Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

1978. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK \/Cm <JJ1 GS ä Hol van, hol nincs Gödöllőn sokan panaszkod­nak, hogy az idő javulásával, — amikor az építkezések kez­dődnek — hetek óta nem le­het -a Tilzép-telepen meszet kapni. Ezért sokan nem tud­nak a munkához segítséget fo- áadni, és ha a mész hirtelen mégis megérkezik, igen ne­héz azonnal szakembert sze­rezni. Ez a bizonytalanság az épít­kezés idejére szükséges sza­badság szempontjából is rossz, hiszen a termelést a munka­helyeken nem lehet a Tüzép- hez igazítani. Ha pedig még­is így adódik, annak az üzem­ben, vagy egyéb munkahelyen folyó tevékenység látja kárát. Jó lenne,, ha az illetékesek nagyobb figyelmet fordítaná­nak arra, hogy most, amikor az építkezések kezdődnek, ele­gendő mennyiségben lehessen meszet és egyéb építőanyago­kat kapni. Kelemen János Gödöllő ★ A megjegyzés alapján Ipar* Lászlóhoz, a Pest megyei Tü- zép Vállalat igazgatójához for­dultunk. Felvilágosítása szerint időleges hiányról lehet szó Gö­döllőn, hiszen eddig minden igényt ki tudtak elégíteni. Mi­re lapunk megjelenik, minden­fajta mészből elegendő meny- nyiség áll a vásárlók rendel­kezésére a gödöllői Tüzép-tele- pen is. Kifli helyett kalács Azt hiszem, nagyon sokan ázeretnek friss, ropogós kiflit, vagy zsemlét reggelizni. Az utóbbi időben azonban az aszódi 308. számú Sütőipari Kirendeltség nem szállít Bag. ra ezekből. Kalácsot és túrós süteményt azonban annál töb­bet. Apa ez nem ugyanaz. Elsősorban azokban a csa­Két alkalmi Három éve ■— a megalakulás óta — dolgozunk együtt a bu­daörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyár öntevékeny művészeti csoportjában. A legutóbbi próba örömün­nep volt számunkra. A cso­port fenntartói u'gyanis értékel­ték kis közösségünk munkáját, és ebből az alkalomból jutal­makat, ajándékokat kaptunk, majd megvendégeltek mind­nyájunkat. Amikor a hangulat már a tetőfokára hágott, egyik tár­sunk — akkor még ismeretlen okból — elszontyolodott. Fag­gatni kezdtük. Sokáig tartott, amíg feltártuk a hangulatvál­tozás okát. A budapesti XI. kerületi Prielle Kornélia utcai kenyér­gyárban dolgozom — mesélte szomorú barátunk. — Főnököm qsak akkor hajlandó elenged­ni a főiskolai felvételi vizsgá­ra, ha helyettem valaki be­megy dolgozni. Nem akartunk hinni a fü­lünknek. Tudomásunk szerint minden főiskolai felvételhez vállalati javaslat szükséges, ami bizonyos kötelezettségek­kel is jár. Barátunk a helyet­tesítésre önként jelentkezőt kért. A munkára ketten vállal­koztunk a csoportból, ö kivett \ egy nap szabadságot a felvéte­lihez, mi pedig április 28_án, pénteken reggel öt óra/ har­minc perckor megjelentünk az illetékes művezetőnél. Háromnegyed hatkor már ott álltunk a futószalag mel­lett és raktuk a kemencéből érkező forró kenyereket — ba­rátunk helyett — egy speciális szállítóeszközre. Egy óra múl­va átcsoportosítottak bennün­ket. A szállítókat szolgáltuk ki. Már reggel elterveztük, hogy megállás nélkül, lelkiis­meretesen dolgozunk déli 12 ládokbam veszik a kiflit és a zsemlét reggelente, ahol a gyerekek iskolába mennek, mert ezeket uzsonnára is ma­gukkal vihetik. Naponta kö­rülbelül 300 darab zsemlét és kiflit vásárolnak a község üz­leteiben, így nagyon sok csa­ládot érint a hiánya. Kérjük a sütőipari kiren­deltséget, hogy szállítson is­mét elegendő mennyiséget ezekből a közkedvelt péksüte­ményekből Varga János Bag Olvasónk panaszával Berecz- fcy Imrénéhez, az aszódi 308. számú sütőipari Kirendeltség üzemvezető-helyetteséhez for­dultunk. Felvilágosítása szerint az utóbbi időben gyakran elő­fordult, hogy a kiflikészítő gép elromlott, hozzá alkatrészt sok utánjárással sem lehet időben beszerezni. Ezért nem tudnak kiflit szállítani. Helyette azon­ban igyekeznek megfelelő mennyiségű zsemlét és úgyne­vezett forintos kiflit készíteni. Az első személyi igazolvány Ünnepélyes keretek között adták át az idén Vácott a 14. életévüket betöltött lányok és fiúk részére az első személy­azonossági Igazolványt A má­jus 1-i ünnepségsorozat kap­csán a Lenin úti Madách Im­re Művelődési Központ szép színháztermében foglaltak he­lyet a meghívottak: a város általános iskoláinak 370 nyol­cadik osztályos tanulója. Az ünnepséget egy szép sza­valat elhangzása után István Kálmánná, a családi és társa­dalmi ünnepeket rendező iro­da vezetője nyitotta meg. A zeneiskola fúvószenekara Ab­raham Balázs tanár vezetésé­vel néhány kedves darabot adott elő, majd a váci városi tanács nevében Venesz Ernő osztályvezető, a váci járási­városi rendőrkapitányság kép­viseletében pedig Kocsis Já­nos alezredes köszöntötte a megjelenteket. :• Iskolánként négy-négy kitű­nő tanuló vette át jelképesen a bordó színű könyvecskét, a többiek pedig a műsór után iskolájuk megbízottjától kap­ták meg életük első személy­azonossági igazolványát. Ez­után a művelődési központ Vörös László vezette politikai dalköre adott színvonalas műsort Gcdővári Edéné Vác Kerepesi nagytakari tás Az elmúlt napokban a kere- pesi kertbarátok „nagytakarí­tást” rendeztek a szilasligeti állomás melletti domboldalon. Elégették a rengeteg eldobált papírzsebkendőt összeszedték a rozsdás festékes kannákat, rongyokat. Sajnos nálunk is, — mint másutt — sok a szeme­telő ember. És a szemetelésnek néha komoly következményei vannak. Nemrégiben például az út mellett heverő drótkerí­tés darabban egy nyolcéves kisfiú megbotlott, majd egy rozsdás vaslemezbe zuhant, ami csontig hasította a lábát. A gyors orvosi segítség men­tette meg a vérmérgezéstől. Az esethez még az is hozzá­tartozik, hogy az ötezer lako­sú Kerepesen egyetlen játszó­tér sincs. így történhet meg, hogy a gyerekek az út mellett játszanak. Gábor Sándor Kerepes Becses dokumentum Régóta foglalkozom képes­lapok gyűjtésével. Nemrégiben egy kedves ismerősömtől né­hány száz képes levelezőlapot kaptam ajándékba, gondosan becsomagolva. Az adománynak nagyon megörültem, és különféle szempontok szerint válogatni kezdtem. Külön csoportba raktam például a helytörténeti és a kultúrtörténeti lapokat. Olyat is találtam közöttük, amely a Buda környéki tájat az első világháború idején áb­rázolja. Több érdekes lap nemzetiségi viseleteinket, szo­kásainkat ábrázolja. A gyűjteményben találtam egy ritka fényképet is, amely az 1956-os ellenforradalom mártírját: Sziklai Sándort áb­rázolja egy ünnepi beszéd al­kalmával. A felvétel 1954-ben készült, egy úttörőcsapat zászlóavatásán. A becses do­kumentumot természetesen ezúton is felajánlom a Mun­kásmozgalmi Múzeum számá­ra. Padányi Lajos Budakeszi Park a liba tanya helyén Az elmúlt év novemberében a Pest megyei Hírlap hasáb­jain Tengelytörés veszélyével címmel szóvá tették a perö- csényi bekötő út állapotát Most örömmel adok hirt arról, hogy az elmúlt héten az út­építők a másfél kilométeres myaktörő szakaszt kiváló mi­nőségű burkolattal fedték be. Nem kevésbé örvendetes az a tény is, hogy a község köz­pontjában megszűnt az úgy­nevezett libatanya. A Felsza­badulás téren levő tó vizét levezették és helyére több száz köbméter földet hordtak. A község lakói ásóval-kapá- val felszerelve igyeiteztek se* gíteni földet teríteni és fákat ültetni. Most a téren több száz fenyő és borókabokor zöldell, a régi fák alá pedig asztalok és padok kerülnek. Nem kell tehát félni a ten­gelytöréstől, a pihenni vágyó lakóknak és a Hideghegy-Sal- góvár felől érkező kirándulók­nak pedig szép park áll ren­delkezésre. Csömör Nándor Perőcsény Kommunista műszak A Kossuth Lajos Katonai Főiskola KISZ-fiataljai tovább folytatják a kommunista mű­szakok szervezését Az idei mozgalmi év során 15 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek, ezt a pénzt átutalták a VIT-alapra. Nemrégiben az egész KISZ- tagságot átfogó kommunista műszakot szervezett a tanin­tézet KISZ-bizottsága. A több száz főiskolás igen hasznos munkában vett részt. Segítet­tek például a pomázi 2. szá­mú általános iskola építésé­ben, a csillebérci úttörőtábor szépítésében és a tahitótfalui vízvezeték építésében. Csak­nem 100 KISZ-fiatal építette a városi sportpályát is. Részt vettek ezenkívül a lakótelepi játszóterek, sportpályák építé­sében és segítettek a főiskola lőterét rendbe hozni. A katonai tanintézet hivatá­sos állománya, valamint pol­gári dolgozói egynapi kerese­tüknek megfelelő összeget ajánlottak fel a szolidaritási alapra. Géczi Sándor Szentendre Kirándulás a Börzsönybe A budapesti Kozák téri ál­talános iskola ötödikesei Vin- cze Tibor tanár vezetésével kétnapos kirándulásra indul­tak a Börzsöny egyik legszebb Miért ingáznak a vérségi szülők? A csecsemők nem ihatják péklegény óráig, a munkaidő végéig. így is történt. Ha véletlenül sz ine- telt az áruszállítás, akkor sem álltunk meg, hanem rendet raktunk a hetek óta rendezet­len raktárban. Munkaidőnk leteltével fel­vették adatainkat, majd közöl­tük a művezetővel, hogy mun­kánkért nem fogadunk el anyagi ellenszolgáltatást, csu­pán egy-egy kilós kenyeret kértünk. A főnök elképedt és megkért bennünket, járuljunk hozzá ahhoz, hogy barátunk­nak 12 óra túlórát beírjon. Be­leegyeztünk. Büszkén indul­tunk a két kenyérrel a hónunk alatt a porta felé, ahol is da­rabonként három forintot kér­tek érte. Természetesen kifi­zettük. Jó érzés volt számukra az, hogy segíthettünk, így utólag néhány kérdés mégis motosz­kál bennünk. — Miért kell pél­dául a felvételi vizsgára sza­badságot kivenni és miként le­het munkát vállalni élelmi- szeripari vállalatnál a legcse­kélyebb baleseti oktatás és egészségügyi orvosi igazolás nélkül? Kérdésünkre türelmet­lenül várjuk a választ. De re­méljük, azért a majálison a népművelők kenyerét minden­ki jóízűen fogyasztotta. Wiedermann Gábor, Budaörs, Ipari Szerelvény- és Gépgyár Aggódó hangú levél érke­zett a minap szerkesztősé­günk postájával. Lengyel Im- réné kartali olvasónk sorait idézzük: „Meglepődve figyeltem, hogy a vérségi szülők és nagyszülők jönnek a busszal és a csaphoz mennek, megtöltik vízzel de- mizsonjaikat, palackjaikat. Egyik ismerősömet nevetve kérdeztem: csak nem vizet viszel Kartalról? De amint kiderült, nem ne­vetség, igen is nagyon komoly oka van ennek az utazgatás­nak. — Igen, mondta — ide já­runk vízért, hol én, hol a fiam hoz, mert a vérségi kutak fer­tőzöttek, s már nem élnének a kisgyerekek, ha a helybeli ku­tak vizét innák. Egyszerűen megfeketednének és meghal­nának, vagy megfulladnának. — Az orvos szerint leköti a vért a víz. Már voltak Verse- gen kutatók, megvizsgálták a vizet, de még más eredmény nincs. Két éve ígérik, hogy Fe- nyőharasztról megérkezik a víz, de, hogy mikor? Addig minden gyermeknek így hordják az éltető folyadé­kot, akár a mesében. Karfái­ról viszik az élet vizét, mert helyben a halál vizét bármi­kor megtalálják. Reméljük, mielőbb intézkednek az illeté­kesek, hogy nyugodtan adhas­sák a vérségi vizet is gyerme­keiknek a szerető szülők. Sen­ki sem akar gyilkos lenni! Hát akkor siessenek!” Nitrátos a víz... Elindultunk a levél nyomán. Első utunk dr. Sárospataky György vérségi körzeti orvosr hoz vezetett. Tőle tudtuk meg. hogy a község talajvízből táp­lálkozó kútjai, ha nem is fer­tőzöttek (a fertőzés azt jelenti, hogy baktériumok, vírusok, egyszóval kórokozó élőlények találhatók a vízben), semmi­képpen sem alkalmasak arra, hogy vizüket újszülöttek, cse­csemők igyák. Nitrátos a víz. Nem először írjuk le lapunkban e monda­tokat. Köztudott, hogy Pest megyében több település is akad, amelynek legfelső ta­lajvízrétege a szerves anya­gok bomlástermékét, a nitrá­tot tartalmazza. Ha ebből az anyagból a megengedettnél több kerül a vízbe, akkor könnyen okozhatja a csecse­mők szürkebetegségét, orvosi nevén, a methemoglobinémiát. Ennek lényege, hogy a vér az általa szállított oxigént, amely az anyagcseréhez szükséges, nem tudja átadni a test sejt­jeinek. Feltétlenül helyesen járt el tehát az orvos, amikor megtil­totta a szülőknek, hogy a nit­rátos ivóvízből adjanak gyer­mekeiknek, s előrelátóan ja­vasolta: Kartalról hozzanak egészségesebb vizet, hiszen az ottani csapokból az aszódi mélyfúrású kút vize folyik. Felettébb érdekes dolgokat tudtunk meg a Pest megyei KÖJÁL segítségével, Verseg vízügyeiről: mindenekelőtt azt, hogy a község vezetékes vízhálózatát ugyancsak egy ta­la jvízkútról táplálják: ez a Petőfi Tsz köznontjának ud­varán található, s bár fedett, a közeli kocsimosó, a takar- mánysiló szennyezheti. A ta­karmány pedig szerves anyag és bomlása nitrátképződéssel jár... Az igazi megoldás az lenne, ha Versegen akadna bővizű, mélyfúrású kút. Azaz akad is, éppen a levélben említett fe­nyőharaszti (három kilométer­nyire a község központjától) és a tsz szarvasmarhatelepé­nek kútja, hasonló távolság­ban. Ráadásul ez utóbbi kút vízhozama csekély, alig fede­zi az állattelep igényeit. És található itt — magántulajdon­ban — két másik mélyfúrású kút is. Versegen többször próbál­koztak már mélyfúrású ku­takkal. Sajnos, kevés ered­ménnyel. Ezek a kutak hama­rosan elapadtak, s a falu alatt aligha található elegendő vi­zet adó réteg, amelyet érde­mes lenne kihasználni... Laboratóriumi vízvizsgálati eredményekbe is bepillant­hattunk. A tsz-központ kútjá- ról megtudtuk, hogy két esz­tendeje, 1976 decemberében, még csecsemők által is fo­gyasztható vizet szivattyúztak innen. A közeli napokban is­mét vízmintát vesznek belőle, s a vizsgálat eredményétől függ, adható-e az éltető nedv a kicsinyeknek. És. ha nem? Elapadtak a kutak A megoldás lehetőségeiről a vérségi tanács elnöke, Ke­lemen Mihály beszél: — A Pest megyei Tanács ötmillió forintos támogatást adott községünk vízgondjá­nak megoldásához. Elkészül­tek már a törpe vízmű tervei, s még ebben az esztendőben megtörténnek a próbafúrások. Ha a település közelében, a Vanyarc-patak lakott részek­től távolabbi kavicsteraszának vize egészséges, akkor innen nyerjük majd a vizet, s a szá­mítások szerint 1980-ra elké­szülhet a vízmű. Fenyőha- rasztról — amelynek vize egyébként egyáltalán nem tar­talmaz nitrátot, de a vastar­talma magasabb a megenge­dettnél — soha nem is ter­veztük a vízvezeték építését, mert a költségek magasak len­nének, nem tudnánk fedezni az árat. Törpevízmű? Végezetül értesültünk egy harmadik lehetőségről is, amelyről dr. Hölter Katalin, a Pest megyei KÖJÁL település­egészségügyi csoportjának ve­zetője szól: kirándulóhelyére: Törökmező­re. Érkezésük után nagy sétá­kat tettek, gyönyörködtek a táj szépségében és élvezték a kellemes, friss börzsönyi leve­gőt Mit sem sejtettek arról, hogy az MHSZ váci járási szervezete tudomást szerezve ottlétükről, honvédelmi napot szervezett részükre, melynek lebonyolításával a nagymarosi MHSZ-lövészklubját bízta meg. Kora reggel érkeztek Tö­rökmezőre a nagymarosiak, a tanulók a turistaház udvarán éppen reggeliztek. A kölcsönös bemutatkozás után légpuskák­kal lövészverseny kezdődött, amelybe mindenki bekapcsoló­dott. A legügyesebbnek a lányok közül Szuhár Gabriella, a fiúk közül pedig Paszternák Károly bizonyult. Az ered­ményhirdetés után a nyerte­sek és a részvevők a rende­zőktől csokoládét kaptak aján­dékba. Ábrám Géza Nagymaros Szerkesztői üzenetek K. S., Gödön«: Panaszáról a na­pokban magunk is meggyőződtünk a helyszínen. Az út valóban rossz, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy a lakúk maguk Is hozzájárulnak rendbehozatalához. H. M.-né, Szentendre: Remél­jük, közbenjárásunkra az illeté­kesek intézkednek, és nem kell már sokáig sötétben botorkálnia. H. J., Cegléd: Köszönjük a be­küldött tudósításokat. Továbbra is várjuk közérdekű témáit tartal­mazó leveleit. — Rövid távú tervünk, hogy Pest megye olyan községei­ben, amelyekben egyetlen nit­rátmentes vizű kút sincs, s a mostani ötéves terv végéig nem is lesz, palackozott vizet juttatunk a kisgyermekes csa­ládokhoz. Most a próbapalac­kozásnál tartunk, s jelenleg azt vizsgáljuk, mennyi ideig tárolható károsodás nélkül az ivóvíz. Palack? — A szentendrei Márka üzem palackozza a vizet, s a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság, a Pest megyei Tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osz­tálya, valamint a megyei KÖ­JÁL közös elképzelése, hogy a közeli hetekben a védőnők se­gítségével megkezdjük a pa­lackozott ivóvíz szállítását. Hogy Verseg részesedik-e ebből, az attól függ: milyen eredményt hoz a kút labora­tóriumi vizsgálata. Addig mi sem tanácsolhatunk egyebet: legyenek türelemmel a vérsé­gi szülők, s Kartalról hozzák a vizet. Amennyiben a ma­gánkézen lévő két mélyfúrá­sú kút tulajdonosai segítenek, s a szülőknek hozzáférhetővé teszik kútjaikat, bizonyára ke­vesebben utaznak majd Kar- talra... Lenne még egy javaslatunk: a helyi termelőszövetkezet, ha vállalja, lajttal, kocsival na­ponta friss vízzel szolgálhatna, hiszen akkor nem kellene egyénenként naponta utazni demizsonnal a jó ivóvízért. ★ Kedves, Lengyel Imrénél Köszönjük levelét, s — bár felelőst és bűnöst nem talál­tunk —, azt elmondhatjuk, hogy illetékest többet is. Szív­ügyüknek tekintik Versegen a csecsemők egészségét, ellátá­sukat iható vízzel. De a me­gyében is. Levelével ellentét­ben megtudtuk, hogy a köz­ség vize — ugyan nem a ha­lál vize —, de egészségtelen a csecsemőknek. Akik tehetnek az ügy meg­oldásáért valamit, tesznek is, érzik felelősségüket. Vasvári G. Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents