Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-17 / 114. szám
1978. MÁJUS 17., SZERDA Smat Megoldandó feladat A választék bővítése A bútoripar és kereskedelem helyzetét elemezte az országgyűlés ipari bizottsága Hazánkban a IV. ötéves terv időszakában fejlődött a bútoripar gyáriparrá. Az 1970- es évekig a bútor a hiánycikkek közé tartozott. A lakásépítés növekvő üteme, az életszínvonal fokozódó javulása azonban mind a mennyiség, mind pedig a választék szempontjából nagyobb követelményt támasztott A IV. ötéves terv időszakára kormányhatározat írja elő a bútoripar és az ugyancsak elmaradott bútorkereskedelem fejlesztését A fő cél az volt, hogy a lakosság részére legalább 50 százalékkal több bútor készüljön. Mint az országgyűlés ipari bizottságának kedden Nagykanizsán megtartott, s a témával foglalkozó ülésén Dobrotka László könnyűipari miniszter- helyettes elmondotta, az eredetileg előirányzott mintegy kétmilliárd forint felhasználásával 7 vállalatnál és 19 szövetkezetben valósítottak meg átfogó rekonstrukciót és fejlesztést. Ennek eredményeként — 1971—1975 között — a tervezett 50 helyett 64 százalékkal nőtt a bútoripar termelése. A fejlesztés főleg a vidéki vállalatokat érintette, mert azok voltak a legelmaradottabbak, s ott állt rendelkezésre elegendő munkaerő — az ipar lényegében megszüntette a bútorhiányt, a választéki igényeket azonban a mai napig sem tudja kielégíteni. Erőteljesen növekedett a hazai fogyasztói igény. Az ipar 1975-ben több mint nyolcmil- liárd forint értékű bútort állított elő, 1980-ban pedig várhatóan még ennél is mintegy 50 százalékkal többet, körülbelül 11—12 milliárd forint értékűt készít. A következőkben fontos feladat a magyar bútor export- képességének fokozása, az elemekből összeállítható bútorok gyártásának növelése. A bizottság ülésén felszólalt Bodnár Ferenc, Gajdos Ferenc, Jazbinsek Vilmos, Jávorkai István, Kangyalka Antal, Péterfi Ferenc, Radnóti László, Tollár József és Vida Miklós képviselő, valamint Selmeci Lajosné belkereskedelmi és Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes. A vitában a képviselők javasolták, hogy a kereskedelem a minta utáni árusítás bevezetésének gyorsításával és általánosításával enyhítsen raktározási gondjain. Többen hangoztatták, hogy a bútorkínálat csak mennyiségileg kielégítő, a forma, az összetétel, a választék, s különösen a szövetválaszték sok kívánnivalót hagy maga után. Az országgyűlés ipari bizottságának tagjai az ülés befejezése után megtekintették a Kanizsa Bútorgyárat, a városban levő nagy alapterületű Domus Áruházat, majd a várossal ismerkedtek. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A magyar közvélemény nö_ vekvő aggodalommal és felháborodással értesült a Somoza diktátor vezette nicara- guai reakció újabb terrorakcióiról, arról, hogy orvgyilkosságokat követnek el, ítélet nélkül bebörtönzik azokat, akik a haladás mellett emelik fel szavukat. A világ haladó erőivel együtt mélységesen elítéljük a hazafiak üldözését, követeljük Somoza diktátor távozását, a terror azonnali megszüntetését, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartását és cselekvő szolidaritásunkról biztosítjuk a nicaraguai nép, a Sandinista Nemzeti Felszaba- dítási Front diktatúraellenes harcát Automata kormányzás A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet nemcsak a mezőgazdasági géprendszerek kialakításával, illetve továbbMájus 20—21: Eurépai fiatabk akdénapja Első ízben Helsinkiben rendezik meg az európai ifjúsági és diák akciónapot a leszerelésért — jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Finn Nemzeti Bizottság képviselői. Barabás Miklós, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkára elmondotta, hogy felhívással fordultak kontinensünk ifjúsági és diákszervezeteihez: támogassák az akciónap Helsinkiben megrendezendő központi eseményeit. Helsinkibe, a május 20—21- én megrendezendő találkozóra, az idén Budapesten megtartott európai ifjúsági és diákleszerelési konferencia határozatának értelmében hívták meg a küldöttségeket. Az előkészítő munka végéhez ért, befejeződtek a különböző ifjúsági és diákszervezetek közötti munkamegbeszélések. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az akciónapot ösz- sze kell kötni a New Yorkban május 23-án kezdődő rendkívüli leszerelési ülésszakkal. Éppen ezért, Európa ifjúságának a finn fővárosban elfogadott állásfoglalását — a budapesti konferencia záróokmányával egyetemben — eljuttatják az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A dokumentumokat a Helsinkiben megválasztandó küldöttség viszi magával New Yorkba. A Finn Nemzeti Bizottság az akciónapra a budapesti konferencia valamennyi résztvevőjét meghívta. A legíőbb rendezvénynek, a május 20-i fórumnak az a palota ad otthont, ahol 3 évvel ezelőtt a helsinki közös közleményt aláírták. Másnap a finn főváros központjában tömeggyűlést szerveznek, s a leszerelés jegyében tartják meg a kulturális eseményeket is. fejlesztésével foglalkozik, hanem azok kipróbálása, ellenőrzése is az intézet munkatársainak feladata. Évente több száz kutatási, fejlesztési téma kerül az itt dolgozó szakemberek asztalára, ezek megoldása mind a mezőgazdaság korszerűsítését segíti elő. Például most laboratóriumi körülmények között folynak a kísérletek az automata kormányzást biztosító műszer kialakítására. A pártalapszervezetek legfelsőbb fórumain Pest megyében több Intézkedés segítette elő, hogy tovább emelkedjék az alapszervezeti munka színvonala. Ezekhez kiindulópontul a Politikai Bizottság 1972. december 20-i és a XI. pártkongresszus határozata szolgált, megjelölve azokat a feladatokat, melyek a munka hatékonyságát hivatottak javítani. A megyei pártbizottság 1976- ban ülésén elemezte, hogy az eltelt négy esztendő alatt milyen fejlődés, változás következett be a pártalapszervezetek tevékenységében. Megállapította, hogy jelentős a fejlődés a felsőbb párthatározatok helyi alkalmazásában, kiemelten foglalkoznak párt- alapszervezeteink a gazdaságpolitikai kérdésekkel, javult a vezetőségek munkamódszere, munkastüusa, erősödött a kollektív vezetés, rendszeresebbé vált a pártélet, tartalmasabbá a pártcsoportok munkája. A fejlődés, a változás egyik fontos tényezője, hogy az irá~ nyitó pártbizottságok egyre sokoldalúbban foglalkoznak az alap szervezeti titkárok, vezetőségi tagok politikai képzésével, felkészítésükkel. A nagyüzemben működő pártalap- szervezeti titkárok, vezetőségi tagok túlnyomó többsége alap-, közép-, vagy felsőfokú politikai végzettségű. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy javult a vezetés színvonala, s ez kihat az alapszervezeti munka egészére, ezen belül a taggyűlések színvonalára. Sokoldalúbb előkészítés Az alapszervezetekben — a Politikai Bizottság határozatának .megfelelően — nagyobb -figyelmet fordítanak a taggyűlések politikai, szervezeti előkészítésére. A taggyűlések mind jobban betöltik szerepüket a kommunisták eszmei, politikai nevelésében, a párt- határozatok megismertetésében és egységes értelmezésében. Az elmúlt három esztendőben mind gyakoribb, hogy a felsőbb párthatározatokban megjelölt feladatok helyi megvalósítására a taggyűlések intézkedési és feladattervet fogadnak el. Rendszeresen taggyűlési napirendként szeA szocialista tanítómozgalom eiöharcosa 110 éve született Somogyi Béla 1868. május 16-án - tegnap volt száztíz esztendeje — született a Vas megyei Halastó kisközségben a magyar haladó tanítómozgalom és a szociáldemokrata újságírás kiemelkedő egyénisége, Somogyi Béla. A tanítói, polgári iskolai, majd gimnáziumi tanári képesítést szerzett, erős szociális érzékenységű fiatalember szinte magától értetődően került kapcsolatba a szocialista mozgalommal. Suhogó álné. ven írt cikkeit a Népszava és a cipészek szaklapja közölte. Belépett a szociáldemokrata pártba. A szakszervezetben ismeretterjesztő előadásokat tartott. Hamarosan megbízták a Népszava szerkesztésével. A lap példányszáma jelentősen megnőtt, de a pártvezetőség és az ellenzék közti civódá. sok következményekén^ felmondták állását. Sértődötten távozott az újságtól, megszüntette kapcsolatait a pártvezetőséggel. A Tűzoltó utcai iskolában, ahol végül is állást kapott, új tanítási módszerekkel kísérletezett. Felkeltette tanítványaiban az önálló gondolkodásra és a kezdeményezésre való hajlamot. Felettesei méltányolták igyekezetét. A Vas utcai felső kereskedelmi iskola tanára lett. Sérelmeit lassan feledni tudta és a szociáldemokrata párt 1904-es kongresszusán már ismét részt vett Ekkor határozták el, hogy a Népszava újra napilap legyen. Somogyi Bélát újra a lap munkatársai között találjuk, a fővárosról szóló rovatot szerkeszti. Rendkívül szívósan, nagy munkabírással dolgozott: tanár és szerkesztő volt egyszerre. Kiváló pedagógus volt Somogyi Béla. Elsősorban ez a tevékenysége elégítette ki, irányította szellemét. Ö írta a korabeli idők legjobb V—VI. elemi iskolai tankönyvét „A Faragó-család” címmel. Benne a tananyagot szemléletes formában, egy* család életébe illesztve tárgyalta, felismerve a gyermeki képzelő, erő és tapasztalat felhasználásának lehetőségét. Kitűnő fordító volt. Az ő érdeme is, hogy a szocialista irodalom klasszikusai világos, érthető, az eredetihez hű szöveggel jelentek meg magyarul. Bebel: „A nő és a szocializmus” című könyvének lefordításával jelentősen hozzájárult a magyarországi nőmunkásmozgalom kialakulásához. Alvinczy Mihály néven írta „A töb'btermelés tudománya” című könyvét, amely Magyarországon először foglalkozott haladó módon a korszerű mezőgazdasági termelés kérdéseivel. Az 1918-aís polgári demokratikus forradalom alatt a megalakult Magyarországi Tanítók Szakszervezetében jelentős feladatokat vállalt, de a Tanácsköztársaság célkitűzéseivel és a kommunistákkal nem értett egyet. Amikor felajánlották neki a Közoktatási Népbiztosság vezetését, azt nem fogadta eL A Népszavában, melynek ismét szerkesztője lett, a Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után nagy egyéni bátorságáról tett tanúbizonyságot azzal, hogy leleplezte a fehérterror rémtetteit. Tudósításokat közölt a különítményesek gyilkosságairól, néha burkoltan, napihír, vagy rendőri ■ jelentés formájában, többször elítélő szavak kíséretében. 1920. február 17-én fiatal munkatársával, Bacsó Bélával együtt, a különítményesek meggyilkolták. Halála osztatlan felháborodást keltett a szocialisták és a kommunisták között egyaránt, de még a polgári liberális körökben is. Temetése a budapesti munkásság hatalmas politikai demonstrációja volt, amelyen százezrek fejezték ki tiltakozásukat az ellenforradalmi rend. szerrel szemben. Vida Sándor repel a helyi gazdasági, gazdaságpolitikai feladatok elemzése, a termelés pártellenőrzése. A termelő területen működő pártalapszervezetek taggyűlésein a napirendek fele gazdaságpolitikai feladatokhoz kapcsolódik. Kiemelten foglalkoznak a taggyűlések a munkásosztály helyzetéről, a munkásművelődés feladatairól szóló központi, illetve megyei határozatból adódó helyi tennivalókkal. Megfelelő arányban szerepel a párt belső életével kapcsolatos kérdések köre: a pártoktatás, a pártfegyelem, a pártmegbízatások és a tagfelvételi munka kérdései. A szükségesnél viszont ritkábban tárgyalnak ideológiai és kulturális jellegű té~ mákat. Ezért szükséges, hogy irányító pártbizottságok nagyobb segítséget nyújtsanak az ilyen jellegű taggyűlési napirendekhez. Nagyobb aktivitás Jelentősen megnövekedett a párttagság aktivitása. A legnagyobb élénkséget azok a napirendek váltják ki, amelyek a helyi gazdasági, a párt- alapszervezet működési területével összefüggő kérdésekkel kapcsolatosak. A párttagok kritikusan szólnak a munkát akadályozó tényezőkről, bírálják a visszásságokat, hiányosságokat, szóvá teszik a munkafegyelem, a munkaszervezés lazaságait és konkrét javaslatokat tesznek a hiányosságok megszüntetésére. A Központi Bizottság 1975 októberi, a tagkönyvcserére vonatkozó határozata olyan légkört teremtett, melynek nyomán tovább nőtt ez az aktivitás. A határozathozatali tevékenységben is jelentős a fejlődés. Ma már rendszeresen döntenek helyi kérdésekben, a szükségletnek megfelelően határozzák meg az alapszervezet kommunistáinak feladatait. E kedvező tapasztalat mellett helyenként előfordul, hogy az eredeti határozatot ismétlik, ismertetik és nem az abból adódó, az alapszervezet működési területét érintő tennivalókat határozzák meg. Fontos szerepet töltenek be a taggyűlések előkészítésében a pártcsoportok. Általános gyakorlat, hogy a napirendeket előzetesen megismerik, véleményt mondanak, javaslatot tesznek és a pártcsoport nevében ezt a taggyűlés vitájában elmondják. A pártellenőrzés eszköze összességében tehát a taggyűlések egyre tartalmasabban töltik be szerepüket a határozatok ismertetésében, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Nagy többségükben kialakult az a helyes gyakorlat, hogy a vezetőség a két taggyűlés közötti munkáról beszámol, így a taggyűlések a pártellenőrzés fontos fórumaivá is váltak. Kezd rendszeressé válni az ún. utóellenőrzés, vagyis a visszatérés az előzetesen megjelölt feladatokra. Még ugyan nem általános, de mind több alapszervezetben alkalmazzák az önállóan kezdeményezett vizsgálatot, melyet egy-egy fontos kérdésben a taggyűlés által megbízott csoport folytat és a szerzett tapasztalatok alapján javaslatot tesz a taggyűlésnek. 'Ez a módszer főleg a termeléssel, a gazdálkodással kapcsolatban hasznos. A Csepel Autógyárban ilyen módon vizsgálták meg a nagy értékű szerszámgépek jobb kihasználásának" lehetőségét, a Diósdt Csapágygyárban az importgépek üzembé helyezésének gyorsításával kapcsolatos feladatokat, valamint a rekonstrukciós munkák helyzetét. Ezek a módszerek kedvező visszhangot váltanak ki a párttagságban, növelik a kommunisták felelősségérzetét és a pártszervezet tekintélyéi a pártonkívüli dolgozók köré-, ben is. Az éves beszámoló taggyűlések szerepe kiemelkedik a taggyűlések sorában. A párt-, élet szerves részévé váltak, erre megkülönböztetett gonddal készülnek a pártalapszervezetek. Az idén év elején megtartott beszámoló taggyűlések is bizonyítják, hogy tovább nőtt a párttagság aktivitása, a vélemények nyílt és őszinte kifejezése. A beszámolók reálisan értékelték az alapszervezet egyéves tevékenységét, kritikusan és önkritikusan szóltak a munkáról és konkrétan cselekVési programokban jelölték meg éves tennivalóikat Időszerű helyi kérdésekről A Pest megyei pártbizottság tavaly számot adott az MSZMP Központi Bizottsága Titkársága előtt az alapszervezeti taggyűlések szerepéről. A titkárság felhívta a figyelmet a taggyűlések színvonalának további emelésére. Ennek megfelelően teendő, hogy az irányító pártbizottságok jobban segítsék az alapszervezeti taggyűlések elé kerülő napirendek megválasztását. Csökkenteni kell a felsőbb szervek által kötelezően előírt napirendek számát azért, hogy az alapszervezetek többet foglalkozhassanak a helyi problémákkal, munkahelyükön jelentkező sajátos feladataik meghatározásával. i Ezért is helyesek azok a törekvések, melyek fórumjelle- gű taggyűléseket kezdeményeznek. Így a pártcsoportok által összegyűjtött tapasztalat alapján azok a kérdések kerülnek taggyűlés elé, melyek a párttagságot az adott területen leginkább foglalkoztatják. A vitaindító után kötetlen eszmecserét folytatnak.' Olyan témák szerepelnek itt, mint a községfejlesztés kérdése, a szolgáltatás helyzete, a vállalati fejlesztés kérdései, vagy más társadalompolitikai ügy. Jó visszhangot váltanak ki ezek a fórumtaggyűlések a párttagságban, kedvező fogadtatásra találnak, tovább növelik az aktivitást. Ilyen kö-' rülmények között nem is tartható hibának, ha nem minden taggyűlés címét és tartalmát tervezik meg előre a féléves munkatervben. Az élet ugyanis sokszor vet fel olyan kérdést, mely előre nem látható, de időszerűsége megkívánja, hogy a pártalapszer- -vezet foglalkozzon vele. A további teendők A taggyűlések színvonalának további javításához szükséges, hogy az irányító pártszervek csökkentsék a kötelezően előírt napirendek számát, s adjanak időben segítséget a napirendek megválasztásához. A taggyűlések politikai és szervezeti előkészítésében az alapszervezetek jobban támaszkodjanak és igényeljék a pártcsoportok előzetes véleményét, javaslatát. A taggyűléseken mindazok kapjanak feladatot, akik egy-egy határozat érdemi végrehajtásában részt tudnak venni, ezzel is szélesítve, növelve a kommunisták aktivitását. Az ellenőrző munka hatékonyságának növelése érdekében a vezetőségek rendszereden adjanak számot a két taggyűlés közötti munkáról és hasznosítsák a párttagok javaslatait. Mindezek elősegítik, hogy még eredményesebben valósuljanak meg a XI. pártkongresszus határozatai a párt- alapszervezetekben, s a taggyűlések valóban az alapszervezeti élet legfőbb fórumai legyenek. KOMAROMI JANOS, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője i l
