Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-23 / 119. szám
Hr.cvn 1978; MÄJTJS 33., KEDD SOLYMÁRI ZENEI HETEK A hagyomány kötelez dalmi és tömeg-szervezetek sora támogatta a zenei hetek ügyét, s megérdemelten. A záróhangverseny után majd minden bizonnyal megállapíthatjuk, hogy az eseménysor megszervezése, a , közreműködők teljesítménye nagyszerű munka volt, érdemes a hagyományt folytatni. A megnyitó programja, a kórustalálkozó a helyi művelődési ház alig két hónapja megalakult gyermekkarának műsorával kezdődött, Szokolay Bálint (a zeneszerző édesapja) vezényletével A kórus tagjai kedvesen, egyszerűen és nagy műélvezettel énekeltek, megérdemelve . a közönség vastapsát. Ez »Utóbbiból bőven jutott a nagyközségi asszonyok népdalkórusának is, melynek énekesei solymári népdalcsokrot adtak elő nagyszerű humorral. A solymári férfikar kiemelkedően jó előadásában méltán aratott sikert Szokolay Sándor Három epigramma Janus Pannonius költeményeire címmel írt műve. Az ország másik feléből érkezett a találkozóra a békéscsabai Bartók Béla vegyes kar, Rázga József vezetésével. A másfél éves múltra visszatekintő együttes hajlékony, tiszta énekléssel örvendeztette meg a közönséget, művészetének széles skáláját bemutatva. Kedves gesztusként Dowson— Irányítás és A termelésirányítás tudomá_ nyos és gyakorlati eredményeinek megismerését — a fejlesztés összehangolását szolgálja az a háromnapos tanácskozás, Szokolay Bálint Szállj- el fel leg című dalával fejezték be műsorukat. A szentendrei városi kórus magas színvonalú, de válogatásában kissé egysíkú programjának kiemelkedő gyöngyszeme volt Kodály Stabat Mater-e. A kórustalálkozó a negyvenéves fennállását ünneplő váci Vox Humana énekkar fellépésével fejeződött be. Makiári József Liszt-díjas karnagy vezényletével ez a kórus mindent tud, amit ebben a műfajban egyáltalán tudni lehet Széles repertoárjuknak szinte minden oldalát fölcsillantották, Bachot, vidám francia dalocskát, népdalfeldogozást, s mindent nagyszerűen. Befejezésül az összes résztvevő kórus közös éneklése szerzett élményt a lelkesen tapsoló közönségnek. A kórus- találkozó sikere megalapozta a további programok iránti érdeklődést is. ★ A zenei hetek programjának keretében legközelebb május 26-án, pénteken délben közvetíti a rádió Ki nyer ma? című zenei műsorát a solymári művelődési ház színházterméből, majd május 28-án, vasárnap délután fél 5-kor kezdődik a debreceni Kodály Kórus hangversenye, ugyanott. Hajós Anna tudomány amely hétfőn kezdte meg munkáját a Magyar Tudományos Akadémia székházéban. Az együttműködés kibontakoztatását indokolja, hogy sok különféle területen szakembereink — mérnökök, szervezők, közgazdászok, matematikusok és számítástechnikusok, közös munkáján alapul a korszerű termelésirányítás, amely természetesen nem nélkülözheti a tudomány, a kutatások legjobb eredményeinek hasznosítását sem. A gépipar, a kohászat, a műszeripar, a vegyipar és más iparágak több nagyvállalata már sikeresen hasznosítja a számítógépes és néhány más korszerű termelés- irányítási rendszert. A tanácskozáson 18 előadás alapján összegzik az eredményeket, a gondokat, s ajánlásokat dolgoznak ki a termelésirányítás korszerű módszereinek szélesebb körű elterjesztésére. Tartalom és minőség Mérlegen a ceglédi TIT-szervezet munkája A szellemi művelés, a kul- turálódás jelentős letéteményesei a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat szervezetei. A tapasztalatok igazolják azt is, hogy sikeresebbek, hatékonyabbak azok a TIT-progra- mok, amelyeket helybeli előadók, tehát a községi, városi, jásási ismeretterjesztő szervezetek tagjai tartanak. Nyilván a személyes ismerős közvetlenebbé teheti az előadás hangulatát és inkább felhívhatja a figyelmet egy-egy téma helyi vonatkozására. Ezzel egyenrangúan fontos, hogy a helyi szervezeteken keresztül a falusi, városi értelmség egyre jobban bekapcsolódik lakóhelye szellemi életébe. Ezért érezhetjük egyértelműen hasznosnak, hogy a közelmúltban Abonyban és Al- bertirsán, Törteién és Kocsé- ron alakult önálló községi TIT-szervezet. Kezdeti lépéseikről, gyors fejlődésükről és az egész ceglédi járásban folyó tudományos ismeretterjesztésről tárgyalt tegnap délután a TIT megyei elnöksége a budapesti Kossuth Klubban. S a járásiak beszámolója elismerésre méltó eredményeket tükrözött. A ceglédi járásban tavaly ezerötvenöt ismeret- terjesztő rendezvény volt: előadások, vetélkedők, viták és fórumok. Az érdeklődők száma egy-egy rendezvényen 25 és 200 között váltakozott. A beszámoló elsősorban az eredményekről igyekezett számot adni, s csak kisebb mértékben tért ki a feladatokra és a továbblépés lehetőségeire. Pedig az eredmények és a gondok együtt jelentkeznek. Példa erre az ismeretterjesztés a tanyai lakosság körében: a ceglédi járásban lelkiismeretesen, lelkesen kezdték meg ezt a munkát és a filmvetítésekkel szemléltetett előadásoknak nagy vonzereje volt. Csakhogy a filmvetítéseket nem tudták rendszeresen megtartani és csökkent az érdeklődés, s a MÉM-től kölcsönkért vetítőkocsi csak időlegesen oldotta meg a problémát. A TIT, a Hazafias Népfront és a közelmúltban alakult ceglédi METESZ-szervezet aktivistáinak szorosabb együttműködésével elérhető az előadássorozatok fejlesztése két irányban. A korszerű műveltség megköveteli, hogy az ismeretterjesztésben egyaránt növekedjen a komplex tematikájú és a speciális érdeklődés elmélyítését szolgáló előadássorozatok száma. Bár a ceglédi járási ismeretterjesztő társulat munkáját — mint ez az elnökségi ajánlásban is megfogalmazódott — elsősorban nem az előadások számának emelkedésével kellene jobbítani, hanem tartalmi, minőségi vonatkozásban. Ki. Gy. A magyar irodalom története a XVI. századtól napjainkig KIÁLLÍTÁS A CEGLÉDI KOSSUTH MÚZEUMBAN Július 2-ig tart nyitva az a nagyszabású kiállítás a ceglédi Kossuth Múzeumban, melyet dr. Szabolcsi Miklós akadémikus nyitott meg. A zsúfolásig megtelt kiállítóhelyiségben a ceglédi közönség mellett a bibliofil kiadványokat ápoló gyűjtőkkel is találkozhattunk, mint például llosvai Varga István Szentendrén élő festőművésszel, aki párizsi útja során számtalan szignóval ellátott Ady-verskötetet mentett meg vásárlásaival. A ceglédi rendezők — Bendl Júlia, Duk- kon Ágnes, Tarján Tamás, dr. Tóth Pál — jó ízléssel tálalták az eredeti ősnyomtatványokat, amelyek között felfedezhetjük az 1518-ban kiadott nagyszombati kódexet, Károli Gáspár vizsolyi bibliáját, Heltai Gáspár magyar történetét, Túró- czy János 1488-ban Augsburg- ban keltezett krónikáját, Pázmány, Szenczi Molnár Albert, Zrínyi műveinek első kiadásait, csipkés fedelű bibliafordítást, Rákóczi Ferenc emlékiratait, metszetet Budáról, Pestről Bél Mátyás forráskiadványaiból. Egyedi művek is Amikor a rendezés színvonalát hangsúlyozzuk, akkor utalunk az előkészítés komolyságára is, hiszen e könyvtárlatra a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Esztergomi Főszékesegyház, az Evangélikus Egyház, az Országos Ráday-könyvtár, s magángyűjtők, így dr. Szállási Árpád kölcsönzött önzetlenül, féltve őrzött kincsekből. Olyan egyedi művek is a figyelem központjába kerülnek, melyek eddig a ceglédi Kossuth Gimnázium könyvtárában várták találkozásukat a nagyobb létszámú közönséggel. Ebből a körből érkezett ide Komjáti Benedek krakkói kiadványa 1535-ből. Találkozhatunk Szegedi Kis István portréjával is, aki hosszú ideig Ráckevén tevékenykedett, s 1546-ban alapította a ceglédi református eklézsiát. Okos beosztással a rendezők a ceglédi járási, városi könyvtárból kölValljuk be, többen néha már fásultan, szkeptikusan veszik tudomásul, ha különböző könyv- és olvasásnépszerűsítő akciókról hallanak. Olvasó Népért mozgalom, Kell a jó könyv vetélkedő, Olvasó Munkás pályázat, azután Költészet Napja, Ünnepi Könyvhét, Műszaki Könyvnapok, Mezőgazdasági Könyvhónap — felsorolni sem lehet mindent. Hétezer kötet gazdája Vannak, akik a könyv és az olvasás megszerettetésének szentelik életüket. Ez a mondat frázisnak tűnik. Amikor a következőkben egy ilyen emberről lesz szó, állandóan kísért a túllihegés veszélye. Nehéz tárgyilagosan írni Petöváry Gyuláról, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára szakszervezeti könyvtárosáról, ügyszeretetéről, lelkesedéséről, nemes értelmű fanatizmusáról. Petöváry Gyula ötvenhat éves, húsz éve dolgozik a gyárban. Majd másfél évtizede gondozza a 7000 kötetes könyvtárat. Gondozza, a szó szoros értelmében is: gyakran maga takarít, a szoba függönyeit a felesége mossa otthon. A Szocialista Kultúráért kitüntetést, a SZOT elismerő okleveleit pusztán könyvek kölcsönzésével nem lehet kiérdemelni. Petöváry Gyula elsősorlálkoznak az irodalommal. Találkozásuk eredménye? A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kis, gyári boltjában 200 forintért vásárol évente könyvet egy-egy dolgozó. Ez többszöröse az országos átlagnak. Az irodalmi műsorokra a szabad szombatokon kerül sor, és á nézőtér mindig megtelik. A palrónusok a brigádok A rendezvényeket a szocialista brigádok patronálják. Egyik a meghívókat, a másik a falragaszokat, tájékoztató táblákat készíti, a harmadik a terem dekorálásáért, berendezéséért felelős. Es ugyanők teszik fel érdeklődő kérdéseiket a megjelent írónak, költőnek, előadónak. Petöváry Gyula birtokában olyan írói dokumentumok, levelek, fotók, magnó- felvételek is vannak, melyeket múzeumok irigyelhetnek. Vallja: az olvasás emberségből ad többletet a munkásnak. Budapestről jár naponta Vácra. Késő este ér haza. Ismerik az Írószövetségben, az Akadémián, a SZOT-ban. Hívták igazgatónak a művelődési házba. Maradt. Életcéljának, szenvedélyének tekinti azt, amit eddig is tett: a munkáskultúra megteremtését. még, ha szűk körben is. A. Gy. csönözték napjaink fontos műveit. Szerzetesektől a munkásírókig Dr. Szabolcsi Miklós akadémikus megnyitójában az irodalom fogalmát tisztázta, s kiemelte, hogy az intézmények, művek az olvasóval együtt alkotnak szilárd egységet, a befogadóban véglegesül az érték. Szabolcsi profesz- szor az irodalom bonyolult szerkezetére utalt, s megállapította, hogy a ceglédi kiállítás irodalmunk századainak jól válogatott metszete, de nem teljessége. Ebben az összpontosításban a fejlődéstörténetet érzékeljük, népünk közösségének öntudatra ébredését Dr. Szabolcsi Miklós utalt arpa, hogy a középkori névtelen szerzetesektől a munkásírókig■ szerves folyamat látható. A megnyitó eszmeébresztése tisztázta az érték problémáját, mely elválaszthatatlan attól, hogy a magyar irodalom üzenetet közvetítsen az emberiség számára. Akkor szólalnak meg igazán a művek, ha az olvasókban élnek tovább. Mívesen közreadva A megnyitó ünnepélyességét emelte a ceglédi Kossuth Gimnázium és a csemői általános iskola irodalmi színpadainak Mészáros Ági és Farkas Edit ’**)£!*! Szegedi Kiss István 1585-ben megjelent teológiai munkájának nyitó lapja vezető tanárok által szerkesztett műsora. Mindez együttesen — a gyűjtők önzetlensége, a rendezők ízlése, a megnyitó szavak mélysége és a műsor hozzájárult ahhoz, hogy a néző, olvasó rádöbbenjen irodalmunk eredményeire, és arra, hogy könyv- művészetünk képi szorgalma és míves eleganciája méltóan kísérte költészetünket és prózánkat. Mintegy összegezésként napjaink megsokasodott könyveit láthatjuk, grafika, és irodalom kézfogásában, érzékeljük, hogy az író és olvasó egyre inkább egység; korunk alkotó embere. Százezrek és milliók élnek költői színvonalon a befogadás intenzitásában, mert ezt építi bennünk és általunk irodalom és közművelődés. Losonci Miklós TV-FIGYELO Kisfarcsa. Építkezéseink közül mindenképpen egyedülálló a Kistarcsán most készülő dél-pesti kórház tető alá hozása. Hogyne lenne az, hiszen ilyen nagyszabású építményt ilyen sebes ütemben még aligha csináltak. És az 580 ágyas egészségügyi intézmény már javában álló falain belül és kívül most még szaporább lesz a munka üteme, mert — mint arról a Hét vasárnap esti műsora is beszámolt — megannyi segítő kéz nyúlt ott kőműveskanálhoz, fűrészhez, kalapácshoz. E kezek gazdái rendre Pest megyéből érkeztek — ki Ikladröl, ki Érdről, ki meg a Duna túlsó partján fekvő budai járásból — és közreműködésük a hatalmas épületrendszernek a tervezettnél sokkal korábbi, a megszabott határidőnél két esztendővel előbb történő átadását ígéri. Miért vállalták az otthontól, a megszokott munkahelytől, munkától való elszakadást ezek a gödöllői munkásszálláson ideiglenes otthonra lelt mesterek? A megyei ügy — közös ügy: hogyne éreznék kötelességüknek részt venni a vállalkozás mielőbbi megvalósításában. PomáZ. Éppen tíz esztendővel ezelőtt alakult meg Pomá_ zon a kertbarátok klubja — elsőként az országban. E kerek évforduló alkalmából egy nézni szép, hallgatni jó riportot készített Terlanday Mária. A szombaton délután sugárzott képsorban rendre megismerkedhettünk e Pest megyei helység szorgalmas kertészeivel és gyönyörűséges kertjeivel, ahol kora tavasztól késő őszig folytonosan van mit tenniük a javarészt korosabb virágkertészeknek, zöldségtermesztőknek, gyümölcsérlelőknek. Amit' tesznek, elsősorban azért teszik, hogy — így fogalmazta meg egyikük — a gyógyszerek helyett vetőmagra költsék el a pénzüket; másrészt meg azért, hogy megszaporodjon, kiegészüljön az a nem egyszer nagyon is soványka nyugdíj. Példájuk ritka mód csábító! Mint Boros István, a pomázi tanács elnöke elmondta, évente 800—900 fővárosi lakos keres megművelni való kertet magának, s csatlakozik a helybéli kertbarátok népes csapatához. Tegyük hozzá, nemcsak mind népesebb, de egyre sikeresebb is ez a csapat, hisz’ nem sok olyan hazai kiállítás van, ahol ne kapna valamilyen elismerést egyikük, másikuk. Eddig mintegy 40 bemutatóról hoztak haza dijadat, okleveleket. No és persze az sem baj, hogy mint emberi közösség is annyira együtt van ez a pomázi kompánia. Tagjai — legyenek bár amúgy egyedül élő öregek — a közös szenvedély jóvoltából soha nem érzik a magányt. Zsámbék II. Ugyancsak szombaton kora este vetítették le az Évszázadok, évtizedek című, Zsámbékról szóló riport- film második részét. Ez a harmincöt perc már nem tetszett annyira, mint az egy héttel korábban látott — mind a helység történetével, nevezetes műemlékének riasztó sorsát, mind pedig lakóinak kicserélődését alaposan, érdekesen bemutató híradás; A régi filmhíradók újrajátszása önmagában most is szenzáció számba ment, de a hozzájuk kötött interjúk már sokkal inkább néhány egyéni sorsot vázoltak föl, mintsem, hogy a címadó helység históriáját gazdagították volna. Mit mondjunk? Elvékonyodott — egy szakmai zsargonnal élve: leült — ez a ritka jó riporteri érzékkel útjára indított, és felében-har- madában kitűnően meg is csinált tv-film. Sajnálkozni azért nincs okunk: amit láttunk és hollottunk. így is éppen elég alkalmat adót: arra, ne csak elmerengjünk, de el is gondolkodjunk e Pest megyei község jó néhány évszázadában ösz- szesűrűsödött nemzeti múltunkon. Akácz László 1 4 Az olvasás emberséget ad A VÁCI HÍRADÁSTECHNIKA ÜZEMI KÖNYVTÁRA ban a munkások körében végzett irodalom- és olvasásnépszerűsítő munkájáért kapta az elismeréseket. Irodalmi faiskola Még a felszabadulás utáni évtized elejéről híres balaion- szárszói találkozóról hozta magával Veres Péter tanítását : a munkások tudatilag is nagykorúvá válásához irodalmi faiskolát kell alapítani. Vallja, hogy fokozatosan, Tömörkénytől Móriczon, Veres Péteren át juttatható el az olvasó Sarkadiig, Sántha Fe- rencig, Balázs Józsefig. 1970-ben Veres Péter-mű- sort szervezett a gyárban. Sikeréről csak annyit, az esten Németh László is . felszólalt. Egy évvel később Sar- kadit „élesztette”, Darvas József szerzői estje, Nagy László, Féja Géza, Juhász Ferenc bemutatása következett. Szabó Pálra emlékezve a gyári szocialista brigádok tagjai eddig ismeretlen dokumentumokra bukkantak Biharug- rán. Erdei Ferenc tiszteletére tudománypolitikai napot szervezett, Simon István is találkozott munkásolvasóival. Tamási Áron ízes székely alakjait is megszólaltatták. A könyvtár olvasóinak túlnyomó többsége munkás. A környező falvakból bejárók talán életükben először itttaA tavalyi szép siker után ismét megrendezték a solymári zenei heteket. Vasárnap délután megkezdődött az eseménysorozat, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőnek erre az alkalomra írt szignáljával, amit a budapesti Zalka Máté zenei szakközépiskola quartettje adott elő. Az Apáczai Csere János Művelődési Ház zsúfolásig megtelt színháztermében a házigazdák nevében Magyar Ferenc, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke üdvözölte a vendégeket, köztük Maróti Gyulát, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkárát, Bárdos Lajos és Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőket, az első nap programjában részt vevő kórusokat és karnagyaikat. A solymári zenei heteket Maróti Gyula nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy jelentőségű rendezvénysorozat hallgatói lehetünk ezekben a hetekben, olyan bemutatókkal, hangversenyekkel találkozhatunk, melyek túlnőnek Solymár határain. Utalt a közművelődési törvényre, amely szerint a Zeneakadémia termeitől a legkisebb magyar községig a kultúrából — zenekultúrából is — mindenkinek a legjobbat, a legszínvonalasabbat kell nyújtani. Solymáron a következő hat hétvégen a zene birodalmának minden zegét-zu- gát bejárhatják az érdeklődők. Elmondotta azt is, hogy a nagyközséget zenei, kulturális hagyományai szinte kötelezik arra, hogy gazdag, nívós programmal várja vendégeit. Intézmények, hivatalok, társa-
