Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

Jslzőtábák Az útmenti jelzőtáblák, ezek a némaságukban is sokat­mondó alkalmatosságok nagyon hasznosak. Útbaigazítanak, fi­gyelmeztetnek, irányítanak bennünket. Hogy hová rakják ki őket, az a forgalomtól függ. Megfigyeltem azonban néhány olyan helyet, ahol nincsenek jelzőtáblák, pedig elkelnének. Gödöllőn ismét módosult a forgalmi rend: a Dózsa György út korábban egyirá- nyúsított szakasza — a Kőrös­fői utcától a gyógyszertárig — újból kétirányú lett. (Egyéb­ként sokan ugyanúgy par­kolnak benne a bal olda­lon, mintha még egyirá­nyú lenne!) A Kossuth Lajos utcát viszont részben lezár­ták, s a posta előtti úttorko- lat amolyan parkírozóhely lett. A távozó járművek veze­tői tudják: ha elindulnak, hát­rányban vannak a Dózsa György útról jövőkkel szem­ben. Emezek viszont olykor tanácstalanok, mert nem tud­ják, miért udvariaskodnak ve­lük a jobb kéz felől érkezők. A lényeg: egy-egy elsőbbség- adás kötelező tábla átmenetileg is jót tenne a Kossuth utca végén, sőt az építési terület­ről, a könyvtár felől jövők útjában is, hiszen a nagyobb forgalom a Dózsa György úton, a Petőfi tér felé kanya­rodó sávon zajlik. Régóta figyelem a Bagra bevezető út és a bagi Vörös Hadsereg, valamint a Csinto- ványi utak találkozásának környékét is. A két mellék- útról érkezők korábban egyér­telműen hátrányban voltak, de amióta szilárd burkolatot kaptak az utalt, tisztázatlan a csomópont rendje. Hasznos lenne a betorkolló utakra egy- egy táblát kitenni. Ezekhez képest apróságnak tűnik, hogy a Bagra, Hévíz- györkre és Galgahévízre érke­zők pontosan tudják, melyik község lakott területére lép­tek, s még azt is — hiszen a lakott terület végén tábla is kinn van —, mikor hagyták el. Mindez Túránál, legalábbis Galgahévíz felől — nincs je­lezve. Hiánya bonyodalmat okozhat. Ezért tesszük szóvá. Kaposi Z. Pál Fertőzés a határban Az elmúlt napúkban a szántóföldi növényeken a Pest megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás munkatár­sai levéltetves fertőzést ta­pasztaltak. A gabonákban egyelőre még gyenge a fertő­zés, a cukorrépában viszont megkezdődött a szárnyas egyedek betelepedése. Á Pirimor 50 DP nevű szer­ből hektáronként 30—50 deka, a gyümölcsösökben 80 deka— 1 kilogramm hatóanyagból ké­szített szer alkalmazható si­kerrel a védekezéshez. EGYE. HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1978. MÁJUS 17., SZERDA Ägmrcentrum Gödöllőn Együttműködés a kutatásban Az agrárcentrum elnevezés olyan szellemi és gyakorlati tevékenység színhelyét jelöli, ahol több agrárintézmény dol­gozik szoros kapcsolatban a népgazdasági célok megvalósí­tása, a mezőgazdasági terme­lés növelése érdekében. Gö­döllő — az utóbbi években mutatkozó fejlődés alapján — rendelkezik ezen ismérvekkel. Ezért is törekednek a város vezetői arra, hogy a városban a már meglevő kedvező adott­ságokat tovább fejlesztve igazi agrárcentrumot, mezőgazdasá­gi központot hozzanak létre. Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára is szívesen beszél a leendő ag­rárközpontról. — Mit ad majd az ország­nak és a városnak a központ? — Az agrárcentrum kialakí­tása nemcsak Gödöllő, hanem Pest megye és a magyar me­zőgazdaság éi'dekeit szolgálja. A mezőgazdaság a nép­gazdaság életében fontos helyet foglal el; a szelle­mi kapacitás jobb kihasz­nálása mindannyiunk ér­deke. Az itt működő mezőgazdasá­gi intézmények már eddig is adtak a városnak bizonyos ag­rárcentrum jelleget. De ezek­nek az intézményeknek a munkáját jobban össze kell hangolni, és ha "á tervek való­ra válnak, a további intézetek idetelepítésével még hatéko­nyabban tudjuk majd segíteni a mezőgazdaságot. A kutató- intézetek munkájának koordi­nálása, a kutatási eredmények kölcsönös és közös felhaszná­lása nagyon fontos feladat. A célunk tehát az — ismerve a népgazdaság erőforrásait —, hogy elsősorban nem új beru­házásokat hozunk létre, ha­nem a meglevőket használjuk ki jobban. Az egyetemen pél­dául olyan számítógép talál­Ötven vagon éticsjga ■ható, amelyet a többi kutató- intézet érdekében és javára is fel lehet használni. Ha Gödöllő agrárcentrum­má fejlődik, akkor a me­zőgazdasági szakember­képzés és továbbképzés központja lehet. — A szakemberképzésen kí­vül még milyen feladatokat kell megoldania az agrárcent­rumnak? — Van egy rövidebb és egy hosszabb távú fela'datunk. A rövidebb: megvalósítani az egyetem és a kutatóintézetek teljesebb együttműködését a szakemberképzésben, a kuta­tásban. — De nemcsak a szellemi tehetséget kamatoztatják, ha­nem közös beruházásokat lé­tesítenek és ezeket közösen használják. — Igen, mert a kutatómun­ka nagyon drága, költséges eszközöket igényel. S ezt a kisebb kutatóintézetek nem tudják előteremteni. Így a technikai alapokat együtt kell létrehozni és használni. Pél­dául az egyetem nyelvlabora­tóriumát. Hiszen ma a kutató­munkában elengedhetetlen a nyelvismeret. De jelenleg még mindegyik intézetünkben ön­álló a nyelvoktatás. A külföldi kapcsolatokat is közösen kell hasznosíta­ni; a tapasztalatokat gyor­sabban átvenni, megfele­lően alkalmazni a külföld tudományos eredményeit. Ne próbáljunk mindenáron újat alkotni, használjuk csak fel a külföldi eredményeket. Ehhez viszont a gödöllői in­tézmények nemzetközi kap­csolatait is ki kell bővíteni. Ez pedig már a hosszútávú fel­adatok közé tartozik. — A város sem maradhat eközben tétlenül, hiszen akad­nak olyan feladatok, amelye­ket a városnak kell megolda­nia, illetve nemcsak neki, hiszen Gödöllő nem rendelke­zik elég pénzzel. — Az 1750-es években épült a Grassalkovics-kastély, ame­lyet nem rendeltetésének meg­felelően használunk. Így álla­pota egyre romlik. Pedig a kastély kiválóan alkalmas ki­állítások, bemutatók, nemzet­közi tanácskozások színhelyé­nek, s múzeumot, szállodát is elhelyezhetnénk benne. Nyá­ron, esetenként a FAO és az ENSZ tanácskozásokat szervez Gödöllőn. Milyen jó lenne, ha ezeknek a nemzetközi szimpo- zionoknak egy végleges 'ott­hont tudnánk nyújtani a kas­télyban. Emellett a 15—20 hektáros kastélyparkban arbo­rétumot létesíthetnénk. Ehhez várunk segítséget. Z. S. T. Repülőgép a borsó lelett A kartali Petőfi Termelőszö­vetkezetben a tavasszal másod­szor fejtrágyázíák a borsóve­tést — repülőgépről. Első ké­pünkön; az utántöltő tartályt töltik fel. Ez a munka egy percnyi szünetet sem enged, mert a repülőgép öt-hat per­cenként száil fel. Második ké­pünkön: a műtrágya az után­töltőből a repülőgép tartályába kerül. Bene Mihály felvételei Olvasóink fóruma Még egyszer a játszóterekről Nem véletlenül foglalko- i zunk annyit mostanában a ] játszóterekkel. Az edzett ifjú­ságért mozgalom, a tömeg­sport középpontba állítása nemcsak az idősebbek tested­zésére hívta fel a szakembe­rek figyelmét. Hiszen a töme­ges lakásépítés közepette mintha megfeledkeztünk vol­na a fiatalokról, a gyerekek­ről. A lakóépületek közé be­ékelődő szűk kis játszóterek jobbára csak az óvodáskorúak időtöltését szolgálják, de nem elégíthetik ki az általános és középiskolás korú fiatalok igényét. Városunk jó példát mutat­hatna e téren, hiszen nagy­szerű adottságokkal rendelke­zik. Parkjaink szinte kínálják a megoldást: készítsünk ötle­tes, sportra, mozgásra serken­tő, hasznos időtöltésre alkal­mas játéktereket a fiatalok­nak. Jóllehet az iskolákban fel­emelték a testnevelési órák számát, megszervezték a sporttagozatos osztályokat, s a jövőben már nem épülhet is­kola tornaterem néll^jil, még­is a gyerekek szabad idejük nagy részét most sem az isko­lában töltik el. S bár a spor­tot, a tornát az általános isp kólában kell megszerettetni Anyakönyvi hírek Született: Szabó István és Horváth Erzsébet: Judit, Fe­hér János és Angyal Anna: Viktor János, Tamás Lajos és Selmeczi Judit: Hajnalka, Ju­hász István és Csongrádi Ka­talin: Melinda, Ézsiás Mihály és Faragó Róza Katalin: Mónika, Boros Ferenc és Buhholcz Ilona: Rita, Jan- csurák Sándor és Me­zei Ilona: Éva, Banka La­jos István és Marcso-k Erzsé­bet: Lajos, Veres Béla és Fe­Bájos félreértés A korábbi években átlagosan 32—34 vagon éticsigát gyűj­tött, dolgozott fel és küldött az NSZK-ba, Svájcba és Francia- országba a Gödöllői ÁFÉSZ veresegyházi felvásárlótelepe. Az idei hűvös, nyirkos idő különösen kedvezett az éticsigáknak, így a begyűjtött mennyiség minden eddigi rekordot meg­döntött: április elejétől május 16-ig több mint 50 vagon éti­csigát küldtek a nyugati megrendelőknek. Képünkön: Zibura Istvánná válogatja és csomagolja ládába a csigákat. Soös Edit felvétele R. G.-ék a második gyerme­ket várták a napokban. A ki­csi hajnali háromkor kopog­tatott elszántan, hogy ha­marosan jön, néhány órán belül mindenképpen. Így hát a család azonnal kocsiba ült, hogy a korábbi elhatározás­nak megfelelően, Gödöllő­ről mihamarabb a Tétényi úti szülészetre érjenek. A gyér­forgalmú hármas úton ez rö­vid fél óra alatt sikerült. R.- né még szépen besétált a szü­lészetre, férje pedig újabb fél óra múlva ott kopogtatott orvosbarátjuk pesti lakásán, tájékoztatni igyekezvén őt, hogy a felesége ugyan jó ke­zekbe került, ám várja a dok­tort, menjen be hozzá. — Már felesleges — vá­gott közbe az orvos —, ugyan­is két perccel ezelőtt felhív­tak a kórházból, hogy min­den komplikáció nélkül, sür­gősen... Szóval, gratulálok! Négy kiló öt dekás lányod van. R. G. nem sokat töpren­gett, ha lány, hát lány — az első is az. Halaszthatatlan munkája volt, gondolta, azt még reggel elintézi, aztán meglátogatja feleségét és a ki. sebbik lányt... Alighogy mun­kához látott, megszólalt a te­lefon: „G. jöjjön, van egy fontos telexe!” A telexet a nagypapa adta fel Pesten, ez állt benne: Tudatom veled, hogy az unoka megszületett, négy kiló öt dekás, fiú! S valóban: a megszületett emberke, a kis G., persze, nem Gabriella, Gizella, vagy Geor­gina lelt, hanem, mint a nagy­papa üzente, fiú, és Csaba! A hajnali félreértés abból adódott, hogy amikor a szü­lészet egyik orvosa telefo­non közölte a jó hírt, a má­sik, a szülést vezető orvos, éppen a kismamát kérdezte: „És mi van otthon, fiú, vagy lány?’’ A fiatalasszony hatá­rozottan felelte: lány! A te­lefonáló orvos ezt a szót hal­lotta a beszélgetésből, s ugyan­ezt mondta az álmából fel­ébresztett kezelő orvosnak, majd nyomban letette a kagy­lót és sietett vissza segéd­kezni. Mint ilyenkor bárhol, az öröm, a munka láza szülte a bájos félreértést. Fiú, vagy lány? Tulajdonképpen mind­egy. A lényeg: egészséges legyen. S a tanulság? Csak azt higgyük, amit látunk. F. K. kete Terézia: Zoltán, Hirt László és Sági Margit: Ibolyá, Szabó Sándor és Hajdú Ildikó: András, Tóth Béla és Horváth Ilona: Gyöngyi, Orosz Sándor György és Varga Julianna: Krisztina, Kocsirek Sándor és Márton Mária Anna: Anikó, Bérezés Pál és Balogh Zsu­zsanna: Zsolt, Rente György és Vajda Julianna: Péter Gá­bor, Kincses József és Sinka Ilona: Mónika, Besenyei Sán­dor és Kelemen Anna Mária: Eszter, Kovács József és Albert Mária: Beáta, Czerok András és Nagy Terézia: András, Fe­hér Sándor és Tóth Erzsébet: Sándor nevű gyermeke. Névadót tartott: Juhász Gá­bor és Szenti Mária: Zsanett Rita, Németh András és Völ- gyesi Zsuzsanna: Attila And­rás, Szávai Sándor és Rabinsz- ki Edit: Zoltán, Kovács Pál és Klopcsek Terézia: Edit, Balogh Antal és Füleki Éva: Péter ne­vű gyermekének. Házasságot kötött: Mezei Sándor és Nagy Éva, Lipko- vich József és Fekete Piroska, Csillag András és Bán Irén. Elhunyt: Terge József, Gö­döllő kastély, Bogdán József- né Farkas Regina, Gödöllő kastély, Kertész István, Buda­pest XVI. Szentmihályi út 19— 21, Káposzta László, Isaszeg, Alkotmány út 8. gyermekeinkkel; ha azt akar­juk, hogy .valóban edzettek, egészségesek legyenek, s fel­nőtt korukban is igényeljék a mozgást; csak új ötletek vezethetnek eredményre. Fél­megoldás lenne, ha egysze­rűen csak kijelölnénk a he­lyet: itt lehet játszani. A ter­mészetes környezeten kívül fontos, hogy a játéktér közel legyen a lakótelepekhez, a járművektől, a közlekedéstől elzártan, s így a szülők is biz­tonságban érezhessék ott gyermekeiket. Üj szellemű já­tékparkokat kellene létesíteni, amelyekben a hagyományos labda- és sportpályákon kí­vül ötletes, értelmes, képze­letet foglalkoztató, ügyesség­re, kitartásra és teherbírásra szoktató játékszerek is helyet kapnának. Nem hiányozhatna természetesen egy kerékpáro­zásra alkalmas, a helyes köz­lekedésre nevelő pálya sem, sőt elképzelhetőnek tartok egy kalandos játszóteret is. Örömteli, hogy Gödöllőn az óvodákat egészséges, termé­szetes környezetben helyezik el, s a játszótereken torna­szereket is találhatunk már. De jó megoldást kéne keres­ni, az idősebb gyerekek játék- lehetőségeire is. Ez persze csak ötlet, meg­valósítása esetleg a pedagógu­sok, a társadalmi aktívák, s természetesen a fiatalok dolga lenne. Szakonyi Dezső Várják olvasóinkat! Lapunk munkatársaival ta­lálkozhatnak olvasóink a Pest megyei Hírlap, ma, május 17-én, délután 5 órakor rende­zendő ankétján, a városi-járási Juhász Gyula könyvtárban. A fórumot, amelyre minden ol­vasónkat szeretettel várunk, a Gödöllői tavasz rendezvényso­rozata keretében a városi párt- bizottság, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács szervezi. VIT Úttörők vetélkedője A járás úttörői vasárnap Kistarcsán találkoztak, ahol a VIT-vetélkedőn 16 csapat mérte össze tudását. A ki­egyensúlyozott mezőnyre s az izgalmas játékra jellemző, hogy az elméleti és gyakorla­ti próbák után, a 7—8. osztá­lyosok versenyében csupán egytized pont döntött a ve­resegyházi és a ker’pesi paj­tások között, az előbbiek ja­vára. Az 5—6. osztályosok csa­patai közül a bagiak diadal­maskodtak.

Next

/
Thumbnails
Contents