Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
/ mTrrr W xJimiMtt 1978. MÁJUS 20., SZOMBAT Társadalom és ember LAPOZGATÓ- KÖNYVHÉT ELŐTT az élet által felvetett problémákat. Téma bőven akad, az átmeneti korszak ellentmondásai, az emberi indulatok és érdekek ütközése mind írók, újságírók tollára kívánkozik. Még mindig sok bajt okoznak az előítéletek, a butaság, a meg nem értés, az elmaradottság, illetve a maradiság. Ezek ellen szólnak a riportok. Miért nem tanulnak a törökszent- mikíósiak? Hogyan tölti idejét egy gyes-en levő fiataiasz- szony? Miért maradt magányos a négy gyermeket felnevelő anya? Hogyan élnek a „nem dolgozó” háztartásbeli nők és a szociális otthonban az öregek? A témák, bár különbözőek, de egyben azonosak: az emberért íródtak. Helyet kaptak a kötetben az ingázó, önmagukat hajszoló munkásokról, fiatal műszakiakról, jogászokról szóló és erkölcsi nézeteket elemző írások. A sokféle témát átfogó írások így együtt irodalmi krónikái mindennapjainknak, s hűen tükrözik szocialista tár- sadalmunk átalakulását, fejlődését. Gáli Sándor ar szótár teket, amilyen szótárunk eddig voltaképpen nem volt. Az egyik O. Nagy Gábor—Ruzsiczky Éva: Magyar szinonima szótára, a másik Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára.. Mind a két mű- a könyvhéten kerül a vásárlók kezébe. termő évtizedei etimológiai szótára — amelyet Kiss Lajos szerkesztett, más szempontból érdekes: sajátos, a helynevek eredete, értelme iránti érdeklődést hivatott kielégíteni. A szavak rokonsága... Ezek után a szótárak szerkesztői, készítői szóltak munkájukról. A szinonimaszótárt Ruzsiczky Éva mutatta be. Ez a kézikönyv 12 és fél ezer címszó köré csoportosítva több mint 30 ezer rokon értelmű szót tartalmaz. A hagyomány, amelyre visszatekint, mindössze két és fél évszázados. Az első szinonima- szótárt Franciaországban adták ki 1718-ban. Nálunk az első ilyen jellegű vállalkozásra 108 éve került sor Finály Henrik munkájában. Ha szinonimaszótár nem is jött létre, egy ezt némileg pótló munka már a századunk első évtizedében megjelent: a rokonértelmű szók és szólások kézikönyve, Pára Ferenc munkája. Talán az is érdekli az irodalomkedvelő olvasókat, hogy az Egri csillagok írója, Gárdonyi Géza is foglalkozott a szinonim szavak szótárba foglalásának tervével, sőt, gyűjtögette is ilyen célból a rokon jelentésű szavakat. Minthogy szinonimaszótárt az értelmező szótárak alapján szoktak szerkeszteni, O. Nagy Gábor is azután kezdett e munkához, amikor képet nyújt az eseményekről. A magyar hadseregről és a szerepéről alkotott ismereteinket Vörös János vezérkari főnök hadínaplója és más katonai dokumentumok segítségével bővíti. Végül a feldolgozott angol és amerikai iratok az 1944 augusztusától újból megindult titkos tárgyalásokat és azok kudarcát mutatják be. A kötet a korábbinál pontosabban ábrázolja Magyarország megszállásának körülményeit, az erőviszonyokat, a Sztójay- kormány helyzetét és a németekhez való viszonyát. P íriszemmel, 1977. Az Írószemmel című, ízléses kötet már megszokott színfoltja az ünnepi könyvhét sátrainak. Az 1977-es, legújabb kötet huszonkét szerző huszonhárom riportját tartalmazza. Bár ezek az írások az elmúlt évben már megjelentek különböző vidéki és fővárosi hetilapokban, folyóiratokban, mégis nyújtanak újat, mert együtt olvasva látjuk, hogy átfogva társadalmi életünket, mennyire összetartoznak. A válogatás ugyanis azokat a riportokat, szociográfiákat gyűjti egy csokorba, amelyek jelenünkre a legérzékenyebben reagálnak, közérdekű témákat, ellentmondásokat tárnak fel, ismertetik az ember és a társadalom viszonyát, a valóságot. A szerzők legtöbbje ismerős, hiszen többen már publikáltak könyvet, mint Bajor Nagy Ernő, Berkovits György, Sulyok Katalin. Valamennyien érzékenyen, indulattal, de ugyanakkor tárgyilagosan írják meg Két mag) Pénteken délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia tudósklubjában sajtótájékoztatót tartott az Akadémiai Kiadó. Igazgatója, Bernát György két olyan magyar szótárújdonság bemutatása alkalmából köszöntötte a megjelenni nyelvtudomány A sajtótájékoztatón Imre Samu akadémikus, a Nyelv- tudományi Intézet ügyvezető igazgatója az utóbbi három évtized eredményeiről beszélt, s úgy jellemezte ezt a kort, mint a magyar nyelv- tudomány történetének egyik legtermékenyebb időszakát. Ebben a tekintetben azokhoz a századforduló körüli évekhez hasonlította, amelyekben olyan nyelvészek munkálkodtak, mint Simányi Zsig- mond, vagy Szinhyei József. Másfelől viszont az anyanyelv iránt megnőtt érdeklődést tekintve az utóbbi évtizedek a nyelvújítás korához hasonlíthatók. Olyan nagy munkák jelentek meg, mint többek között a magyar nyelv értelmező szótára, a történeti- etimológiai szótár, a rímszótár, vagy az értelmező kéziszótár — ebből egyébként most van előkészületben újabb 60—80 ezer példány nyomtatása. Majd kitért Imre Samu a sajtótájékoztatón bemutatott két újabb szótárra is. — A szinonimaszótár olyan alapvető fontosságú kézikönyv — mondotta —, amely nem hiányozhat senkinek a könyvespolcáról, aki Írásos tevékenységet folytat. Eddig ez az első ilyen jellegű, a korszerű követelményeknek megfelelő szótárunk. Szerkesztését O. Nagy Gábor kezdte el, maid tragikus halála után, 1973-ban Ruzsiczky Éva vette át és fejezte be a munkát. A földrajzi nevek MÁJUS 21—JUNIUS 18. Solymári zená hetek Magyarországi dokumentumokban először az 1255-ös, illetve az 1266-os keltezésű, IV. Bélától származó oklevélben találkozunk Solymár nevével. A török pusztítás nyomán egy 1557-es török felmérés, mint lakatlan helyet említi. Virágzásnak csak az 1700-as években indulhat újból; a század elején német ajkú telepeseket találunk itt. Az 1747-es népesség figyelem- bevételével az 550 lakos alapján komoly településnek számított. Ápolják a hagyományokat Az őslakosság híven őrizte korábbi hazájának hagyományait, és ezen a talajon virágozhatott ki mindaz, amit a mai Solymár magáénak vallhat. Lakosai továbh őrzik Solymár dalos kedvű, táncoslábú, fúvószenét ápoló hagyományait. A régi legény- egyletből komoly férfikarok lettek, az asszonykórus énekében, táncaiban ás gyönyörű népviseletében egy egész ország gyönyörködhetett a „Röpülj páva” televíziós bemutatóján. Kelemen Istvánná 30 év alatt felnőtt tanítványai olyan kóruskultúrával rendelkeznek, melynek alapján a maiaknak már ők adják át a legnemesebb kórusmuzsika szeretetét. Az egész közösséget átfogja a zene iránti igény. Ebben a közegben kerül sor idén ismét a zenei hetek megrendezésé« re. Hasonlóan a tavalyihoz, gazdag programot kínál az eseménysorozat. Amire fel kell figyelni A solymári zenei hetek gazdája az Apáczai Csere János Művelődési Ház. Kem- pelen Tünde igazgatónő a rendezvénysorozatot egy távlati terv részének tekinti, ő és a lelkes közösség szeretnék, ha Solymár gyönyörű fekvése, a hagyományok és talán egy később megvalósuló, ma még csak álmokban élő hangverseny- és színházterem révén a zenei élet eleven helyszíne lehetne. A Helytörténeti Társaság, mely a Hazafias Népfront helyi testületének támogatásával komoly kutatómunkát végez, állandó gyűjteményes kiállítással várja az érdeklődőket. Dr. Jablonka István múzeumigazgató — magam is tőle tudtam meg mindazt, amit Solymár múltjáról most írtam — hosszú órákig sorolni tudja azokat a szépségeket, amelyek Solymárra terelik a figyelmet. Egyik ezek közül az a csodálatos kis műemlék jellegű barokk templom, melynek tetőszerkezete, oltárképei és csillára érdemelnek különleges figyelmet, akusztikája pedig olyan pompás, hogy a hangversenyprogramoknál mindenképpen fel kell figyelni rá. Hasonlóan az ócsai műemlék templomhoz, melyben rendszeresen hallgathatunk hangversenyeket. Gazdag program A solymári zenei hetek megnyitásaként vasárnap délután 4 órakor kezdődik a kórustalálkozó, a váci Vox Humana énekkar, a Bartók Béla vegyes kar, a szentendrei városi kórus, a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház gyermekkara, asszonyok népdalkórusa, a művelődési ház és a HNF férfikórusa közreműködésével. Május 26-án délben a Magyar Rádió Ki nyer ma? című zenei műsorát Solymárról közvetíti. Május 28-án délután fél 5- kor a debreceni Kodály Kórus Gulyás György vezényletével és a MÁV Szimfonikusokból alakult kamarazene- kar kíséretével Händel: Messiás című oratóriumát adja elő, közreműködik: Andor Éva, Gregor József, Mészöly Katalin, Keönch Boldizsár. Június 3-án délután fél 5- kor — Szokolay Sándor gyermekműsora lesz a programban, melyben közreműködik Tokody Ilona és a Budapesti Leánykar, Ciányi László vezetésével. Június 4-én, délután fél 5-kor a Camerata Hungarica hangversenyére kerül sor, Czidra László vezetésével. Ugyanakkor nyitják meg a Zenetörténeti Múzeum hangszerkiállítását. Június 11-én, délután fél 5-kor Schubert-est kezdődik az Éder vonósnégyes, Tibay Zsolt, Katona Ágnes, Ötvös Csilla közreműködésével, június 18-án, délután 4 órakor lesz a fúvószenekar találkozója. Pintér Emőke A MISKOLCI TALÁLKOZÓ UTÁN Személyesen a televízió A HÉT miskolci összegező és értékelő nap valós eredményét csak a most következő egy-két esztendő mutatja meg. Az elkövetkező műsorokból ítélhetjük meg: mit profitáltak az alkotók a 18. miskolci tv-fesztiválon látottakból és elhangzottakból. Most az elmúlt két éy legjobb műsorai versenyeztek a riport-, a tudósítás, a dokumentum-, a portré-, az ismeret- terjesztő és a híradófilm-ka- tegóriákban. Tehát a hagyományosan vett művészeti és szórakoztató filmek nem szerepeltek a fesztiválon. Ez azonban nem jelent valamiféle kisebb rangot, sőt, a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet követelnének a kritikusoktól és élénkebb érdeklődést a nézőktől. Hiszen a televízió műsorainak több mint kétharmad részét e hat kategóriába tartozó adások teszik ki, nemcsak számszerűen, hanem műsoridőben is. SPECIÁLIS problémakörnek érezheti ezt a néző-olvasó. A műsorkészítés valóban a televíziósok dolga, mégis, hogy az adások mennyire érték el szándékolt hatásukat, hogy a jelenségek mögött felmutatták-e a lényeget, hogy megfelelően tájékoztattak-e; ezekre a kérdésekre, csak a nézők véleményének ismeretében fogalmazhatják meg a válaszokat. S ma már a közönség is egyre inkább úgy érzi, hogy el kell mondania véleményét a látottakról. A miskolci programban ezt szolgálta, hogy az '58 versenyfilm vetítésével párhuzamosan 27 szakmai-közönség találkozót rendeztek. Az emberiségnek története során sohasem volt még dolga olyan erőszakos hírhozóval. mint a televízió. Személyesen betelepedett a lakásunkba, beleszól időbeosztásunkba, véleményt mond és formálja álláspontunkat. Igazán nem lehet mindegy számunkra sem, hogy milyen is ez a jövevény, hogy beszélő igazolványképeket mutat-e, vagy alkalmazza legsajátosabb eszközét, a képi megjelenítést. S a Miskolcon folyó véleménycserék, viták mindig e gondolat körül csapong- tak végső soron. Akkor is, amikor a tv-riport sajátos műfaji eszközeiről beszéltek és akkor is, amikor a mágneses műsorrögzítés egyre szélesedő technikai lehetőségéről és alkalmazásáról cseréltek véleményt. Milyennek látjuk végül is a televíziót? A vitákon és a Borsod megyei közönség- találkozókon elhangzott vélemények pontosan találkoztak az országos álláspontokkal. A Tömegkommunikációs Kutató Központ reprezentatív felmérése azt mutatja — "3 Vizsgálatot idén tavasszal tartották —, hogy a nézők 23 százaléka szerint javult a műsor, 17 százalékuk szerint pedig romlott. Ezen belül a politikai tájékoztatást 33 százalék érzi javulónak, de ez a hányad jelentősen csökkent a korábbi felmeréshez viszonyítva. A műsorok változatosságának színvonalát mindössze a nézők 17 százaléka érzi emelkedőnek. A FESZTIVÁL talán legkülönösebb tapasztalata, hogy a versenyfilmek között alig akadt elektromágneses úton rögzített produkció. És ez nem egyszerűen technikai kérdés. A televíziózáshoz születésétől és lényegéből fakadóan kötődik a kamera, az elektromos rögzítés, a külső, helyszínfelvétel. Ezekből egyre kevesebbet látunk. Valami rosszul értelmezett arisztokratizmus ösztönzi az alkotókat, hogy filmfelvevővel dolgozzanak. S az így komponált kép nincs összhangban a képernyővel, s a film eszközrendszere mindig vendég marad a készüléken. Mindehhez kell tenni, hogy a Magyar Televízió — szakemberek állítását idézzük — rendelkezik a legkorszerűbb elektromos felvevő-, rögzítő- és vágóberendezésekkel, amelyek a tévé gyorsaságát is segítik. Mégsem használják eléggé. A televíziózás ma is keresi sajátos formanyelvét. Egyre sürgetőbb igénnyé válik egy átfogó tévédramaturgia kidolgozása, hiszen az elmúlt két évtized alatt csak addig jutottunk, hogy tudjuk: a hagyományos műfajok — a művészeti műfajok is — megváltoznak a képernyőn. A hogyanra és az eszközök ennek megfelelő alkalmazására kellene választ adni. A HÉT holnap esti műsorában részletes beszámolót láthatnak a nézők a 18. miskolci tv_fesztiválról. Sőt, a híradósok filmkamerája a „kulisszák mögé” is belátogatott, az alkotók mellett bemutatja azokat is, akik áldozatkészen dolgoztak, hogy a fesztivál közelítően száz eseménye zavartalanul bonyolódjon le. Kriszt György l i i újdonság befejeződtek a Magyar Nyelv Értelmező Szótára munkálatai. Először egy nagyobb, 30 —35 ezer címszót felölelő szótár készítését tervezte, s hozzá is látott egymaga a hatalmas munkához. Időközben azonban a közvélemény sürgetésére módosítani kellett a tervet. Hogy hamarabb elkészülhessen, egy tíz-tizenegy- ezer címszós „kis” szinonimaszótár szerkesztésére tért át azzal a gondolattal, hogy majd utána készíti el a nagyot. A mintegy negyven százalékban összegyűlt, megírt anyagot vette át Ruzsiczky Éva, aki a sajtótájékoztatón ismertette a bemutatott szótár jellegét, rendszerét. • Honnan ered szülőhelyünk neve? A címben feltett kérdés alighanem mindenkit foglalkoztat. Így hát bizonyára széles körű érdeklődést elégít ki Kiss Lajos szótára. Ilyen szótárat először ő készített Magyarországon. Ö is ismertette munkája koncepcióját, rendszerét a sajtótájékoztatón. Szótára 228 lapján 6850 szócikkben hazánk valameny- nyi városának és községének neve szerepel, továbbá sok kisebb településrész, folyó,. hegy, határrész, tó stb. neve is, valamint számos külföldi földrajzi név. Képletesen egy hálóhoz hasonlította a kiválasztást, amely a földgömbre terítve Magyarország fölött a legsűrűbb, távolodva pedig egyre ritkább — így Ausztráliát már talán csak mintegy tíz név képviseli. Mindegyik szótár hatalmas munka, s külön elismerés illeti szerzőit* illetve szerkesztőit. Németh Ferenc A jövő héten kezdődő idei könyvhétre a Kossuth Könyvkiadó is több érdekes, időszerű politikai könyvet jelentetett meg. A világ politikai pártjai Mi a párt, hogyan alakult ki és fejlődik? A szerzők könyvük bevezetőjében ezekre a kérdésekre adnak választ^ idézve Lenint, aki szerint az osztálytagozódáson alapuló társadalomban, az egymással ellenségesen szembenálló osztályok harca — fejlődésének bizonyos fokán — elkerülhetetlenül politikai harccá válik. Az osztályok politikai küzdelmének pedig a pártok harca a leghatározottabb, legteljesebb kifejezése. A könyv a politikai pártokat földrészenkénti csoportosításban és ezen belül az országok alfabetikus sorrendjében mutatja be. A rendelkezésre álló adatok alapján ismerteti a pártok történetét, helyét, szerepét az adott ország életében. Tájékoztatja az olvasót a személyi és szervezeti adatokról is, és az olyan országoknál, ahol rendszeresen tartanak választásokat, közli az utolsó néhány választás eredményeit A kötet az 1978. januári állapotot tükrözi és a tények rögzítésével megbízható, tömör képet nyújt a különböző országok társadalmi és politikai életéről is. Az összeállítást Anderle Ádám, Bassa Endre, Fencsik László, Kende István és Makai György írta, a választási eredmények összesítésében Bodnár Anna működött közre. A szerkesztő Fencsik László. 1944. március 19. Ránki György monográfiájának második bővített és átdolgozott kiadását a Kossuth Kiadó az ünnepi könyvhétre jelentette meg. A könyv hazánk történelmének tragikus időszakát, a német megszállásnak előtörténetét és történetét dolgozza fel egészen 1944 őszéig, a nyilasok hatalomra jutásáig. A Kiugrás vagy megszállás című fejezet a Kállay-kor- mány háborúból való kiválásra irányuló felemás kísérleteit, a német megszállás előzményeit, előkészítését és végrehajtását tárgyalja. A Magyarországgal kapcsolatos német külpolitika alakulását az újabban megjelent német hadtörténeti és politikai dokumentumok és a Hlmmler-iratok segítségével mutatja be. Felhasználja a hozzáférhető angol és amerikai levéltári anyagokat is, hogy az eddiginél sokkal teljesebb képet nyújthasson az említett korszak béketapogatózásairól és a hazánkkal kapcsolatos angol, illetve amerikai politikáról. A könyv második része a megszállási rendszert vizsgálja, nyomon követi az ország gazdaságának és hadseregének német célok szolgálatába állítását, teljes kifosztását. 1944 augusztusáig a német katonai iratok, a Magyarországot megszálló német csapatok szállásmesterének jelentései és a német csapatok magyarországi parancsnokának iratai nyújtanak sok új adalékot a helyzet értékeléséhez. A szerző ezek alapján a korábbinál átfogóbb, teljesebb
