Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

1978. MÁJUS 17., SZERDA Smat Megoldandó feladat A választék bővítése A bútoripar és kereskedelem helyzetét elemezte az országgyűlés ipari bizottsága Hazánkban a IV. ötéves terv időszakában fejlődött a bútoripar gyáriparrá. Az 1970- es évekig a bútor a hiánycik­kek közé tartozott. A lakásépí­tés növekvő üteme, az életszín­vonal fokozódó javulása azon­ban mind a mennyiség, mind pedig a választék szempontjá­ból nagyobb követelményt tá­masztott A IV. ötéves terv időszakára kormányhatározat írja elő a bútoripar és az ugyancsak elmaradott bútor­kereskedelem fejlesztését A fő cél az volt, hogy a lakosság részére legalább 50 százalékkal több bútor készüljön. Mint az országgyűlés ipari bizottságának kedden Nagyka­nizsán megtartott, s a témával foglalkozó ülésén Dobrotka László könnyűipari miniszter- helyettes elmondotta, az ere­detileg előirányzott mintegy kétmilliárd forint felhasználá­sával 7 vállalatnál és 19 szö­vetkezetben valósítottak meg átfogó rekonstrukciót és fej­lesztést. Ennek eredményeként — 1971—1975 között — a ter­vezett 50 helyett 64 százalék­kal nőtt a bútoripar termelése. A fejlesztés főleg a vidéki vál­lalatokat érintette, mert azok voltak a legelmaradottabbak, s ott állt rendelkezésre ele­gendő munkaerő — az ipar lé­nyegében megszüntette a bú­torhiányt, a választéki igénye­ket azonban a mai napig sem tudja kielégíteni. Erőteljesen növekedett a ha­zai fogyasztói igény. Az ipar 1975-ben több mint nyolcmil- liárd forint értékű bútort állí­tott elő, 1980-ban pedig vár­hatóan még ennél is mintegy 50 százalékkal többet, körül­belül 11—12 milliárd forint értékűt készít. A következőkben fontos fel­adat a magyar bútor export- képességének fokozása, az ele­mekből összeállítható bútorok gyártásának növelése. A bizottság ülésén felszó­lalt Bodnár Ferenc, Gajdos Ferenc, Jazbinsek Vilmos, Já­vorkai István, Kangyalka An­tal, Péterfi Ferenc, Radnóti László, Tollár József és Vida Miklós képviselő, valamint Selmeci Lajosné belkereskedel­mi és Török István külkeres­kedelmi miniszterhelyettes. A vitában a képviselők ja­vasolták, hogy a kereskedelem a minta utáni árusítás beveze­tésének gyorsításával és álta­lánosításával enyhítsen raktá­rozási gondjain. Többen han­goztatták, hogy a bútorkínálat csak mennyiségileg kielégítő, a forma, az összetétel, a válasz­ték, s különösen a szövetvá­laszték sok kívánnivalót hagy maga után. Az országgyűlés ipari bi­zottságának tagjai az ülés be­fejezése után megtekintették a Kanizsa Bútorgyárat, a város­ban levő nagy alapterületű Domus Áruházat, majd a vá­rossal ismerkedtek. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A magyar közvélemény nö_ vekvő aggodalommal és fel­háborodással értesült a So­moza diktátor vezette nicara- guai reakció újabb terrorak­cióiról, arról, hogy orvgyilkos­ságokat követnek el, ítélet nél­kül bebörtönzik azokat, akik a haladás mellett emelik fel szavukat. A világ haladó erőivel együtt mélységesen elítéljük a haza­fiak üldözését, követeljük Somoza diktátor távozását, a terror azonnali megszünteté­sét, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartását és cse­lekvő szolidaritásunkról biz­tosítjuk a nicaraguai nép, a Sandinista Nemzeti Felszaba- dítási Front diktatúraellenes harcát Automata kormányzás A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet nemcsak a mezőgazdasági géprendszerek kialakításával, illetve tovább­Május 20—21: Eurépai fiatabk akdénapja Első ízben Helsinkiben ren­dezik meg az európai ifjúsági és diák akciónapot a leszere­lésért — jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség és a Finn Nemzeti Bi­zottság képviselői. Barabás Miklós, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség főtitkára elmondotta, hogy felhívással fordultak kontinensünk ifjú­sági és diákszervezeteihez: támogassák az akciónap Hel­sinkiben megrendezendő köz­ponti eseményeit. Helsinkibe, a május 20—21- én megrendezendő találko­zóra, az idén Budapesten megtartott európai ifjúsági és diákleszerelési konferencia ha­tározatának értelmében hív­ták meg a küldöttségeket. Az előkészítő munka végéhez ért, befejeződtek a különböző if­júsági és diákszervezetek kö­zötti munkamegbeszélések. A résztvevők egyetértettek ab­ban, hogy az akciónapot ösz- sze kell kötni a New Yorkban május 23-án kezdődő rendkí­vüli leszerelési ülésszakkal. Éppen ezért, Európa ifjúságá­nak a finn fővárosban elfoga­dott állásfoglalását — a bu­dapesti konferencia záróok­mányával egyetemben — el­juttatják az Egyesült Nemze­tek Szervezetének. A doku­mentumokat a Helsinkiben megválasztandó küldöttség viszi magával New Yorkba. A Finn Nemzeti Bizottság az akciónapra a budapesti kon­ferencia valamennyi résztve­vőjét meghívta. A legíőbb rendezvénynek, a május 20-i fórumnak az a palota ad ott­hont, ahol 3 évvel ezelőtt a helsinki közös közleményt aláírták. Másnap a finn fő­város központjában tömeg­gyűlést szerveznek, s a lesze­relés jegyében tartják meg a kulturális eseményeket is. fejlesztésével foglalkozik, ha­nem azok kipróbálása, ellenőr­zése is az intézet munkatársai­nak feladata. Évente több száz kutatási, fejlesztési téma ke­rül az itt dolgozó szakembe­rek asztalára, ezek megoldása mind a mezőgazdaság korsze­rűsítését segíti elő. Például most laboratóriumi körülmé­nyek között folynak a kísér­letek az automata kormány­zást biztosító műszer kialakí­tására. A pártalapszervezetek legfelsőbb fórumain Pest megyében több Intéz­kedés segítette elő, hogy to­vább emelkedjék az alapszer­vezeti munka színvonala. Ezekhez kiindulópontul a Po­litikai Bizottság 1972. decem­ber 20-i és a XI. pártkong­resszus határozata szolgált, megjelölve azokat a feladato­kat, melyek a munka haté­konyságát hivatottak javítani. A megyei pártbizottság 1976- ban ülésén elemezte, hogy az eltelt négy esztendő alatt mi­lyen fejlődés, változás követ­kezett be a pártalapszerveze­tek tevékenységében. Megálla­pította, hogy jelentős a fejlő­dés a felsőbb párthatároza­tok helyi alkalmazásában, ki­emelten foglalkoznak párt- alapszervezeteink a gazdaság­politikai kérdésekkel, javult a vezetőségek munkamódszere, munkastüusa, erősödött a kollektív vezetés, rendszere­sebbé vált a pártélet, tartal­masabbá a pártcsoportok munkája. A fejlődés, a változás egyik fontos tényezője, hogy az irá~ nyitó pártbizottságok egyre sokoldalúbban foglalkoznak az alap szervezeti titkárok, veze­tőségi tagok politikai képzésé­vel, felkészítésükkel. A nagy­üzemben működő pártalap- szervezeti titkárok, vezetőségi tagok túlnyomó többsége alap-, közép-, vagy felsőfokú politikai végzettségű. Ez nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy javult a vezetés szín­vonala, s ez kihat az alap­szervezeti munka egészére, ezen belül a taggyűlések szín­vonalára. Sokoldalúbb előkészítés Az alapszervezetekben — a Politikai Bizottság