kudarcot valljanak. Másikat, de jobbat A gyerek befogadásának anyagi feltételei nem elsődle­ges jelentőségűek ugyan, mégis elhanyagolhatatlanok. Vannak, akik azt mondják, bürokratikus eljárás annak az elbírálása, hogy hova lehet és hova nem lehet gyereket adni. A felelősség azonban azoké, akik ezt az eljárást lebonyo­lítják, tehát meg kell érteni körültekintő tudakozódásukat. Alaposan meg kell nézni, van-e a befogadó családnak rendes lakása, jut-e külön fekhely a jövevénynek, van-e rendes fűtés, takarítás, tiszta-e a család, és van-e annyi jöve­delme, amennyi a kapott díjjal együtt gondtalan megélhetést biztosít a család minden tag­jának. Ha mindez adott a család­ban, akkor azt vizsgálják, ami még ezeknél is jóval fonto­sabb: olyan-e a család életvi­tele, amely követendő jó pél­daként állhat a befogadott gyerek előtt. Mert a nevelés elsősorban példamutatás. Nem a műveltség a lényeg, egy hat elemit végzett ember is lehet nagyon intelligens, sőt mi több: kitűnő pedagógiai érzé­ke is lehet. Az iskolai végzett­ség korántsem azonos az in­telligenciával. Ha á befogadó szülő rendelkezik ezzel a ter­mészetes intelligenciával, ak­kor már nem is lehet kérdés, hogy járatja-e iskolába, fog­lalkozik-e rendesen a gyerek­kel. Ha pedig már eldőlt, hogy a családba kerül a gyerek, fel kell készülni a befogadására. Hogyan kerülnek állami gondozásba a gyerekek? Pél­dául az óvónő észreveszi, hogy az új kisgyerek veri a társait, hogy piszkos, vagy trá­gár szavakat használ. Behívja a gyerek anyját, elmondja ne­ki, mit tapasztalt, mire a ma­ma méregbe gurulva előadja, hogy a rosszat nem tőlük ta­nulja, ők csak a jóra nevelik, a múltkor is úgy elverte az apja, hogy véres volt a fene­ke. Mintha csak ezt várnák tőle, megígéri, hogy megint jól elverik, s így szépen kide­rül, hogy nem is a gyerekkel van baj, hanem a szülőkkel. És akkor közbelép a gyám­hatóság s ha szükségét látja, az utód érdekében kiveszi a családból a gyereket. Minél előbb, annál jobb. Beviszik az intézetbe, megvizsgálják testi­Május 4-e és 13-a között tekintse meg a BUDAFLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalat textilkollekcióját az OPK bemutatótermében (VI., Nagymező u. 20.) A kiállítás nyitva naponta 10-től 18 óráig. A BEMUTATÓN LATHATÓK: felsőruházati méteráruk (és konfekcionált változataik) ház’artási és lakástextíliák (méteráruként és garnitúrák), törlők Trapper farmeranyag. A kiállított anyagok megvásárolhatók a Terézvárosi BÉTEX Kisáruházban VI., Majakovszkij u. 56. leg lelkileg, aztán a felügyelő keres neki egy jobb családot. És ez a lényeg: jobbat, nem csak: másikat. Átnevelni nehezebb A i befogadás előkészítésé­nek fontos momentuma, hogy az új családnak meg kell is­merkednie a gyerek korábbi körülményeivel és a gyerek tulajdonságaival Makarenko írta: a gyereket helyesen ne­velni könnyebb, mint átne­velni; ha mulasztást követ­tünk el, akkor sok a javítani­való, és ez már nem könnyű, több tudást, több türelmet igényel és erre már nem min­denki képes. Pedig a nevelőszülőnek er re kell vállalkoznia; a gyerek éppen azért került ki a csa­ládjából mert a szülei valamit elrontottak. Ebben segít az intézel amely tapasztalatokat szerez a gyerekről, de jó, ha a nevelő személyesen is meg­ismerkedik a vér szerinti szülőkkel, mert javító nevelé­si munka vár rá. Apró, de szemléletes példa: ha észreve­szi, hogy a gyerek az ajtócsa- pódásra összerezzen, akkor nem árt tudnia, hogy ez pél­dául azért van, mert az ottho­ni veszekedéseket követő ajtó­csapkodásra emlékezteti. És akkor a nevelőszülő ne csapja be az ajtót még véletlenül se. Nem majomszeretetet, ké­nyeztetést várnak a nevelő­szülőktől, hanem emberi élet­módot, magatartást, normális családi közösséget. Nem lé­nyegtelen az sem, hogy a gye­reket hány éves korban fo­gadják be. Hároméves korig könnyebb a nevelés, óvodás korban azonban már kiala­kulnak a legdöntőbb szemé­lyiségjegyek, sokat jelent a példa. Minél nagyobb a gye­rek, annál több hibát kell esetleg korrigálni. Ilyenkor különösen elkél a felügyelő segítsége, aki a családhoz rendszeresen ellátogal _ taná­csokat ad. A nevelőszülők nagy szol­gálatot tesznek a társadalom­nak. Éppen ezért a hatóságok remélik, hogy előbb-utóbb si­kerül számukra is kivívni a hasznos munkáért járó teljes megbecsülést. Hatos Erzsébet FOKA-ÖBÖL A kavicsvagyon bányászai a Dunán Hajók a FOKA-öbölben A Duna angyalföldi szaka­szán, csillagtetős, vízpadlós műhelyben sorakoznak a von­tatók, uszályok, kotróhajók. Itt a FOKA-öbölben, a Fo­lyamszabályozó és Kavicskot­ró Vállalat hajójavító műhelyé­Óriásdaru emeli helyére a fel­újított hajóelemeket Export - de gazdaságosan Megvizsgálják az előállítási költségek arányát Mintegy tízmillió dollár ér­tékű export-többletre számít az idén a Chemolimpex a ter­melő vállalatoknak korábban átengedett fejlesztési alapok nyomán. Csak tavaly 40 millió forinttal járult hozzá, hogy partnerei növelhessék export- termelésüket. A vállalat az exporttermelés fejlesztése mellett mind aktí­vabb szerepet vállal a termék- szerkezet korszerűsítésében is. Az idén — a tavalyi tapasz­talatok alapján — további vizsgálatokat végeznek külön­böző export termékek előállí­tásának, exportjának gazdasá­gosságáról. Amely terméknél a gazdaságosabb előállításra nem kínálkozik rövid időn be­lül, nagyobb anyagi ráfordítás nélkül lehetőség, annak csök­kentik kivitelét. Illetve folya­matosan megszüntetik. EGÉSZ ÉVBEN GYŰJTSE A „MÁRKA” KUPAKOT! OTVEN „MARKA" KUPAKÉRT EGY-EGY SORSJEGYET ADUNK, HA 1978. DECEMBER 31-IG ELJUTTATJA VAGY ELHOZZA A BEGYÜJTÖHELYRE. Cím: 1061 Budapest, Hegedű u. 9. Az átvétel időrendje: hétfőn, szerdán és pénteken 13-tól 16 óráig. Bármilyen „Márka" üdítő italos kupakkal szerencséje lehet Sorsolás: 1979. január 13-án. Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. nek kikötőjében, javában tart a tavaszi felkészülés: a szak­munkások végigvizsgálják a hajótesteket, a vízi munkagé­peket. Sisteregve szórják a lángot a hegesztőpisztolyok. Egy kotróhajó elevátor-elemét repíti a magasban a daru, majd súlyos terhét óvatosan leenge­di a fedélzetre. Naponta változik a kép: a FOKA-öblöt elhagyó vontatók, dereglyék újult erővel szánt­ják a vén Duna vizét. Győrtől Mohácsig járják a folyót a hosszú hajóvonták. Legyező alakban manővereznek a kot­róhajók, dézsmálva a Duna ka- vicsvagyonát. Évente több mil­lió köbméter folyamkavicsot hoznak felszínre. Kettős fel­adatot látnak el: a folyamsza­bályozás mellett kitermelik mederből az ország építőipa­rának kincset érő kavicsot. Vendégváró Dunakanyar Csinosabb csárdák Felújította a tahi Vöröskő Szálló szobáit, megszépítette a csárdát Surányban és Pócsme- gyeren a szentendrei Dunaka­nyar Áfész. Emellett éttermeit és boltjait is felkészítette az idegenforgalmi idényre. Szí­neiben felfrissítették a duna- bogdányi Vadász-tanyát, a szigetmonostori falatozót, a csobánkai eszpresszót és biszt­rót, valamint a pilisszentke- reszti üzletközpontot. Horányban új, 200 négyzet- méter alapterületű, idényjelle­gű élelmiszerboltot nyit az áfész. A népszerű nyaralóhe­lyek ellátásának javítására a korábbinál nagyobb tételek szállítására kötöttek szerző­dést a nagykereskedelmi vál­lalatokkal. Ezeréves Kirügyezett az Árpád-fa Az idén is kirügyezett a 800 éves hédervári Arpád-fa. A mintegy ezeréves mocsári töl­gyet féltve óvják. Többször ka­pott már alapos gyógykezelést, tisztítást és üregeit betonnal tömték be. * A község másik régi fája, a Kont-fa az idén már nem haj­tott ki. A monda szerint Zsig- mond király idején e fánál gyülekeztek az összeesküvők Kont vezérletével. A jelenlegi Kont-fa az egykori fehér nyár­fának nyilván már csak leszár­mazottja, sarjadéka. Megmen­teni azonban már nem tudták, s vele együtt elmosódik majd a monda is. Az elszáradt fát egy ideig még nem vágják ki Értünk is szól... Egy pályamű a Szovjetunióról 17. Nincs többé Léka. Április 3. Meghalt Ványa bácsi. Május 10. Megkáit. A mama. Egyedül maradtam . „ .