Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-27 / 123. szám
Gromiko felszólalása az ENSZ-ben Konkrét lépéseket a tartós béke leié AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978 MÁJUS 27., SZOMBAT Az Elnöki Tanács ülése Pénteken New Yorkban folytatódott az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka. A nap nagy érdeklődéssel várt első felszólalója Andrej Gro- nnko volt. A szovjet külügyminiszter konkrétságában példamutató; kezdeményezésekben, kötelezettségvállalásokban gazdag beszédet mondott. A szovjet küldöttség vezetője munkaokmányt terjesztett az ülésszak elé. „A fegyverkezési hajsza megszüntetésének gyakorlati útjai” — ez a címe a szovjet javaslatokat tételesen megfogalmazó, hat fejezetből álló dokumentumnak. A Szovjetunió azzal az eltökélt szándékkal jött erre az ülésszakra — mondta Gromiko —, hogy előmozdítsa annak sikerét Az ülésszak megfelel a békeszerető népek és államok várakozásának, ha köze- lebb hozza a fegyverkezési hajsza beszüntetését, a leszerelést. Mélységes meggyőződésünk szerint az egész probléma lényege az, hogy áttérjünk a nemes — talán hasznos, de kevéssé elkötelező — óhajókról, a gyakorlati értelemben megfoghatatlan ajánlásokról a konkrét lépésekre a világpolitika e fő irányában, a tartós béke félé.” * A népek a leszerelés mellett vannak — hangsúlyozta a szovjet küldöttség vezetője —. A béke, az enyhülés, a leszerelés mellett állást foglaló határozatokat túlnyomó többséggel hozzák. „Miért követi mégis a fegyverkezési 'hajsza egyik spirálja a másikat? Erre csak egy válasz lehetséges: pontosan meghatározott államok politikájáról van szó, amelyek nem számolnak a népek akaratával, az ENSZ határozataival, még akkor sem, ha formálisan csatlakoznak is hozzájuk. Egyes kormányok következetlenek, engednek azon körök nyomásának, amelyek összekötötték sorsaikat a hadiipari termeléssel és a fegyvergyártásból bezsebelhető csillagászati összegű profittal Az emberek félrevezetésére, a fegyverkezési verseny igazolására persze tudatosan gyártják a meséket. (Beszámolónkat az ENSZ- ülésszakról lapunk 2. oldalán folytatjuk.) Az idén lesz tíz éve, hogy a Kohászati Gyárépítő Vállalat a hajdani tápiószelei gépállomás helyén megkezdte a vas- szerkezeti gyáregység kialakítását, amely mára a vállalat második legnagyobb egységévé nőtt. A dinamikus fejlődés első állomásaként az egykori két kis üzemcsarnok helyén olyan ipari bázis épült, amely évente 4 ezer tonna nehéz acélszerkezet előállítására képes. Alig telt el további öt év, és tavaly már a könnyűszerkezetet gyártó üzemcsarnok is teljes kapacitással működött* bekapcsolódva a kormány könnyűszerkezetes építési programjába. A gyáregység erőteljes fejlődését g termelési adatok is ékesen bizonyítják: 1975-ben már 5500 tonna acélszerkezetet gyártottak, 1977-ben pedig ennek éppen a kétszeresét, 11 ezer tonnát. (Ezzel a kiemelkedő mennyiséggel és a tavaly végzett munkájukkal elnyerték a kiváló gyáregység címet.) Tápiószelei elemek felhasználásával épül a közeljövőben a Csepel Autógyár szigethalmi gyáregységének valamennyi üzemcsarnoka, és ugyancsak itt készül — az elkövetkezendő években folyamatosan — a Ferihegyi repülőtér fejlesztéséhez szükséges valamennyi acélszerkezeti elem. Külföldön is egyre ismertebbé válnak a gyár termékei, A jegyzőkönyv aláírásával pénteken a Nehézipari Minisztériumban befejezte első, alakuló ülését a magyar—török gazdasági együttműködési vegyes bizottság, amelynek létrehozását a múlt év januárjában Ankarában aláírt hosz- szúlejáratú államközi gazdasági, műszaki, ipari és tudományos együttműködési megállapodás alapján készítették elő. Az alakuló ülésen, május 23-a és 26-a között folytatott tárgyalások hivatalos dokumentumait Simon Pál nehézipari miniszter és Orhan Alp ipari és technológiaügyi miniszter, a vegyes bizottság társelnökei írták alá. Ott volt Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, s megjelent Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Losonezi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének beszámolóját Mohammad Reza Pahla- vival, Irán sahjával folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a magyar— iráni kapcsolatok a két ország népeinek javára a kölcsönös előnyök alapján kedvezően fejlődnék és további lenetőségak vannak az együttműködés sokoldalú szélesítésére. Az Elnöki Tanács egyetértését fejezte ki, hogy a korábbi egyezményeink kedvező feltételeket teremtettek a kapcsolatok dinamikusabb kiszélesítéséhez. Aláhúzta továbbá annak a közeljövőben például a Krímben, illetve egy Jugoszláviában felépülő hűtőház szerkezeti elemeit szállítják. A fentiekből kitűnik, hogy mind jelentősebb szerepet játszik a tápiószelei gyáregység a könnyűszerkezetes építési program valóraváltásában. A gyár termelésének zömét ennek ellenére mégis a nehéz acélszer- kezetek, vagy csamokszerke- zetek gyártása teszi ki. (A Dunai Vasmű konverteres acélműcsamokához 3000, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművéhez 2200, a Paksi Atomerőműhöz pedig 2000 tonna nehéz acélszerkezet készül az idén.) Az acélszerkezet-gyártás továbbra is a legdinamikusabban fejlődő ágazata lesz a Kohászati Gyárépítő Vállalatnak. E fejlődés keretében tovább fejlesztik a tápiószelei gyáregységet: az ötéves terv végére felépül egy újabb nehézszerkezeti elemeket gyártó üzemcsarnok, ahol — szükség esetén — akár száz tonna súlyú elemeket is készíthetnek, csökkentve ezzel a helyszíni szereléseket. Ez a nagyarányú fejlesztés csupán egy dologban okoz gondot a vállalatnak: évről évre mind kevesebb a szakmunkás-utánpótlás, . pedig az új üzemcsarnok üzembehelyezésekor legalább száz új dolgozóra lenne szükség, a fokozott gépesítés, automatizálás ellenére is. W. G. ! Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete is. A megbeszéléseken mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország eddigi kapcsolatai és kereskedelmi hagyományai lehetőséget nyújtanak a szorosabb gazdasági együttműködésre. Megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi forgalom növelésén túl elsősorban a széles körű ipari és mezőgazdasági kooperációval fejleszthetik. ★ Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pénteken hivatalában fogadta Orhan Alp minisztert, a török küldöttség vezetőjét szükségességét, hogy a magyar—iráni gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében a két ország hatáságai és intézményei kölcsönösen erősítsék gazdasági együttműködésüket, folytassák tárgyalásaiA közgazdasági elemzéseken alapuló tervezéssel az eddiginél jobban elő kell készíteni a döntéseket a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban; nem engedhető meg, hogy ismételt „garanciális javításon” essenek át különböző szintű intézkedések, tervek — mondotta Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára pénteken a MEM-ben, az MSZMP Központi Bizottsága határozataiból adódó feladatokkal fog, lalkozó nagyaktíván. A KB titkára rámutatott: nem elegendő, ha egy-egy terv- koncepció megalapozásánál csupán nagy vonalakban foglalkoznak a problémákkal, s helytelen, hogy sokszor felületesen átsiklanak olyan gazdasági jelenségek felett, amelyek mélyreható elemzése megmutatná a helyes vállalati, gazdasági döntésekhez vezető utat. Egyebek között a hatékonyság javításáért kell töb. bet tenniük a gazdaságoknak és a feldolgozó ipár üzemei, nek úgy, hogy felkarolják a kezdeményezőkészségről tanúskodó és kellő közgazdasági tartalommal bíró helyi javaslatokat, illetve úgy, hogy nagyobb üzemi, vállalati önállóságot adnak azoknak, akik ugyan jól szervezett tröszti rendszerben dolgoznak, de nincsen önelszámolási lehetőségük, és emiatt kisebb fejlesztési összeghez jutnak, mint amennyi gazdálkodásuk alapján megilletné őket. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari szabályozó rendszert is olyan irányban kell fejleszteni, hogy lehetővé te. gye az ebben az ágazatban Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, és Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Guyanái Szövetkezeti Köztársaság nemzeti ünnepe al_ kalmából táviratban üdvözölte Raymond A. Chung köztársasági elnököt, illetve Forbes Burnham miniszterelnököt. Ali Szehaimat Jordánia szállítási minisztere — Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter meghívására — május 23—26. között hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodott. A miniszterek áttekintették a két ország közötti közúti és légiközlekedési, valamint tengerhajózási . kapcsolatok alakulását, és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Aláírták azt a kormányközi fuvarozási egyezményt, amely szabályoz, za a két ország között és a rajtuk áthaladó nemzetközi közúti forgalmat. A miniszter megtekintette a Hungarocami- on központi telepét, az Ikarus Autóbuszgyárat, a budapesti 3-as számú Házgyárat és meglátogatta az UVATERV központi irodáit. Ali Szehaimat és kísérete elutazott Budapestről. kát, határozzák meg a további együttműködés konkrét feltételeit. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, majd folyamatban lévő ügyekben határozott gyorsan változó követelmények, minőségi igények nyo- monkövetését. A mezőgazdasági termelés sokszínűségét fenn kell tarta. ni — mondotta Borbély Sándor —, viszont a termelést jobban kell igazítani a meglévő táji adottságokhoz; a hatékonyabb gazdálkodás, követelménye vonatkozik az anyagfelhasználásra is, amiben ugyan sikerült előbbre lépni, de a gazdaságok az V. ötéves terv eddigi időszakában mégis 1 millió tonnával több takarmányt — főleg értékes abraktakarmányt — használtak fel —, mint amennyit eredetileg terveztek. Nem lehet szó nélkül hagyni a földekkel folytatott pazarlást sem. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter el. mondotta, hogy javítani kell a tervezés, a beruházás és általában a gazdálkodás egész körének közgazdasági hátterét megalapozottságát. Arra van szükség, hogy ebben a különben dinamikusan fejlődő ágazatban most már az eddiginél reálisabb elemzésekkel hozzák közelebb egymáshoz az igényeket és a fejlesztés várható irányait. A vitában felszólalók egyebek között arra figyelmeztettek, hogy a mezőgazdaságban is viszonylag rövid idő alatt bekövetkezik az a helyzet, amikor nehéz lesz munkaerőt találni. Erre jó előre fel kell készülni, egyebek között a gépesítés tervezésénél. Felvetették, hogy az export minőségi igényeihez jobban kell alkalmazkodni. Havas Péternek, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatójának meghívására Magyar- országon tartózkodik Mihail Zotov, a Szovjetunió Beruházási Bankjának (Sztrojbank) elnöke és több munkatársa. Megbeszélést folytatnak a beruházásokkal összefüggésben, a két bank közötti együttmű. ködésről, a munkakapcsolatok továbbfejlesztéséről. A Sztrojbank elnökét fogadT ta Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Madarasi Attila, pénzügyminisztériumi államtitkár. A Minisztertanács elnökhelyettesénél folytatott megbeszélésen részt vett Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Andrzej Lawrowski, a kapitalizmus jelenkori problémáit kutató varsói intézet igazgatója, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének meghívására, május 23—26-a között hazánkban tartózkodott. Tájékoztatást adott az intézet kutatásairól és ' megbeszéléseket folytatott Lakos Sándor, ral, az MSZMP KB tagjával, a Társadalomtudományi Intézet igazgatójával. Egy érteim űen S zociológusok megkérték az egyik nagy- vállalat vezetőjét, úgynevezett munkanap önfényképezés keretében — amikor tehát maga az érintett jegyzi fel napi tevékenysége minden mozzanatát — különítse el azokat az eseteket, amelyekben megítélése szerint döntést hozott. A vezérigazgató nagy gyakorlatú szakember, s ezért a kutatókat meglepte, mégpedig alaposan az eredmény. Nem az ügyek nagy, hanem éppen csekély számával. A részletező beszélgetés alkalmával azután kiderült, a cég első embere nem sorolta a döntések közé azokat a cselekedeteit, amelyekkel pedig emberek, ügyek sorsát mozdította ilyen vagy olyan irányban, azaz döntött — több lehetőség között választott —, mégsem érezte annak. Miért nem? Azért, mert napi munkája gyakorlatában összeolvad az intézkedés, az utasítás, a konzultálás és a döntés, ez utóbbi nem különül el, tehát megkülönböztetett figyelmet sem élvez, nem kapja meg a fontosságához mért szerepet. Egy a többi feladat között, ezért látszik azonos súlyúnak a jutalomszabadságok szétosztása, a sürgős exportszállítmány előbbre soroltatása a dekádprog- ramban, s a bankhitel felvételéhez szükséges beruházási előterjesztés végleges formájának meghatározása. A tapasztalati tény, hogy bármilyen vezető poszt betöltője rutin jellegű döntések sorozatát hozza minden munkanapján. Ám sajnos, az ugyancsak tapasztalatok fogalmazta intelem, hogy — talán éppen a rutin előtérben állása miatt — a döntési rendszer a termelés egész szervezetében nem kap markáns vonásokat, jellege a jellegtelenség, s mert emiatt működésében sok a homály, a felelősség ritkán állapítható meg, ha egyáltalán azt földeríteni kívánják. D öntöttek, vállalva annak minden kockázatát az Ikladi Ipari Müszergyárban, olyan termékek előállítása mellett, amilyeneket — sem műszaki, sem minőségi jellemzőiket tekintve — korábban nem készítettek, s vállalkozni sem mertek volna rá. A piaci helyzet finom rezdülései, s elsőként a tőkés vásárlóknál tapasztalható tartózkodás arra figyelmeztette a gyár vezetőit, hogy sürgős a lépésváltás. Termékeik _' egy része korszerűtlen, túlzottan súlyos, azaz anyagigényes, a műszaki mutatók átlagosak, hosszabb távon így nem képesek felszínen maradni, s még kevésbé fejlődni. így jutottak el a speciális indukciós motorok gyártásának megszervezését kimondó döntésig — e motorok az automata mosógépektől az elektronikus számítógépekig terjedő területen kerülnek alkalmazásra —, s annak nyomán természetszerűen a gyártásfejlesztés korszerűsítését rögzítő döntések sorozatáig. Summa summarum, kaptak elismerő mosolyt. fejbólintást, de mindig úgy! hogy érezhették: ti döntöttetek. Amikor azután. átmeneti időre, a fejlesztés gyümölcseinek be- érése helyett a gondok sov_ _________________ ka sodtak csupán, meglepő hangerővel szólalt meg azok kórusa, akik semmiféle részt nem vállaltak a döntésekben; a kudarcért viselt felelősséget emlegette a kari-dal. Mi történt? Csupán any- nyi, hogy a műszergyári vezetők, a szocialista vállalattól joggal elvárt kezdeményezőkészséggel, megpróbálkoztak valami újjal. Ez az új nem vágott be azonnal — de még bőven belefértek a gondok az egészséges kockázatba! —, mire megszólaltak azok, akik puszta szemlélői voltak a döntés előkészítésének, végrehajtásának, s utólagos okosságuk mezében tetszelegve, joguknak vélték az igazságtevést. Igazságot azonban az élet tett. Az átmenet sűrű levegőjű hetei, hónapjai után futni kezdett a kocsi; gyors iramban növekedett a kivitel, az IBM, a Bosch, a Siemens cégek és mások, tartás partnerek lettek. e tagadjuk, van némi kesernyés mellékíze a történteknek, bár igaz, nemcsak Ikladon esett meg ilyesmi, a mfl- szergyáriakkal hasonló útra mások is rákényszerültek. S nem azért, mert így vagy úgy felügyeletet gyakorló szerveiknél sok vaskalap ült volna a fejeken, hanem mert homályba veszett a döntések szintje. Ami korántsem szabályt erősítő kivétel, hanem — sajnálatosan — sokkal inkább a szabályos eset, a tipikus, a mindenütt megtalálható. Átfogó gond enyhítésének kívánsága kapott tehát hangot az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozatában — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fejlesztésének hosszú távú irányelveiről —, amikor a testület leszögezte: „A döntésifelelősségi szintek egyértelműen különüljenek el. Fokozódjon a döntések megalapozottsága, s a döntések időben történjenek meg. A döntések ott szülessenek, ahol annak objektív és szubjektív feltételei adottak, a felelősség egyértelműen megállapítható.” korántsem stiláris pongyolaság, hogy mindössze három mondatban két ízben is olvasható az egyértelműen kifejezés; a szükségszerű megjelölése az ismétlés. A mai gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a döntési rendszerből — és a végrehajtásból — éppen ez az egyértelműség hiányzik, s ami két- vagy több értelmű, ott már sem a jogokat, sem a felelősségeket nem lehet kizárólagosan elhatárolni. Ezért azután nem ritka eset, hogyha csendben is, de Canossát járnak azok, akik merték vállalni a döntést, a társadalmi érdekek kockázatoktól sem mentes termelői szolgálatát, s nyugodtan éldegélnek azok, akik húznak-'na- lasztanak mindent, akik semmitől nem félnek úgy, mint a félreérthetetlen igen vagy nem kimondásától. Furcsa ellentmondás? Nagyon. S az, hogy megoldása melyik irányban a kívánatos, nem lehet kétséges, sőt, fogalmazhatunk úgy is: egyértelmű. M. O. J ACÉLSZERKEZETEK TÁPIÓSZELÉRŐL Hűtőházhoz, atomerőműhöz szállít a KGYV Magyar-török gazdasági vegyes bizottság alakult Nagyaktíva a MÉM-ben Zöld utat a jó kezdeményezéseknek Tennivalók a párthatározat nyomán t
