Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-23 / 119. szám
Jegyzet Két forint Kedves Kalauz Űr! Szívesen szólítanám önt Kovácsnak, Nagynak, Kiesnek, szóval a becsületes nevén, de tulajdonképpen nem is ismerjük egymást, így, mert Kovácsnak, Kiss- neu nem szólíthatom (nem tudom, így hívják-e), számomra Ön a szombat délutáni C-F 14—10-es busz kalauza marad. Bocsássa meg, hogy ebben a jegyzetben személyét betűk és számok jelzik, s ráadásul Emlékeztemben úgy maradi meg, mint a kétforintos ember, de így hozta az élet. Találkozásunk, ismeretségünk igencsak rövid, mégis úgy sejtem, Ön is emlékezik rám. Kellemetlen percet éltünk át együtt. Az egyórás járatra a transzformátorháznál szálltam fel vagy huszad magammal. Anogy kell, Ön kilyukasztotta a többiek bérletét, s tőlem is átvette a kétforintost. Kinyújtott kezem várta a pénz ellenértékét, miközben én már egészen máson gondolkoztam. Táskámban rádióalkatrészek sorakoztak, fiammal sétálni készültünk délután, s cigarettát is elfelejtettem venni. De a kezem, mintha önállósította volna magát, azt hitte, kap valamit a két forintjáért. De mi is járt azért a kettesért? Két perc buszozás. Ahogy említettem, összevissza kószáltak a gondolataim, miközben a kezem kinyújtva maradt: a jegyre várt. Bevallom, ha nem lettem volna olyan szórakozott,. hamarabb becsuktam volna a markom. Hiszen semmiféle kár nem ért, annak rendje és módja szerint elfuvarozott az autóbusz. De mert sokáig állt ott esetlenül a kéz elfeledve, egyszerre eszméltünk rá, hogy a kinyújtott karra már mások is figyelnek. Mások is észrevették, hogy ez a kéz vár valamit. Kínos, kellemetlen volt mindkettőnk számára ez a pillanat. Számomra azért, mert képzelje el, mint gondolnak rólam az utitársak, hogy két forint miatt akadékoskodom. ön pedig nyilván azért bosszankodott, mert két forint — hogyismondjam csak — eltulajdonítása miatt ugyanazt a szégyent kellett elviselnie, mintha egy Pestig szóló, 14,40-es út ára vándorolt volna a zsebébe. Egyetértek Önnel. Igazságtalan dolog, hogy a lelkiismeret nem tesz különbséget az érmék_ között. Ugyanúgy az ember arcába szökik a vér, ha kettő-, ha tíz-, ha százforintos lopáson kapják rajta. Tudom, ezek túl erős szavak. Még ha bizonyítható is lenne, hogy Ön előre megfontolt szándékkal feledkezik meg a kétforintosokról, igazából akkor se történne semmi. Gondolja csak el, ha én panaszt teszek emiatt a kétforintos miatt, hogy kacagtak volna rajtam az ön kollégái, s hogy szégyelltem volna magam én. Jó lett volna, ha minder- , ről kettesben váltnattunk volna szót. Ügy hiszem, megértettük volna egymást, hiszen már összekapcsol bennünket egy kellemetlen élmény, s egy kétforintos. Nekem azonban le kellett szállnom, ön felé pedig új utasok nyújtották a ketteseket, ötösöket, tízeseket. Őszintén remélem, adott is nekik jegyet. Csulák András — A járási pártbizottság legutóbbi ülésén a megüresedett helyekre megválasztotta tagjai sorába Murányi Rózsát, a KISZ járási bizottságának titkárát, és Koczó Józsefet, a letkési pártvezetőség titkárát. — Csaknem 80 százaléka elkészült már a deákvári FORFA-szolgáltatóbáznak. Rövidesen megkezdődik a homlokzati elemek elhelyezése, valamint a tetőszigetelési munkálatok is. XXII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1978. MÁJUS 23., KEDD A XL kongresszus széliemében időarányosan teljesítettük feladatainkat interß Tóth Alberttá!, a járási pártbizottság első titkárom1 A XI. kongresszus óta eltelt időszakot értékelte az MSZMP Központi Bizottsága az idén április 19—20-i ülésén. Néhány nappal ezelőtt a váci járási pártbizottság is áttekintette az 1975. márciusától végzett munkát. Ebből az alkalomból kértük meg Tóth Albertet, a járási pártbizottság első titkárát, tájékoztassa olvasóinkat, milyen eredmények születtek az elmúlt három esztendőben járásunkban? — Pártbizottságunk tevékenységét értékelve elmondhatom, hogy a XI. kongresszus határozatainak szellemében végezte munkáját. Biztosította a pártélet lenini normáinak érvényesülését, irányító tevékenységében, döntéseiben figyelembe vette és hasznosította a párttagság véleményét. Kiemelt figyelmet fordított a határozatok értelmezésére, végrehajtására és ellenőrzésére. A XI. kongresszus határozatait időarányosan teljesítettük. — Milyen eredményeket értünk el az ipar és a mezőgazdaság területén? — A járás valamennyi ipari és mezőgazdasági üzeme eredményesen teljesítette az V. ötéves terv időarányos célkitűzéseit, a pártbizottság cselekvési programjában meghatározott feladatokat. Különösen termelőszövetkezeteink fejlődése rendkívül dinamikus, hiszen az öt esztendőre tervezett 30 százalékos termelésnövekedésből eddig már 25—27 százalékot teljesítettek! Az ipari üzemek fejlődése is gyors: 1975 óta 16 százalékkal emelkedett a termelésük, ezen belül az ipari szövetkezeteké 28 százalékkal. Folytatódik a termékszerkezet korszerűsítése is, amelynek eredményeként eddig a gyártmányok 10 százaléka kicserélődött. A járási pártbizottság a KB március 15-i határozatának értelmében, számos szakember közreműködésével kidolgozza a terület mezőgazdaságának távlati fejlesztési tervét, 1990-ig. — Hogyan értékeli a tanácsok és a lakosság hozzájárulásit járásunk gyarapodásához? — Jelentős eredményeket értünk el a tanácsi beruházások területén. Ehhez nagy segítséget adott a lakosság aktív támogatása: az elmúlt két év alatt végzett társadalmi munka értéke elérte a 110 millió forintot. Nagy a fejlődés a gyermek- és egészségügyi intézmények hálózatának bővítése, korszerűsítése terén is. A járás I9S0-ig tervezett iskolaépítési programját a társadalmi támogatás eredményeként várhatóan az év végére, vagy 1979 elejére befejezzük. Az elért eredményekben meghatározó szerepet töltenek be a pártszervek és a pártszervezetek. — Milyen eredmények mutatkoznak az ideológiai mun- lca területén? — Járásunkban a pártpropaganda a középtávú tervben meghatározott iránymutatásoknak és az MSZMP Központi Bizottsága 1976. október 26-i határozatának megfelelően továbbfejlődik. Egyre hatékonyabban segíti a politikai, gazdasági és társadalmi célkitűzések megvalósítását. A rendszeres ideológiai, politikai képzésben járásunkban évente 7 ezren vesznek részt. A propagandamunka bázisát képező pártoktatásba a párttagság több mint 80 százaléka kapcsolódik be. — Hogyan hajtották végre a járásban az oktatáspolitikai határozatot? — Számos kezdeményezésünk talált aktív támogatásra a megyei pártbizottság és tanács részéről. Hadd említsem meg például a közművelődési intézmények komplex irányítását és ‘ a művelődésben dolgozók komplex ideológiai és szakmai képzését. Tovább fejlődött az Egy üzem — egy iskola mozgalom: amíg 1974-ben az üzemek és a termelőszövetkezetek mintegy 400—500 ezer forinttal támogatták az iskolákat, addig tavaly már ez az összeg elérte az 1,5 millió forintot! Akadnak gondjaink is: oktatási intézményeinkben viszonylag magas, csaknem 11 százaléknyi » képesítés nélküli pedagógusok száma, s ez a jelentős erőfeszítések ellenére sem csökkent... Az utóbbi években a közoktatásban á figyelem középpontjába a nevelőmunka került. Az új nevelési-oktatási tervek bevezetésére és alkalmazására .a szervezett felkészítés megtörtént. — Járásunk kulturális élete milyen fejlődésen ment keresztül? — Szeretném kiemelni: javult a kulturális élet pártirányítása. A közművelődés fejlesztésére irányuló tevékenység a pártszervek és pártszervezetek politikai munkájának szerves részévé vált. Nőtt a kollektívák és az egyes emberek érdeklődése a kultúra, a művészet iránt. Erősödött az alkotó műhelyek — mint amilyen például a zebegényi, a nagymarosi — és a közönség kapcsolata. Fejlődött a közművelődési intézményhálózat, javultak a művelődés tárgyi feltételei. Két évvel ezelőtt a járás valamennyi művelődési háza közös fenntartásba került: ehhez a járás 60 gazdasági egysége mintegy 1 millió forinttal járult hozzá. — mondotta befejezésül Tóth Albert, a váci járási pártbizottság első titkára. Furucz Zoltán — Fejlődött az állattenyésztés járásunkban. Különösen a juhállomány gyarapodik: a gödi termelőszövetkezetben 4 ezer 300-ra, a szobiban pedig 2 ezerre növekedett a számuk. — A nemzetközi tejnap alkalmából a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat váci üzeme a két legtöbb iskolatejet fogyasztó oktatási intézménybe a mai napon ingyen szállítja a tejet. A felmérés elkezdődött Késik a rekonstrukció Váci Mihályra emlékeztek Irodalmi est a HAGY-ban Grafikai kiállítás Képünkön: Váci András grafikus dedikál. Rózsavölgyi Károly felvétele Váci Mihályra emlékeztek május 20_án délután 5 órakor a Híradástechnikai Anyagok Gyára kultúrtermében. Az esten jelen volt Váci András is, akinek a költő verseihez készített grafikáiból nyitottak kiállítást. Részt vett az esten Váci Mihály özvegye is. Venesz Ernő a városi tanács művelődési osztálya vezetőjének megnyitója után Császár Angéla és Sellei Zoltán előadóművészek adták elő a költő verseit. Dr. Czine Mihály művészettörténész és Farkas László, az Űj Írás olvasószerkesztője emlékezett vissza a költőre, pályatársra. A városi tanács művelődési osztálya és a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Híradás- technikai Anyagok Gyára köz- művelődési bizottsága és az üzemi könyvtár műsora ismét bizonyságot szolgáltatott arra, hogy mennyire kellenek a jól szerkesztett irodalmi estek. K. I. Nyugdíjastalálkozók Felidézték az együtt töltött éveket A Pest megyei Nyomda Vállalat váci központjában kedves üzemi ünnepségre került sor: nyugdíjastalálkozót rendeztek. A vállalat gazdasági és társadalmi vezetői, valamint az Ady Endre brigád meghívták azokat a régi munkatársakat, akik az egykori Pestvidéki Nyomdában és a Kapisztrán Nyomdában évtizedeket töltöttek a szedőregálok mellett, a géptermekben, a kötészetekben. A nyomda patronáltjai: a Hársfa utcai kisóvodások adtak kedves köszöntő műsort, majd Nagy Sándor vállalati igazgató üdvözölte a meghívottakat. Taps közben nyújtotta át a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést Szabó Lajosnak, a most nyugdíjba ment szedőtermi csoportvezetőnek, aki egész életét Gutenberg műhelyében élte le, a felszabadulást követő hetekben dolgozott a helyi nyomda rendbehozatalán és sok szakembert nevelt. Kovács Sándor termelésirányító 40 éves munkájáért az ünnepségen kapta meg a törzsgárda jutalmat. A vendégek ezután sokáig együtt maradtak, s felidézték .az együtt' töltött évek sok kedves emlékét. (Papp) ★ Az elmúlt napokban 180 nyugdíjast látott vendégül a Forte gyár. Országh Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára üdvözölte, majd dr. Lenyó j László igazgató tájékoztatta a nyugdíjasokat a vállalat munkájáról, eredményeiről és a következő időszak feladatairól. Ez alkalommal 47 nyugdíjas kapott segélyt, amelynek ősz- szege összesen 14 ezer 400 forint volt. M. V. Az utolsó vízimolnár A váci hivatalok, üzemek, intézmények is megkapták korábban Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, postavezérigazgató levelét, melyben arról értesítette az érdekelteket, hogy az irányítószámok öt évvel ezelőtti, sikeres bevezetése után folytatják a postai küldemények továbbításának korszerűsítését. Lapunkban is megjelent tájékoztatás arról, hogy idén, a második félévben gépi feldolgozással továbbítják a leveleket és ez szükségessé teszi újformájú és szövegelrendezésű borítékok készítését. Az előzetes felmérés elkezdődött a váci főpostán. Pintér Istvánné irányításával. Valamennyi érdekelt ezekben a napokban válaszol írásban arra: milyen formátumú borítékokat használ, mennyi az évi szükséglete, hol szerzi be ezeket, kézírással, vagy géppel történik a címzés stb. ★ * A korszerűsítésnek mindenki örül. A váci főpostán is találkoztunk már eddig az ügyes levélpecsételővel, az újtípusú utalványbéiyegző géppel. Gépek segítik a főpénztár, a belső könyvelés munkáját. Ugyanakkor — bár az V. ötéves terv félidejénél tartunk — késik a postaépület sokszor tervbevett rekonstrukciója. Elkészültek a tervek arra, hogy megfiatalodjék a fél évszázaddal ezelőtt, 1928-ban létesített épület. Az anyagi fedezet is biztosított volt — csak a kivitelező hiányzott. Közben az átépítési munkák idejére kiszemelt üzlethelyiségeket elfoglalta egy ruhaüzlet, s így esetleg majd házon belül, szakaszosan végzik el a munkát. Nemcsak Budapesten, de nagyobb községeinkben is találunk modernebb, tetszetősebb postahivatalokat a váciénál. A felvételi terem kopott, szegényes pultjai, a cserére váró postafi óksorok, az asztalról történő hírlapárusítás szeretet szúr nemcsak a helybelieknek, de az idetévedő turistáknak is. Sürgető feladat: a váci főposta rekonstrukciója. P. R. A közelmúltban temették az utolsó váci hajómalom-tulaj- donost és molnárt, Kurdi Sándort. Haláláig hű maradt mesterségéhez, igaz, az utóbbi évtizedben csak kukoricát da- rálgatott otthonában a kisvá- ciaknak. Két esztendeje készült magnófelvétel őrzi emlékezéseit az egykori hajómalom sorsáról. Az övé, amitől megvált, előbb Dunabogdányba, onnan Bulgáriába került. Majdnem könnyezett, amint elcsukló hangon felidézte anyai nagyapja, Joó Dávid malmának tragédiáját: „Egy szigetközi kaszásjég tört. zúzott mindent, az kapta el nagyapám malmát — itt a templom alatt —, és rányomta innen a bakokra, amott lezuhant és vége lett. öregapám mindjárt összeesett, úgy öntözték föl, s akkor sírva mondta: vége a gyerekeim jövőjének." Kurdi Sándor apja szintén molnár volt: két évszázada ezt a mesterséget űzték ősei. A család Vácra valószínűleg Alsónémediből került. 1546- ban még ott adózik a töröknek Kurdi Lőrinc és testvére, Máté. 1559-ben fia, András is. Alsónémedi lakói többször elfutottak: 1686-ban például a harcok elől Komáromba és Tatába menekültek. Kurdi Andrásnak 1695-től Tatán születnek gyermekei, fia Mihály 1744-ben ott molnár. Egy Kurdi András 1754-ben Apos- tagon tűnik fel, szintén molnár. Vácra jóval korábban, a 17. század elején kerülhetett a Kurdi család. A felszabadító harcok elől elmenekült és 1687—88-ban visszatérők között találjuk Kurdi Ferencet. Leszármazottja, Kurdi Mihály 1772-ben a molnárcéh alapító tagjai között szerepel. Attól kezdve családjában generációkon keresztül öröklődik ez a mesterség. Kurdi József 1836ban mólnárremekét elvégezvén közalcarattal mesterembernek bevevődött. A család másik, terebélyes ága leginkább gazdálkodó. 1841-ben 26 kisváci háztulajdonos Kurdi-család közül 8- nak 2—2 ökrét, 7-nek 4—4 ökrét írták össze. Megkülönböztetésükre ragadványneveket használnak: Hajós, Ősz, öreg. Alsó, Középső, Felső-Kurdi stb. Közülük többnek neve a felsővárosi temető sírkövein olvasható. A család legérdekesebb síremléke ma a Vak Bottyán Múzeum kőtárában látható, bizonyítva elhunytjaik megbecsülését. Feliratát talán Arany József kisváci iskolamester szerezte, aki felesége révén szegről-végről rokonságban állt a Kurdiakkal. Egy tősgyökeres váci földműves- és iparoscsalád múltjáról mozaikokat közöltünk; egyik tagjának elhunytéval. Morzsányival hozzájárultunk Vác helytörténetéhez. Jakus Lajos