határoza­tának .megfelelően — nagyobb -figyelmet fordítanak a tag­gyűlések politikai, szervezeti előkészítésére. A taggyűlések mind jobban betöltik szere­püket a kommunisták eszmei, politikai nevelésében, a párt- határozatok megismertetésé­ben és egységes értelmezésé­ben. Az elmúlt három esztendő­ben mind gyakoribb, hogy a felsőbb párthatározatokban megjelölt feladatok helyi megvalósítására a taggyűlések intézkedési és feladattervet fogadnak el. Rendszeresen taggyűlési napirendként sze­A szocialista tanítómozgalom eiöharcosa 110 éve született Somogyi Béla 1868. május 16-án - teg­nap volt száztíz esztendeje — született a Vas megyei Halastó kisközségben a magyar haladó tanítómozgalom és a szociál­demokrata újságírás kiemelke­dő egyénisége, Somogyi Béla. A tanítói, polgári iskolai, majd gimnáziumi tanári ké­pesítést szerzett, erős szociá­lis érzékenységű fiatalember szinte magától értetődően ke­rült kapcsolatba a szocialista mozgalommal. Suhogó álné. ven írt cikkeit a Népszava és a cipészek szaklapja közöl­te. Belépett a szociáldemok­rata pártba. A szakszervezet­ben ismeretterjesztő előadá­sokat tartott. Hamarosan megbízták a Népszava szerkesztésével. A lap példányszáma jelentősen megnőtt, de a pártvezetőség és az ellenzék közti civódá. sok következményekén^ fel­mondták állását. Sértődötten távozott az újságtól, meg­szüntette kapcsolatait a párt­vezetőséggel. A Tűzoltó utcai iskolában, ahol végül is állást kapott, új tanítási módszerekkel kísér­letezett. Felkeltette tanítvá­nyaiban az önálló gondolko­dásra és a kezdeményezésre való hajlamot. Felettesei mél­tányolták igyekezetét. A Vas utcai felső kereskedelmi is­kola tanára lett. Sérelmeit lassan feledni tudta és a szociáldemokrata párt 1904-es kongresszusán már ismét részt vett Ekkor határozták el, hogy a Nép­szava újra napilap legyen. Somogyi Bélát újra a lap munkatársai között találjuk, a fővárosról szóló rovatot szerkeszti. Rendkívül szívó­san, nagy munkabírással dol­gozott: tanár és szerkesztő volt egyszerre. Kiváló pedagógus volt So­mogyi Béla. Elsősorban ez a tevékenysége elégítette ki, irá­nyította szellemét. Ö írta a korabeli idők legjobb V—VI. elemi iskolai tankönyvét „A Faragó-család” címmel. Ben­ne a tananyagot szemléletes formában, egy* család életé­be illesztve tárgyalta, felis­merve a gyermeki képzelő, erő és tapasztalat felhaszná­lásának lehetőségét. Kitűnő fordító volt. Az ő érdeme is, hogy a szocialista irodalom klasszikusai vilá­gos, érthető, az eredetihez hű szöveggel jelentek meg ma­gyarul. Bebel: „A nő és a szo­cializmus” című könyvének lefordításával jelentősen hoz­zájárult a magyarországi nő­munkásmozgalom kialakulá­sához. Alvinczy Mihály néven ír­ta „A töb'btermelés tudomá­nya” című könyvét, amely Magyarországon először fog­lalkozott haladó módon a kor­szerű mezőgazdasági terme­lés kérdéseivel. Az 1918-aís polgári demok­ratikus forradalom alatt a megalakult Magyarországi Tanítók Szakszervezetében jelentős feladatokat vállalt, de a Tanácsköztársaság célki­tűzéseivel és a kommunisták­kal nem értett egyet. Ami­kor felajánlották neki a Köz­oktatási Népbiztosság veze­tését, azt nem fogadta eL A Népszavában, melynek is­mét szerkesztője lett, a Ma­gyar Tanácsköztársaság meg­döntése után nagy egyéni bá­torságáról tett tanúbizonysá­got azzal, hogy leleplezte a fehérterror rémtetteit. Tudó­sításokat közölt a különítmé­nyesek gyilkosságairól, néha burkoltan, napihír, vagy rend­őri ■ jelentés formájában, többször elítélő szavak kísé­retében. 1920. február 17-én fiatal munkatársával, Bacsó Bélával együtt, a különítmé­nyesek meggyilkolták. Halála osztatlan felhábo­rodást keltett a szocialisták és a kommunisták között egyaránt, de még a polgári li­berális körökben is. Temetése a budapesti munkásság ha­talmas politikai demonstrá­ciója volt, amelyen százez­rek fejezték ki tiltakozásu­kat az ellenforradalmi rend. szerrel szemben. Vida Sándor repel a helyi gazdasági, gaz­daságpolitikai feladatok elem­zése, a termelés pártellenőr­zése. A termelő területen mű­ködő pártalapszervezetek tag­gyűlésein a napirendek fele gazdaságpolitikai feladatokhoz kapcsolódik. Kiemelten fog­lalkoznak a taggyűlések a munkásosztály helyzetéről, a munkásművelődés feladatairól szóló központi, illetve megyei határozatból adódó helyi ten­nivalókkal. Megfelelő arány­ban szerepel a párt belső éle­tével kapcsolatos kérdések köre: a pártoktatás, a pártfe­gyelem, a pártmegbízatások és a tagfelvételi munka kér­dései. A szükségesnél viszont ritkábban tárgyalnak ideoló­giai és kulturális jellegű té~ mákat. Ezért szükséges, hogy irányító pártbizottságok na­gyobb segítséget nyújtsanak az ilyen jellegű taggyűlési na­pirendekhez. Nagyobb aktivitás Jelentősen megnövekedett a párttagság aktivitása. A leg­nagyobb élénkséget azok a napirendek váltják ki, ame­lyek a helyi gazdasági, a párt- alapszervezet működési terü­letével összefüggő kérdésekkel kapcsolatosak. A párttagok kritikusan szólnak a munkát akadályozó tényezőkről, bírál­ják a visszásságokat, hiányos­ságokat, szóvá teszik a mun­kafegyelem, a munkaszerve­zés lazaságait és konkrét ja­vaslatokat tesznek a hiányos­ságok megszüntetésére. A Központi Bizottság 1975 októberi, a tagkönyvcserére vonatkozó határozata olyan légkört teremtett, melynek nyomán tovább nőtt ez az ak­tivitás. A határozathozatali tevé­kenységben is jelentős a fej­lődés. Ma már rendszeresen döntenek helyi kérdésekben, a szükségletnek megfelelően határozzák meg az alapszer­vezet kommunistáinak felada­tait. E kedvező tapasztalat mellett helyenként előfordul, hogy az eredeti határozatot ismétlik, ismertetik és nem az abból adódó, az alapszervezet működési területét érintő ten­nivalókat határozzák meg. Fontos szerepet töltenek be a taggyűlések előkészítésében a pártcsoportok. Általános gyakorlat, hogy a napirende­ket előzetesen megismerik, véleményt mondanak, javas­latot tesznek és a pártcsoport nevében ezt a taggyűlés vitá­jában elmondják. A pártellenőrzés eszköze összességében tehát a tag­gyűlések egyre tartalmasab­ban töltik be szerepüket a határozatok ismertetésében, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Nagy több­ségükben kialakult az a he­lyes gyakorlat, hogy a veze­tőség a két taggyűlés közötti munkáról beszámol, így a tag­gyűlések a pártellenőrzés fon­tos fórumaivá is váltak. Kezd rendszeressé válni az ún. utóellenőrzés, vagyis a visszatérés az előzetesen meg­jelölt feladatokra. Még ugyan nem általános, de mind több alapszervezetben alkalmazzák az önállóan kezdeményezett vizsgálatot, melyet egy-egy fontos kérdésben a taggyűlés által megbízott csoport folytat és a szerzett tapasztalatok alapján javaslatot tesz a tag­gyűlésnek. 