-Később o is meghall * ■ Körberf tömegsírok, rajtuk gránitkövek évszámokkal, fő­leg 1942., zene szól, Sósztáko- vies Leningrádi szimfóniája. Szemben a monumentális Nek- ropolisz, amely rekviem, de egyben himnusz is, az ember állhatatosságának, bátorságá­nak és hazaszeretetének him­nusza. Az emlékezés gránitfa­lában Olga Bergholcz szavai! Az IBUSZ tavaly pályázatot hirdetett: írják meg emlékei­ket, akik a Szovjetunióban jártak. A pályaművek terje­delme csak ketTgepelt olda", lehetett. A több ezer beérke­zett emlékezés között harma­dik díjat nyert Jenei Tibor Szentendréről. Íme, a pályázat; amelynek papírra vetője je­lenleg jutalomüdülésen tartóz­kodik Lvovban. Boldog voltam, hogy — politikai munkám jutalmául — az IBUSZ kitűnő szervezésé­ben öt csodálatos napot tölt­hettem Leningrádban, Észak Velencéjében, amelyet a for­radalom bölcsőjének is nevez­nek. Megismerkedtünk a város történelmével, műemlékeivel és forradalmi hagyományaival. Bejártuk a Szmolnijt, az Er- mitázs gyönyörű termeit és a Péter-Pál erőd történelmet idé­ző épületeiben megcsodáltuk az Izsák székesegyház monu­mentalitását. Meghatottan néztük az Au­rórát, a forradalom szimbólu­mát Eljutottunk Petrodvorec- be, a szökőkutak városába, s hajóztunk a Néván és a Finn­öbölben. Soha nem fogom elfe­lejteni Leningrad legszebb híd- ját, az Anyicskovot és a világ­hírű szoborkompozíciót Leningrádban minden a Nagy Októberi Szocialista For­radalomra és lánglelkű vezéré­re, Leninre emlékeztetett. Át­éltem, mennyire igazak Ehren- burg szavai: Itt nemcsak tör­ténelmet lehel minden, itt megelevenedik a történelem. Legszebb élményeimet kellene elmondanom: találkozásaimat a szovjet emberekkel, akiknek fegyelmezettsége, irántunk ér­zett meleg barátsága és kom­munista öntudata nekünk is példaként szolgál. De én a megelevenedett történelemből a legmegrázóbb élményemet szeretném elmondani. Jártunk a piszkarjovói temetőben, ahol a második világháború hősi halottai nyugszanak. A temető múzeumában olvasható egy 7 éves kislány naplójának rész­lete: 1941. december 28. Zsenya 12.30 órakor meghalt. Március Itt nyugszanak a leningrá- diak... olyan sokan vannak a gránit örök védelme alatt, hogy drága nevüket itt felsorolni nem lehet. De tudd meg, aki e követ nézed, senkiről sem feledkezünk meg és semmit sem felejtünk el. Mintha a zene is felerősö­dött volna és a halált idézné, mint a Haza Anyácska szobra, amint babérkoszorúval kezé­ben fiai, lányai sírjához indul. És ekkor az élet közeledett: egy ifjú pár jött, ide jöttek az esküvőről emlékezni és virágot tenni a szobor talapzatára... Mintha már a zene is halkabb lett volna, nem halált és hábo­rút idézett, hanem az életet amely végül is győz a halál felett. A temetőben értettem meg és éreztem át igazán a szovjet ember lelkületét, hő­siességét, a szovjet nép béke­vágyát. S azt: sokat kell ten­nünk, hogy ne legyen többé háború és ne legyenek ilyen temetők. Közben felidéződtek a költő, John Donne gondola­tai: Bármilyen halállal én va­gyok kevesebb, mert egy va­gyok az emberséggel, ezért hát sose kérdezd, kiért szól a ha­rang: érted szól! Tudom: az itt nyugvó száz­ezrek halálával kevesebb lett a világ, hogy a Harang — Sosztákovics szomorúan szép szimfóniája nemcsak az örök álmukat alvó hősökért szól, hanem miértünk is. Örök fi­gyelmeztetés ÜL t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents