Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

"xMrlap 1978. MÁJUS 23., KEDD HAT IRO - OT ORSZÁGBÓL Mi a regény? Történet. De történet-e mindig? Persze, va­lamiképpen mindig az, ha nem is a hagyományos érte­lemben, ha nem is szép ke­rek mese. S akkor is, ha a történelemből merít, ha ré_ gebbi múltban játszódik, vagy, ha a jelenben. Helyesebben talán a közeli múltban, éle­tünk idejében, mert hiszen, ha a jelenben játszódna, ak­kor már a jövőt írná az író — szó szerint véve a szava­kat —, akkor már azt kéne írnia, ami az írás idején még csak lehetőség. S van, ami­kor csakugyan ilyesmit ír az író — futurológia, mondjuk, fantasztikus regény, sci-fi, és így tovább. Mindezek köré­be csoportosítható az Európa Könyvkiadónak az ünnepi könyvhétre megjelent néhány kötete. Valami történt Induljunk ki a valóságtól. Attól, ami nemrég történt, vagy éppen történik. A jelen­kor kifejezésére, modellezésé­re, problematikájának kép- ietesítésére törekvő mai iro­dalomból. Valószínűleg a könyvhét egyik sikere lesz: az amerikai Joseph Heller új regénye, a Valami történt. A ma 55 éves Heller jól ismert minálunk is, első — filmreis vitt — regénye, A 22-es csap­dája alapján. Ez a második világháború olasz frontján játszódó szatirikus regény nagy sikert aratott mindenütt, s hazájában is a kritika a mo­dem amerikai élet ábrázolá­sának legjobban sikerült kí­sérletéként könyvelte el. A nálunk most — Szilágyi Tibor fordításában megje­lent Valami történt az író második regénye, és 1974-' ben publikálta. Csaknem másfél évtizednyi 'kísérlete­zés van e formailag és tartal­milag egyaránt nyomós és érdekes regény mögött. Fő­szereplője egy amerikai át« lagpolgár a maga amerikai karrierjével és aggályaival, az amerikai polgári társada­lom, közelebbről az üzleti világ személyiséget szétzi­láló mechanizmusával, lég­körével, de mindenképpen másutt is érdekes emberi, társadalmi, családi problé­mákkal. S mindez egy em­ber gondolatain keresztül, mo- nológszerűen, de azért pár­beszédekkel, inkább szagga­tottan, pergőén, mint a medi- tálásba merülve. Torony és piramis Az 1911-bén született angol író, William Golding nem szo- i-ul bemutatásra a magyar olvasók előtt. A legnagyobb érdeklődést bizonyára A le­gyek ura című (ugyancsak filmre is vitt) regényével vál­totta ki. Abban egy lakatlan szigetre került angol iskolás­csoport elvadulását, velük mintegy a társadalomban az elvadult ösztönök eluralko­dásának példázatát mutatja be. Érdekes volt az Utódok című regénye is, amelyben vad ősemberek csapnak ösz- sze szelíd majomemberekkel a kőkorszakban. Golding szereti az ezek­hez hasonlóan különös viszo­nyokat és az olyan témákat, amikor szélsőséges helyzetek­ben vizsgálhatja emberalak­jait és a társadalom létkér­déseit. Az ember mint sajá­tos lény, emberi mivoltának határait tapinthatja ki filo­zofikusan. Emellett erkölcsi kérdések foglalkoztatják, il­letve mindebben az erkölcs kérdéseit feszegeti egyúttal. Mindez feszültséggel telje­sen jelenik meg történetei­ben. így a most Göncz Ár­nád fordításában egy kötet­ben — a népszerű Európa Zsebkönyvek soriban — ki­adott két regényben A to­ronyban és A piramisban is. A torony egy középkori templomépítés körülményei között, annak alárendelt kö­zösségben vizsgáztatja az em­beri viszonyokat. Képlete: a célért minden emberi kap­csolatát föláldozó ember, aki a cél sikeres megvalósításával teljes csődbe jut és juttat mindenkit maga körül. A pi­ramis ellenben groteszk, bá­jos, komikus, szomorú és ol­vasmányosan pergő — egy angol kisvárosban élő fiatal­ember életének és a naivság- ból és lelkesültségből ébredő szerelmeinek három esete. Nincs helyed a temetőben Az Európa Zsebkönyvek so­rában, Szilágyi Tibor fordítá­sában, jelent meg a fiatalon meghalt angol írónak, Peter Marshallnak a regénye is: Nincs helyed a temetőben. Nagy regény. Egy gyerek emberré válásának drámá­ja, a mai világban. Nem egy­szerűen a felnőtté válásról van azonban szó, hanem ar­ról a nagy belső küzdelem­ről, amellyel ez a fiú kiala­kítja a maga kontúrjait, sze­mélyisége kemény határait, viszonyait, kivívja a maga öntudatában a helyét a vi­lággal szemben. Mindezt tény­legesen is az emberélet hatá­rán már-már kívül kerülve. A küzdelemben szelleme meg­törik, meghasonlít, intézetbe kerül. Ott folytatódik a küzde­lem, immár külszínre lép a belső harc, de sikeresen vív­ja meg Joe. Illúziótlanul, de az életet vállalva lép ki az intézetből, kialakítva szemé­lyiségét. Amikor Erősz megöregszik Tíz dán író elbeszéléseit ad­ta közre a kiadó Kunos Lász­ló válogatásában és fordítá­sában, jegyzeteivel és utó­szavaival. A tíz — e századi — íróról külön-külön rövid pályaismertetést is találunk a kötet végén. Közülük Jör­gen Nielsen — akinek egyik elbeszélése címét viseli e kö­tet —, a szegényparaszti szár­mazású, a háború végén 43 évesen öngyilkosságba mene­kült író hősei is szigorú kor­látok között járják engesztel­hetetlen sorsukat és felőr­lődnek a kilátástalanságban. A hosszú pályát befutott írónő, Karen Blixen írásai a távoli múltba vezetnek el, az 1848-cal lezáruló háromne­gyed évszázadba. A kötet­ben olvasható két elbeszélése közül az egyik — A gyűrű — is e távoli korban játszódik. H. C. Bránner, a belső tör­ténés mestere. William Hei- nesen, a Faeröer-szigetek fő­városában élő író főként sző­kébb hazája életét ábrázolja világszerte sikert aratva. Lei} Panduro, a valóság abszurdi­tásait igen olvasmányosan és a mai fiatalokhoz is közelál­ló látásmóddal ábrázoló író. Peter Ronild — az idén öt­venéves — az egzisztencializ­mus és a francia Nouveau Roman szellemi élményével modern írói megoldásokat keres társadalombírálatának. Willy Sörensen filozofikus, gondolati fogantatású prózá­ja mese és abszurditás hatá­rán mozog. Benny Andersen, a volt bárzongorista és dzsessz- ritmusú költő, nagy sikerű prózájában, tévé- és rádiójá­tékaiban a mindennapok gro- teszkságát, a kisember el. esettségét és tragikomédiáit jeleníti meg. Klaus Rifbjerg ugyancsak költőként jelent­kezett — itt három elbeszé­lésével találkozunk —, végül a legfiatalabb, a 38 éves Sven Holm, a társadalomkritikát és az utópisztikus, a jövőt tapogató irányzatot egyaránt kedvelő, társadalomlélektani érdeklődésű író. A harmat urai Jacques Roumain egy sza­badságáért és önállóságáért küzdő föld fiatalon elhunyt írója. 1907-ben született, a Haiti Kommunista Párt egyik alapítója, s irodalmi alkotá­sai szerves kapcsolatban van­nak politikai tapasztalataival és nézeteivel. Előbb versek­kel jelentkezett az irodalom­ban. még a harmincas évek elején, s csak egy évtized után térhetett vissza a poli­tikai küzdelmektől az íróasz­talhoz. A harmat urai című kötete, válogatást nyújt a je­lentős író életművéből. A kötet élén álló regényét már olvashattuk Fekete em­berek címen. Ezúttal az ere­detihez hívebben A harmat urai címen olvashatjuk Belia Anna fordításában. Ezenkí­vül újdonságként kapjuk e kötetben Az elátkozott hegy című kisregényt és egy elbe­szélésciklust, A zsákmány_ és az árnyék cím alatt —mind­kettőt Vajda András fordí­totta. Az utóbbi munka há­rom elbeszélése a mindenna­pi emberek mindennapi éle. tének mozzanataiból emeli ki a belső drámát. Igen érzékle­tesen, emléke­zetbe vésődően festi a környe. zetet, rajzolja az embert és szavait, gondo­latait. E tömör, metszetszerű, vagy inkább rézkarchoz — ha nem tűnik a hasonlat el- túlzásának: színezett rézkarc­hoz — hasonlítható kis élet­képek regénynyi életet sűrí­tenek. Valaki