'Ez a módszer fő­leg a termeléssel, a gazdálko­dással kapcsolatban hasznos. A Csepel Autógyárban ilyen módon vizsgálták meg a nagy értékű szerszámgépek jobb kihasználásának" lehetőségét, a Diósdt Csapágygyárban az importgépek üzembé helyezé­sének gyorsításával kapcsola­tos feladatokat, valamint a re­konstrukciós munkák helyze­tét. Ezek a módszerek kedve­ző visszhangot váltanak ki a párttagságban, növelik a kom­munisták felelősségérzetét és a pártszervezet tekintélyéi a pártonkívüli dolgozók köré-, ben is. Az éves beszámoló taggyű­lések szerepe kiemelkedik a taggyűlések sorában. A párt-, élet szerves részévé váltak, erre megkülönböztetett gond­dal készülnek a pártalapszer­vezetek. Az idén év elején megtartott beszámoló taggyű­lések is bizonyítják, hogy to­vább nőtt a párttagság akti­vitása, a vélemények nyílt és őszinte kifejezése. A beszá­molók reálisan értékelték az alapszervezet egyéves tevé­kenységét, kritikusan és ön­kritikusan szóltak a munkáról és konkrétan cselekVési prog­ramokban jelölték meg éves tennivalóikat Időszerű helyi kérdésekről A Pest megyei pártbizottság tavaly számot adott az MSZMP Központi Bizottsága Titkársága előtt az alapszer­vezeti taggyűlések szerepéről. A titkárság felhívta a figyel­met a taggyűlések színvonalá­nak további emelésére. Ennek megfelelően teendő, hogy az irányító pártbizottságok job­ban segítsék az alapszervezeti taggyűlések elé kerülő napi­rendek megválasztását. Csök­kenteni kell a felsőbb szervek által kötelezően előírt napi­rendek számát azért, hogy az alapszervezetek többet foglal­kozhassanak a helyi problé­mákkal, munkahelyükön je­lentkező sajátos feladataik meghatározásával. i Ezért is helyesek azok a tö­rekvések, melyek fórumjelle- gű taggyűléseket kezdemé­nyeznek. Így a pártcsoportok által összegyűjtött tapasztalat alapján azok a kérdések ke­rülnek taggyűlés elé, melyek a párttagságot az adott terü­leten leginkább foglalkoztat­ják. A vitaindító után kötet­len eszmecserét folytatnak.' Olyan témák szerepelnek itt, mint a községfejlesztés kérdé­se, a szolgáltatás helyzete, a vállalati fejlesztés kérdései, vagy más társadalompolitikai ügy. Jó visszhangot váltanak ki ezek a fórumtaggyűlések a párttagságban, kedvező fogad­tatásra találnak, tovább nö­velik az aktivitást. Ilyen kö-' rülmények között nem is tart­ható hibának, ha nem min­den taggyűlés címét és tartal­mát tervezik meg előre a fél­éves munkatervben. Az élet ugyanis sokszor vet fel olyan kérdést, mely előre nem lát­ható, de időszerűsége megkí­vánja, hogy a pártalapszer- -vezet foglalkozzon vele. A további teendők A taggyűlések színvonalá­nak további javításához szük­séges, hogy az irányító párt­szervek csökkentsék a kötele­zően előírt napirendek szá­mát, s adjanak időben segít­séget a napirendek megvá­lasztásához. A taggyűlések politikai és szervezeti előké­szítésében az alapszervezetek jobban támaszkodjanak és igényeljék a pártcsoportok előzetes véleményét, javasla­tát. A taggyűléseken mind­azok kapjanak feladatot, akik egy-egy határozat érdemi vég­rehajtásában részt tudnak venni, ezzel is szélesítve, nö­velve a kommunisták aktivi­tását. Az ellenőrző munka hatékonyságának növelése ér­dekében a vezetőségek rend­szereden adjanak számot a két taggyűlés közötti munkáról és hasznosítsák a párttagok ja­vaslatait. Mindezek elősegítik, hogy még eredményesebben való­suljanak meg a XI. pártkong­resszus határozatai a párt- alapszervezetekben, s a tag­gyűlések valóban az alapszer­vezeti élet legfőbb fórumai legyenek. KOMAROMI JANOS, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője i l

Next

/
Thumbnails
Contents