Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
1978. MÁJUS 24., SZERDA %#nl ap Heti jogi Az utóbbi időben több kérdés érkezett a telektulajdon- nal kapcsolatban, ezért most néhány fontosabbra aduník választ. • A telek elidegenítése alól a tanács felmentést adhat. A legtöbb vitát az váltotta ki olvasóink körében, hogy hány és milyen telekingatlan lehet az állampolgárok tulajdonában, többletingatlan esetén mikor adható felmentés. Az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről a 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet, és annak végrehajtásáról kiadott 25/1971. (X. 5.) ÉVM—IM. számú együttes rendelet intézkedik. Fontos rendelkezés ugyancsak a 32/ 1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet, és annak végrehajtására kiadott 26/1971. (X. 5.) ÉVM —IM. rendelkezés. Ezen rendelkezések alapján keressük meg mi is olvasóink kérdéseire a helyes válaszokat. Ismeretes, hogy egy személy, illetőleg egy család telektulajdonának mértéke egy lakótelek és egy üdülőtelek. Család alatt a házastársak és kiskorú gyermekeik, továbbá a háias- társakkal együtt lakó nagykorú, nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeik értendők. Ha a személynek, illetőleg családnak már van egy lakótelke vagy egy üdülőtelke, további telektulajdonát — öröklés kivételével — nem szerezheti meg. Országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városban vagy községben, ha zártkerti földtulajdonnal rendelkezik, szintén nem szerezhet üdülőtelek-tulajdont —, itt is kivétel az öröklés. Egyik olvasónkkal, illetve családjukkal a szülők is együtt laknak, együttesen is csak az előbb említett mértékig szerezhetnek telektulajdont. A tulajdonszerzési korlátozás ' alól, kérelemre, a helyi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási szakigazgatási szerve adhat felmentést. Itt válaszolunk annak az olvasónknak, aki azt kérdezi, hogy kaphat-e üres lakótelek szerzésére felmentést, ha tulajdonában van már egy lakás, de azt más használja. Egy másik olvasónknak is itt adjuk meg a választ, akinek a tulajdonában és használatában álló lakása a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigény mértékének felső határát nem elégíti ki, illetve most módja volna magasabb komfortfokozatú lakáshoz jutni. Mindkét olvasónknak kedvező választ adhatunk. Felmentést kaphatnak. Éppen úgy, mint az is, akinek a tulajdonában és használatában levő lakás például a város vagy a község külterületén van, és megfelelő indokoknál fogva, a város, illetve a község belterületére kíván 'települni. Az élet olyan esetet is produkál, amikor az állandó lakóhelyéről az állampolgárnak más városba (községbe) kell költöznie, és emiatt új lakást kíván építeni, jogosan kérheti a tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentést. Akkor is, amikor haszonélvezet terheli az ingatlant, feltéve, hogy ez a haszonélvezet már a rendelet életbe lépésekor megvolt, vagy azt követően jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat alapján keletkezett. Helyesen nem kapott felmentést azonban az az olvasónk, akinek abban a községben, ahova költözni akar, beépítetlen lakótelke van. Az sem kaphat felmentést természetesen, akinek beköltözhető lakása van ott, ahova költözni akar. ■ O Mi az öröklési szerződés. Olvasónk azt mondja, hogy nagybátyja öröklési szerződést kötött szomszédjával, aki öreg napjainak gondját megosztotta velük. Előtte azonban javára végrendelkezett, mégpedig úgy, hogy haszonélvezeti jogot biztosított arra az ingatlanra, amelyre később öröklési szerződést kötött a szomszédjával. Ebben az utóbbi öröklési szerződésben, az unokaöcs haszonélvezeti jogáról nem történik említés. Olvasónk azt kérdezi, érvényes-e a haszonTíz nap rendeletéiből A munkaidőről, a munkaközi szünetről és a készenlétről a Magyar Közlöny 28. számában jelent meg a 3/1978. (V. 4.) KPM. rendelkezés. A dblgozók bejelentéseinek és panaszainak intézéséről a 11. sz. Nehézipari Értesítő tartalmazza a 3/1978. NIM. számú utasítást. A kispalackozású alkoholos italok forgalomba hozatalának megszüntetéséről a Kereskedelmi Értesítő 13. száma ad tájékoztatást. Az üzletszerzők, a propagandisták és az ügynökök díjazásáról a belkereskedelmi miniszter 7/1978. (V. 8.) Bk. M. szám alatt rendeletet adott ki. (Tanácsok Közlönye 23. szám). Az idős korúakat gondozó szociális intézmények szervezetének továbbfejlesztéséről 17/1978. szám alatt egészség- ügyi miniszteri rendelkezés jelent meg. (Egészségügyi Közlöny 10. száma.) A szövetkezeti belső ellenőrzés tervezésére, működésére és az állami ellenőrzéssel való összehangolására vonatkozóan az OKISZ 1/1978. szám alatt irányelvet adott ki, amelyeket az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 23. számában találnak meg. Az árvíz és a belvíz megrongálta és személyi tulajdonban álló épületek helyreállításáról, illetőleg újjáépítéséről rendeletkiegészítés jelent meg 7/1978. ÉVM—PM. szám alatt, amelyet a Magyar Közlöny 31. száma tartalmaz. Hasznos tudnivalók A Házi jogtanácsadó új mezőgazdasági tájékoztató röplapjai A legjobb időben — hiszen tavasz idején bontakozik ki a földeken a munka — jelentek meg a .Házi jogtanácsadó szerkesztőségének új mezőgazda- sági röplapjai, gazdag tájékoztatást nyújtva a gazdálkodás időszerű problémáiról, a kistermelők, a gazdálkodók le* Iretőségeiről. Az olvasó teljes képet kap a felvásárló szervekkel létrejött szerződések, jelentőségéről, a szerződő felek jogairól és kötelességeiről, az esetleg előforduló vitás kérdések tisztázásáról. Széles körű felvilágosítást kap az értékesítés rendjéről, az egyes cikkek árairól és nem élvezeti joga arra az ingatlanra. A kérdés megértéséhez abból kell kiindulni, hogy tulajdonképpen mit is értünk öröklési szerződés alatt. Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet örökösévé teszi. Ebből következik, hogy az öröklési szerződés is egyik fajtája a végintézkedésnek, amelyben az örökhagyó szerződéses kötöttséggel jelenti ki végakaratát. Az örökhagyó által kötött öröklési szerződést tehát úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó újabb végrendeletet tett volna. Ha pedig az örökhagyó újból végrendelkezik, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy a korábban tett végrendelet hatálytalanná vált. Minthogy az öröklési szerződésben nem történt említés olvasónk haszonélvezeti jogáról, így az örökhagyó halála esetére a szerződéssel átruházott ingatlanra már nem áll fenn a haszonélvezeti jog. O A felmondás hatálytalanítása iránt indult munkaügyi vitában a vállalat nem hivatkozhat új felmondási okra. Egyik levélírónk sérelmezte, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottságnál új felmondási okra hivatkozott a vállalat, miután az eredeti felmondási ok megdőlt. Ez a döntő- bizottsági határozat jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 95. számú állásfoglalása — egyebek között — rámutat arra, hogy a munkaügyi vita során nincs helye olyan új felmondási ok bizonyításának, amelynek közlése a felmondásban nem történt meg. Ebből következik, hogy a döntő- bizottság is csak abban a körben vizsgálhatja a vállalati intézkedés szabályosságát, amelyet a felmondó levél tartalmaz. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Nagyszülők az unoka ellen Egy idősebb vidéki házaspár — haszonélvezeti jogának fenntartásával — unokájának és annak feleségének ajándékozta házát, azzal a feltétellel, hogy abban együtt fognak élni. A fiatalok be is költöztek, de alig másfél év alatt a viszony teljesen megromlott közöttük. Az unokát nagyapja sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntette miatt, feleségét pedig a nagyanyával szemben tanúsított becsületsértő magatartásért elítélték. Ezekre hivatkozva a házaspár az ajándékba adott házat per útján visszakövetelte. A bíróság a keresetnek helyt is adott. Ezekután újabb pert indítottak, amelyben kérték: a bíróság kötelezze őket a ház elhagyására. Azok el is költöztek, de követelték, hogy a nagyszülők fizessék vissza azt a 28 ezer forintot, amit ők az ingatlanba fektettek. A nagyszülők 24 ezer forintot elismertek, viszont az ott tartózkodásuk alatt felmerült 40 havi lakbér összegének beszámítását kérték. A járásbíróság kimondta: bár a fiatalok mint tulajdonosok laktak a házban, a nagyszülők azonban az ingatlan haszonélvezői voltak, ezért jogukban áll tőlük lakbért kérni. Ennek összegét a bíróság havi 200 forintban állapította meg. Fellebbezésre a megyei bíróság álláspontja az volt, hogy a fiatalok csak arra a négy hónapra kötelezhetők lakbérfizetésre, amikor már tulajdonosi minőségük megszűnt, de még a lakásban tartózkodtak. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. — A megyei bíróság álláspontja téves — hangzik a határozat. — Kétségtelen, hogy az ajándék visszakövetelése iránti perben hozott ítélet jogerőre emelkedéséig a fiatalok a ház tulajdonosai voltak, azonban a haszonélvezet abban az időben is a nagyszülőket illette. Márpedig a haszonélvezettel terhelt dolog használatára, a tulajdonos is csak ellenérték fejében 'jogosult. A lakbért azonban nem a jogcím nélküli lakáshasználatra vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani, hanem az ingatlan fekvése, műszaki állapota, a fiatalok által használt helyiségek száma, fel- készültsége, beosztása és egyéb körülmények figyelembe vételével. Ezt az új eljárásban kell tisztázni és csak azután lehet dönteni, hogy a nagyszülők a fiatalok követelésével szemben mennyi lakás- használati díjat számíthatnak be. A foglalkozási betegségről Motorfűrésszel dolgozott egy mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, öt évvel később orvosi vizsgálat megállapította, hogy mindkét felső végtagjában vibrációs ártalomból származó keringési zavar és idegrendszeri károsodás lépett fel, amihez egyéb betegségek is járultak. Mindezek miatt keresőképtelennek nyilvánították, és rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg részére. Az illető a tsz vezetőségét kérte, hogy a betegséget megelőző átlagos keresete, és a nyugdíja közti különbözeiét térítsék utolsósorban az előírt szabványokról. A szakcsoportok tevékenységi köréről, szervezeti kérdéseiről, a szakcsoportok alakításának és működésének szabá" lyairól is olvashatunk e röplapokban. Az elmúlt évek ' tanulságai szerint igen hasznosnak és gyümölcsözőnek bizonyultak a gazdálkodók és a takarékszövetkezetek kapcsolatai, amelyek komoly előnyöket biztosítanak tagjaiknak. Erről a témáról is alapos felvilágosítást nyerhetünk. A röplapok ismertetik az érvényben lévő és idevonatkozó jogszabályokat is. MOZIMŰSOR MÁJUS 25-TOL MÁJUS 31-IG DUNAKESZI. Rákóczi CEGLÉD, Szabadság 25—28: Megtalálták a 7. századot 29—31; délutáni előadáson: Obeliszk 29—31; esti előadáson: Gyilkosságok péntek este* CEGLÉD, Mese 25—31: Ruszalka meséje CEGLÉD, Művész 25—31: Júlia és a szellemek** GÖDÖLLŐ 25—28: Már ez is probléma? 29—31: A spanyol táncosnő** SZENTENDRE 25—28; délutáni előadáson: Ludas Matyi 25—28; esti előadáson: A spanyol táncosnő** 29—31: Már ez is probléma? VÁC, Kultúr 25—28; délutáni előadáson: Gulliver utazásai 25—28; esti előadáson: Városok és évek I—II. 29—31; délutáni előadáson: Osceola 29—31; esti előadáson: Váltságdíj** ABONY, Szabadság 25—26: Magas szőke férfi visszatér 27—28: Obeliszk 29—31: Szöktetés** ABONY. Mese 27—30: Vakond és a muzsika ABONY Művész 27—30: Xala* BUDAÖRS 25—28: A Csendes-óceán kalózai 29—31: A választ csak a szél ismeri* DABAS. Kossuth 25—26: A szabadság katonái III—IV. 27—28: Vincent, Francois, Paul és a többiek* 29—30: A két amerikai** OUNAHARASZTI 25—26: A sólymok vezetője 27—28: Ilyenek voltunk* 29—30: Bankrablás DUNAKESZI, Vörös Csillag 25—26: A két amerikai** 27—28: A Scotland Yard vendége* 29—31: Városok és évek I—II. 25—28: Mr. Süket trükkjei 27—23; első előadáson: Robinson és a kannibálok 29—30: Gulliver utazásai ÉRD 24— 25: A rézhegyek királynője 23—30: Túl a félelmen*** 31— 1: A két aranyásó FŐT 25— 26: Megismételt esküvő 27—28: Jaroslaw Dabrowsky I—II. 29—30: Kihajolni veszélyes* GYAL 25: özvegy menyasszonyok 26: Nem ér a nevem 27—28: Az esüst tó kincse 29—30: Vincent, Francois, Paul és a többiek* KISTARCSA 25—26: Mr. Majestyk* 27—28: A farmer felesége* 29—30: Magyarok LEÁNYFALU, Kert 25—26: Fehér hajó 27—28: Péntek a bennszülött 29—30: Meghívás egy gyilkos vacsorára* NAGYKATA 25—26: Filmregény* 2—28: A megrögzött 29—31: K.O. PILISVÖRÖSVAR 25—26: Magyarok 27—28: Tavaszi behívó 29—30: A rendőrnő** POMAZ 25—28: Meghívás egy gyilkos vacsorára* 27—28; első előadáson: Légy jó mindhalálig 29—30: A sólymok vezetője RÁCKEVE 25—26: Ilyenek voltunk* 27—28: A sólymok vezetője 29—30: Ludas Matyi SZIGETSZENTMIKLÖS 25—26: A két aranyásó 27—28: Kihajolni veszélyes* 29—30: Ilyenek voltunk • 14 éven aluliaknak nem ajánlott! •• Csak 16 éven felülieknek! *•* Csak 18 éven felülieknek! meg. Elutasították, ezért a járási bíróságon pert indított. A bíróság szakértői bizonyítást rendelt el, annak megállapítására, hogy a rokkant foglalkozási betegségét a szövetkezetben végzett tevékenysége okozta-e. Az Országos Munkaegészségügyi Intézet véleménye szerint a rokkant felső végtagjaiban érzékelt környéki keringészavar teljes egészében, míg az idegrendszeri károsodás körülbelül fele részben a motorfűrésszel végzett munka okozta rezgésártalom következménye. A vibrációs ártalom pontos százalékos arányának megállapítását azonban a dolog természete és az orvostudomány jelenlegi állása nem teszik lehetővé. Legfeljebb annyi mondható: a vibráció felerészben tehető felelőssé a megrokkanásért. Ezek után a járásbíróság ítéletében megállapította: a vibrációs ártalom kártalanításra igényt adó foglalkozási megbetegedés, amiért a szövetkezet felelősséggel tartozik. A munkából származó kereső- képtelenség ötven százalékos, tehát a tsz-nek ennek megfelelő kártérítést kell fizetnie. A jogerőre emelkedett ítélet ellen a legfőbb ügyész — megalapozatlanság és törvény- sértés címén — óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította. — A tag életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban keletkezett kárért a termelőszövetkezet vétkességére való tekintet nélkül felelős — hangzik a határozat. Amennyiben a dolgozó egészségi állapota, testi fogyatkozása, szervezeti adottsága nem okozott munkaképesség-csökkenést, hanem a munka végzése folytán következett be, a vállalat — a munkaképesség-csökkenés szá- ■ zalékos mérvétől függetlenül a teljes kárért felel. Amennyiben a rokkant egyéb betegségei a táppénzes állománya és munkaképtelensége bekövetkezése előtt is fennállottak, de keresetveszteséggel nem jártak, a szövetkezet nem hivatkozhat arra, hogy teljesen egészséges dolgozónál a fűrészgéppel való rríunka csak kisebb mérvű károsodásra és nem munkaképtelenségre vezetett volna és ezért kármegosztás alkalmazását kéri. — A tsz azzal is védekezett, hogy a fűrészgép karbantartását és a véglánc élezését ez a dolgozójá végezte. Tisztázni kell, hogy ez a megrokkant ember munkaköri kötelezettsége volt-e. Igenlő esetben, meg kell állapítani, hogy e tevékenység ellátásához, megfelelő szakképzettséggel rendel- lcezett-e. Kármegosztás alapjául ugyanis csak a tag vétkes magatartása szolgálhat, és a kárviselés arányát az dönti el, hogy az illető vétkes közrehatása, milyen mérvű volt. Mindezekre tekintettel műszaki szakértő bevonásával, tisztázni kell, hogy a rokkant, e munkájával kapcsolatban tanúr sított-e olyan magatartást, ami vétkes mulasztásnak minősül, és ezért kármegosztásr ra adhat okot. Per a koporsó miatt A maga nemében egyedülálló perben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság. Egy vidéki városban lakó tisztviselő, akinek édesanyja másfél évvel ezelőtt elhunyt, a helybeli temetkezési vállalatnál 1740 forintért, az akkor kapható legdrágább, aranyozott díszítésű koporsót vásárolt. A temetésen megdöbbenve látta, hogy a megrendelt helyett a legolcsóbb kivitelű koporsót küldték. Ezekután szavatossági jogának érvényesítéséért, a vállalal; ellen pert indított. Ebben hangoztatta: amennyiben a vállalat tagadná a hibás szolgáltatást, úgy kéri a sír kihantolását, és szak- j értői vizsgálat lefolytatását. A járásbíróság a keresetet elutasította, mert a tévedést nem látta bizonyítottnak. Kiemelte: a tisztviselő a temetésen látta, högy a koporsó nem azonos a megrendelttel, mégis elfogadta, anélkül, hogy szavatossági jogait nyomban fenntartotta volna. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Figyelembe vette még, hogy a város területén a magas talajvízszint miatt a földben levő koporsó időközben erősen megrongálódhatott, tehát az esetleges exhumáláskor csak a koporsó típusát lehetne megállapítani, de az azon belüli osztályba sorolást már nem. Egyébként is ez jelentős költséggel járna, és a kegyeleti érzést is sértené. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A tisztviselő nemcsak a koporsó típusát, hanem minőségét is kifogásolja, mert nem elsőosztályút kapott, amit megrendelt, hanem olcsóbbat. A gyártó vállalat közlése szerint a típus megállapítására, a temetés óta eltelt időtől függetlenül lehetőség van. A megyei bíróságnak a kegyeleti érzés sérelmére való hivatkozása nem megalapozott, mert az exhumálást — a költségek biztosításával — maga a tisztviselő kérte és ahhoz családja is hozzájárult. Az sem fogadható el, hogy a szerződésszegésből eredő igény érvényesítése késve történt. Általános élettapasztalat szerint a legközelebbi családtag halála esetén a temetési szertartás ideje a legkevésbé alkalmas j valamely szerződésszegés alapos vizsgálatára, és a megfelelő ellenőrzésre. A tisztviselőit nem lehet megfosztani igénye érvényesítésétől csak azért, mert a temetési szertartáson nem tett jogfenntartó nyilatkozatot. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: a tisztviselő kereseti kérelmével kapcsolatban a tényállás alapos felderítése magának a temetkezési vállalatnak is nyilvánvaló érdeke, mert meggátolhatja, hogy tevékenységével kapcsolatban esetleg alaptalan hírek terjedjenek el, de az is megtörténhet, hogy olyan mulasztást tár fel, aminek megszüntetése a vállalat jó hírnevének megóvása végett indokolt és szükséges. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította.