hazaér az ita­los, zenés, nyüzsgő, délies éj­szakából a maga kiúttalan gondolataival, miközben az asszony az ágyban rettegve várja: vajon ma is megve­ri-e részegen. Aztán elcsön- desül, s a rettegő nő odales a gyertyafényben: akasztott testet lát... Ennyit példaként. Solaris Stanislaw Lem neve a leg­ismertebbek közé tartozik Magyarországon. A sci-fi ked­velői előtt az élen áll. Az 1921-ben született, sokoldalúan képzett lengyel író első mű­vében, még 1948-ban, Ember a Marsról címmel a fantasz­tikum képviselőjeként jelent­kezett. Azóta művek hosszú sorát publikálta. Nálunk is számos munkája jelent meg. A legérdekesebb talán a Sum­ma technológiáé volt, ez az elméleti, elmélkedő, leginkább az esszé műfajába írható, s a sci-fi határait, sajátosságait, témáit, eszközeit, filozófiáit, a tényleges jövőhöz meg a jö­vőkutatáshoz való viszonyát tapogató kötet. Ezúttal a bukaresti Krite- rion könyvkiadónál a ma­gyar—román közös könyvki­adás keretében jelent meg a Solaris című munkája, ame­lyet 1961-ben írt. (A Krite- rion könyveit nálunk az Eu­rópa gondozza.) A Solaris egyébként már megjelent tíz évvel ezelőtt az Európánál — de hol vannak ma azok a pél­dányok? Gyorsan elkapkod­ták őket. mert Lem már ak­kor is népszerű volt, népsze­rűségét az éppen e kötetből készült film is fokozta. így hát jó, hogy újra — s éppen a könyvhét előtt — piacra került nálunk is ez a sci-fi re­gény, amely egyébként gondolatvilágában társadalmi problémáival túlmutat az egy­szerű tudományos fantasz­tikumon. KÖNYVHÉTI LAPOZGATÓ ;; Hadiszerencse Mihailo Lalic, az 1914-ben született Crna Gora-i regény­író és költő élete is „kész re­gény” — amint mondani szo­kás. A jugoszláviai népföl­szabadító háborúban harcolt, partizán volt. El is fogták, de sikerült megszöknie, s tovább küzdött. Első regénye 1950- ben jelent meg egy börtön la­kóinak nehéz napjairól. A hadiszerencsé című, Du­dás Kálmán fordításában meg­jelent regénye öt évvel ez­előtt került ki a műhelyéből. Azért is különösen érdekes, mert belőle — a veretesen szerkesztett, jó sodrású írói prózában — az író hazájá­nak, Crna Gorának a törté­nelme tömörül egy, az ország önállóságáért és népe szabad­ságáért küzdő jelenkori sze­mély halála után fönnma­radt följegyzések alapján. Ez a fiktív szerkezet már ön­magában egy nép sorskérdé­seit és jelenkori, a mához ve­zető küzdelmeit állítja a kö­zéppontba, így a történelmet a mai nemzedék szemszögé­ből érzékelteti. Modern meg­oldású és súlyos regény. Németh Ferenc A FINOM HANGULATOK, lelki rezdülések, csöndes óbu­dai elmélkedések írójaként tartja nyilván az olvasók többsége Krúdy Gyulát. Pedig az impresszionista prózaírás hazai megteremtője kitűnő publicista is. volt, akit magá­val ragadtak kora nagy esz­méi, elsősorban a polgári for­radalom keretei között. így született meg A kápolnai föld­osztás című cikksorozata, amely annak idején hamaro­san kötetben is megjelent Amire a cím utal, nem más, mint az 1918-as őszirózsás for­radalom neve­zetes történel­mi eseménye: Károlyi Mihály Kápolnán megkezdett földosz­tása. Mint köztudott: az ország egyik leggazdagabb arisztok­ratája, a fiatal magyar köztár­saság elnöke ezzel is tanúje­lét adta demokratizmusának, önkéntes elhatározásával föl­osztotta a szegényparasztok között 38 ezer holdas birtokát Gondolkodására, körültekinté­sére jellemző, hogy egyben o szövetkezés fontosságára hív­ta föl a figyelmüket, mond­ván: „A többtermelés sikere a szövetkezéstől függ.” AZ ÍRÓT joggal ragadta el ez a nagy tett, amelytől a rea­litáson túlmenően is többet várt, gondolván egyrészt, hogy követőkre talál az arisztokrá­ciában, másrészt a parasztság milliói sorakoznak majd föl új honfoglalásra. Noha — mint tudjuk — a történelemben másként alakult, mégsem csökkenti Krúdy lelkes szavai­nak értékét. Érdemes belőlük idéznünk, amint a földosztó ünnepség parasztságáról ír: „Hogy ápolja, dédelgeti, ka­lapjával, tenyerével védi majd a szálat, amely az ő földjébe, neki hajtott ki! Hogy áldja Istenét május esőjében! Hogy vidul és mosolyog körülötte a határ. Hogy simulnak el em­bertársai orcái! Hiszen min­denkinek lesz földje, aki dol­gozni akar. Nem lesz többé koldus, jobbágy, földönfutó Magyarországon. A boldogság országa lesz ez.” Joggal tarthatjuk Krúdy írá­sát — természetes korlátái, il­lúziókat tápláló szemlélete el­lenére is — o magyar forra­dalmi publicisztika maradan­dó értékének. Ezért is örven­detes vállalkozás a Mezőgaz­dasági Könyvkiadóé, hogy nemcsak újonnan, hanem ha­sonmás (fakszimile) formában jelentette meg az idei ünnepi könyvhétre. Eredetileg a Ma­gyarország című lapban, Ká­rolyi Mihály függetlenségi pártjának újságjában jelent meg 1919 februárjában a so­rozat, majd rövidesen a Ká­rolyi-könyvtár IV. köteteként adták közre az érdekes hely­színi riportokat. Azóta az író­szemtanúnak ezek a friss be­nyomásai egyaránt váltak iro­dalmi és kortörténeti doku­mentummá, maga a kötet pe­dig bibliofil ritkasággá. A je­lenlegi újranyomáshoz is a Fővárosi Szabó Ervin Köny- tár bocsátotta példányát ren­delkezésre. A HASONMÁS utánnyomás külsejében, kötésében és egész kivitelezésében ízléses, mél­tóan reprezentatív megoldás. Számunkra itt, Pest megyé­ben különösen becses, mivel a Dabasi Nyomda munkáját di­cséri megvalósítása. L. KÁROLYI-Ü^ ÖNYVTÁR SzerKeszH APOR DEZSŐ IV A KÁPOLNÁI FÖLDOSZTÁS KRÚDY GYULA. Történelmi olvasmányok Ezúttal olyan olvasmányok­ról szólunk, amelyek közvet­lenül történelmiek, a múlt eseményeit, embereit írják le, elevenítik meg, a Móra Könyvkiadó jóvoltából. Élük­re egy — ennek nevezhetjük bízvást — történelmi olvasó­könyv kívánkozik. Haj, ne hátra, haj előre E kötetet Utassy József vá­logatta és Kondor Lajos il­lusztrálta. 1848 magyar forra­dalmát és a szabadságharcot eleveníti meg a könyv egykorú és visszaemlékező írásokból — versekből, cikkekből, elbeszé­lésekből, regényekből, tanul­mányokból. Petőfitől indul és vele zárul a kötet: a Nemzeti daltól a költő hovalétének, halálának tisztázásáig. S ez utóbbihoz Illyés Gyulát idézi, akinek a sorai a halál helyszínén fo- gantatott verssel' fejeződnek be. Ilyenformán múlttól a máig, Petőfitől Illyésig jutunk. Különös, de megrendítő él­mény a könyv, pedig ismerős külön-külön szinte minden írása. De hogy tud így együtt ennyire Magyarországgá, ma­gyar történelemmé, magyar valósággá lenni? Nem ma- gyarkodón, nem érintve az agyonszajkózott dolgok lejá­rattatásától. Teljesítmény, s nem — nemcsak! — gyerekek­nek szól, hanem mindenkinek, mindenkinek. valóságában igen szépen, át- érezhetően és átélten írja meg a népszerű Így élt... sorozat­ban az erdélyi író és tudós ta­nár, Veress Dániel így élt Mikes Kelemen című könyvé­ben. A sepsiszentgyörgyi író a történelem hivatott megeleve-,. nítője és a színterek jó isme­rője, legyen szó Mikes valószí­nű szülőhelyéről, Zágonról, a kolozsvári öreg kolostor-isko­láról, ahol tanult (s hol a lép­csők, folyosók mélyén figyelő szobor-szemét ma is érzi kis­diák korában e sorok írója). megismerés útjára-módjára utal. Amit tudunk és a hog annak alapján értelmezni tue- juk a világot, ahhoz igyek szünk kapcsolni mindazt a újat, amit fölfedez a tudc mány. Mígnem azután az ú ismeretek , .lehetetlenné.... nen teszik a régi értelmezést is — új magyarázat alapjává soka sódnak. Így volt s így meg végbe a fejlődés, amit csa nyitott gondolkodással lehe befogadni. A reneszánsz Az Újvilág fölfedezője Honvágy és hűség Sokán és sokat írtak már Kolumbusz Kristófról, a kele­tet nyugaton kereső spanyol hajós tengernagyról, aki az óceánon túl fölfedezte azt a szárazföldet, amelyet a fölté­telezett Indiának vélt s ma Amerikának ismerünk. Erdő- dy János könyve az Így élt... sorozatban regényesen vagy riportosan támasztja föl a do­kumentumokból, feljegyzések­ből a kutató-fölfedező hajóst, izgalmas olvasmányt és sok ismeretet adva a fiatal olva­sók kezébe. Sajátos érdekességei közé tartozik, ahogy mindebből nemcsak az eseményeket ve­zeti le, hanem Kolumbusz, s ilyeténképpen a XV. század­végi ember gondolkodását is. Bemutatja, ahogyan a felfede­ző úton tapasztalt jelenségeket értelmezni próbálja a korra jellemző ismeretei és vallásos­sága alapján és ellentmondá­sai között, s ez az emberi oriasa Aki Leonardo da Vinciről a reneszánsz firenzei születés’, nagy művészéről és tudósáról ír (persze a firenzei jelző nem megkülönböztető, hiszen e vá­ros fia volt a kor több nagy­sága), rendszerint a Mona Li­sa, az Utolsó vacsora és más híres képek és rajzok mellett Leonardo műszaki rajzaira, ta­lálmányaira, tudósi tevékeny­ségére is kitér, és a sokolda­lúsága foglalkoztatja. Természetes, hogy ez jellem­zi Karátson Gábornak az Így élt... sorozatban most megje­lent könyvét is. Ebben — min' írja — „Leonardo élefútjábói a művész és a tudós ellent­mondásait s az ellentmondáso­kon felülkerekedni törekvő egységvágyát” igyekszik leve­zetni. Márcsak bőséges és mozgalmas eseményanyaga okán is érdekes olvasmány. Megannyi művet felidéz, hát­terét vázolja — színes hite­lességgel végigkalauzol Leo­nardo életútján. N. F. Erdély csücske Háromszék — jórészt a mai Kovászna me­gye —, s annak is csücske a Feketeügy Sepsiszentgyörggyel szemben nyíló medencéjének a Berecki-havasok tövén délre megbúvó beszögellése Gelencé- vel, Zabolával és még beljebb Zágönnal. Ez az a vidék, ahol születhetett Mikes Kelemen, akinek két csillag jelölte ki a sorsát: a hűség és a honvágy. A hűség „a jó öreg fejedelem”, II. Rá­kóczi Ferenc iránt, akit a la­bancok által kegyetlenül ki­végzett, az ő számára ismeret­len apja —i- Thököly Imre híve — helyett és iránta való atyai barátságáért is apaként tisz­telt, szeretett, követett. S a honvágy az imént említett szülőföld iránt. Ezt a két csillag vonzásában feszülő ’ sorsot mindennapi Lakótelepi gyerekek Űj fogalmaink egyikének te­kinthetjük a lakótelepet. Ám nyilvánvalóan nemcsak a szó, a fogalom új, hanem sok min­den egyéb is, amelyet társa­dalmi életünkbe hozott: élet­formában, szociális kérdések­ben. A maga kétségtelen elő­nyeivel — tiszta, világos, egészséges otthonok — mel­lett is még sok újonnan for­málódott probléma vár meg­oldásra. Mint például a lakó­telepi gyermekek tanulása, nevelése, egyéniségíormálá- sa ez új körülmények között. Erről szól az a figyelemre méltó szociológiai kötet (Köz- gazdasági és Jogi Könyv­kiadó), amelyben Csöregh Éva, két évtizedes tapaszta­latokkal rendelkező pedagó­gusnő mondja el nagyon tár­gyilagosan, gondolkodása késztetően tapasztalatait. Há­rom budapesti peremkerületi lakótelepen folytatta megfi­gyeléseit, de ezek — noha önmaga hárítja el az általá- hosítás _ igényét — máshol, még talán a fővároson kívüli, Pest megyei lakótelepeken is érvényesek lehetnek. Fejeze­teiben sorra veszi mindazokat a tényezőket (a környezetet, életmódot, családi és iskolai nevelést, a veszélyeztetettsé­get stb.), amelyek nagymér­tékben meghatározzák a gyermekek életét e most for­málódó szociális klímában. Szülők, pedagógusok, társa­dalmi vezetők számára egy­aránt figyelemre méltó kö­vetkeztetésekkel, olvasmá­nyosan megírt munka i ÜJEANYOMTÄK PASASON... Krúdy Gyula riportkönyve Ami volt, van és lehetne

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents