Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-26 / 122. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978. MÄJUS 26., PÉNTEK Partner a George Fernandes Lázár Györgynél Lázár György, a Miniszter tanács elnöke csütörtökön hi­vatalában fogadta George Ternandes indiai iparügyi mi nisztert, aki a magyar—indiai gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyes bizottság most véget ért buda­pesti ülésszakán indiai rész­ről a tárgyalásokat vezette. A szívélyes légkörű találko­zón jelen volt Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, a ve. gyes bizottság társelnöke és ott volt Árun Kanti Das, az In diai Köztársaság budapesti nagykövete is. ★ A tárgyalásokról készült jegyzőkönyvet a vegyes bizott­ság két társelnöke: Keserű Já­nosné könnyűipari miniszter és George Fernandes, az indiai központi kormány iparügyi minisztere aláírásával hitele­sítette és ezzel véget ért csü­törtökön a Könnyűipari Mi­nisztériumban a magyar—in­diai gazdasági és műszaki-tu­dományos vegyesbizottság má­jus 22- és 25. között tartott harmadik ülése. A jegyzőkönyv, amelynek aláírásánál ott volt Árun Kan­ti Das, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete, rögzíti: a tárgyaló felek véleménye szerint kedvezően fejlődik In­dia és Magyarország gazdasági együttműködése, kereskedel­mi kapcsolata. Különösen a timföld- és alumíniumgyártás­ban, az izzó- és lámpagyártó gépek előállításában, a táv­közlési iparban, a vízierőmű­vekhez szükséges gépek szál­lításában és alapvető gyógy­szerek gyártásában hozott ked­vező eredményt az együttmű­ködés. A tárgyalásokon megálla­pították : szükségesnek tart. ják, hogy ipari koperációkra, ezeknek harmadik piacokra történő kiterjesztésére is ösz­tönözzék az érdekelt vállala­tokat. Kádár János a DlVSZ-ben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában, Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának és Kovács Jenőnek, a KISZ KB titkárá­nak kíséretében. Kádár Jánost a székház előtt a DlVSZ-iroda tagjainak és magyar dolgozói­nak élén Ernesto Ottone, a DÍVSZ elnöke és Barabás Miklós, a szövetség főtitkára fogadta. Az MSZMP KB első titkárát a DÍVSZ és a KISZ kapcsola­tairól, a világszövetség mun­kájához nyújtott magyar tá­mogatásról, valamint a magyar apparátus munkájáról Bara­bás Miklós tájékoztatta. Ezután Kádár János meg­tekintette a nyomdát, majd a szövetség párt- és társadalmi szervezeteinek vezetői ismer­tették munkájukat. Ezt köve­tően a DÍVSZ irodája Ernesto Ottone elnökletével ünnepi ülést tartott, amelyen a szö­vetség elnöke bemutatta az iroda tagjait, majd a DÍVSZ X. közgyűléséről és a szövetség azóta kifejtett sokoldalú te­vékenységéről tájékoztatta a vendéget, s köszönetét mondott a magyar népnek, a magyar kormánynak, a DÍVSZ mun­kájához biztosított kiváló fel­tételekért, és az ifjúság ven­dégszeretetéért. A továbbiak­ban az indiai, a kubai, a liba­noni, a szovjet és a szudáni ifjúság képviselője ismertette a szövetségnek az egyes világ­részekre kiterjedő tevékenysé­gét. A tájékoztatók után Kádár János megköszönte a szívé­lyes fogadtatást, s az MSZMP KB nevében üdvözölte az ün­nepi ülés résztvevőit és to­vábbi sikereket kívánt a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetségnek. Az ünnepi ülésen a szövetség elnöke átadta Kádár Jánosnak a DÍVSZ emlékpla­kettjét. Zárt a vásár Äbemutatkozás sikerét a holnap üzletei igazolják Mit mutat a Csepel Autógyár BNV-mérlege? Bezárta kapuit a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a műszaki cikkek idei nagy seregszemléje. Huszonnyolc ország és Nyugat-Berlin több mint 1900 kiállítója tartotta fontosnak részvételét, s sora­koztatta, fel technikai újdon­ságainak színét-javát. Köztük tizenkilenc Pest megyei gyár és szövetkezet. Az utolsó na­pon is mintegy 70 ezren ke­resték fel a BNV-t, ezzel ösz- szesen több mint 600 ezren váltottak jegyet a beruházási javak tavaszi szakvásárára. Az árubemutatók jól tükröz­ték ezúttal is, hogy a legtöbb termékcsoportban képes a ha­zai ipar korszerű és a nem­zetközi mezőnyben is verseny- képes műszereket, gépeket, szállítási eszközöket előállíta­ni. Az érdeklődést a magyar árucikkek iránt mi sem jelzi jobban, mint a szakmai na­pok állandóan telt tárgyaló- szobái, s a jelentős üzletkö­tések. ★ A kiállítások rendezői már kicsit fáradtak, ám az utolsó vásárnap vendégei fáradhatat­lanul járnak-kelnek, lesik, fi­gyelik a látnivalókat. Nincs, ez másként itt, a Csepel Autó­gyár szabadtéri járműbemuta­tóján sem. Hiába közeleg a záróra, az érdeklődés nem csappan. Szinte fölösleges is a kér­dés: — Elégedettek-e a kiállí­tásuk látogatottságával ? Az idén már mintegy ezer kis VOLVO terepjáró indul ha;árainkoq túlra. Jelentős lelőhely Pilismaróién ELÁRASZTÁS ELŐTT KIBÁNYÁSSZÁK A KAVICSOT Fogytán a kavics a Duna fő­városi szakaszán. Az építőipar, a házgyárak pedig egyre töb­bet igényelnek —, a szükség­let most már eléri az évi öt­millió köbmétert. A Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat, ezért egyre újabb és újabb lelőhelyek fel­kutatására kényszerül. Nem­csak a folyók, folyamok med­rében, hanem az árterületeken is folyik a kutatás. Az OVH például — a FOKA-val karölt­ve talajmechanikai vizsgálato­kat végzett Pilismarót térségé­ben a Duna árterületén, s rendkívül gazdag kavicsréteg­re bukkantak. E terület a nagymaros—gab. csikovói vízlépcső kialakítása során elárasztásra kerül —, de mielőtt erre sor kerülhet, meg­kezdik a kavicsbánya kiakná­zását. A mintegy harminc hek­tárnyi területen, máris megkez­dődött az előkészítő munka. Az eddig felkutatott terület­ről, mintegy 40—45 millió köb_ méter kavics kibányászását re­mélik, s ez a mennyiség nagy­jából fedezheti azt a mennyi­séget, amit a fővárosi építő­ipar és a főváros körzetében működő házgyárak a hatodik ötéves terv időszakában igé­nyelnek. Ugyancsak jelentős kavics­lelőhelyre bukkantak Csepelen, a MAHART-kikötő szomszéd^ ságában is. Az előzetes számí­tások szerint e területről, mintegy másfél millió köbmé­ter fontos építőipari nyers­anyaghoz juthatnak. A bánya feltárását és kiaknázását ösz- szehangolják a kikötő bővítési munkálataival, mert az alapo­zási munkák során, amúgy is jelentős mennyiségű talaj meg­mozgatására kerül sor. K. Z. — A Csepel Autógyár az ötödik ötéves tervidőszakban a termékszerkezet-váltás má­sodik lépcsőjéhez ért — felel Berts Géza kereskedelmi fő­osztályvezető. — Ezt illuszt­ráljuk a bemutatónkkal is. Például az Ikarus 255-ös ön­járó padlóváz teljesen új technológiával készül, össze­állításához idén szereltünk fel egy svájci Oerlicon-szerelősza- lagot. Ezzel egyrészt termelé­kenyebbé tettük a gyártást, másrészt jobb minőségűek a vázak. Nemcsak a szakembe­rek nézegetik érdeklődéssel. Osztatlan sikert arattunk a kis sárga Volvo C—202-es terep­járóval is. Két változatát is elhoztuk, jó minőségüket a svéd átvevők szigorúsága ga­rantálja. Mivel a BNV-n rész­vételünk nem titkolt célja a piackutatás és az információ- gyűjtés, fontosnak tartottuk bemutatni a D—750-es típusú úgynevezett cserefelépíimé- nyes rendszerű haszonjármű családot. Látható a tízezer li­teres, beépített szivattyúrend­szerrel ellátott üzemanyag­szállító, a nyolctonnás kon­Légi útra készül a szegfű Halmágyi Péter felvétele téneres áruszállító, valamint a munkásszállításra alkalmas változata. E járművekkel sze­retnénk elősegíteni a hazai mezőgazdasági és építőipari szállítási rendszer korszerűsí­tését. Örömünkre: sikerült fel­kelteni elsősorban a mezőgaz­dasági szakemberek figyelmét, alig győztünk válaszolni kér­déseikre. A szakmai napokon előadásokon is tájékoztattuk az érdeklődőket. Nemcsak járműveikről, al­katrészgyártásukból is gazdag ízelítőt kínáltak a szigethal­miak. A nyugatnémet licenc alapján gyártott Csepel—ZF szinkron sebességváltók, az Autóipari Kutatóintézettel kö­zösen konstruált 069-es szer­vokormányok és a legújabb típusú tengelykapcsolók ugyan csak a szakembereknek mon­danak sokat, a célt megfele­lően szolgálták. Hogy mi volt ez? — Bebizonyosodott a BNV-n, hogy jó úton halad a műszaki fejlesztésünk, s reá­lis, megalapozott a termék­szerkezetváltási törekvésünk. És ha ma még nem is von­hatjuk meg a vásár mérlegét — több külföldi és hazai cég­gel folytattunk tárgyalásokat —, a holnap üzletei igazolhat­ják a ma sikerét — mondja a főosztályvezető. D. Gy. Benke Valéria látogatása Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, csütörtökön délután a főváros VIII. kerületében tett látoga­tást. Cegléden, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz 50 ezer négy­zetméter alapterületű üvegházaiban évente 6 millió szál szeg­fűt nevelnek, melyből 2 milliót a Szovjetunióba exportálnak. A virágokat kötözés és csomagolás után repülő viszi a moszk­vai és leningrádi üzletekbe. Bozsán Péter felvétele Guillermo T. Conti, az Ar­gentin Köztársaság budapesti nagykövete az argentin nem­zeti ünnep alkalmából, csü­törtökön fogadást adott re­zidenciáján. Outtama Chounlamani, ok­tatásügyi miniszterhelyettes vezetésével, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének meghí­vására csütörtökön hazánkba érkezett a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság kulturá­lis küldöttsége. I k M anapság alig akad már olyan ügyes-bajos dolgunk, amiben tel­jesen a magunk urai va­gyunk, úgy cselekszünk, ahogyan kedvünk tartja. Partnerek sokaságától függ, egy-egy ügyünk sorsa mi­ként alakul, legyen az egy televíziós készülék javítá­sa, vagy éppen alkatrészek szállítása munkahelyünkre. A lakossági fogyasztásban is növekvő szerepet kap a különböző cégek — terme­lő és kereskedelmi válla­latok — együttműködése, még inkább igaz a part­neri kapcsolatok fontossá­gának erősödése az ún. ter­melői felhasználásban, az­az a vállalatok kooperá­ciójában. A Csepel Autó­gyár partnereinek száma egy időben a félszázat is meghaladta, s a rossz ta­pasztalatok miatt, a koope­rációk egy részét fölszá­molva, most e táborba kö­rülbelül két tucatnyi cég tartozik. Másfajta terület­ről választva a példát: ezek­ben a napokban a Nagykő­rösi Konzervgyár a végső egyeztető megbeszélések so­rozatát bonyolítja le a nyersanyagot termelő, szál­lító, sok esetben már elő­feldolgozó partnergazdasá- gokkal. A gyárak, ha összes — mezőgazdasági, ipari, ke. reskedelmi — együttműkö­dési pontjait figyelembe vesszük, több, mint száz gazdasági egységgel kell napról napra fenntartania azt a viszonyt, mely alapot ad a holnapra, meg a hol- naputánra. Ebből azután már szinte fölösleges is levonni a kö­vetkeztetést, ahogy a két említett cég, úgy általában valamennyi termelőegység ma már mozdulni sem tud a partnerek által szállított anyagok, alkatrészek, fél­késztermékek, illetve a nyújtott szolgáltatások nél­kül. Ami természetes jel­lemzője a gazdasági növe­kedésnek, ahogy a szak­emberek fogalmazzák, fo- kozódik a munkamegosz­tás. Ami mögött az áll, hogy mindenkinek azt kell csi­nálnia, amihez a legjobban ért, amire a felkészültsége a legalkalmasabb, s amit a leginkább gazdaságosan oldhat meg. B elyes az elv, a gyakor­latban azonban tele a végrehajtás útja buk­tatókkal, kátyúkkal, ten­gelytörő gödrökkel. Tavaly például rövid idő alatt há­rom ízben is megakadt a folyamatos termelés a Cse­pel Autógyárban, mert a partnerek egyike elmaradt egy nélkülözhetetlen fél- gyártmány szállításával, ugyanakkor volt olyan eset is, amikor autógyári hibák miatt várták reménytelenül a padlóvázakat az Ikarus székesfehérvári gyárá­ban... Kölcsönösség? Csu­pán azt világítják meg a történtek, hogy a partneri kapcsolatokban nincsenek szentek és ördögök, itt is, meg ott is fölbukkannak zavaró tényezők. A cége­ket azután az különbözte­ti meg, melyikük mennyi idő alatt képes úrrá lenni a gondokon, mert hiszen akadnak szakállas ügyek — így az öntvények minősé­ge —, s frissek, addig nem tapasztaltak. Utóbbiak ter­mészetes velejárói a ter­• melési együttműködésnek, ; előbbiek viszont arra fi­gyelmeztetnek, hogy baj van a szervezetek kapcso­lat-rendszerében, s mert a baj _ tartós, az általa kelet­kező gondok is azok. Lényeges felismeréshez jutottak el ezzel összefüg­gésben a Ganz Műszer Mű­vek Árammérőgyárában. A gödöllőiek a nagyvállalat többi gyárával szoros koo­perációban állnak, s meg­történt, az egyik társ szál­lította — illetve nem szál­lította — mágnesek hiánya miatt tetemes mennyiségű majdnem kész árut voltak kénytelenek tárolni. A kri­tika jogos, ám a gyár poli­tikai, gazdasági vezetése jó érzékkel rátapintott a góc­ra, arra, hogy másfajta részegységek, alkatrészek szállításával viszont a gö­döllői gyár maradt el, azaz a gyárak közötti ismétlődő viták helyett a nagyválla­lati működés egészének át­tekintése, tökéletesítése kí­nálhatott csak megnyugta­tó megoldást. V onzó a példában meg­testesülő magatartás, de sajnos, korántsem ez az általános! Ahogy az egyik vállalati vezető meg­fogalmazta, a cégek közötti vitás ügyekből kétszer any- nyi jogász is vígan megél­ne, mint amennyi ma fog­lalkozik azokkal, holott két­ségtelen, a vállalati jogta­nácsosok ma sem szűköl­ködnek a szállítási szerző­dések körül támadt vitás, nem egyszer peres ügyek­ben. A vállalatok közötti kapcsolatok növekvő jelen­tőségét jól érzékelteti, hogy az MSZMP Központi Bi­zottsága 1977. október 20-i ülésének határozata — a termelési szerkezet és kül­gazdasági politikánk fej­lesztésének hosszú távú irányelveiről — külön ki­tér arra, mégpedig „fontos feladatnak” minősítve e kapcsolatok erősítését. A fontosságot az adja, hogy a termelés magasabb szín­vonalával, a termékek mű­szaki, használati értéke nö­velésének előtérbe kerülé­sével törvényszerűen együtt jár a koperáció fokozódá­sa. Egyszerűbben és köz­napibban fogalmazva: több lesz a partner, mert csakis így válhat gazdaságossá már meglevő, s kifejlesz­tendő termékek tízezreinek előállítása. E kívánalom gyakorlati érvényesítésében nagy je­lentőségű lépés volt az ál­lami vállalatokról szóló tör­vény megalkotása — elfo­gadta az országgyűlés 1977. december 16-án —, s külö­nösen annak negyedik fe­jezete, ami iránymutató jo­gi értelmezésül szolgál a partneri kapcsolatokhoz. A korábbinál szilárdabb jogi keret ez, ámde hiba lenne itt valamiféle automatiz­musra hagyatkozni, s úgy vélekedni, majd rendeződ­nek a dolgok. Maguktól? Elsősorban a felügyeletet gyakorló szervek teendője, hogy folyamatosan értékel­jék a termelési, gazdálko­dási eredményekkel együtt a partneri kapcsolatok ala­kulását is, s helyben, az üzemi demokrácia fóruma­in ugyancsak sort kell ke­ríteni erre a számvetésre. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents